Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-12-19 / 51. szám

tulajdonjogot megszüntetjük, holnap már nern lesz tolvaj és rabló s nevetséges még csak feltételezni is, hogy a mai társadalomban előforduló sok csalás, sikkasztás csupán a mai társadalomban fordulhat elő, mikor a kriminalisták által gondosan gyűjtött adatokból tudjuk, hogy ezek évről-évre, majdnem ugyazon számmal fordulnak elő minden államban. S vájjon nem a legszörnyűbb csalás lenne, ha valaki munka nélkül akarná magát eltartatni, a többiek munkájának eredményéből, a mi a szocziális társadalomban sokkal gyakoribb eset volna, mint ina. Nincs tehát létjoga, nincs még lehetősége sem, ugy jogbölcsészeti, mint a mai adott viszonyok szerinti alapon a siocziálista törekvéseknek. Hát még a kommunistikus tanoknak, a mivé kezd fajulni a vármegyei, szocziálisnak csúfolt mozgalom. Nem ismerünk rá mostani népünkben a daliás Thass és Szabolcs utódaira! Pedig ugy a népiskola, mint az egyház megtelték a maguk kötelességét. Mindkét felseges kultur-intézmény azt tanitotta: A ki nem dolgozik: ne is egyék. Híd elő a munkásokat s fizess meg nekiek az utolsó fillérig. Ám ha ezeknek nincs hatása, a mint hogy népbolonditó vezérek által elámítva, a tömeg előli szent még ugy se lehet, lépjen fel a latóság s ne engedje kitörni az orkánt a maga iszonyatosságában. Kerje számon az egyes községekben megalakult társulatok alapszabályait s nézze meg, meg vannak-e azok erősítve. — Látjuk, tudjuk, hogy pénzt gyűjtenek maguk közt, éjjeli gyűléseket tartanak, tervezgetnek, forronganak, egymás támogatására erős esküt tesznek, hatósági felügyelet nélkül. Még a leghumanietikusabb társulatoknak is alapszabállyal kell birni. E nélkül nem működhetnek. És ha nincs megerősítve az alapszabály, oszlassa fel ezeket a valóban titkos társulatokat, ne engedje a tagsági dij czimen kizsarolt lilléreket a nagyszájú agitátorokhoz Budapestre felküldeni s végül akadályozza meg a népbolonditó időszaki sajtó maszlagos nyomtatványainak uton-utfélen való nyilvános terjesztését, vonja meg azoktól, ha másként nem lehet, a postai szállítás jogát. Mikor a tengeren kitörni készül a vihar, minden okos hajós munkához lát, mert másként elnyeli a leng«r a törékeny járművet! Nagyuiátó Albert. II. Az évek óta országszerte, vármegyénkben pedig épen a mai napokban rohanó árként terjedő szocializmus, minden jó hazafit gondolkodóba ejt. Hogy e b ,-láthatlan és kiszámithatlan eseményekel jelző népmozgalom a mai napnál messzebb látni szerelő, a larsadrdmi rendet fentartani s előbbre vinni hivatott es kötelezelt vármegyei elöljáróságban a legnemeseb jóindulattal pirosult bölcs, tapintatos és üdvös munkálkodást eszközölte, ezt fényesen igazolja vármegyénk jólétét s a nép boldogulását igazán szivén viselő alispánunk igen bölcs intézkedése. Kiáltványt intézett józan életű és gondolkodású, értelmes népünkhöz, melyben apáink által kivivőit alkotmányos törvényeink tiszteletben tartására s e tőrvényadta jogukból kifolyó kötelezettségeik (eljesitésére figyelmezteti. Megmutatja a veszélyeket, melyek e törvenyek áthágásából reájok és családjokra háramlanak; szorgalomra inti őket, bebizonyítva, hogy a becsületes munka gyümölcse nem lehet más, mint kiérdemelt julalom: tisztességes megélhetés, az egyes családok boldogulása, sőt jó beosztás mellett, vagyon-szerzés. Szeretettel kéri a birtokos osztályt és az összes értelmiséget, hogy e nemes munkálkodásában támogassák, amint az fel tétlenül szükséges is, hogy szűkebb hazánkban, vármegyénkben zavartalan jólétben élhessünk. De mihez is hasonlítanám alkalmasabban a hazát, mint egy emberhez, kinek feje az uralkodó; szeme a kormány, intézményeivel; gyomra az anyaföld; szive a birtokos és művelt osztály; keze, lába az iparos és munkálkodó nép. E testnek főrészét minden magyar, mint igaz hazafi csak a legmélyebb hódolattal emliti. Szeméről Ítéletet mondani e rövid czikk nem hivatott. A gyomor, az anyaföld kellő munka és gondozás mellett szépen teljesiti kötelességét. Felhivó szózatunk van azonban a szóhoz s az ebben összpontosuló vérkeringést eszközlő végtagokhoz! Mit ér a sziv vér nélkül? épen annyit, mint a vér sziv nélkül. Azaz: mint e kettő együtt működése nélkül nincs élet, ép ugy a birtokos osztály es a nép együttérzésé és működése nélkül nincs léi, nincs jogrend, nincs társadalom. Most, midőn a társadalmi egységei és jogrendet a szükséges műveltség színvonalára még tel nem emelkedhetett nép a lelketlen izgalók „Eldorádó" ígéretei folytán ós valljuk meg: itt-ott egyesek kisebb-nagyobb nyomása alatt megbontani igyekszik; ha e bomlásban nem vagyunk képesek őt az ész fegyverével meggyő/.ve, a rendes mederbe vissza terelni, mert ő eszével a holnapi napba benézni és belátni képtelen; forduljunk romlatlan, becsületes, magyar szivéhez, az önzetlen szeretet melegét ömlesztő nemes szivvel. Bár tudjuk, hogy fel van izgatva. Kérdezzük meg, mi fáj neki? s ha fáj, mert itt-ott fáj, kérdezzük meg magukat: van-e igaza? s ha van, a szükséges orvosszer alkalmazása mellett intsük türelemre, megmagyarázva nekik, hogy az anyaföld cz évben mindnyájunkkal mostohán bánt. Győzzük meg ma ínég lőként gondolkodási iránya és helyenkint cselekedeteinek helytelenségéről s ez által az őt, a társadalmat és édes hazankat fenyegető' nagymérvű veszélytől. Íme ilt a sziv munkája s e sziv nem más, mint a birtokos és művelt osztály. Mig nem késő, nézzünk körül községenkint: hol a hiba és mi tulajdonképen oka a testben terjedő fekélynek? Igyekezzünk azt olt, a hol van, körültekintő tapintattal és okossággal, énünkre gondoló önzetlen és teljes méltányossággal s a szívből , N Y I R V I D fi K" leltétlenül kisugárzó szeretet jótékony melegével gyógyítgatni. Ne mondjuk előre, hogy ez igy lehetetlen! Kíséreljük meg előbb! Bi/.tos vagyok benne, hogy többé kevésbé sikerülni fog! Ha nagyobb részben sikerül, a kisebbség követi a példát. Előre hát, hazut szerető hazafiak! Munkára fel! Mutassuk meg, hogy szép hazánk testében tud még lenni egészséges vérkeringés! Mutassuk meg, hogy a lelketlen izgatók nem tudják még becsületes népünkből kiölni az Istent, a hitet, a törvény, a felsőbbség iránti tiszteletet s az ezek által bennök féltékenyen ápolt és őrzött hazaszeretetet! Sz . . ó 51.... s. Nyíregyháza számadásai a vármegye közgyűlése előtt. Nyíregyháza város 1896. évi zárszámadását és 1898. évi költségvetését a hétfőn tartott rendkívüli közgyűlésen vette törvény szerint való kötelességénél fogva felülbírálás alá a vármegye közönsége, és meghozta határozatait. Lipíársuuk: a „Nyíregyháza," amely pedig csak nem régeu megjelent első száinábau adott programijában olyan, szinte hivalkodó mólon hangoztatta minden tekintelbeu való „függetlenségét" es tárgyilagosságát, a vármegye közgyűlése által hozott határozatokkal szemben olyan nyilatkozatokra ragadtatta magát, ame lyek, amilyen meggondolatlanok, épen annyira ellen keznek a lapnak fennen hirdetett független álláspontjával s a mennyire nem tárgyilagosak, annyira ellenkeznek az igazsággal. Mi ludjuk nagyon jól, hogy a „nyir egyházi patriotizmus" és az abból kővetkező nagyralátás sok mindenre képas, de hogy a vármegye köz gyűlésének az 1896. évi zárszámadásra és az 1898 évi városi költségvetésre vonatkozó határozatni a „független" és tárgyilagos alapon álló „Nyíregyháza"-t miként ragadhatták olyan kritikára, mint amilyen e lapbau ez inczidensből kifolyólag megjelent, no már azt, a han goztatott „függetlenség" tői eltekintve is, még az — egyébként igen tiszte'e reniéltó patriotizmus ós nagyralátás érzelmeiből és notórius jelenségeiből sem tudjuk kimagyarázni és megérteui. Szembe állitjuk itt ezt a méltánytalan és igazságtalan kri ikát a vármegye közgyűlésének a szóbaulevő kérdésben hozott határozataival. A „Nyíregyháza" igy ir: „A közgyűlés második iiapjin kisebb jeléntóségü ügyek mellett főként a Nyíregyháza városát érdeklő ügvek kerültek tárgyalás alá. Igy többek között a város 1896. évi zirszám;.dá-a, az 1898 évi költségvetés és a város lakbér-osz'ályzatának a kérdé.-e. A kéidésüknél azouban — legmélyebb s-jnálaluuk mellett kell erről a körülményről megemlékeznünk, — a törvényhalóság ismét alkalmat keresett és talált arra,hogy a székkelyét képező - Nyíregyháza város elleni mesterségesen felidézett ellenszenvének kifejezést adjon. Es uem csak abbin nyilvánult, hogy ugy a zárszámadás , miut a költségvetésnek mlndeu kifogásolható tételét megtámadja, hanem főként abban, hogy e támadásoknak olyan színezetet adott, amelyből uem aunyira a felettes hatóság köteles ellenőrzése, — mint inkább a parancsolni, elrettenteni és félelmet terjeszteni akaró szigor sugárzott ki. Síjnálatosnak, nagyon sajnálatosnak kell találnunk a körülményt unuál inkább, mert hiszen ilyen gondol kozás- és biuásinód csak arra alkalmas, hogy még feszültebbé tef/ye azt a viszouyt, amely a vármegye és Nyíregyháza város között fenáll s amely túlságos rokon szenvesnek ma sem mondható." IVovokala pedig ezt a kritikát a közgyűlésnek Nyíregyháza város 1896. évi zárszámadásának és 1898. évi költségvetésének felülbirálata alkalmából hozott határozata, — melynek intézkedéseit a következőkben ismertetjük: Egyik pontjában említve és mintegy helyeslőleg van tudomásul véve, hogy a város polgármestere azon 100 forintra nézve, melynek szabályellenes kifizetése folytán az 1895. évben elmarasztalva lett, végre az 1897-ik év november havában egy jelentést tenui szivesked-ítl'; — a két évi állhatatos némaság benne még emlitva sincs. Misik pontjában kérdés intéztetik az iránt, hogy a polgármester az arra előirányzott összegen felül jutalmazásokra 570 forintot mily okból fizetett ki ? Egy következő pontban figyelmeztetve vanuak a vá~ rosi tisztviselők arra. hogy az őket megillető napidíjon, bérkocsi ós vasuli költségekeu kivül még vendéglői költségeket külön ne számítsanak fel a város terhére. Egy további pontban felelősségre vonatik a polgár mester, hogy a természetben leszolgáltataudó s mégis készpénzbeu szedett városi közmunka megváltása tekinteből az illetékes hatóság eugedólyét miért uem kérte ki. A pitadók behajtására utasittatik. A polgármestert felelőssé teszi a „Hímes"-kert árából már befizetni kellett, de behajtaui meg nem kísérelt pénzek kamat veszteségének megtérítésére nézve. Felelőssé tétetik továbbá az iránt, hogy többszöri figyelmeztetés és a törvény hitározott rendelkezése ellenére az 1896 ik évben 53914 frt 48 kr kölC;önt vett fel a polgármester, előzetes engedély u IküL Ismételten kérdés intéztetik a Hatzel Márton és Suták által tett alapítványok kezelésere nézve. Az 1898 ik évi kö.tségelőirányzatot felülbíráló határozatban pedig előzetesen figyelmeztetik p ilgárinester — a jó ég tudja, hányadszor —• hogy a termé szetben leszolgáltatui rendelt közmunkára nézve, — — amennyiben készpénzben szedetnék — előzetesen kérje ki az engedélyt. VégUl törli a törvényhatóság a költségvetésből a városi alkalmazottak fi<etés-felemelése c/.imeu felvett 18584 kor.,nát elvi szempontból és kormányzati tekintetekből azért, mert a fizetés-felemeléssel, az állások szaporításával és az ügykezelés rendezésével foglalkoió, illetőleg a régi állapotok változtatását médositó határozatok, illetve szabályrendelet még elbírálva nincsenek. íme, olvasóink előtt van a tényállás, előtiük a kritika. Anélkül, hogy tová bi kommentárt fűznénk hoz?á, kérdez/ük az 1886. év XXI. XXII. és XXIII. törvéuyek intézkedéseit ösiuerő olvasótól, kérdjük magától a polgármester úrtól, akinek védelmére a pártatlanságot, függetlenséget és tárgyilagosságot hirdető „Nyíregyháza" oly odaadó buzgalommal síkra kelt, hogy az 1896. évi számadás során megállapított szabálytalanságok körül egy egy is nem lett volua é elegendő ok a mulasztó közeggel szemben a fegyelmi eljárás elrendelésére, vájjon hogy egyes mulasztásokért eddigelé erélyesebb rendszabályok nem alkalmaztattak — a törvényhatóság drákói szigorát igazo'ja-é ? Avagy mondjuuk e többet? Ne vádoljanak elfogultsággal: ott lesz az alispán vizsgálatának eredménye majd a vármegye a közönségének nyilvános Ítélőszéke előtt! Legyünk addig türelemmel! Addig is, ha c ak e^y pontjára nézve is e hatá rozatnak a „Nyíregyháza" azt hiszi, hogy az nem a valóságos tényeken alapizik: ám álljon elő vele és bizonyítson! ÚJDONSÁGOK. — Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Fráter Aladár helybeli pénzügyigazgatósági számellenőrt, a számosztály vezetésenek megbízásával számvizsgálóvá, Szabó Miklós számgyakornokot pedig, számtisztté nevezte ki. — Lelkészi kinevezés. liácz Viktor gör. kath. áldozó pap Nyíregyházára segédlelkészül kineveztetett. — Küzdelem a diftéria ellen. Több ízben volt már alkil&uiik megemlékezni arról az akczióról, amelyet vármegyénk közönsége a diftéria elleni küzdelem sikeresebbé tétele érdekében, dr. Jósa András vármegyei főorvos kezdeményezésére megindított. Közöltük annak idején egész terj-dolmében azt a fe iratot is, malyet a kö'gyűlés a belügyminiszterhez intézett abban az iránybau, hogy a diftéria el.eui serummal való oltás (ott, ahol több gyermek van a családban s el nem kü öuithetök, s egy közülök dif(,eriában megbetegeiik^praeventiv módon is) kötelezővé tétessék, s e végből az oltó anyag iugyen szolgáltassák ki és az oltást végző orvos eseteukint az állam részéről 50 kr díjazásban részesüljön. E fölirat folytán a belügyminiszter — miut ezt szintén jelezt ük már — szaktanácskozmányt hívott össze Budtpestre, amelyen természetesenrészl vett várme eyéuk főorvosa is, mint a nagy horderejű mozgalom megindítója.A szaktanácsozmány minden tsgja elösmerteaszé íurnnak ügy gyógy , mint védhatását, de a kötelező oltást egyelőre nem javasolta, még pedig mindaddig, mig tel jeseu megbízható, bakteriológiai vizsgálat által ellen őrzött adatok nem fogják demonstrálni a szérumnak gyógyító és védba'ását. E czélból, t. i. ily értelemben vett statisztika gyűjtésére az értekezlet a miniszternek három törvéuyhatoságot ajánlott, uevezetesen; Szabolcsvármegyét, Nyitravármegyét és Pozsony városát, mint amely ; törvényhatóságokban a közegészségügy adminisztrációja legjobban megbldható. Hogy az értekezlet a Szabole-vármegye által tett javaslat végrehajtását egyelőre csak három törvényhatóság területén foganatosítja s fokozatosan kívánja kiterjeszteni, daczára, hogy az orsz. közegészségügyi tanácsnak a miniszter által kikért véleménye vármegyénk előterjesztését teljesen magáévá tette, abban találja magyarázatát, hogy Magyarország lévén a kezd ményező a nyugati államok sorában e téren, olyan adatoknak kell e kezdeményezés hasznosságát dokumentálni, melyik tudományos alapon keletkezvén, a legszigorúbb kritikát is kiállják. — A kisvárdai állami elemi iskola fejlesztését a közoktatásügyi miniszter, a vármegye közigazgatási bizottságának előterjesztésére elhatározta, még pedig abban a sorrendben, hogy a jövő tanévtől kezdve két osztály, 1899. január 1-én ismét két osztály állittassék fel. Az iskolának ez örvendetes kifejlesztését ahoz a feltételhez köti a miniszter, hogy Kisvárda község az uj osztályok elhelyezéséről és bebutoroztaiásáról gondoskodjék. Meg is bizta a miniszter a kir. tanfelügyelőt, hogy a város képviseletével ez irányban a tárgyalásokat indítsa meg — Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi miniszter a nyírbátori járásra nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel Papp Aladár vajai ev. ref. tanítót bizta meg. • - A legtöbb adót fizető városi képviselőtestületi lagok jövő évre ervényes névjegyzékét a mult pénteken, e hó 10-dikén tartott ülésén állapitotla meg a képviselőtestület kebeléből e czélra kiküldött bizottság. — A névsorban első helyen áll a Nyíregyházi Takarékpénztár egyesület 9925 fit 99 kr. — az utolsó Bozán Gyula 166 forint 18 kr egyenes állami adóval. — A névsor egyébiránt a következő: (A *-gal jelzett számok az adóösszeg kétszeresét jelenlik.) Nyíregyházi Takarékpénztáregyesület 9925 frt 99 kr, gr. Dessewífy Miklós 4487 frt 95 kr, gr. Dessewífy Dénes 3429 frt 3 kr, gr. Dessewffy Alajos 3129 frt 3 kr, gr. Dessewffy Béla 3429 frt 3 kr, Mármaros-szigeti ev. ref. főiskola 1425 forint 41 kr, Nyíregyházi termény- es áruraktár-szövetkezet 1279 frt 10 kr, Haas Ignácz 1167 forint 90 kr, Bodnár István 1038 forint 24 kr*, Gsengeri Gyula 1150 forint 03 kr, özv. Török Péterné 890 frt 83 kr, Grosz L. H. 855 frt 51 kr, Glück Ignácz 853 frt 51 kr, Stern Jenő 809 frt 11 kr, Semsey Mór 805 forint 48 kr, Szopkó Alfréd 756 forint 80 krajezár*, Schlichter Gyula 747 frt 48 kr, Gredig Jeremiás 69(1 forint 3i kr, Gsengeri Mihály 601 forint 86 kr, br. Uray Kálmán 595 forint 38 kr, Barzó Mihály 554 frt 57 kr, Vojtovics Bertalan 518 frt 97 kr, Szesztay Károly 516 frt 84 kr*, Verzár István 484 forint 12 kr*, Csengery Kálmán 481 forint 11 kr, Barueh Arnold 468 Irt 1 kr, Somogyi Gyula 465 forint 42 kr*, Gyurcsán Ferencz 449 frt 96 kr, Elek László 443 frt 5 kr, Magy Kir. Államvasutak 410 forint 43 kr, Ferlicska Rezső 39 7 frt 20 kr, Márkus Károly 337 frt 14 kr, id. Henzsel András 330 frt 78 kr, Palicz János 324 frt 1 kr, Fábry Béla 320 frt 46 kr, Kovách Gerő Folytatása az I. mellékleten