Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-17 / 42. szám

IS I D É K.« fogva sem, sem anarchista eszmékkel telitve, hogy egyáltalán nem ismernék feljebb valót a, illem' és törvény szabta határok közt, de ha az iskolaszéki elnök úr az alárendeltséget a szolgai teendők végzésére is kiterjeszti, — mint a .Nyírvidék" 38 ik számában megjelent czikkembeu állítottam s ez által a tanítói tekintélyt lealacsonyítja, akkor velem szemben tényleg megállhat abbeli állítása. Meujtluk m g tovább. Azt mondja iskolaszéki elnök tlr, hogy előadás előtt és tráu nem imádkoztattam növendékeimet, pedig talán tudnék magyaiu'; hanem az első kántor-tauitót hívom, hogy növendékeimet imádkoztassa, erre megjegyzésein a következő : hogy én, mint uem orosz ajkú, igaz hogy nem imádkoztatom orosztll, ha nem igenis, mint talán magyarul ludó, magyarul imád koztatom, — amely nyelvet büszke vagyok rá, — hogy bírom neveletlen s uem oly mély tudománynyal biró tanító létemre is, miut az iskolaszéki elnök úr; a melynek szíves megbirálását különben a mélyen tisztelt olvasó közönségre bízom, nehogy magamat látszassam felmagasztalni s igy abba az öreg hibába essem, melybe az iskolaszéki elnök úr, ki setn okosabbat, sem bölc-ebbet, séui jobb iudula'ur, sem jobb lelkűt nem képzelhet magánál széles e világon. Hiszen uem is csuda, mert az öuismeret a legnehezebb tudomány, amelyet az iskolaszéki elnök ur sem volt képes hos-zu, érdemekben dus pályáján, minden vdsszorgalma és ál'itólagos zseniálitása inel:ett elsajátítani ép annál kevésbbé volna csuda, hogy egy hozzám htsouló neveletlen, s állatias kegyetltnségü tauitó sajátí aná azt el. (folytatása következik.) Mihálka István, nyír-acsádi g. k. haladók tanítója. Csarnok. Egymásért feláldozva. — Betzély — Irta: Lengyel József. (Vége ) Egy hó mult el Katinka halála ót?. A kastélyban szomorú, nagyon szomorú napokat éltek. Miniha kihalt volna minden élet, a cselédség szó:lanul jár kél egymás mellett. A gyászoló család pedi^ uaphossziut sem foglalkozik egyébbel, miut sírással és imádsággal. Az öreg Ziltán ur nagy betegen fekszik szobájában. Most már minden éjjel beszól Eruával. A kastélybeliek raíudeu pillanatban várják a katastrófa bekövetkezését. A tauyasiak pedig valóságos siralomházban vann k. Kőiösy Birnára alig lehet ráismerni, már csak olyan mint az árnyék, nem eszik, uem iszik, csak Rébék ós Toncnka nagy rimánBágára. Ma reggel — egy hó óla — először törléut., hogy elhagyta a házat. Toncsi, miután maga bíjjal járt, Rébék nénjét küldte Barna után, hogy vigyázzon reá. Féltelték a szomorú esetből kifolyólag. Ez alatt mig Rébék néni oda járt, Toucsika a szobákat takarította ki. Rendezgetés közben az író asztalou feledett napló is a kezébe került. Véletlenül éppen azou sorokra nyi ott, a hol ezen szavak állottak: ,Éa édes Teremlóm! meddig sújtasz még, miért nem nyughatom meg éti is, ha.ld egyesüluék ő vele az örökkévalósáübau, ha már itt e földöu nem egyesülhet üuk. — Kérlek, vead magadhoz nyomorék testvé remet, mert eskü kötelez, hogy addig én sem halhatok meg, mig ő él. Nekem pedig már olyan tuhéz, olyan terhes ós ciéltaian ez élet. Hallgasd meg Uram szerencsétlen szolgád könyörgését." Medaemmislllteu ejté ki kezéből a nap'ót. Tehát egyedlll csak ő áll útjában bátyja boldogságának. Reszkető ajkakkal susogva távozott kis szobájába. 0 t lehanyatlott egy székre és sírt, hosszasan sirt. Tehát ő tőle e rossz világ megirigyelte nyomorék életét is. El kotI dobni magától, hogy u jában ne áljon bát)ja bol dogságának. Igen! — igy elméikedék — feloldozom őt e-kűja alól, — meghalok, hogy ne legyek akadály u'jában, — hisz' ugy sínc-.' nel;em senkim e fö'dön. Átszellemült atC/Czal emelkedett fel, 11 ankóját az ég felé eme'.ve, u^y esedezett bocsánatért I tenéhez, hogy nyomorult életét eldobja magától; imaszerű panaszát ezzel ffjezé be: „Én Istenem! én édes Istenem! miért hagytál el ennyire engem? Tekints le reám, szegény szolgáló leányodra, küldj bátorságot, hogy feláldozhassam "magam bá'yámért, végy körül irgalmaddal, légy kegyelmes nekem bűnös öngyilkosnak." Ezzel egy papírszeletre a következő sorokat irta: „Elmentem megnézni, hogy szegény Katinka mely helyen járt szerencsétlenül, vittem magammal kötést és olvasni valót is". Délután 3 óra lehetett a mint. kiért kedvencz helyére. Leült a padkára megpihenni, mert még hosszú, igen hosszú út állt előtte. Mintegv 100 lépésnyire tőle a fa! u kurátora Vincze Mihály bác^i az eklézsia kertjének sövényét gényelte befelé, mert azok a pajkos gyerekek lépten nyomon átjöttek az alacsony kerítésen lopdosni az almát. Jó napot Mihály bác-i! kiáltá Toncsíka. Adjou Iiteu Toncsi kisasszony, felele Mihály. Itt, ezeu a helyen (a parihoz közeledve) járt szerencsétlenül Katinka kisasszony? kérdé Touc-ika. Lojebb 10 lépéssel, a hol a p»rt le van szakadva. Azon a helyeu a hol most áll Toi.csi kisasszony — Bilogh Pis'a ölte be magát a bolond a nut őszön a hogy katonának kellett volna mtnnie! Hát mondja c ak Mihály bácsi, mind buloud az a ki megöli magát! Bu' az kisasszony, — mert az ördögnek adi i a lelkét. Hisz' akkor Katinka is az ördőguek adta a leikétAnnak ám! válaszolt Mihály. Ugy-3 bár Mihály bácsi — folytatá Torcsika — a ki egyszer oda beesik — az örvény felé mutatva — nem soká kínlódik ? Persze hogy nem, egynehányat kor yant, s mikor az utolsót kortvantotta — vége. De azután már nem fáj semmije? nem érez semmi bánatol ? Nem, felele Mihány. De kisasszony moudja csak miért kérdezi ezeket most én tőlem? Valami rossz sejtelem szállotta meg szivét, átugrott a sövéuyen; de abban a pillanatban a szegénynyomorék előbb a mankóját, m íjd magát — Isten irgalmazz kiáltással — vetette a tátongó örvénybe. Mire Mihály oda rohant, a viz felülete csendes lett. Azonnal kisietett a tanyára, megviuui a rém hírt Nagyságos asszonyom! moudá a kastély lépc őjén Piroska, a szobaleány — Dálnokinénak a ki éppju most jön lefelé férje kaiján reggeli sétáját végezni a kertbe. — az előbb íáttam Kőrösy urat a kápolna fele sétálni, igen levert és sáppadt volt. Menjüuk hozzá — kérlelé Dilnokyné f. rj 't — vigasztaljuk a szerercsétlen fiatal embert. Szavai alig hangzottak el, két dördülés hallatszott a kápolta felől. Rosszat sejtve oda rohantak. S-jtelmük valósult. A lövések zija Bírna pisztolyából ered ek. A sokszorosan szerencsétlen ember ott hevert át lőtt mellel, hörögve, azon drága helyen, a hol egykor örök hűséget fogadtak egymásnak Katinkával. Ide jött meghalni, a hol egykor olyau boldog volt, hogy a boldogság szinte fájdalomnak tetszett. Dilnoky felüliette az erősen vér/ő embert, s támogatása közbeu mondá: „B ildogtalar, mit cselekedeti! Megsztgte esküjéi? A szerencsétlen hörögve, elh .ló, s/akadozott hangon csak ennyit volt ki'pes mondani: „Toncsi tegnap meghalt ... én ... is .. . meg. .. hal ... ha .... tok ! Ka . . . tiu . . . ka . . . mind . . . járt . . . uá . . . lad . . . le . . . szek. Megüvegesedett szemeit a zég f:lé emelte, mintha keresett volna valakit odafent a fellegeken tul. Most eltorzult arcza mosolyra derült, bizonyosan meglelte azt a kit keresett, elfehéredett ajkai még egys/er su sogták: Katinka, s kiadta lelkét. * * • * Kevés mondini valóm van már! Zoltán ur a Barna halála u'áu még 7 hóig élt. Az öreg Rébéket a kastélyba hívták; ott is tartózkodott mind haláliág. Tonciikát a Barna halála napján, tehá'. másnap fogiák ki a tiszai halászok. Az Istenadta, midőn kihti'lák a pirtra, még akkor is erősen magahoz, szorítva tartolta egyetlen hűséges gyámolát, — mankóját. B zrnyosan midőn belevetette magát, önkén'elenül is hozz kapott s görcsösen magához szorítva levitte magával a víz alá. ° Kőrösy Barnát Katiuka kívánsága szerint, a mint levelében meghagyta, közvetlenül mellfje fektették a családi sírboltba, s a kivül lévő márványlapra a Katinka neve aiá e szavak kerültek : KŐRÖSY BARNA a hű nevelő. Született: 1852., meghalt 1877. Resurgenius. Vasúti ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 123421/97. szám Értesítjük az érdekelteket, hogy a jovo 1898 évre szó ó feláru vasú i jegyváltására jogosító aiczképjs igazolvánvok kiállítása már f. évi október hó 20 ával kezdítét veendi. Czólszerü lesz tehát ha a hivatali felsóhbségek az igazolványoknak kellő időben leendő kézhezvétele érdekében, jogosult alkalmizottaikról a 2 példányban szükséges, s az illetők arczk' peivel, és egyenkint 2 forint kiállítási illetékkel felszerelt uévjegyzéket az előirt uton és módon hozzánk mielőbb beterjesztik. E helyütt közüljük egyúttal, hogy a X és ennél magasabb fi'.e'ési Osztályba tartozó állami, ugysziuten a 800 frt, vagy enuél magasabb évi fizetés élvezetében álló törvényh itósági közigazgatási tisztviselők, a rendszeresített féláru u azási kedvezményre csau abban az esetben tarthatnak igényt, ha maguk részére az arczképjs évi igazolványt a minister tanács által megállapított határídőu belül, vagyis: f. évi deczember hó végéig illetve az évközben újonnan kiuevezett, vagy megválasztott tisztviselők, a kineveztetésüket, avagy megvá1 tsz'ásukat követő hó végéig kiállíttatják. Azok tehá', akik a fent említett határidőkön belül az igazolváuyí kiváltani elmulasztják, a kedvezményes utazásra való jogosultságukat az 1898. év tartamára ugy a maguk személyére, mint családtagjaikra nézve is véglegesen elveszítik, a httáridők pontos betartását tehát az érde kelteknek annál inkább figyelmébe ajánljuk, mert az arczképes évi igazolványok utólagos kiállítása jövőbeu többé engedélyeztetni uem fog. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1897. évi október hó IG-áu. A gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza Rozs Árpa Zab Tengeri (uj) Köles Paszuly fehér Szesz literenkint 100 kiló 100 „ 100 „ 100 „ 100 „ 100 „ 100 „ 1080 lől 7.56 tői 5.50 tői 5.80 tói 4.10 tői —.— tói —.— tói 21-től 11.25 ig 7.60 ig 6.— ig 6.— ig 4.20 ig —.— ig —.—ig 57-ig Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt tér. i Fél áron! I FWÁllUWT xnindeunetnu aru fé

l áron adatna* XXXXXXXXXXXXXXXXXX&X XXXXXXXXXXXXXS^tfXXXXXXXXXXXHXXXSXXXXXXXXX W W M X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Meghivás. A nyíregyházi Terménycsarnok választmánya határozatából f. évi október hó 28-ík napján d. n. 2 órakor az egylet helyiségében rendkívüli közgyűlés fog tartatni, a melyre a tisztelt tag urakat meghívom. A közgyűlés főtárgyai : 1. A választmány jelentése. 2. Határozat az egyesülőt további fennállása avagy feloszlása iránt. 3. A feloszlás elhatározása esetén egy öt tagból álló felszámoló bizottság választása. 4. Egyéb indítványok tárgyalása, a melyek az elnöknek a közgyűlést megelőzőleg három nappal Írásban bejelenteltek. 5. Két lagu küldöttség választása, a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére. Keit Nyiregyházán, 1897. évi október hó 13-án. Dr. Flegmann Jenő, 1493 - 1 1) titkár. X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X n <tJ X X X X x 5 ^ 5 s X X X

M o X ^ % * §5 n X X X Különlegesség selymekben és nyakkendőkben, ÁBRY KÁROLY MŐI- és FÉRFI DIVAT-ÜZLETÉBE az ŐSZÍ idén/re nagy választékban ér'.cezett árúcat, túlhalinozott raktár miatt, mályen Issíá'litott arako.l bocsátón a n. é. közönség renleikezésére. Női ruhakelmék a legdivatosabb kivitelekben, valódi szászországi fekete;ternók, kamgarn és cheviott szövetek Franezia és cosmauosi divat barcheUek. Nagy raktár bútorszövetekben, mitrácz kelmékben, ágy- és asztalterítőkben. vásznakban, chífouokban. valódi szepességi és morvaországi asztalneműtekben. damaszt és csíkos grádlikban. Dús választék selymekben, kész férfi ingek és lábravalókban, gallér, kézelő és zsebkendőkben; úgyszintén rövid-árúkbau, bélésuemüekben és mindennemű szabó kellékekben. A nagyérdemű közönság becses párfogását kéri (4 55 —'0—4) Fábry Károly. Dús rakta késs férfi ingekben, gallér, ke^ló és 2seb':e>d$kben, x X X a X X X X X X X X X X X X X X X X X X X p üt} fc* o: <t> & <x>» pf cr o fc* XXXXXXXXXXXXXXXXXÍ?XX xxxtocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx