Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-17 / 42. szám

nyírvidé K." a t. törvényhatóság figyelmét, arról igenis van tudomásom. Felesleges pedig fejtegetnem, hogy li n'y előnyös lenne ennek a kérdésnek az effektuálása. A vármegye közönsége semmi különösebb meg­terheltetésével uem járna, mert a törlesztési részletek fedezetét maga az útadó alap viselné első sorban és minden más szükségletet meg­előzőleg, és ily nagyobb szabású útépítés szá­mos vidék fejlődésére lenne jótékony kihatással Az a rendszer pedig, a mit a t. vármegye folytat, hogy hol itt, hol amott építget ki né­hány kilométert, szerintem uem praktikus el­járás. — Nem, mert az ily darabkákban való épitgetés sokkal drágább, mintha egyszerre egy nagyobb kiterjedésű útvonal kiépítésére köt a vármegye közönsége szerződést Hosszú útak építése mindég olcsóbb és ez természetes is. Jelentése kapcsán egy életre való eszmét pendít meg az alispán, t. i. a Békés megyében is alkalmazásba vett áru megadóztatást az egyes vasúti állomásoknál. — Ez az eljárás, a midőn a vasúti illetékekhez maga a vasúti állomás elszámoló közege írja hozzá az útadó alap javára behajtandó, métermázsakéut tegyük fel 2 krajczárra felvehető pótlékot, egészen igazságos és méltányos megadóztatási mód, a mely egyáltalán nem jár semmi oly zaklatás­sal és megterheltetéssel-, mint p. o. a vámso­rompóknál való állongálás. Ha az áruforgalmi statisztika kellő mennyiséget fog kimutatni, én azt hiszem, hogy ennek a pótléknak a meg­szavazása semmi nehézségekbe nem fog üt­közni. Az ez úton befolyó összeg és az útadó alap terhére felveendő kölcsön, kipótolva az államtól nyújtandó ,kilométereukinti, segélylyel képezhetné azt az alapot, a melyből a vár­megye útvonalai kiépíthetők lennének. És a vármegye közönsége egész méltán várhatja útvonalainak ily nagyszabású kiépíté­sénél az állami segélyt. Várhatja, mert más törvényhatóságok is — olyanok, a hol a kő csaknem a nyakukba szakad — inint Bereg, Zemplén ebben részesítve lettek; várhatja, mert a mi megyénk útépítési költségei tetemesen terhesebbek mint amoht és legnagyobb útvo­nala a csap—debreczeni út hadászati szempont­ból ís elsőrangú fontosságú és kiváló jelentő­séggel bír. Ezeket a kérdéseket válvetett erővel és egy kis kitartással meg lehet oldani és Sza­bolcsvármegye közönségének kiváló anyagi hasz­nára válna útvonalainak teljes egészében való kiépítése. Jlezőssy Béla. A nyíregyházi gör. kath templomszentelés. A fényes fogadtatásban részesült ir.uukácsi megyés püspök úr e hó 10 dikén, városunk által még alig látott s más vallásúak által ki sem fejthető fénynyel, teljes ornátusban, 20 pap segédlete mellett délelőtt 9 órakor Mi sem volt menthető, a tüzet éj id^je lévén későn vették észre. Minden odaégett, maga alá temetve a kas­tély urát is, hogy elvegye méltó büntetését egy élet gonosz bűnössége után. Tőrös Laczi meg ott áll mozdulatlanul, neki örömet gyönyört szereznek a pusztító lángok. Most már nincs fájdalma, a bosszú kielégítette, megkönnyítette szive nehéz keservét. Az éj sötétében még egyszer elmegy Julidhoz hogy neki is mondjon egy vég búcsút. Fájdalmas volt a válás! Könnyeik egybe folytak, siratva egy élet örö meit, boldogságát, melyet pár p rcz alatt összerombolt a Julis hűtlensége, bár szegény teremlét önhibáján ki­vül. Végre is Laczi erőt vett magán egy utolsó hosszú, forró csók .... egy Isten hozzád ...... s megy egyenesen a törvény elé s önként jelentkezik. Másnap a törvény össze ül, meghozzák az Ítéletet a halálos Ítéletet, a kötél általi halált, mit holnap végre is hajtanak, mert hiszen ki van mondva a ,sta­tárium." * * * Szép tavaszi nap volt! Arany uapsugár játszott a mező virágaival, a hímes szárnyú pillék csendesen meghúzták magukat a virágok kelyhében, a fák moz­dulatlan lombjain a madárkák nesztelenül üldögéltek, mintha csak ók is figyelmesen várták volna hogy mi fog ma történi? Ma végzik ki a gyujtogatót, a falu büszkeségét a Tőrös Laczit! Büszkén ment a balálba, s az utolsó szava is Csö­bör Julishoz szólt „Julis ne feledj s légy boldog." A következő pillanatban már vége volt a hires Tőrös Laczinak. * * * Csobor Julis kis fiával mindeu nap kimegy a te­metőbe, hogy legkedvesebb helyén a Laczi sírjánál, a Laczi lelki üdvéért elmondjon egy-egy imáf. A sirt gondosan ápolja, virágokkal ékesíti, mert hiszen ugy szerette azt, a ki oda lent nyugszik. Algay Ödön. harangzügás közben vonult be a városunk egyik díszét képező gör. szert. katb. templomba, hogy azt megszentelje. A megszentelés után nagyszabású, gyönyörű s az egész halgatóságot magával ragadó szónoklatot tartott az anyaszentegyházról, bizonyítva, s a nagy közöuséget mégis győzve aunak isteni eredetéről. E megható szent beszéd végén buzgó imát mondott édes magyar hazánkért, a királyért, vármegyénkért és városunkért. E szent beszéd után következett a nagy pompával tartott diszes püspöki mis j, melyet nagyban emelt és in^glepőeu széppé tett az ungvári hires egyházi énekkar elbájolóan szép énekével. Szent-mis3 végével a pü-pök úr éltette a pipát, a királyt s Nyiregyháza városának mindazon lakóit, kik e dijzes templom építéséhez áldo­zitaikkal hozzájárultak. Ott voltak e misén Bfró Feilitz ch Bertho'd főispán, Mikecz János alispán vezetése alait a vármegye, a kir. törvényszék, az ág. ev. ref. és a zsidó egyház, a pénzügy­igazgatóság, a tanári knr, a tűzoltó-ág az ipartestület stb. küldöttsége. Az esős idő daczára fényes inteligentia jelent meg igen szép hölgy közönséggel, kiknek élén ott láttuk Kállay Andrásné őméllóságát, a templomot nagy gondd.il ékitő Poppné őnagyságát s igen sokakat az előkelőségből. Ezeken kivül tömérdek nép volt jelen, kik nagy buígóság — és áhítattal hallgatták a ritkaság számba menő szép, ünnepélyes szertartást. Déli 12 órakor kezdetét vette a főesperesi lakban a küldöttségek tisztelgése, amikor is kellemesen hatott a derengeni kezdő nap ugár, az őszi komor, esős idő által addig nyomott kedélyhangulatokra. A tisztelgő küldöttségek bár sok it. és a legjobbakat várták a tudós főpap ajkairól, mégis kivétel nélkül meglepetve érezték magokat, midőn a hozzájok intézett válaszokból a püs­pök lelkébe pillantva nagy szellemét, bölcsességét, tu dásat, finom, közlékeny magas niveaun álló művelt lel­kületét ismerhették meg. P.<ntban 2 órakor a főispánnal többektől kisérve érkezett, meg a püspök ur a „Korona" nagy termében tartandó diszebédre, hol az emiitett testületek, katonai és világi notabilitások küldöttségei, a pü pök kísérete s a vidéki gör. szert. kath. papság, összesen mintegy 110 eu étkeztek vidám kellemes hangu atban. A negye dili fogásnál a püspök ur a pápi éltetése után meg lepjen szép és lelkesítő tósztban emlékezett meg a királyról, melyet a szép közönség állva hallgatott vé­gig. Utána Fekete István a pü-pökért, Dr. Mikita Sáudor oldal kanono'f hazaszeretettől lángoló nagy beszédben a fői'-pánért, Lmgyel Endre az alis­pinért, B irtholomaeide^z bátyánk kellemes és mu'at taló humorral Fekete Istvánért, Vargha László a vá­rosért és eunek élén a polgármesterért, Szabó Miklós t'opp György pénzügyigazgatóért, mint az ünnepély megteremtője, mozgató eleme és lelkes vezéréért mon dottak pohár köizön'őket. Lelkesült hangulatba ejtette az összes jelenlévőket a péuzügyigazgatóri mondott tósztnak eme jelentőségteljes része: „Az újonnan épi tett templom utjáa e netnes város Ugybuzgó pilgárai­uak köszöuhetjük mi jelenlévők, de külöuösen Szabolcs­vármegye 50,000 gör. szert. kath. hívőinek lelkipász­torai, ho Tv e fényes ünnepség alkalmából megyei püs­pökünk Ó.néló-ágát kegyes fópásztorunkat itt, szeretett vármegyéuk szivében, s akár a jelent tekintem, akár a jövőben révedeznek lelki szemeim, úgy érzem: itt, az összes mntjyar ajkú gör. szert, katholikusok góczpontjában van szerencsénk hódolatteljes tisztelet — és szeretettel üdvözölni. Popp György a felekezetek közötti egyetér ésért, a főisplu és az alispán ismert ékesszólással a püs­pökért, dr. Birthók ev. ref. lelkész szép beszédben a gör. szer', katholiku-tokuak elismert hazaszeretetéért s végül Orosz Pál a nyíregyházi gör. szert. kath. hívek­ért mondtak felköszöntőket. Csupán Sisztay főgondnok ról nem történi időhiánya miatt említés, kit eliamerés ünk mellett ama lelki megnyugvás boldogít legjobban, hogy azok között, kik e templom építésnél legtöbbet tettek, ö az első. Ebi_d alatt Benczi Gju'a zeuekara játszott. A köztiszteletben részesü t és mindnyájunk sze r.jtetét kiérdemelt derék püspök éltetése közben 4 és fél órakor szép és kellemes emlékekkel oszlott szét az ünneplő közönség. A bankett u'án Őméltósága kíséretével együtt, a város dí-zfogatán a Sóstóra hajtatott. Másnip délelőtt 10—11 óráig közéletünk előkelő egyéni-égéinél tett látogatást. És pedig br. Feilitzsch Bertholduál. Mikccz Jánosnál, Megyery Gézánál, Bencs Lászlónál, B irtholomueidesz J mosnál, dr. B irtók Jenőnél, Verzár Istvánnál, Fontain ezredesnél, Sztárek Ferenci­nél, a főgymnasiumban és Sjsztay Pál egyházi gond noknál. Délben villásreggelizett Popp György kir. taná­csosnál, ahonnan •/, 1 órakor a vasútra hajtatott, mi­után a megjelent uraktól szívélyes búc-út vett. Föl­szállás előtt ismétetelten megköszönte házi gazdájának valóban lekötelező vendégszeretetét, s azt a nagyúri kényelmet amelyet részére Popp György ez a kiváló, nemes gondolkozású és áldozatkész uri ember biztosított. Köszönelét fejezte ki Bencs Uszló polgármesternek a város lakossága meleg és lelkes fogadtatásáért, s aztán élénk éljenzés között a vonat kirobogott a pályaudvarból. Megemlítjük végül, hogy dr. Mikita Sándor oldal­kanokok Bencs Lászlónál, Papp Antal püspöki titkár pedig Sü :ő Józsefnél voltak megszilva. Háziipart a népnek. IIa a kereskedelemügyi miniszter végre tudja haj­tani azt, a mit megkezdett, olyan dolgot csinál, melyért a legnagyobb mértékben számithat az ország maradandó elismerésére. Arról van szó, hogy a mezőgazdasági mun­kás-népnek téli foglalkozás nyújtassák különböző meg­honositaudó háziipari ágakkal. A miuiszter máris meg­kezdte ebben az iráuyban az akciót s kísérletképpen egyelőre Csongrádmegyében óhajtja a dolgot kipróbálni. A mezőgazdasági munkár-kérdés elmérgesedésében, illetőleg abban, a ini ennek alapja: t. i. a mezőgazda­sági muukásnép rossz kereseti viszonyaiban igen uagy része van annak, hogy nálunk a nép a szó szoros érte­mében tétlenül tölti el az egész tél időt. A gazdaság csak tavasztól őszig ad foglalkozást, még pedig arány, talanul sok munkával, mely aziáu hirtelen megszűnik 9 vagy négy hónapan át egészen szünotel. Telen a mi gazdasági munkásunknak semm -féle rendszeres teendője nincs, ha csak nem lakik valamely gyár közelébeu. Azok a jövedelmes házziipari és közügyességi foglal­kozások, melyek más országokban télen át munkában tartják a gazdi-népet s lehetővé teszik, hogy kenyér­keresetében ne történjék fennakadás, nálunk, egyszerűen itmeretlenek. Háziipar, abban a nagy értelemben, a mint ezt egyebütt taláihatui, náunk manap-ág nincs. Volt egy­két évtized előtt több vidéken némi helyi jellegű házi ipari foglalkozás, de számottevő jelentőségre ez sem emelkedett, azóta pedig, a mióta gyáripar termelése minden lehető dologra kiterjed, fokozatosan hanyatlik, sok helyen megszűnt. A ruházati, háztar;áti, gazdasági és egyéb szükségletek számos tárgyait produkálta volt ház 1 iparunk; ma már eunek csak nyomaira lelünk s az, a mi még feunmaradt, a viszonyok alakulása következ' tében mindjobban közeledik ahhoz, hogy műkedveléssé váljon. Pedig ebben az alaku'ásban a műkedvelés stádiuma halá'a az iparnak. Milyen nagyszabású gondolat az, amely a házi ipar hanyatlásában és mezőgazda-ági munká-aink kereset­uélküliségében összeköttetést keres mindkettőnek felleE­diiésére! S a dolog mindjárt az első pillanatban is szembeszökően kedvezőnek látszik, ámbár tisztában vagyuuk azzal, hogy keresztülvi'ele sok bajjal és fára­dozással fog járni. De a czél megérdemli ezt az áldozatot. A kereskedelemügyi miniszter terve az, hogy az állami támogatás minden rendelkezésre levő eszközével kereső foglalkozáshoz juttatja a télen át munka né kül szűkölködő földmiveló népet. S ezúttal uem,miut az eddigi sablon volt, valamely közmunka elrendelése lesz a módja e czél megvalósításának, mert ez c<ak pillanatnyi segít­ség, — hanem egy állandó kereseti ág megteremtése, meghonosítása az illető Vidéken, mely ht egyszer meg vetette lábát, erős tényező lesz az illető vidék minden viszonyainak alakulásában. A czél az, hogy mindenkorra biztosittassék a nép munkájának állandósága, folytonos­sága és igy uz a négy hónap, mely edd'g negatív sze­repet játszott földmivtílőinknél, mert csupán a fogyasztás ideje volt,ezenlul a produktív munkaidő körébe b vonassék. Ilyen meghonosítandó munkául kínálkozik minden vidéken egy-egy speciális haziipari ág; mindenütt az a >yag, a lakosság, a szükséglet és az értékesítés igényei szerint. Tehát egy csapásra két legyei : háziiparunk ismét fellendülne és mezőgazdasági munkásaink uj kere seti ágat nyernének, megszüntetné munkátlanságukat s igy alighauem elvenné idejüket, aUalmukat, módjukat s legfőként: okukat attól, hogy szélső izgatásokra hallgas­sanak és ezekkel foglalkozhassanak. A legnagyobb örömmel fogadjuk tehát a kereske­delemügyi miuiszter tervét s kétszeresen helyeseljük azt a módot, melylyel a miniszter a dolgot végrehajtani akarja. A miuiszter maga is tudj i ugyanis, hogy ez a munka a szakértésnek, ahelyi ismereteknek és a formákba uem szorított mozgékonyságnak olyan tömegét igényli, melylyel semmi fele hivatal nem rendelkezhet. Ez okból a kereskedelemügyi és iparkamarákra akarja bizni a uagy inunk i keresztül vitelét. Azok a kellékek, melyek ez ügyben oly nagyfontosságúak, kiváló mértékben van nak együtt kamaráinkban s meg vagyunk győződve arról, hogy az illető vidék legelőkelőbb kereskedőinek és ipa­rosainak autonom gyülekezete megtalálja a helyes módokat ebben a nagy feladatban. Hogy pedig teljes buzgalommal és öuzetlen fára­dozással fogja végezui a munkát, — erre uézve teljes biztosíték kamaráinknak kipróbált hazafiassága. A nagy szabású terv végrehajtó-közegei tehát a leghelyesebben vannak megválasztva. A mi pedig a dolognak nem csekély mértékű anyagi oldalát illeti, ebben a tekintetben — ngy látszik —— a kormány uem akar szűkkeblű leuni. A siker mérhetetlen eredményeket hozhat a lakosság anyagi helyzete és az ország nyugalma tekintetében, — ilyen czélért pedig semmilyen áldozat sem lehet nagy. A kereskedelemügyi miniszter hajlandó a czél érdekében állandó évi kiadá­sokat is magára vállalni, ami legjobb jele annak, hogy a kormány is milyen komoly s nyagyjelentőségü akciót lát ebben a dologban. S hogy a terv milyen gondos­sággal van kidolgozva, tanúság erre az a körülmény, hogy az ér ékesités — melynek bíinya egyik legnagyobb akadálya volt minden háziipari munkának — szintén számba vau véve és pedig a Magyar Kereskedelmi Mu zeum feladatköre gyanánt. Jelentőségteljes terv az, mely ekként készen &11. Most a kamarákra vár a felada\ hogy a nagy tervet valóra váltság. ÚJDONSÁGOK. Hódolat a királynak. Lapunk legutóbbi számában megemlékeztünk már Mikecz János alispán, id. gróf Vay Ádám és társaik amaz indítványáról, hogy a vármegye közönsége fejezze ki hálá­ját és köszönetét Ő felsége, koronás királyunk iránt, a magyar nemzet egyetemének minden hazafiúi érzését megdobogtató legutóbbi elhatározásaiért. Az okt. hó 12-én megnyitott őszi rendes közgyű­lés mély figyelemmel hallgatta meg a remekül megszer­kesztett indítványt s óriási lelkesedéssel, zajos eljenzés között tette azt magáévá. Az indítvány a következő : Tekintetes törvényhatósági bizottság! Vármegyénk közönségének kebelét örömmel, mege­légedéssel és hódolatteljes halával töltötte el, már 0 cs. és kir. Felségének, szeretett apostoli királyunknak azon intézkedése is, mely szerint kielégíteni akarván nem­zetünknek egyik rég táplált, önállósági törekvésünk által indokolt óhaját, a magas kormánynak megadta a fel­hatalmazást, hogy a magyar katonai iskolák felállítása Folytatása a melléklete n

Next

/
Thumbnails
Contents