Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

„rs Y I It V I D fc Ií" — i hasznost a széppel egyesíteni, ez az iráuy elve a legtöbb embernek a karácsonyi ajándék »eg vásárlásánál, s egy oly ajándék, mely — mint semmi r a4 S — megfelel az elvuek s miudig a család összes női tagjainak örömet okoz — a varrógép. Miut házi eszköz, a családnak szükséges sokféle munkák elvégzé­séhez a varrógép ma már nélkülözhetlen lett és ahol a háziasszony néhány órát szentelhet arra, hogy febér nemű, férfi- és gyermek ruházat készítésével foglalkoz­zék, ott a varrógép gyakran már egy év alatt kiűzeti magát s a beszerzésére költött pénz arany kamatot hoz. Azonban egy szép házi művészetre is alkalmas a varrógép, amióta néhány év előtt a The S nger iManu­facturing Co. részvénytársaság (ezelőtt Neidliuger G) a Sluger varrógépen való hímzést meghouositotta. E«en családi valódi varrógépekkel, mely a családi varrás­munkákhoz való, a legkülönfélébb szövetekbe oly gyö­nyörű változatokban és a színek pompájában diszlő selyemhimzések s a legkülönfélébb uri muukáV is végez hetők, hogy egyenesen műremekeknek mondhatók, — e mellett a műhimzés megtanulása a varrógépen éppen nem nehéz, s az oktatása épp úgy, mint miuden házi varrási munkákban — ingyeues. — A helyi piaczon a Tbe Singer Manufacturing Co. részvénytársaság fiókjá­ban raktárt tart a legegyszerűbb és legdíszesebb ki állításéin ily legújabb varrógépekből, amelyek meg szerzésének feltételei elképzelhető legkényelmesebbek. Csarnok. Szeut-Hubert legendái. Nem egy izben történt, hogy vadászatokon az uralkodóház tagjai a magyar főnemesség vendégei vol­tak. Szent Hubert elévülhetlen érdeme marad, hogy erős kapocscsal fűzte egybe azoknak sziveit, akik érte rajongnak. Már a mult században Mária Terézia anyánk is több izben volt vendége az Esterházyaknak Tallóson, Grassalkovichnak Gödöllőn és a gavallér bíboros püs­pöknek, Migazzz Kristóf grófnak Vácz mellett lévő tuszkulumában, melyet a püspök tulajdonképpen a királyné kedvéért építtetett. De az ujabb időkben is gyakran fordultak meg királyi berezegek mágnásainknál, igy Albrecht királyi herczeg az ötvenes években több izben volt vadászvendége Vay Ábrahám gróf berkeszi kastélyának. Egy ilyen alkalommal történt, hogy az egyik Lichtenstein herczeg, akár csak valami parnevű, irgal­matlan módon dicsekedni kezdett nagy vagyonával, családi kincseivel. Az öreg Vay csak hallgatta egy darabig, de végre bosszantani kezdte a szertelen dicsek­vés és szokott csöndes flegmájával oda fordulva épen jelenlévő jogtanácsosához, Tóth Sámuel ügyvédhez, igy szólt ^ - - Mondja csak domine Tóth, mennyi vagyonunk is van csak nekünk? A jogtanácsos nem tudta hirtelen könyv nélkül megmondani, de másnap a reggelinél már hozta a hiteles kimutatást, a melyből kitűnt, hogy Vay Ábrahámnak egy évi jövedelme volt annyi, mint annak a Lichtenstein berezegnek összes vagyona. A duodez fejedelmi vér ugyancsak szégyenkezett, az öreg exellenciás úr pedig jókedvűen dörzsölgetve tenyerét, oda súgott a fiskálisnak: — No ugy-e, domine, Tóth, lefőztük a németet. Mesésen gazdag volt Vay Ábrahám, a nagy Vay Józsefnek a fia és olyan alkalmakkor, mikor fejedelmi vadászvendégei voltak, emberderék vastagságú ezüst zsi­randolokban égtek a viaszgyertyák a nagy ebédlőterembe és a sávolyos damasztabroszokon csupa vert arany és ezüst volt terítve. * icSc$c$c± Sc.-k.2cJc ± ft X * & # Meghívó. X A nyírbátori kölcsönös nép­segé/yző-egy/ct mint szövetkezet ^ * V*ik évi rendes közgyűlését $ 2 1898. január hó 6-án délelőtt 10 & ^ órakor Nyírbátorban a városi ven- f^ ^ déglö nagytermében tartja meg, ^ ^ hová a szövetkezet tagjai tiszte- W, 4$ lettel meghivatnak. ^ Tárgysorozat: aj 1. Igazgatósági jelentés a mult évi üzlet- iá u eredményről. fl[ 2. Az évi mérleg előterjesztése. 2 3. A felügyelő bizottság jelentése és annak Tj alapján az igazgatóság és felügyelő-bízott­^ ság részére a felmentvény megadása 4. Az 1898—99-ik évre vonatkozó javaslatok aj előterjesztése. t* 5. Tiz kilépő igazgatósági tag belyéiiek be- ff jj töltése. & t* 6. A felügyelő-bizottság újbóli választása. 7. Az alapszabály 16. § ának módosítása. fö ^ 8. Az 1898. évi november 30-áu feloszló év- S& aj társulat számadásainak felülvizsgálatára i* í\ t- I nnn klnnftn^/y •<• A 1 „ „ .. * X O jy öt tagu bizottság választása 2 9- Esetleges indítványok. # * * Nyírbátor, 1897. évi deczember 10-én. ^ Deine Ignácz, elnök. Kivonat az alapszabályokból: ^ j j 20. §. Közgyűléseken az egylet minden tagja y ^ egy szavazattal bir, három törzsbetétet aláirt tag két (V AJ szavazattal ; hat betét után 3 szivazittd 1. Hirjm \L Zj szavazatnál többet egy tag bár hiuy ugyanazon év- Q 7S társulati törzsbetét után sem birhit. E ieu szavazatok fV AJ azonban minden évtársnlatok után külön számíttatnak. jj Minden egyleti taj csak egy megbizást vállai- [T TI ^at magára, mely megbizást azonban a köipyűlés ív ^ elótt három nappal az elnöknek átadni tartóz k. ^ Az ötvenes esztendők egyik nagyon mulatságos va­dászhistóriája a következő: Kevéssel az 59.-i olasz háború előtt, az akkor Magyarországon állomásozó Erneszt királyi herczeg hallja, hogy Szabolcsvármegyében, a Tisza mellett levő cs — i uradalomban tömérdek a vadmacska. Mint szenvedélyes vadász, nagyon vágyott oda, igen ám, de Hübnere volt a dolognak. Ez az uradalom akkor igy olyan fiatal mágnásé volt, a ki végigharczolta a forradalmat, török földre, majd Angliába menekült s igen rövid idő előtt csak nagy befolyású atyjának közbenjárásával kapott am­nesztiát. Emészt királyi berezeg gondolkodóba esett: — Eh, nem tesz, semmit, — mondá hadsegé­dének és irtak Gs—re, hogy jönnek vadászatra. A birtokos főúr majd elájult ijedtében. Hozzá, egy emigránshoz jön Erneszt királyi herczeg, hozzá, a kinek fegyver-engedélye sincs és a ki passzus nélkül még Nagy-Váradra sem mehet be az apósát megláto­gatni. De mit tehetelt egyebet. Azt válaszolta az adju­tánsnak, hogy szívesen látja a magas vendéget. — Jaj, ha még kint maradt emigránsok megtud­ják, végem van, árulónak fognak tartani, — sóhajtott, mikor Baja Samura, az öles magasságú kerülőre rábízta a persétes levél elszállítását. Mig a magas vendég meg­érkezett, az öreg Végh, az udvari pap, alig győ'.te vi­gasztalni, hogy ki tudja mire jó ez, mert hát kimagya­rázhatlanok Isten végzései — és rakta tovább a soha véget nem érő Napoleon patiencet. A királyi herczeg inegékezett, kísérete hozott pus­kákat is, mert a gróf előre megírta, hogy az ő házánál semmiféle gyilkoló szerszám nem található. A kaesales pompásan sikerüli. Erneszt királyi her­czeg rendkívül meg volt elégedve és természetesen a fatális 1848—49 teljes kikeerülésével, ebéd és vacsorc után vidáman társalgott és adomázgatoLt is házigaz­dájával. Hogy, hogy nem, a megyefőnök, vulgo: Bezirker, egy Bach-huszarrá vedlett dzsentri, neszét, vette hogy Gs—én ugyancsak vadászik egy uri társaság. Több se kellett a lelkes beamternek. Hiszen annak a Kossuthiáner grófnak AVaffenpass-ja sincs. Micsoda remek fogás lesz az, hogy megdicsérik majd érte Bécsben! Nagy buzgal­mában zsandárokat is vett maga mellé s mikor a leg­jobban durrogtak a puskák a Sulymos nádasaiban, hi­vatalos fölény nyel állapodott meg a parton, sorba állitva a pickelhaubés zsándárokat. Nein várt soká a Bezirker úr. — Vadászzsákmány nyal megrakodva egyszerre csak két csónak kötött ki a parton. — Im namen des Gesetzes . . . kezdé mondókáját a Bach-Huszár és folytatta nagyhangon, hogy íme ő az urak puskáit kénytelen elvenni. Már-már egy kenetes beszédbe is kezdett, bogy mért tesz ismét a magas csá­szári ház és a törvény ellen a gróf ur, midőn eléje állt egy magas, karcsú alak és a szolgák ált-d fölemelt va­dászlátnpások lényénél megösmerte Erneszt királyi herczeget. — De én tőlem csak nein veszi el a puskát, Ilerr Bezirksvorsteher — mondá jóizű mosolylyal a királyi herczeg es egyet húzott fegyvere válhzijján. A B.ich-huszár majd vörös, majd sápadt lett alá­zatos bocsánatokat rebegett és úgy eltűnt zsandáraival mintha soha ott sem lett volna. Abban az időben, mikor minden olyan szomorú volt ebben az országban, a vadászok áldott védőszentje : Szent Iluberlus révén mégis akadt néha egy kis tréfa és mulatság. Vayk. GABONACSARNOK. Nyíregyháza, 1897. évi deczcinber hó 18-án. A gabona-csarnoki! 11 bejegyzett árak. Buza 100 kiló 11 40 tői 1 1.50 ig. Rozs 100 7.50 tői 7 60 ig. Aipi 100 5.50 tői 5.60 ig. Zab 100 6 20 tói 6 30 ig. Tengeri (uj) 100 •n 4.70 tői 4 80 ig. Köles 100 —.— tői —.—ig. Paszuly febér 100 n —.— tői —.—ig. SsáiZ litereukint 18 55.'/, Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos . JÓBA ELEK. Nyilt tér. Mint kiváló különlegességet ajánlom a leg­jobb hírnevű Gh'óf Keglevich István utd. czég cognac gyárából, a már eddig ismert *, **, ^ ***, extra és **** cognacjain kivül, a Fin3 champagne d'Hongrie v. S. 0. jegyű (1882. évjárat) cognac ot, mely a legfinomabb franczia gyártmányokkal egyenértékű, de jóval olcsóbb. (588-3-1 Kiváló tisztelettel Hibján Siimu'l utóda. ( Fél áron! liuAULlVOTcíépél in núnfl® Peteken vált mdennemuarufc datiia* jegyzői teendőkben már jártas fiatal ember irodámban állandó alkalma­zást nyerhet, fizetése havonta 10 frt, mosás és ágyneműn kivül tel­jes ellátás. Kótaj, 1897. deczember 18. (589-1- ) Kozák Mihály, jegyző Harczi kanári madarak a legalkalmasabb karácsonyi ajándékok. Közvetlenül harc/ hegységből, különleges nemes fiiju, iíjö lyöriien éneklő kanárik darabja 8, 10, 12 és 14 forint. Kitűnő énekért és vidékre életben való megérkezésért jótállást vállal a tulajdonos Mohácsy Líszló Nyíregy­házán, városház-uteza 9. szám. (531—20—5) Egy kovács és egy kerék­gyártó tanoncz azonnal felvé­tetik Pivnyik András kocsigyá­rosnál, Pazonyi-utcza 35 szám, Hirdetmény. Suchard-féle chocolade ésCacao. Már előfordult tévedések kikerülése végett, figyelmeztetjük a tisztelt közönséget, hogy a Ph. Suchard chocolade gyár az úgynevezett Bruch chocoladeot se nem ké­szíti, sem uem árusítja el. A Suchard-féle chocolade csupán tisz­tán készíttetik és mint tudva van, csak Staniol csomagolásban, gyári védjegy és aláírással van forgalomban. ^kXKXXXXXXXXXXXXnXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXX X X X X X X X X X X x X X Tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, ? % hogy a közeledő téli idóny alkalmával ajánlok a uyiregyházi állomáson : Ligjobb minőségű l-s3 osztályú diribe kjszsnst 100 métsrmázsáiikínt 50 frt. Ugyané minőségű szenet kicsinyben 100 kilónként 65 krjával. Úgyszintén ajánlok legjobb min3ségü kovács p^rszenet • • . . 1 frt 80 krjával, és a legjobb minőségű bükkfa-szenst 2 frt 80 krjával. Porosz kőszén métermázsánként 1 frt 60 krjával. Sllg>tarjini tüzelő szén métermázsánként 1 frt. 1-ső osztályú gáz-koakszot (pirszén) kicsinyben és nagyban. Egyszersmind van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására adni, hogy ÓCSkl vasat a legmagasabb napi árak mellett megvásárlók. A n. é. közönség becses pártfogásába ajánlva magain, maradtam tisztelettel 4 i - 2 3 J' Kohn Jeremiás. Bolthelyiségem nagy-kállói-utcza 1-ső szám és vizi-uteza 20. sz., saját házamban. X X X X X X X X X X X X X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Next

/
Thumbnails
Contents