Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-26 / 52. szám

Szabolcsvármegye alispánjától. 11404. K. 1897. A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 37900/97. sz. körrendeletének másolatát áttanulmányozás, alkalmazkodás és közhírré tetei végett közlöm. Nyíregyháza, 1897. november hó 5-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magyar kir. miniszter. 37900/VII-1. sz. Rendelet a nyomásos gazdálkodásban és osztatlan közös legelőben érdekelt birtokossagok ügyvitele és költségvetése tárgyában. Valamennyi vármegye törvényhatóságának. A mezőgazdaságról és raezőrendőrségről szóló 1894. XII. t.-czikk végrehajtása tárgyában 1894. évi 48000. sz. alatt kiadott rendelet 2. ij-a 5-ik pontja értelmében, azon kérdésekben, hogy: a) miként osztassanak be a nyomásokba a határ egyes részei? b) mely időponttól kezdve lehet a köiös dűlőbe levő rétre, tarlóra, ugarra marhát és mennyit kihajtani, e) hány pásztor fogadtassák föl; d) az apaállatokat a birtokosság szerezze-e vagy azoknak megszerzését a községre bizza, e) mi legyen az ügyvitellel megbízottak javadalmazása, s végül f) a nyomásos gazdálkodás folytán az érdekeltek által fedezendő költségek előirányzata tekintetében a községi elöljáróság, illetve a birtokossági tanács javaslatára az érdekelt közbirtokosok közgyűlésé határoz. Tekintettel arra, hogy azon községekben, a hol a nyomásos gazdálkodásban érdekelt birtokossagoknak az idézett törvény 11. §-ában emiitett szervezete nincs meg, a birtokossági közgyűlések tartása sok esetben sikerrel nem eszközölhető s hogy az idézett törvény 10. §-a értelmében az ily községekben a nyomásos gazdálkodás, közös legeltetés és apaállattartás ügyeit a községi elöljáróság, í a községi képviselőtestület ellenőrzése mellett intézi s hogy ezen te.-ndök költségei a községi költségvetéssel együtt állapítandó meg, az 1894. évi 48000. sz. alatt kiadott rendelet 2-ik §-a 5. pontjának részben való módosításával a belügyi és igazságügyi miniszter urakkai egyetértőleg a következőket rendelem: l. A fent idézett rendelet 2. §-a 5. pontjában a), b), c), d), e) és f) alatt emiitettek fölött minden esetben csak olt határoz a birtokosok közgyűlése, a hol az érdekelteknek a szóban levő törvény és rendelet 11. §-ában előirt szervezete van. Az idézett rendelet 2. §-a 5. pontjában a) alatt emiitett kérdésben a birtokosok közgyűlése határoz, akár van a birtokosoknak szervezete, akár nincs. Az idézett rendelet 2. §-a 5. pontjában b) alatt emiitett kérdésben az 1894. XII. t.-czikk 10. §-a értelmében a községi elöljáróság intézkedik. — Azon községekben, a melyekben a birtokosság szervezkedve nincs, az idézett rendelet 2. §-a 5. ponjában c), e), f) alatt említettek, vagyis a nyomásos gazdálkodás folytán az érdekeltek által fedezendő költségek előirányzata fölött az 1894. XII. t.-cz. 10. ij-a értelmében .nem a birtokosok közgyűlése, hanem a községi elöljáróság javaslatára, a községi képviselőtestület határoz. — Minthogy ott, ahol a birtokosság szervezkedve nincs, az apaállatokat feltétlenül a község szerzi be, az 1894. évi IS000. sz. a. kelt rendelet 2. ij-a 5. pontjában d) alatt foglalt kérdés tekintetében s a nem szervezeit birtokossági gyűléseken határozathozatalnak helye nincs. II. Az 1891. évi 48000. szám alall kiadóit rendelet ij-a 5. ponlja negyedik kikezdése értelmében, az apaáltatok beszerzése és tartása folytán felmerült költségek, az apaállatok létszáma, a többi költségek birlokarány szerint osztandók fel. — Ezen rendelkezést aként módosítom, hogy azon községekben, ahol ez szokásban volt, vagy barmi okból czélszerübbnek látszik, az apaállatok beszerzése es tartása folytán felmerült költségek az összes többi közös gazdálkodási köllségekkel együttesen, ugyanazon költségvetés kiadási rovatába állíthatók, egy kulcs szerint is kivethetők s a kivetés alapjául u földadó is vehető. — Amennyiben a községi képviselőtestület az 1891. XII. t.-cz. 10. §-a alapján az apaállatok után dijakat állapitana meg, az ezen dijakból származó bevétel a költségvetés bevételi rovatába állítandó s kivetés tárgyát csak a fedezetlenül maradt költség k képezik. III. Az IVI4. XII. t.-cz. li. § u értelmében osztatlan közös tulajdont képező legelőknél az erdekeit birtokosok közgyűlése.allapilja meg a legelőrendtartást, a legeltetés, az állal tenyésztés s az apaállattartás módozatait. A 7. § szerint pedig, ugyancsak az érdekelt birtokosok közgyűlése állapitja meg, hogy: a) mennyi és minő allatot van jogosítva minden egyes birtokos, vagy községbeli lakos a legelőre bocsátani, b) mily kötelezettség terheli azt, aki nem saját állatait bocsátja a közös legelőre, hanem jogának gyakorlását másnak engedi at. Az 1894 évi 48000 sz. a. kiadott rendeletnek idevonatkozó 6. §-át a következőleg egészítem ki: Az idézett rendelet G. §-ának 6. kikezdése elteimében szervezett legelőbirtokosságok közgyűlési határozataikat, saját közegeik által hajthatják végre s költség-előirányzatukat közgyűlésileg maguk állapítják meg a törvény Irt. §-ában emlitett módon. Amely községekben a közös legelőben érdekelt birtokosoknak szabályszerű .szervezetük nincs, olt az 1894. évi XII. t.-cz. 10. §-a értelmében a biitokossági gyűlési határozatok végrehajtása — a közös legeltetés, apaállattartás ügyeinek a határozatok értelmében való intézése, s a legeltetés idejének megállapítása — a községi elöljáróság —, az érdekeltségi költségelőirányzat megállapítása pedig a községi képviselőtestület hátáskörébe tartozik. — IV. Amely községekben a nyomásos gazdálkodásban, vagy a közös legelőben erdekeit birtokosoknak szabályszerű szervezetük nincs és a törvény t>. és 7. ij-ban előírtak tekintetében való határozathozatal végett birtokarány szerinti legalább egy-tizedrés/.ük a szabályszerűen meghirdetett gyűlésre össze nem jön, vagy ha a határozatokat ismételt felhívásra meghozni vonakodnak, — a törvény és rendelet 6. és 7. J^-ában említett kérdések rendezéséről, amig a birtokosság vagy nem szervezkedik, vagy nem határoz a községi képviselőtestület gondoskodik. A képviselőtestület határozatai az 1894. évi XII. törvényczíkk 9-ik ij-a szerint felebbezhetők. — V. Minthogy a nyomásos gazdálkodási és közős legelőb li érdekeltségek közgyűléseinek határozatképessége tekintetében az i>94. évi XII. t.-czikk kifejezetten nem intézkedik, az. ily szabályszerűen nem szervezett érdekeltségi közgyűlések határozatképességéhez, az 1894. évi XII. lörv.-czikk 4. §-a értelmét véve irányadóul, az érdekeltek birtok-arány szerinti, legalább egy-tizedrészének jelenlét'' szükséges — Ezen rendeletim sürgősen kihirdetendő s kihirdetése után azonnal hatályba lép. — Kell Bpesten. 1897. évi junius 29-én. Darányi, s. k. 12022 897. K. Körözvény. Szántó Mihály mihálydii lakos I darab 4 éves, deres h. b. „B. M." bélyegü kancza lováról kiállított járlatlevelét elvesztette. Nagy-Kálló, 1897. deczember Iá. Zoltán, főszolgabíró. 22339. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. I OU I . V járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének 6s a községek elöljáróinak. A nyir-bátori járás főszolgabírói hivatalától 32797sorszám alatt beérkezett jelentése alapján közhírré téte' végett közlöm, miszerint a f. evi deczember hó 3-án Pócs-Petri községben egy koros, szennyes szőrű, csákó szarvú, 2 5 frt becsértékfi tehén fogatott fel bitangságban, ki nem sajátitás eseten 1898. év január 3-án P.-Petri községházánál d. e. 10 órakor el fog árvereztotni. Nyíregyháza, 1897. deczember hó 17. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 21926. K. 18!) 7. ~ Értesítem, hogy Uj-Fehértó községhez tartozó „Kapitány" tanyán a Burgur Ármin gazdaságában levő szarvasmarha-állományban a száj- és körömfájás betegseg fellépett, s ez okból az. ezen tanyán levő 80 darab szarvasmarha zár alá helyeztetett. Nyíregyházán. 1897. deczember 16. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 21715. K. 1897. Hivatkozva a folyó évi november hó 22-én kelt 20197. K. sz. értesítésemre, tudomására hozom, hogy Nyir-Béltek község határában, a Katz Fülöp gazdaságában levő szarvasmarha-állományban előfordult lépfeneesetek folytán, az ezen gazdaságban levő 2 drb ló- és 3 darab szarvasmarhára fertőzés gyanúja miatt elrendelt zár, a folyó hó 6-án feloldatott. Nyíregyházán, 1897. deczember 9. Mikecz János, alispán. Folytatása a főlapon.