Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

XVIII. évfolyam. 46. szám. Nyíregyháza, 1897. november 14. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egész évre . . \ forint. Fél évre Negyed évre " A községi jegyző és tanit i uraknak égés-, évre csak két forint. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. "588 Az előfizetési pénzel:, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóbu Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. V lap szellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bérineotetlen levelek csak ismert kez ktől fogadtatnak el. A kéziratok csak világos kívánatra s az illető költségére küldetnek vissza Hirdetési dijak: Minden négyszer hisáboiott petit sor sgysz r köíléae 5 kr.. többszöri közié- ecetében I kr. Kincstári belyegdij fejé en, minden egvei hir­detés után SO kr. fizette:ik. A nyilt-téri közlemények dija soronkint ;iö kr. Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. altal Budapesten, Hiasenstein es irodájában Bécsben, Pragáhan és Budapesten, valamint Németország és Sveícz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Vogler 19235. K. 1897. Hivatalos rés£' Szabolcsvármegye alispánjától. Pályázati hirdemény. Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál egy rend­szeresített s a jelenleg átdolgozás alatt lévő szervezke­dési szabályrendelet életbelépéséig ideiglenesen havi 150 írttal javadalmazott mérnöki állás, egy <>00 frt évi fize­téssel javadalmazott iktatói s egy 450 írttól 550 frt évi fizetésig emelkedő Írnoki állás megüresedvén, a jelzett állások betöltése czéljából a választás határidejét a folyó évi november hó 25-ik napjának délelőtti 10 órájára a városháza tanácstermébe kiiűzöm, pályázni óhajtókat pedig felhívom, hogy életkorukat, eddigi alkalmazásu­kat, elméleti és gyakorlati képesítésüket, igazoló okmá­nyokkal szabályszerűen felszerelt folyamodványukat a vármegyei közigazgatási iktató hivatalhoz november hó 23-ik napjának déli 12 órájáig annyival inkább adják be, mert e határidőn túl beadott kérvények figyelembe nem vétetnek. A pályázók tájékoztatása végett megjegyzem, hogy amennyiben a jelenleg átdolgozás alatt levő szervezke­dési szabályrendelet által valamely állás megszüntetik, vagy javadalmazása lejebb szállíttatik, e miatt a jelen­leg pályázat alá bocsátott állásokra megválasztott tiszt­viselő a város ellen kártérítési igényt nem támaszthat. Nyíregyháza, 1897. évi november hó 5-én. (2—2) Alispán helyett: Mikecz Dozsö, főjegyző. 9946/1897. K. Pályázati hirdetmény. Balkány községben 400 frt fizetéssel és természet­beni lakással vagy 60 frt évi lakbérrel rendszeresített aljegyzői állásra pályázatot hirdetek. Felhivatnak, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. I. t.-czikkben előirt tanulmányaikat, igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványukat f. évi novem­ber hó 24-ig, mint a választást megelőző határnapig hivatalomhoz annyival is inkább beterjesszék, mivel ké­sőbben érkezett kérvények figyelembe vétetni nem fognak. A választást folyó évi november hó 25-én d. e. 10 órakor Balkány községházánál fogom megtartani. N.-Kálló, 1897. november 3. Zoltán, főszolgabíró. A „NYIRVIDÉK* 4 TÁRCZAJA. Az utód. — A • Nyírvidék* eredeti tárczája. — Bealkonyodott. Olakünn az öreg eperfa sötét ár­nyékott vet a fehérre meszelt házikóra. — Leveleit a mult éjszakai dér megcsípte, — mert most lassú zize géssel hullanak alá, sárgára festve az alattuk levő drága anyaföldet.. A csillagtalan ég alatt sötét fellegek vonulnak délfelé. — Közbe-közbe egy egy csillagocska homályos fénye, majd a hold barátságos képe is elő­tűnik a fellegek mögül, de csak e y pillanatra, mert imé ismét sötét tenger húzódik torlasz gyanánt elibök. A kis porta oly üres, oly elhagyatott! Figyelmes szemlélő első pillanatra érszre veszi, hogy itt szegény özvegy asszonynak kell lakuia. Ártatlan gyermeki hang, majd elfojtott zokogás hallszik ki a sötétlő, kis ablakú szobából a néma csendbe. Kedves anyám! Gyújts világot, hadd láthassalak téged és Árpidkát — mond könyörögve egy szőke fürtű, angvttlarczü leányka, édes anyja keblére simülva, szeret téged — igen szeret Gizike aranyos msmác-kám, csak gyújts lámpát, tuiod, hogy a nagy.-á^a azt mondta Ottilkának, hogy csak holnap reggelig hagyja itt a játékot; ugy szeretnék még egyszer játszaui vele. E kedves — de szivet marczangoló csevegésre a fiatal özvegy zokogását abba hagyta, 4 eves kis leányát homlokon csókolva, — lámpát gyújtott. — A lámpa fényétől egy iczi piczi honpolgár kezd nyugtalaukodui háttérben levő bölcsben. — A gondos özvegy, Karla trics-tracscsal, e kérdés felöl, Eladó szinház. II. A fölvetett kérdésre: mi a teendője Nyíregy­háza város képviselő testületének a szinház­részvény-társaság amaz ajánlatával szembeu, hogy a város a 63000 >'t befektetett értéket képviselő színház-épületet. a részvény-társaságot terhelő 25000 frtnyi adóssság átvállalásával vegye át — felelni kell! Többé-kevésbbé szellemes ahogy divatba jött szót váltani nem lehet ezt az ügyet elintézni. A képviselő-testületben legalább, ahol a nyíregyházi szinészet ügyének a kérdése, a sziu­ház-részvény-társaság ajánlatával bekopogtat, jól meg kell gondolni a dolgot Bár nem lehetetlen — hiszen minden lehet­séges a nap alatt — mi mindazon által kizárt­nak tartjuk azt, hogy a képviselő-testületben, ba majd ez a kérdés ott — rövidesen — napi­rendre kerül, szó lehessen arról, hogy kell-e egyáltalában, szükségé* hogy Nyíregyházán szinház legyen, vagy nemi! Ezeu a kérdésen, talán inár túl vagyunk. Meg vagyunk azonban győződve róla, hogy a mi városi képviselő-testületünkben fölös szám­mal ülnek széket olyanok, akik a nemzeti szinészet ügyét, mint egy nemzeti szinü frá­zist. lelkesült szavakkal üdvözölni hajlandók ugyan, sőt — ha úgy kerül sorja — zászló­lobogtatásra is vállalkoznak; de, amikor ez a kérdés bekopogtat oda a /öld asztalhoz és a „vitám et sangvinem" mellé „zabot" követelni is bátorkodik: hát kipukkau az üres hólyag, frázis lesz a jelszó, bevonatik a lobogó, sőt föltámad a csodálkozás, hogy nem elég éle­tünk és vérünk — még zab is kell, és — mindezeken felül tulajdonképen hát micsoda köze is van a városnak ehez a kérdéshez!! Árpádné egyszerre ott termett, ime elfelejti buját­baját, ott van az ő kedves Árpádjának a mása abban a kis bölcsőben. Hozzá fog gögyösgetni, beczézgetni azt a kis árvát, a kit az édes atyja meg sem láthatott, mert a kérlelhetlen sors 3 hónappal előbb ragadta el szeretett családi köréből, mielőtt kis tia megszülethetett volna. E gondolatnál a szegény özvegy üjfent elkomorul. O t térdel előtte már egy félórája, özvegységének bű" köny­uyeit hullatva igazi árvájára. Nincs vigasztalója! C upán e kicsi vigasztalja, majd bánatba ejti. Ferjének leghűbb barátai olykor meglátogatják még, de a barátuők lassankint mind el­maradoztak ! De u?yau mit is keresnének egy elhagya­tott szegény özvegy házikójában. Kedves anyám! szólott most a kis G zí — ugy e akkor nem fogsz sirni, ha kedves api haza jön? U^y-e akkor örülni fogsz? M jgfogod csókolui édes apit, miut régeu? f^en igen kedves leányom — válaszolt a megtépett szívű auya. — Kedves anyám! csevegte tovább a kis leány — ha haza jö í édes apám, u^j-e nem leszünk ilyen szegények, ismét szép házban foguuk lakni, gazdag nénik és bácsik foguak hozzánk járni, mint régen V A?táu mi is gazdagok leszünk, rn.nt O.iilkáék, nekem is vesz édes apám ilyen játékokat, uiert hi<z ugy szeretek ezekkel játszani. — Nézd csak kedves anyám, már kiraktam a koczkakból a kis őzikét a miut az erdőbeu legel. — U„ ry-e! vesz ilyet édes apám? Vesz kedves leányom — vesz! — (Szegény üatal nónek szive majd megszakad .) Hát olyan kis takarék tűzhelyet apró edénykékkel, uiiot a milyen Ottilkának otthon van, olyat is vesz ugye? kaszárnyához, kózvi­ivóvízhez és a többi Ami az iskolákhoz, lágitáshoz, kőutakhoz, jó közkérdésekhez! Tehát kell szinház! Egy marasztaló ítélet dukumentumával kér bebocsáttatást a szinészet ügyének a kér­dése, a városi közdolgok tanácskozó termébe. Súlyos vád, uagy szemrehányás a múltért, hogy a szinészet ügyének e marasztaló ítélet koldus levelével kell ezen az ajtón zörgetnie és kérni és követelni a bebocsáttatást. Mert most már — gondolom — a legvég­sőbb ideje elérkezett annak, hogy a városi képviselő-testületben, egyéb kozdolgok módjára, a színészet ügyéről is tanácskozzanak és hogy a szinészet ügye, épen úgy, mint egyéb kultu­rális intézményeink és érdekeink, a képviselő­testület gondoskodása és ellátása, gondjai és terhei közzé bevétessék. * * * Meg vagyunk róla győződve, hogy amint egyszer Nyíregyházán városi szinház les/.: a szinészet ügye életerős és pezsgő fejlődésnek fog indulni városunkban. A színház-rész vény-társulat kataszír dija azt a helyzetet, hogy a nemzeti színészet ügye uáluuk is épen úgy, mint mindenütt, a város, mint erkölcsi testület részéről való gondozást és istápolást igéuyel, — mert anélkül meg nein élhet — fényesen konstatálta. Mint ahogy az nem is történhetett másként. Debreczenben, Kassán, Miskolczon, Nagyváradon, Szatmáron, Aradon és minlenütt subveuciónálják a színésze­tet, ingyen tutik és világítják a színházat és a színházért bért seholsem követelnek. Es mind­ezeknek a városoknak virágzó színészetük van. Nyíregyháza város képviselő-testülete előtt most egy ajánlat van. amelynek alapján 25000 forint befektetéssel magához vezeti a színészet ügye fölött való teljes rendelkezés jogát és kötelezettségét Igen most is, mindent vesz, csak most ne beszélj tovább, csak játszál, mert holnap reggel Ottiika elviszi a játékot. Ezzel csendesítette le a fájó emlékeket sorban felújító ártatlan leánykáját a szerencsétlen nő. Szegény boldogtalanok. * * * Öt évvel a leirt esemény elótt Karla Á.pld K . . . . város tíital pénztáiuoka legboldogabb e nbere volt, ha nem is az egész világnak, de K városának bizonyosan. 188* szeptember 25-án tartotta menyegzőjét özv. Kendy Ferenczué Ilonka leányá­val. — Boldogságuk teljes, házas életük c eudes és nyugodt volt. Eme boldogságot c-upán csak Ilonka éd s anyjá­nak hilála zavarta vi 1 ia meg, egy év mu va ezt a veszteséget is pótolia a jó ég, Giza születésevel. Azt hittek ekkor, hogy boldogságuk még az örökkévalóságban is f lyutódik, da a tiital férj hir­telen halála u'ját állotta házasságuk ötödik evében. Uugábi dőlt inindeu tervök, megszakadt boldogságuk fonala. — Az özvegyen maradt tiatal nő viga^z­talhatlau lón, midóu szeretett félje kop>r»óját leeresz lették a sötét sírba, midói. a sírásók a hantot reá szórtak, minden koppanás, mely az oly drága halott ki pjrsójáról felhallatszott tőrszurásként hatott szivére. Elhantolás után többre nem emlékezett, csupán arra, hogy ••» sirásók kapáikat egyszer-kétszer össze­ütötték. — Ezután mintha sötét éjszaka lett volna körülötte, szemei elhomályosodtak, tagjai alá hauyat­lottak s rá zuhant a kedves hantra. Mikor ismét eszméletre tért, otthon találta ina gát; drága Árpádját hiába kereste, nem találta sehol, de sehol. Mai számuukhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents