Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 46-ik sxámáhox. 18373. K. ] y<)7 Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. Ismételve felhivatnak községi elöljáróságok, hogy a 445 897. Bgy. sz. határozat kihirdetéséről szóló bizonylatot, járási főszolgabiráik utján 3 nap alalt hivatalomhoz terjesszék be. Nyíregyháza, 1897. november 5. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold cs. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyíregyházán az 1897. évi október hó l.i-ik napjuri folytatolagosan tartott őszi rendes közgyűléséről I Ivett jegyzőkönyv kivonata. 402/97. Bgy. 12949/97. K. Tárgyalás alá vétetett a vármegye egyes községeihez tartózó tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak szabályozása tárgyában a közegészségügyi bizottság által készített szabályrendelet! tervezet. Határozat. A bemutatóit szabályrendeleti tervezet az alább megjelölt alakban a 2 és 4 §-nak módosítása és a 3-ik §-nak teljes kihagyása mellett elíogadtatik, s a szabályszerű közhirré tétel után 3 egyenlő példányban elkészítve, a m. kir. Belügyminiszterhez megerősítés végett felterjesztetni rendeltetik. Szabályrendelet a vármegye egyes községeihez tartozó tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak rendezése tárgyában. 1. §. Minden tanya, vagy puszta tulajdonosa, vagy bérlője a szolgálatában álló rnimlen egyes családdal biró csJéd részére úgy a községben, mint a község határán kívül egy-egy szobából álló, s egészséges lakást szolgáltatni köteles; két családnak egy szobában való elhe- | lyezése szigorúan tilos. 2. Köteles a lanya, vagy puszta tulajdonosa, vagy bérlője a heveny fertőző betegségben megbetegedett egyéneknek elkülönitese iránt egy; a tanyán, vagy pusztán e czélra kijelölt helyiségbe leendő elhelyezésével intézkedni, vagy ha az elkülönítés olt végrehajtható nem lenne, a betegnek a községi járvány kórházba leendő beszállításáról gondoskodni. 3. §. Minden tanya, puszta birtokos, vagy bérlő köteles az 505/896. Bgy. számú szabályrendelet értelmében, s cselédei számának s a cselédlakások elhelyezésének megfelelőleg peczegődörrel ellátott árnyékszékekről és trágya, s szemét lerakó helyekről gondoskodni s köteles ezek tartalmát a köztisztasági szabályrendeletben megállapított időszakokban saját földjére, azonban a lakolt helyiségektől legalább 100 méler távolságra kihordatni. 4. §. A tanyákon, vagy pusztákon előforduló belegülési esetek a községi elöljáróságnak azonnal bejelentendők; s ha a betegülés a cselédek, vagy azok családtagjai kőzött fordul elő, a bejelentés megtételeért a tanya, vagy puszta tulajdonosa, avagy bérlője is felelősséggel tartozik. Köteles továbbá a tanya, vagy puszta tulajdonosa, vagy bérlője, ha a cseléd fuvarral nem bírna, a betegség megállapítására és a beteg gyógykezeltetése végetl a kör vagy községi orvost kihozatni, s a szükséges gyógyszerek árát a cselédekkel szemben az 1870. XIII. t.-cz. 32. §-ában megállapított időtartamig sajatjaból fedezni, a cselédek családtagjainak pedig, ha a cseléd viszonyainál fogva teljesen szegénynek nem tekinthető, annak bérébe beszáinitandólag előlegezni. Ha a cseléd megélhetési viszonyai olyanok, hogy bére csupán magának és családja megélhetésenek biztosítására elegendő, a családtagok gyógykezeltetéséből kifolyólag felmerült gyógydij, vagy ha a cseléd betegsége az 1876. XII. t.-cz. 32. §-ában megállapított időn túl is húzódik, ezek gyógydija is első sorban a község által térítendő meg, illetve idegen illetőségüeknek előlegezendő: ha pedig a község nemcsak vagyontalan, de magas százaléki községi adóval is meg van róva, s a felmerüli kiadások fedezésére a birtokában levő egészségügyi alap sem elegendő, az ily formán felmerült kiadá soknak a vármegyei egészségügyi alapból leendő megtérítése iránt a községi képviselet minden év végével a törvényhatósághoz előterjesztést tehet. 5. g. Hogy a községhez közigazgatásilag csatolt pusztákon cs tanyákon a szülészeti és halottkénii szolgálat pontosan teljesíthető legyen, a vármegye alispanjának meghatalmazás adatik, hogy a fent megjelölt ezélból az egyes községekhez tartozó tanyákat és pusztákat körzetekké alakítsa, s azokba a helyi viszonyok és felmerülő szükséghez képest önálló tanyai szülésznői és halottkénii állások rendszeresítése iránt saját hátú-körében intézkedjék. 6. §. A községi elöljáróság a községi vagy körorvos közbenjöttével köteles a községhez tartozó minden egyes tanyán és pusztán egészségügyi szempontból évnegyedenkét vizsgálatot tartani, s azt, hogy a jelen szabályrendeletben, vagy a köztisztasági és építkezési szabályrendeletben foglaltak betartatnak-e V - megállapítani, s az eljárásról felvett jegyzőkönyvet a járási toszolgabiróhoz beterjeszteni. Ezen tanyák es puszták beutazásánál a kör, vagy községi orvos részére a község ingyen fuvairól gondoskodni köteles. 7. §. Ha az I., vagy 11. fokú egészségügyi hatóság azt a felmerült esetekhez kepest szükségesnek tartja, a községhez tartozó tanyák és puszták egészségügyi viszonyainak megvizsgálását a járásorvosnak is megrendelheti, illetve azt erre felhívhatja. 8. §. Az ezen szabályrendeletben megállapított kötelezettségek a Nyíregyháza város területén lakókra is kiterjed, s a 6. §-ban megállapított kötelezettseg a polgármesteri hivatalt és a városi orvosokat terheli. 9. §. A jelen szabályrendelet ellen vétők kihágást, illetve a mulasztó községi előljárok fegyelmi vétséget követnek el s a kihágások az 1879 XL. t.-cz. rendelkezéseinek megfelelőleg 1—50 frtig terjedhető pénzbüntetéssé!, vagy behajthatlanság esetén megfelelő elzárással, a fegyelmi vétségek pedig az 1886. XXII. t-cz. értelmeben a vétkesség fokozatához képest büntetendők. 10. ij. A befolyó pénzbüntetések azon község egészségügyi alapja javára forditandok, melynek területen a kihágás elkövettetett. \égül Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak meghagyatni rendeltetik, hogv a leniniekben megalkotott szabályrendeletnek közhirré teleiét a 447/95. Bgy. számú szabályrendelet utasításához kepest haladék nélkül eszközöljek s a közhirré tételt igazoló bizonylatokat a községek elöljárói illetékes főszolgabiráik ulján, Nyíregyháza város polgármestere pedig közvetlenül a varmegye alispánjához 8 nap alatt beterjesszék. Miről a vármegye alispánja, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza város polgármestere s a községek elöljárói, utóbbiak a „Nyirvidek" vármegyei hivatalos lap utján jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sípos Béla, tb. főjegyző. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1897. évi okióber hó 12-en tartott őszi ren les közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 432. Bgy. 10200 K. 1897. Tárgyalás alá vétetett a m. kir. belügyminiszter úrnak ad 11970/897. sz. a. kelt leirata, melyben a törvényhatóság által a járási beosztás megváltoztatása kérdéseben 9/894. Bgy. sz. a. tett felterjesztése vonatkozó elhatározásáról a varmegye közönségét értesiti. Határozat. A tárgyalt magas belügyminiszteri leirat ama részét, mely szerint Miniszter 6 Nagyméltósága felterjesztésünk indokait figyelembe véve, a járások számának apasztására irányuló tervet elejtel te, a közigazgatás czélirányos menete érdekeben a törvényhatóság örvendetes tudomásul veszi; ellenben a leiratban foglalt azon figyelmeztetésre vonatkozólag, hogy a. járási székhelyek részben való megváltoztatásával a dadai felső járás községeiből és néhány Nyíregyházához közel fekvő községből Nyíregyháza székhelylyel egy központi járás alakitlassék kijelenti a törvényhatóság, miszerint ezen terv keresztül vitele a helyi viszonyok figyelembe vételével a közigazgatás jól felfogott érdekével meg nem egyezik, mert ha netn is zárkózunk el annak beösmerésétői, hogy a tervezett járás lakossága a Nyíregyházán levő szolgabírói hivatallal való érintkezés közben az itt székelő közhivataloknál netalán folyamatban levő ügyeinek utánna nézhet, de be kell vallanunk, s ez kétséget nem szenved, hogy ezen előny jóval mögötte marad azon több rendbeli hátrányos körülményeknek, melyeket előidez a járási székhelynek idegen első fokú hatóság területén, távol a járás községeitől való elhelyezése. Megnehezítené, sőt sokszor majdnem lehetetlenne tenné ez a járás lakosságának a főszolgabíróval való gyors érintkezését; a helyi viszonyoknak és úgyszólván az egész lakosságnak alapos ösmerete, mely pedig a járási tisztviselő helyes, czéltudatos működésének egyik 'alapfeltételeit képezi, mily nehezen sajátítható el akkor ha a főszolgabíró, mielőtt járása határszélére ér, kell, hogy Nyíregyháza város határán keresztül ö—9 kilométer utal megtegyen. Megemlítve még azt, hogy nézetünk szerint a járás lakosságára is szerfelett nagy raegterhelteíéssel járna az, ha egy jelentéktelen ügyben, pl. egy cselédkönyvért, lánczengedélyért, vagy igazoló jegyért 30—35 kilométer távolrol kellene befáradni és költekezni a városban, hol esetleg semmi más dolga nincs, különösen ki kell emelnünk és kiváló súlyt helyeznünk arra, hogy a dadai felső járás területén a nagyhalászi határtól a t.-eszlári határig terjedőleg üO—70 kilométer hosszúságban keresztül vonuló Tisza árvize elleni védekezés, mely Kenézlő, Viss es Zalkod községeknél mindkét oldalra kiterjed, mennyire szüksegessé teszi, hogy a szolgabírói székhely a járás területén, közel a Tisza folyóhoz legyen. De ellene szólanak a központi járás alakításának a szintén figyelemre méltó pénzügyi szempontok is, mert az annak létesítése esetén feltétlenül, szükséges személyzet szaporítás, a nyiregyházi lakbér árakhoz képest okvetlenül emelendő hivatalos és magán lakbérek, valamint az utazási átalányoknak a járás nagy terjedelme és a nyiregyházi piacz drágasága, a cselédbér magasabb volta által követelt emelése a belügyi tárcza terhére oly költség többletet okoznának, melyet uj állasok rendszeresítése és munkaerő szaporítás cziuién közigazgatásunk javítása érdekében hasonlíthatatlanul jobban lehetne gyümölcsöztetni. Végül nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a leiratban tervezett központi járás területéhez a bogdányi járás barom oly nagy lélekszámú községe lenne csatolandó, melynek elvonásával a jelenleg is egyik legkisebb lakosságú bogdányi járás fenntartása czéiszerüllen és felesleges lenne. Minthogy pedig a varmegye közönségé azon, régebb idő óta táplált szándekát, hogy a nagy-kállói regi székház vételárából befolyt összegen a járási székhelyeken a kívánalmaknak megfelelő és a vármegye méltóságához illő hivatalos helyiségeket építhessen, vagy megszerezhessen, a járási beosztás kérdésenek függőben léte uiiatt nem valósíthatta mindeddig meg: ennélfogva ezen kérdés megoldása érdekében a vármegye közönsége a járási székhelyeket ezennel Tisza-Lök, Gáva, Kemecse, Kisvárda, Mandok, Nyír-Bátor és Nagy-Kálló községekben megállapítja és utasítja az alispánt, hogy a szolgabírói hivatalok reszére szükséges helyiségek megszerzése, vagy felépítése kérdésében a szükséges intézkedéseket tegye azonnal folyamatba és javaslatát lehetőleg oly időben terjessze elő, hogy ezen szándék már a jövő év folyamán megvalósítható legyen. A miniszteri leiratnak azon javaslatát, mely egyes községeknek más járásokhoz való átcsatolasára vonatkozik, a törvényhatóság Puszta-Dobos és Nyir-Mada községekre vonatkozólag czelirányosnak véli, mert ezen kozsegek földrajzi fekvésüknél fogva inkább Kis-Várdához tartoznak, mint központhoz, s a nyir-batori járásból a kis-várdai járásba való átcsatolásuk a két járás közt terület és lélekarany szerinti kiegyenlítődést is eredményezne. ezen kerdésben azonban a törvényhatóság csak az érdekelt községek meghallgatása után, s egy, az alispán elnöklete alatt Szikszay Pál főügyész, Koczok László kir. főmérnök, Mikecz Gyula főszámvevő, Vay István, Angyalossy Pál főszolgabirak, Péchy Bjla és Iried Aurél .bizottsági tagok kijelölésevei alakítóit küldöttség véleményének meghallgatása mellett fog véglegesen határozni, miért is az emiitett ket község kepvislötestületeit az átkebelezesre vonatkozó nyilatkozat beterjesztésére, a küldöttséget pedig mielőbbi javaslattételre felhívja, s a járásbíróság! átcsatolást is ugy ezen, mint Keres és Berkesz községekre nézve is az érdemleges határozat hozatal után fogja kérni. A m. kir. belügyminiszter urnák azon értesítése, miszerint Martonfalva községnek s a lioíza tartózó pusztáknak igazságszolgáltatási beosztás tekintetében a debreczeni kir. törvényszék hatásköréből való átcsatolása, az ott folyamatban levő birtokrendezési kérdések teljes lebonyolításáig nem foganatosítható, tudomásul vétetik, felkéretik azonban őnagyméltósága, miszerint oda hatni méltóztassék, hogy a kivételes helyzetet és intéz'<ede,t szükségessé tett körülmények megszűntével, vármegyénk ezen nagy községé igazságszolgáltatás szempontjából megyénk területéhez azonnal visszaesatoltassék. Ezen határozat a járási beosztás es székhelyek megállapítására vonatkozó intézkedésénél fogva, mint közérdekű intézkedés, közhirré teendő lévén, az I8ál>. évi XXI. t. cz. 7. §-a értelmében a községi elöljáróknak és Nyíregyháza város polgármesterének oly felhívással adatik ki a .Nyirvidek* utján, hogy azt a 4 47/895. Bgy. számú szabályrendeletben előirt módon a város, illetve község területén haladéktalanul tegyek közhirré, s az ezt igazoló bizonylatokat a polgármester közvetlenül. a községi elöljárók pedig járási főszolgabiráik utján az alispánhoz 8 nap alatt teijesszék be. Miről a m. kir. belügyminiszter ur őnagyméltósága felterjesztés mellett, Mikecz János alispán, a járási főszolgabirák es Nyíregyháza város polgármestere, Szikszay Pál főügyész, Koczok László kir. főmérnök, Mikecz#yula főszámvevő, Péchy Béla és Fried Aurél küld. tagok, Nyir-Mada és Puszta-Dobos községek képviselői, testületei, végül a „Nyirvidek" ulján az összes községi elöljárók, jegyzőkönyvi kivonaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Mikecz Dezső főjegyző. 105:13/897. K. Körözvény. Deutsch Péter napkori lakosnak a folyó év és hó 3-án l drb 9 éves, tiszta szőrű, fenálló szarvú tehene udvaráról elszaladt. Nagy-Kálló, 1897. november 9. Zoltán, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 18228. K. IS 97. A járási föszolííabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyiregyházi kir. tőrvényszék megkeresése alapján közhirré tétel végett közlöm, nyisierint idevaló illetőségű Kulimár Mihály a II120,'97. P. számú jogerős ítélettel az 1877. évi XX t. cz. 28-ik g-nak a) pontja értelmében gondnokság alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1897. október hó 21-en. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 19237. K. 1897."" Tudomására hozom, hogy a T.-Eszlár község területén uralkodott sertésvé=z járvány folytán elrendelt zárt ezennel feloldom, ez okból onnan sertések, a „Nyirvidék" hivatalos lap mult évi deczember 20-iki számában közétett, illetve vele külön közlött, 22783/97. K. sz. intézkedésemben megjelölt módon es/.közlendő irányítással, engedély nélkül kivihetők. Nyíregyházán, 1897. október hó 4-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye közönségének báró Feilitzsch Berthold csász. és kir. kamarás főispán elnöklete alatt Nyiregynázán, az 1897. évi október ho 13-án folytatva tartott őszi rendes közgyűléséről felvett jegyzőkönyv kivonata. 466/97. Bgy. 17369/97. K. A vármegye alispánja 13066/97. K. számú jelentésének kapcsán tárgyalás alá vétetett Gyulay János szentmihályi lakos, körállatorvos kérvénye, melyben a dadai alsó járásban mult év folyamán uralkodott sertésvesz járvány elleni óvintézkedések feletti felügyelet gyakorlásából s egyes állat betegülési és elhullási eseteknek megállapításából kifolyólag felmerült, s összesen 8^8 frt 98 krt tevő nap és fuvardijának kiutalása iránt folyamodik. Határozat. Gyulay János szentnnhályi lakos, kórállatorvos azon kérelmével, hogy a dadai alsó járásban mult ev folyamán teljesített működése után részére 888 frt 98 kr. eljárási költség niegállapittassék, elutasittatik. s resz-re csupán a T.-Dada községben uralkodott sertésvész folytán szükségelt óvintézkedések végrehajtása körüli felügyeletből kifolyólag, s az 1896. évi február 1-tól február 27-ig terjedő időre nap és fuvardíjban 28 frt 32 kr. állapittatik meg. El volt utasítandó Gyulay János kérelmével, s részére csak is a fent megjelölt összegű nap és fuvardíj volt megállapítandó a vármegyei ebadó alap terhére, mert a vármegye alispánjának 15399/95. K. sz. intézkedéséből s 13066/97. K. sz. jelentéséből világosan kitűnik, hogy Gyulay János körállatorvos a sertésvész folytán a szükségelt óvintézkedések végrehajtása körüli