Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-21 / 47. szám

XVIII. évfolyam. 47. szrlm, Nyiregyháza, 1897. november 21. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: po3tán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . f

orin

t Fél évre Negyed évre A községi jegyző én tanít í uraknak egés< évre csak két forint. M«---rjelenilz lietenlíint earyszcr, vasárnapon. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A 'ap szellemi részét képező küldemények, Hirdetési dijak • lai) Szétküldése tiírmiiíhnn a szerl

£esztő czime alatt kéretnek beküldeni , " ,

1 szemuiaese largyaoan leendő felszo- , , , , • . , Minden nejyszer hasábozo'.t palit sor egysz r lamlasok Jóba Elek kiadó-tulajdonos foJfdtaTnak Hmert kez ktol közlése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám • x • A' . . Kincstári bélyegei] fejé ea, minden egyes birÍT-innsyL-v liá-,1 •„ 1 kezlra

t<>

k csak világos kiv inatra s az detés utin :i0 kr. fizette ik. (Janoszky haz) intezendok. illető költségére küldetnek vissza A nyllt-terl közlemények dija soronkint 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); Továbbá: Go'dbe-ger A. V. áltaf Budapesten, Haasensten és V

)

gl.r '""'"j"

1"" Be ,sben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp által Hamburgban. Hivatalos :izz, 950. f. i. 1897 Szabolcsvármcgy főispánjától. Pályázati hirdetmény. A kormányzatomra bizott Szabolcsvárm egye tőrvényhatóságánál 523 forint 57 kr. évi fizetés s 100 frt utiátalány javadalmazással Kis-Vard.i székhdyhej kötötten rendszeresített s lemondás folyt in I89i. január hó 1 -ével megüresedő kisvárdai járási orvosi állásra ezennel pályázatot nyitok, s a pá yúzni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket s életkoruk it, valamint eddigi alkalmazásukat feltüntető okmányaikkal l'elszei-elt kérvényüket hozzám a f. évi deczember hó 15-éig, inlnt záros határidőig nyújtsák be. Nyiregyházán, 1897. évi november hó 16-án. (2 - 1) Br. Feilitzsch. főispán. 19235. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati liirdcinény. Nyiregyháza rendezett tanácsú városnál egy rendszeresített s a jelenleg átdolgozás alatt lévő szervezkedési szabályrendelet életbelépéséig ideiglenesen havi lóO frttal javadalmazott mérnöki áll is, egy 600 frt évi fizetéssel javadalmazott iktatói s egy 450 írttól 550 frt évi fizetésig emelkedő Írnoki állás megüresedvén, a jelzett állások betöltése czéljából ;t választás határidejét a folyó évi november hó 25-ik napját.ak délelőtti 10 órájára a városháza tanácstermébe kiiűzöm, pályázni óhajtókat pedig felhívom, hogy életkorukat, eddigi alkalmazásukat, elméleti és gyakorlati képesítésüket, igazoló okmányokkal szabályszerűen felszerelt folyamodványukat a vármegyei közigazgatási iktató hivatalhoz november hó 23-ik napjának d.'li 12 órájáig annyival inkább adják be, mert e határidőn lúl beadóit kérvények figyelembe nem vétetnek. A pályázók tájékoztatása végett megjegyzem, hogy amennyiben a jelenleg átdolgozás ul itt levő szervezkedési szabályrendelet által valamely állás megszüntetik, vagy javadalmazása lejebb szálliltali'c, e miatt a jelenleg pályázat alá bocsálott állásokra megválasztott tisztviselő a város ellen kártérítési igényt nem lámuszlhit. Nyiregyháza, 1897. évi november hó 5-én. Alispán helyeit: Mikecz Dezső, főjegyző. A „NYÍRVIDÉK* TÁEOZÁJA. A Balaton ünnepe.*) Irta : Adorján Sándor. Miut mikor szép tavaszi napon a fehér pillangók ezrei teszik mozgalmassá a rét nyugodt, meleg leve gőjét, olyanná lett a nagy ünnep uapin a Bilatou ttlköre a tömérdek vitorlás csónaktól, amelyek százá val hasítják a hullámokat, és valamennyi mind Siófoknak tart. Magasabb partról tekintve a ragyogó magyar tengert, alig lehet euuél szebb, megkapóbb kepét képzelni. Kora reggeltől fogva hit gőzhajó teljes zász'ódiszbeu száguld fö'-ilá, egyik parti városból a másikba; mindeniket fedélzetétől egész föl a legmig sabb árboct csúcsáig tömérdek apró lobogó disziti, alattuk, h 1 vi lágos ruhában nem volnának, csak u,'y feketéllenék a tömérdek ember. Ami hullámot a gőzösök veruek, azt vigan, szintt szökdécselve szelik át a yachtok, és hasítják a regatlás, angol szabá-u, köuuyü c-ónakok, melyektől csak u^y hemzseg a viz színe. A hsj'kon zenekarok hirsonatják vidám danáikat, az u a>ó< kalaplengetve, kendőket lobogtatva, éljenezve üdvözlik a csónakok és a yachtok daliás sportmeneteit, ezek a maguk módja szerint viszonozzák az üdvözlést; a balparton akkorákat sivit a folytou közlekedő vasu

f, bogy csakúgy sikongat belé, a jobboldalon, a zabiin a villamos vasutak vezetői csöngetnek, kongatnak, hogy az általános örömteljes zsivajban ók is résztvegyenek; általi ban a roppant Bilaton óriási pezsgésén, nyüzsgő életen megláthatja a vad idegen is, akiuek a történni készülőkről sejtelme sem lehet, hogy ma valami szokatlanul *) Mutatvány az Athenieum nagy képes naptárából 189S Az irodalmi és közművelődési egyesületről. — Egy nő véleménye. — Az idő óta, hogy legelőször olvastam a „Nyír vidék "-ben, hogy alakítani akarnak itt nálunk egy közmivelödési és irodalmi egyesületet, folytonosan motoszkál egy gondolat a fejemben. Asszony vagyok, gyermekeim is vaunak é& nőegyleti tag vagyok. Az uram pedig kasziuói tag, „pártolja" a dalárdát, a tűzoltó egyesületet, a vörös-kereszt egyesületnek is tagja és mind a ketten a korcsolyázó és lawn-tennist játszó társaságnak is A többi uem jut hamarjában eszembe. Az uram megebédel itthon, fél kettőkor megy a kaszinóba. A hivatalból 5 órakor megint csak odavisz az utja. A sok egylet közül neki hát egy tnég is csak jelent valamit, tudniillik a kaszinó Ami engemet illet azonban, csak annyit látok, bogy ha ezeknek az egyleteknek a révén valami szórakozásban v"ü részem, hát ez mindig — mint valami kiváltságos és különleges alkalom — paráat va-f, '"JMllett-c!, készülődéssel vau egybekötve — és sok költséggel. Olvasván pedig — azt hiszem, jól értettem meg — hogy a társadalmi élet élénkítése és nemesebb tartalommal való betöltése czéljából alakulóban vau most náluuk egy uj egyesület, azóta sokat gondolkoztam azon, hogy nem lehetne-é ezt az egyesületet olyau módon megalakítani, hogy részünk lenne abban nekünk, nőknek is. Meglehet, hogy én nagy tévedésben vagyok, midőn ezt lehetségesnek tartom. És az is meglehet, hogj

r nem számolok a mi társaságaink felfogásával, amely szerint a nő sorsa a fózőkanál, varrótű és — a báli ruha. nagy dolgot ünnepel ez a sokaság, mely mindenfelülről összegyűl, és meg folyton özöulik Siófok felé, minden elképzelhető alkalmatosságon. Mert azauyüzsgés, mely elevenné teszi a Balatont, csak kisebbik része annak, ami élet a pirton uralg. Ckt, a már rég megállamositott déli va-ut vagy tiz vonattal ontotta a tömérdek fővárosit a tó pírtjára; nagyszerű luxus vouatokban, amelyek a tekiutélyes hosszúságú utat megtették öt negyed őra alatt, minthogy sehol útközben meg nem állottak. Ez már jó ideje igy volt, és aki nem tudná annak elmondhatjuk néhány szóval, hogy a mióta a kormány, élén az őszbe csavarodott, de még min lig hatalmas tett erejű Tisza Istvánnal, kiadta a jelszót, hogy a Balatont össze kell kapcsolni a fővárossal, — azóta ezt a progrimm-pontot meg is valósította. ÁHamositot ták i déli vasutat, de külöu kezeltették az ősz Bráhm lovaggal, mintha azt mondták volna: hogy ez uem esik a közönséges forgalmak alá, mert ennek a vona nak a többitől eltérő, egészen más hivatása van. Bráhm aztán maga mellé vette azokat a furfangos, okos. bátor és leleményes embereket, akik egy vasu'társaság élelmességéből megalkották Abbáziát, a Semmeringet, stb. — és a magyar államférfiak hathatós támogatásval, a magyar polgárság bölcs, de áldozatkész okosságával együttesen, valósággal „megcsinálták" a Bilatout. Igaz ugyan, hogy a Balaton már jóval ezelőtt, évezredek óta, megvolt, — de ki tudott róla? Ki vette hasznát? Ki élvezte gyógyító erejét? selyemlágy hul lámáit? edző levegőjét ki ismerte? Évenkiut legfö'jebb néhány ezer ember. Pedig milyen sok ideig tartott ez a nevetséges állapot. Minő szégyen még arra az időre vissza is gondolni! De már 25 évvel ezelőtt, mikor Binffy volt a miniszterelnök, támadt egy mozgalom, mely ennek a uevetséges állapotnak végét igyekezett vetni. Nem szeretném azonban, ha félreértenének és valaki azt gondolná, hogy én is — mint a férfiak — kaszinóba akarok járni. A világért sem! A mi háziasszonyi elfoglaltságunk nem olyau természetű, hogy ezt a szórakozást igényelné és lehetővé tenué! — Ebbe uetn csak hogy szívesen belenyugszom, de neiu is szeret uém, ha másként valahogy lenne életünk rendje beosztva. Nem ábrándozom a bpesti „Park klub"-ról sem, ahol a főváros eliteje, férfiak és nők minden ceremóuia nélkül napról-napra való találkozással összejönnek. Mert tudom, hogy ez a mi viszonyaink szerint nem lehetséges De azt már csakugyan uem tudom belátni, hogy — ha már felmerült egy, a társadalmi élet éléukitését czélzó egyesület alakításának a szükségessége: miért ne lehetne ugy, illetőleg hogy is lehetne megalakítani ezt az egyesületet másként, miut akképen, hogy abbau mi. nők is résztvehessüuk, minden uagyobb teketória, ünnepélyesség. nagy toillete, szóval felesleges költség nélkül és hétköznapi ábrázattal. Az uj egyesületuck a nemesebb értelemben rett nyilvános társas-ék• t- megteremtés-* a czélja. Értvén a nyilvánosságot bizonya- distingválással való határok között. Nem tudom — nem is értek hozzá, hogy ez lehetséges lenne-e, — hogy a kaszinó hajlandó volna-e mai, egy előkelő kávéház hivatásán alig túlterjedő feladatait ebben az irányban kiterjeszteni. Hogy megnyissa ter neit felolvasásodnak, zeuei estélyeknek, kedélyes összejöveteleknek, nem kivételképen, de hivatásából kifolyólag, amelyekben aztán mi nők is résztvehetuénk. Ha igy lehetne, az uj egyesület a kaszinó keretében oldhatná tneg leghelyesebben azt a czélt, hogy élénkebb, tartalmasabb, nemesebb Akkor történt ugyanis az, hogy néhányan, akik már akkor meg tudták becsülni a Balaton nagyszerű tulajdonságait, ós látták egy és másban, hogy Blnfíyuak mennyivel több uagy dolgot sikerül kere^ztülviunie, amivel elődei nem birtak, rá akarták ót arra venni, hogy a Bilaton föllenditésének ügyét vegye a kezébe, és egy hatalmas merész caplssal tegye hozzáférhetővé az egész nemzet számára, — sok milliót menive meg igy a kivándorlástól, gazdaggá téve a Bilaton egé.«z környékét, és egészségessé mindazokat, akik igy a Balatont élvezhetik. Bátiffynak megtetszett az eszme, és foglalkozott is vele egy darabig, bejárta, és bizalmas embereivel, különösen Wlassicsc<al, aki akkor szintén miniszter volt, bejárat'a a Bilaton több pontját, — de egys/erre hirtelen megszűnt a dolog iránt érdeklődni, és többé egyáltalán nem akart róla beszélni. A Bilaton rajóngó hiveit ez az érthetetlen pljírás nagyon bántotta, de el nem ria-z»otta. Addig szorongatták a miniszterelnököt, mig ő egyszer még is meg mond a az okát annak, hogy mitől kedvetlenedett el olyan nagy mértékben. — Hit jó, megmondom! pattant ki, mikor már nagyon sokat megbosszantották. A ti Balatonotokból nem lehet semmi! És én nem is foglalkozom vele többé. Fejlődjék ugy, ahogy tud, magától vagy sehogy! — De miért ? az isten szerelmére, mi

srt haragudtál ugy meg egyszerre? Csak nem fordultál föl valami rossz yachttal ? — S5t majdnem igy jártam. L-megyek a napokban és látom, hogy egyik fürdő-'.elep támad a másik u'án. — Ép most hisogatnik ki ott egy telepre való parczellákat, — még nincs is meg az egészből egyéb, mint egy bódé a mérnökök, és egy barakk a munkások számára. Kiszállunk, tudakozódunk, hogy Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.