Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-04 / 27. szám

XVIIL évfolyam. 27, szám. Nyíregyháza, 1897. julius 4. VIDÉK. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCS VÁR VÍEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. -&T3 Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Égés*. évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 n A községi jegyző én tanit • uraknak egés- évre csak két. forint. a A lap szellemi résiét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelések lap szétküldése tárgyában leendő felszó- ' T* 103 1 ™ ™oeKuiaem Minden négysw hwibozott petit Sor eg,,z r lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos f B« r ,n e ntetlen levelek raak ismert kez ktol kö<lése 5 kr. ; többszöri közlés eltében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . * Kinc»tárl bélyeg iij lejé en. mind n egyes hir­/Tán^L. a kéziratok csak világos kirínatra s az detes utin 30 kr. fizette ík. (janOsZKy liazj intezendok. illető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közieménvek dija soronkiat 30 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Go'dberger A. V. által Budapesten, Hjasenstein és Vjgler irodájában Bécsben, Prágában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn &. Comp. által Hamburgban. Hivatalos rés:, 10225 K. _ , , [89 7 bzabolcsvarmegye alispánjától. A járási főszoisabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Junius hó 8-án a Vásárosnaményban tartott országos vásárról ' egy fehér szőrű 4 éves B. F. jegyű ökörtinó elszaladt, s egyenesen a Nyírségnek tartott; felhivom, hogyha e linó megtaláltatnék, kisajátítás védett hozzám azonnal jelentse be. Nyíregyháza, 1897. junius 21-én. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 10031. K. 1897. Hivatkozva folyó évi május hó 25-én kelt 8855. K. számú értesítésemre, tudomásíra hozom, hogy a Z-ilkod községben Ébner Sándor kárára előfordult lépfene elhűl­lási eset folytán elrendelt zár a folyó hó 10-én felol­datott. Nyíregyháza, 1897. junius 14. Mikecz János, alispán. 10392. K l 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy a Kis-Léta községben levő összes kutyák egy veszett eb kóborlása következtében 40 napi zár alá vétettek. Nyíregyháza, 1897. junius 21-én. Mikecz János, alispán. 10035. K. 18977 Szabolcsvármegye alispánjától. Hivatkozva folyó évi ápril hó 20-án kelt G931.K. számú értés tésemre, tudomására hozom, hogy a Bezdéd községben Bukovics Ignácz 2 drb lovára rühkór miatt elrendelt zár a folyó hó 11-én feloldatott. Nyíregyháza, 1897. junius hó 14. Mikecz János, alispán. A „NYlRVIDEr TÁRCZAJA. Adatok a szabolcsmegyei öshaluiokról. (Vége.f A két előbbihez hasonló nagyobb szabású dombot 1893. év május havában ásattam meg, amely a Nagy­Kálló város kötelékéhez tartozó Császárszállás pusztán fekszik, fél kilométer távolságban délre a Nyiry Ferencz ur tanyájának belterületén, egymásnak közvetlen köze­lében levő három halomtól. Ezen magában álló nagy halmot, az apróbb hár­mas halomtól való közelség miatt a nép szinte hármas halomnak nevezte el. Mi volt eredeti neve, nem tudni. A halom sík talajból emelkedik ki, letompított kup alakú, teljesen ép, és mintegy 50 méter alap átmérőjű. Ezen halmot felülről lefelé hatoló, négyszögű ak­nával ásattam meg, melynek oldalai a felületen mintegy 10 méter hosszúak voltak, és hat méter melységben a sirnak fenekén 5 méterre szűkültek. Ezen sirhalotn azelőtt megbontva nem volt, mert a külömböző homokos agyaglörnbök egyforma nagy­ságúak, és kemények voltak. A hat méter magas halomnak 3 méternyi mélysé­gében egy kinyújtóztatott, — hanyatt, és fejjel nyugot­nak, lábbal keletnek fekvő — emberi csontvázra akad­tam, amelynek közvetlen közelében emberi készítmény­nek nyomai nem voltak. Feltűnő volt azonban, hogy ezen csontváz körül minden irányban mintegy 2 méternyi távolságban, — de azon kívül nem — borsónyi, kis diónyi, gömbölyded, irókréta darabkák voltak sűrűn, minden rend nélkül szétszórva. Ezen csontvázzal egy szinvonalban, pár deczimétcr távolságban, észak felé egy mintegy tíz czentiméter vastag, ép rostu, hamu kinézésű, két méter hosszú, másfél méter széles és harmincz czentiméter magas A városok uj rendezése. A városok rendezéséről szóló törvéuyjavas­lat-tervezet, az által, hogy a belügyi kormány a hirlapokban publikussá tette, e ténnyel meg­nyerte azt a fontosságot, hogy a közönséguek, mely e javaslat intézkedései által érdekelve van, azzal foglalkoznia kötelessége. Nagy és nevezetes változások bekövetke­zését jelenti e törvényjavaslat, ha törvénynyé válik. Különösen a rendezett tanácsú városok mai szervezetét s önkormányzati hatáskörét illetőleg teremtene ez a változás egy csaknem egészen uj helyzetet. Az önkormányzati jogok gyakorlásának mai alakját, a képviseleti rendszert a javaslat természetesen továbbra is fenntartja ugyan, de ebben az irányban a képviseltetés lehető köz­vetlenségének, a mai renddel szemben is nagy megszorítását jelenti a javaslatnak az az in­tézkedése, amely szerint például a körülbelől 30000-nyi lakosságú Nyíregyházán jövendőre a képviseleti tagok száma mindössze 42 lenne, a mostani 200 tagból álló képviselőtestület he­lyett. Ennek a 42 tagból álló képviselőtestü­letnek a fele a legtöbb adót fizetőkből tellenék ki, még pedig akként — s ez is egy érdekes és nevezetes reformot jelent — hogy a kép­viselőtestület e virilis tagjai is választás utján jutnának a képviselőtestületbe, tudniillik a leg­több adót fizetők közül való választás utján. A második nevezetes változás, melyet a szóban levő javaslat jelent, a rendezett tanácsú városok önkormányzati hatáskörének uagy ki­bővítése, csaknem addig a határig, amelyen belől e jogot ma az önálló törvényhatósági jogú városok gyakorolják, úgyszólván csak az országgyűléshez való felirati jog kivételével. láda feküdt, (a farostok felösmerhetők) amely hamu állományú, de sötétebb színű földtömeget tartalma­zott, de a melyben, a legszorgosabb átkutatás mellett sem lehetett olyan tárgyat, vagy akármilyen törmeléket, horhadékot találni, amelyből a láda tartalmára követ­keztetést lehetett volna vonni. Szövetet nem tartalmazhatott, mert ezen esetben a szövetszálaknak nyomai itt-ott mégis csak meglátszot­tak volna. Csontnélküli lius sem lehetett, mert azon esetben a ládának hamuszerü tartalma sötétebb lett volna, mint a minden irányban egyenlően igen kemény földtömeg. Talán liszt lehetett, de határozott véleményt kocz­kázlatni nem merek. Hat méter mélységben, a környező talajból lehá­mozott és felhalmozott halóin alapjának és a niegboly­gatatlan ősföldnek határán, az előbbi csontvázhoz tel­jesen hasonló helyzetben egy másik csontvázat találtam, melynek hossza épen 200 czentiméter volt, tehát igen nagy termetű embernek hiánytalan porrá vált csont­vázzá volt. Mellette azonban semmiféle emberi készít­ménynek még nyoma sem találtatott. A két — egy függélyes vonalban fekvő — csont­váz közötti földtömegből egy tojás mekkoraságu ércz­salak, és egy egyik oldalán, — valószínűleg nyilhegy­készilés czéljából — lepattogatott kova-darab került elő. Nem akarok azon ősembernek érdemeiből semmit sem levonni, akinek emlékét kortársai ily óriási halom­nak a távolabb eső környezetből lekapart tömegével akartak megörökíteni; de tekintve ezt, hogy még jelen századunk elején is elöljárónak rendesen a legtermete­sebb, iegimponilóbb kinézésű egyéneket választották; az ősidőben is eként lehetett. Az érczsalakból következtetve azt vélem, hogy a sir azon korból származik, mikor érczet már ösmertek, és használtak, de sajnálták ezen — akkor értékes — tárgyakat a hullával eltemetni. A kova nucleus pedig amellett szól], hogy azon időben még kőeszközöket is használtak. Bármennyire kínálkozó is az alkalom, hogy a törvényjavaslat-tervezetnek e uagy jelentő­ségű újítását általánosabb szempontból mérle­geljük, ez úttal épen csak a mi specziális vi­szonyaink figyelembe vételével arra a változott helyzetre hívjuk föl a közfigyelmet, amelybe e törvényjavaslat-tervezet ez intézkedése által az a mozgalom jutott, amelynek czélja Nyíregy­háza önálló törvényhatósággá való alakulása volt. Ez a mozgalom — daczára annak, hogy a városi képviselőtestületnek egyhangú határoza­tával terjesztetett föl a kormányhoz az ez irányban készült memorandum, azóta nagyon ellanyhult, uemcsak, de bízvást állithatjuk, hogy csaknem teljeseu elvesztette népszerűségét. Ugyan azok az emberek, a képviselő testü­letnek ugyan azok a tagjai, akik e törekvés föltámadása idejéu — a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat az időben publikált in­tézkedései félreértése s egy-egy nem tetsző vármegyei közgyűlési határozatból keletkezett hangulat révén — oly nagy lelkesedéssel karolták föl ezt az eszmét, ma már egészen másként gondolkoznak. A lelkesedést, a budapesti kül­döttségben járás örömmámorát a bekövetke­zendő változással járó helyzet nyugodt mérle­gelése váltotta föl és ennek eredményeként keletkezett az a meggyőződés, hogy az önálló törvényhatóság jogának megszerzése ujabb, te­temesen nagyobb adminisztraczionális költsé­gek terhét róvná a város adófizető polgáraira. Emlékezetbe hozzuk, hogy a miuisztereluök, a képviselőtestületnek az önálló törvényható­sági jogot kérő határozatát nekie átnyújtó küldöttségnek figyelmét már fölhívta arra a körülményre, hogy a városok közigazatásának uj rendezése a törvényhozás legközelebbi munka­Azon kort azonban évszámokban a lelet sovány­sága miatt manapság meghatározni még nem lehet, és talán soha. A negyedik — dr. Bleuer Miklós úr áldozatkészsége folytán '.megásott — halom, a Nagy-Korhány, mely a nagy­kállói vasúti állomástól mintegy két kilométernyire nyugot­nak, a vasúttól pedig északnak mintegy száz lépésnyi távolságban fekszik, előttem — régi időben történt — kifosztás gyanújában állott, mert a természetes emelke­désen fekvő 210 lépésnyi kerületű és mintegy hat méter magasságú halomnak teteje körülb'lől 20 méter átmé­rőjű kerekségben behorpadtnak látszott. — De czélunk nem kincskeresés, hanem a halom természetének meg­állapítása volt, annál is inkább mert neve után Kurgánnak kellett tartanunk, és e miatt a', átkutatást megérdemelte. A halomból mint a Poty halomnál egy czikelyt ástunk ki mely fent 10 méter széles volt és a domb szélé­től a közepén tul pár méternyire terjedi, lefelé kissé keskenyült. A halomnak felsőbb részéről egy nagy — nyél­lyukánál eltört — 1707 gramm sulyu trachytból készült kőbaltának kerekded végű, foka került elő, a mely kétség­telenül a halomnak építését megelőző korszakból a kör­nyező föld lehámozása alkalmával kerüli a földtömegbe. Az ősidőkben már teljesen kifosztott sirt, a halom­nak kellő középítői mintegy két méter távolságban dél­nyugot felé, és az előbbi síroknál szerzell tapasztalataink­kal egyezőleg hat méter mélységben találtuk meg. Ezen mélység alatt már csak ősföldet találván, egy két ásónyomnyinál tovább le nem haloltunk. A földtöm­böknek különböző nagyságából, és porhanyóbb voltából voltából következtettük, hogy a sir felülről lefelé hatolva fosztatott ki. A halomnak különböző helyein gyéren elszórva meg­szenesedett vagy barnára korhadt valószínűleg tölgyta maradványokra akadtunk, és egy ló-csontvázának egyes darabkáira, de a mely a temetkezési szokásra világot nem vet. Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents