Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-21 / 47. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 47-ik számához. Szabolcsvármegye közönségének br. Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alalt Nyíregyházán. az 18 >7. évi október hó iz-én tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 448/^)7. Bgy. ['2780. 1278l/!)7. K. Tárgyaltatott a m. kir. belügyminiszter f. é. 4424.-!. számú leirata, melyben tudatja a vármegye közön-égével, hogy a 0«0/»90. Bgy. számú h tlározatol, melyszerint a jegyzői nyugdíj szabályrendelet 2-ik és 10-ik §-a, valamint a 24. g. módosítva lett s a szabályrendeletbe, egy uj szakasz pótlólag felvétetett, azon részében, a melyben a jegyzők által a nyugdíj alapba fizetendő évi dij 30 frtban, a teljes nyugdíj összege 000 írtban lett megállapítva, valamint a J4. §. módosítását is helyben hagyja, azon részében pedig, inely szerint az 18-9. év előtt szolgálatba lépett jegyzők teljes nyugdíjra jogosultsága 30 évi szolgálati időre lett megállapítva, akként kívánja módosítani, hogy az 1889. év előtt szolgálatba lépett jegyzők részére a teljes nyugdíjjogosultság s nyugdíj ugyanazon elvek .-zerint áll.ipittassék meg, mint .-./. 1 ös9. év után szolgalatba lépett jegyzőkre megállapítva van; s végül az uj szakasz akként inódosrttassék, lio^y a hivatalos eljárás közben beállott baleset következtében a nyugdíj megállapításánál a s/.olgálati időhöz nem 6 év, de csak 3 év szárnittassék. Ezzel egyidejűleg tárgyallatott a jegyzői nyugdijvalasztmanynak ezen miniszteri leír,, tra és sz ibályrendelet módosítására és pótlására vonatkozó előterjesztése. Határozat. A belügyminiszteri leiratnak azon része, melysztrint a 080/890. Bgy. számú haiározat értelmében módosított jegyzői nyugdíj szabályrendelet jóváhagyatott, örvendetes tudomásul vétetik. A miniszteri leirat ózon részére nézve, meiyszcrint a vármegye közönsége által elfogadott szabályrendelet utasítás szerinti modositása kívántatik, egy ujabb s indokolt felterjesztés intézése határozlalik el. A belügyminiszter úr őnagyméltósága által hangsúlyozott azon elvet, hogy a nyugdíjjogosultság es nyugdijösszeg megállapítása tekintet nélkül a szolgálatba lépes idejére, egyenlővé létessek, a vármegye közönsége is magáévá teszi s ez alapon a módosítandó 10. g-t következő szövegezésben logadja el és megerősítés végett a belügyminiszter őnagyniéltóságáboz felterjeszteni határozza. A 10. §. módosítása szószerinti szövegezésben: „A nyugdíj és illetve segélyezési év járadék a 14. §. szerint beszámítható hivalaloskodás időtartamához képest következő arányban állapittalik meg. A nyugdíj 10 évi folytonos szolgálás után 600 frtban megállapított legkisebb javadalmazás 40"/„-ában, azaz 240 frtban állapittatik meg, ehez minden szolgálati év ulán a 000 frtnak -a járul, úgv, hogy 30 évi szolgálat után az egész 600 fit adatik nyugdíjul." Ezen szakasz régibb szövegének utolsó két pontja érintetlenül hagyatik. A szabályzat ekkénti módosítása még egyrészről egyenlősítés tekintetében teljesen megfelel a belügyminiszteri kívánalomnak, másrészről következő indokok szolgálnak ezen szövegezes s illetve módosítás alapjául. A jegyzői kar oly magas százalékkal járul a nyugdijalap megteremtésehez és illetve fenntartásához, a milyennel egyetlen hivatalnok sem. Figyelembe veendő azon körülmény is, hogy egyes tisztviselőknek teljes nyugdíjjogosultságára (tanárok) 30 évi szolgálati idő van megállapítva, s ezen tisztviselők nincsenek zaklatottabb állásban, mint a jegyzők, oly sokoldalú felelősség pedig egyetlen tisztviselőt sem terhel; alig lehet rá eset. hogy ily zaklatott élet mellett valaki 40 évig folytonosan szolgálni képes legyen s így teljes nyugdijélvezetben részesülhessen. Egy jegyzőre nézve még 30 évi szolgálati idő is hosszú, — az az éber figyelem, mely a jegyzői állás betöltésénél feltétlenül megkívántatik, — a közigazgatás minden ágában ujabban az anyakönyvvezeléssel előállott kötelmek teljesítése, az a nagy fokú felelősségérzet, mely mindig fenyegetőleg áll ezen kötelmek teljesítésénél egy önérzetes jegyző előtt, — 30 bosszú év alatt testet, lelket összetör, ha ugyan a szervezet oly hosszú ideig kibírja, és ha esetleg kibírta, egy becsületes munkásélet jutalma 600 forint, biztosíték az esetleges koldulás ellen. Ezen nyugdijösszeg csekélysége nem igen kecsegtetheti a jegyzőket arra, hogy míg szolgálni bírnak, idő előtt nyugalomba vonuljanak, vagy ha anyagilag kedvező helyzetben vannak, 40 évig szolgáljanak. Más tisztviselőknek az évek haladásával emelkedik fizetésük s igy reményük biztos a folytonosan emelkedő nyugdíj élvezetére is, és ezen tisztviselőknek minimális tizetésük is nagyobb, foglalkozásuk pedig megközelítőleg sem oly terhes. Az uj szakasznak az eredeti szövegezés szerinti megerősítését azon indokon kéri ismételve a törvényhatósági bizottság, mert a vármegyei tisztviselői szabályrendeletben ugyanily tartalmú szakasz már felsőbb jóváhagyást nyert. A jegyzői nyugdijválasztmány által előterjesztett alábbi szövegezésben elfogadásra ajánlott uj s akasz jóváhagyólag elfogadlatik, niegerősites végeit a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszletni határoztatik. Az uj szakasz szövege. „Ha a nyugdíj élvezetére jogosított jegyző, vagy ennek özvegyi dijra jogosult neje bal el, temetési költség czímen a megállapított nyugdíj és illetve segély-díj 3 hóra járó része erejéig; ha pedig elhalt jegyző valamelyik gyermektartási pótlékot élvező gyermeke hal el, a temetési költség a részére megállapított egész évi >egélydij erejéig igazolt nyugták felmutatása mellett a jegyzői nyugdijalapból kiutalhitó". Ezen uj szakasz felvételre nézve indokul szolgál az, hogy minden nyugdijszabályzatban gondoskodás történik az elhunyt tisztviselő temetési költségeinek fedezéséről. Továbbá, hogy amennyiben a csi.adtagok segélyezése ugy is igen csekély összegben állapittatik in?g, s a jegyzők özvegyei családjaikat a legtöbD esetben a legszigorúbb körülmények közt képesek fenntaitani, s ezen családtagok haláluk esetén legalább tisztességes el temetésben reszesülnek. A m. kir. belügyminiszter úr őnagy inéit óságának 41879/97. számú leirata erielmében a nvugdijszabályrendelet 8-ik szakasza akként módosittatik, hogy a 3-ik sorban „miniszterhez* szó helyett „közigazgatási bírósághoz" vétetik fel. Mert a -~zabályrendeletben 3-ad fokulag az ügyek a miniszterhez voltak felterjesztcndők az 1t>96. évi XXVI. t.-cz. J7. g-a szerint pedig ezen ügyek a közigazgatási bírósághoz terjesztendők fel, a szabályrendelet pedig a törvénynyel ellentétben nein lehet. Ezen szabályrendelet módosítások és pótlások közérdekűek lévén, a községek előjár óságai és Nyíregyháza város polgármestere a „Nyírvidék" var,i.egyei hivatalos lap utján utasíttatnak ezen haiározat sz ibilyszerü közhírré tételére, s hogy ezen közhirré teleiről szóló bizonyítványokat községek elöljáróságai a járási főszolgabíró utján, Nyíregyháza város polgármestere pedig, közvetlenül ló nap alalt a vármegye alispánjához terjesszék be. Miről a m. kir. belügyminiszter az iratokkal kü.ön fellerj' sztésen, a var.negye alispánja jegyzőkönyvi kivonaton, községi elöljáróságok és Nyíregyháza v ros polgármestere a .Nyirvidek" uljan értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Kállay Elek, tb. aljegyző. Magyarország következő törvény ha

1 óságainak területéről tilos: Abauj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Báes-Bodrogh, Békés, Bjreg, Hont, Hunyad, Kolozs, Krassó-Szörény, Nógrád, Szeben, Temes, Torda-Aranyos. Torontál es Z uiplén vármegyék területéről. III. Sert své-z miatt élő sertesek bevitele Boszniába és Herczegoviniba Magyarorszag egész termetéről tilos. Kelt Budapesten, l s97. évi október hó 23-án. A miniszter megbízásából: fí irdos<y Jenő. Szabolcsvármegye alispánjától. 191*4-19326. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Hivatkozva a folyó évi október ho 19-én 18192. K. szám alalt kiadott értesítésemre, tudatom, hogy Ruad községben Papp György vasmegyeri lakos karára 140 db. juha himlő betegseg miatt 45 napi zár alá helyeztetett, a Nyíregyházán letartoztatva volt juhainak pedig tengelyen való hazaszállitasa megengedtetett. Nyíregyháza, 1897. november hó 12-en Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától Szabolcsvármegye alispánjától. 20302. K. 1897". A járási föszolgabiráknak,Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A megyei központi hivatalok részére az 1S98. évben szükséges tűzi fa beszerzésére vonatkozó árlejtési hirdetményt közhirré tetei végetl közlőm. Nyíregyházán, 897. november 19. Mikecz János, alispán. Árlejtési hirdetmény. Szabolcsvármej.'ye központi hivatala részére az 1898. évben szükséges mintegy 250 köbméter tűzifa beszerzese czéljábol a folyó évi november hó 30-ik napján delelőtt 10 órakor a megyeháza kistermében zárt írásbeli ajánlatok mérlegelésével árlejtés fog tart.lni. A vállalkozni óhajtók felhívatnak, hogy a kijelölt időben és helyen megjelenvén, zárt ajánlataikat 100 frt bánompenzzel, esetleg ennek megfelelő értékű óvadekképes értékpapírral ellátva és 50 krros bélyegjegygyei felszerelve a jelzett nap reggali 10 órájáig a vármegyei iktató hivatalhoz adják be, s az ajánlatban határozottan kifejezzék, hogy az árlejtési feltételeket ismerik. Az árlejtési feltélelek a következők: 1. Vállalkozó köteles Szabolcsvármegye központi hivatalai 1898. évi tűzifa-szükségleteinek az alispán, vagy helyettese által megrendelendő mennyiségben beszállítására. 2. A tüzelésre szánt anyagnak száraz, legalább 1 .év előtt levágott 8 cm. átmérőjű hasított ákácz, gyertyán, bükk, vagy fűrészelt varga lestfának kell lennie; u. n. galy, vagy vén redves fa, továbbá vizén szállított úgynevezett usztatolt fa el nem fogadtalik. 3. Köteles a vállalkozó a faszüksegletet 50 köbniéterenkint, amidőn annak behozatala felszólliltalik, a felszólítástól számított 48 óra alatt a vármegyeháza udvarára saját költségén beszáliittatni, ott ugyancsak saját költ" ségén, keresztrakás nélkül 1 méter magas- és I méter szélességben kirakatni. A hasábok I méternél rövidebbek nem lehetnek. 4. Minden beszállított s a gazdasági bizottság által átveti fáért az árlejtési hirdetményhez képest a kijárandó összeg a vármegye házi pen/.tarából fog vállalkozo bélyeges nyugtájára kifizettetni. 5. Vállalkozó állal a zárt ajánlathoz 100 forint készpénzben, vagy óvadékképes értékpapírokban leteendő, mely biztosíték a vállalat teljes befejezése után fog vállalkozónak kiutaltatni, ha pedig kötelezettségeinek részben eleget nem tenne, a letett óvadékot elveszti s a vállalat az ő kárára és költségére szabad egyezkedés után is teljesittelni fog, s a felmerülendő árkülönbözetet fizetni tartozik. 0. A szerződés, nyugták és mindennemű kincstári illeték költsége a vállalkozót terheli. 7. Ezen vállal itból származható pere-kérdések elbiralasára a nyiregyházi kir. járásbíróság illetősége és a sommás perut köttetik ki. Nyíregyházán, 1897. november 19-én. Mikecz János, alispán. 19502. K. 1 ö97. Erlesiteni. hogy a sertésvész Zsurk községben, a Moskovics Marton gazdaságában levő sertések között fellépett, ez okból az ezen községben levő összes sertesek további rendelkezésemig zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1897. november hó 12-én. Mikecz János, alispán. 19544. K. jg

(j

7 Szabolcsvármegye alispánjától. Ertesitenv, hogy a Nyíregyháza varosban levő összes kutyák egy veszettségi eset következteben 4 0 napi zár alá helyeztettek. Nyíregyháza, 1897. november hó 12-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 19562. K. 1897. Értesítem, hogy a Mártonfalva községhez tartozó „Bagos" pusztán, a Darvas Béla gazdaságában levő sertések között a sertésvész fellepctl s ez okból az egész községben levő sertések további rendelkezésemig /ar alá helyeztettek. Nyíregyházán, IS97. november 12-én Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 19577. K. 1897. Értesítem, hogv a serlésvész Epc-rjoske község határában a Jármi Miklós gazdaságában levő sertésállományban fellépett s ez okból ezen községből sertések kivitele rendelkezésemig tilos. Nyíregyházán, 1«97. november 12. Mikecz János, alispan. Szabolcsvármegye alispánjaiol. 19740. K. "18977 Értesítem, hogy az Oros községben ievő összes kutyák, valamint özv. Soós Istvánné és Ágoston Mát\ ás orosi lakosoknak a veszett eb által megmart négy drb sertese 40 napi, illetve 3 havi zár alá helyeztettek. Nyíregyházán, 1897. november hó 13-án. Mikecz János, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 19763. K. 1»9 7. Temesvármegye alispánjának megkeresese folytan közhirrététel és tudomásul vétel végett közlöm, hogy Móriczföld község elöljáróságától 159140—158150. törvényhatósági számmal ellátott 1 l darab 5 kros fehér szinü marha-levél űrlap ellopatott, mely űrlapok semmiseknek nyilváníttattak. Nyíregyházán, 1897. november 13-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától 19798 K. 189 7. Értesítem, hogy Kálló-Semjén községhez tartozó „Nemesháza" tanyán Fried Ármin gazdaságában : darab szarvasmarha lépfenében elhullott s ez okból az ezen tanyán levő 88 darab szarvasmarha es 4 darab ló 14 napi zár alá helyeztetett. Nyíregyházán, 1897. november l i án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 18641. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. Miniszter 7453/111-2-97. eln. száinu rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodas és szabályszerű közhirré tétel vegeit kiadom. Nyíregyháza, 1897. október hó 28-án .Mikecz János, alispán. (Másolaí). Földmivelésügyi magyar kir. Miniszter, 7453/97.-1II.-2 eln. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi október hó :l-án 6801 szám. alalt kelt körendeletem hatályon kivül helyezése mellett tudomásul vétel és közhirrététel végetl ertesitem a törvényhatóságot, hogy a boszniai és herczegovinai országos kormány folyó évi szeptember hó 13-án kelt 13469. számú hirdetmenye szerint a következő intézkedéseket léptette eletbe: I. Ragadós tüdőlobti miatt a szarvasmarháknak Boszniába és Herczegovinába való bevitele Magyarorszag következő törvényhatóságainak területéről tilos: Pozsony és Túróczvármegyékből. II. Rigadós száj- és körömfájás miatt kérődzőknek Boszniaba és Herczegovinába való bevitele Szabolcsvármegye alispánjától. 19733. K. I 897. Ajárási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A dadai felső járás főszolgabiroi hivatalának 073 i. szám alatt kelt jelentése alapjan közhírre tétel vegetl közlöm, hogy Melich Péter rakatnazi lakos tulajdonát képező I darab 4 éves, szennye* szőrű, halra álló szarvú, a bal hátulsó ezombjan D betűvel jelzeit tehene, a folyó évi november hó 3-án elszaladt. Felhívom, hogy feltalálás esetén hozzám azonnal legyen jelentést. Nyíregyházán, 1897. november 13. Mikecz János, alispan. Szabolcsvármegye alispánjától. 189

63. K. 1 397. Ajárási föszolgabiráknak, Nylregy háza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi magy. kir. miniszter 6389I/III-I. számú rendeletének másolatát tudom isulvétel. alkalmazkodás és szabályszerű közhirré télel vegeit ki idom. Nyíregyházán, 189 7. november 4-én. Mikecz János, alispán.