Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-07 / 10. szám

Hivatalos melléklet a „Nyírvidék" 1897. lO-ik számához. Szabolcsvái megye alispánjától 364 3 . K. f897. A járási főszolgabl ráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének 6s a községek elöljáróinak. Pályázati hirdetmény. A Nyíregyháza rendezett tanácsú városnál lemon­dás folytán megüresedett s 900 frt évi fizetéssel java­dalmazott adóügyi tanácsosi állásra pályázatot nyitok. Pályázni óhajtókat felhívom, hogy elméleti és gya­korlati képesitesüket, amennyiben jelenleg közszolgálat­ban nem lennének, életkorukat és erkölcsiségüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket a vármegye közigaz­gatási iklatóhivatalába ez évi márczius hó 24-ik napján, délutáni 5 órára kitűzött határidőig adják be. A pályázat alá bocsátott állás Nyíregyháza város tanácstermében a folyó évi márczius hó 26-ik napján d. e. 10 ói ára kitűzött képviseleti gyűlésen, választás által fog betöltetni, miért is Nyíregyháza város polgár­mesterét utasítom, hogy a képviselet tagjait e határ­időre hívja össze. Nyíregyháza, 1897. február hó 26-án. Mikecz János, alispán. ''938 K ~Í897~~ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A szülésznői gyakorlat szabályozása tárgyában al­kotott szabályrendelet egy példányát tudomásulvétel es alkalmazkodás, valamint végrehajtás végett alant közölve kiadom. Nyíregyházán, 1897. február hó 27-én. Mikecz János, alispán. 9/896. Szabályrendelet, a szülésznői gyakorlat szabályozása tárgyában. 1. §. A szülésznői gyakorlatot csak olyan egyének űzhetik, kik az ország területén érvényes szülésznői oklevéllel birnak. 2. §. Oklevéllel nem biró u. n. czédulás, vagy a főorvos által képesített bábák csak oly községben gya­korolhatnak bábaságot, hol okleveles bába nincs és kivételképen a községektől távol eső nagyobb tanyákon, addig, mig oda okleveles szülésznő le nem telepedik; de csakis a vármegye alispánjának engedélye mellett. Ugyanazért a járási főszolgabirák a jelen szabály­rendelet életbe lépte után a járás-orvos meghallgatása mellett a vármegye alispánjához jelentést kölelesek tenni arról, hogy mely községben vagy tanyákon lakó oklevél­lel nem biró szülésznők részére volna ideiglenesen a gyakorlat folytatására engedély adandó; ki is ezen jelentések alapján, s a vármegyei főorvos meghallgatá­sával az illetők részére a működhetési engedélyt meg­adja, a mely azonban érvényét veszti, mihelyt az illető községben vagy tanyán okleveles szülésznő állandóan letelepedik. 3. §. A községi vagy körbába köteles szakkönyvet, a bábaságra vonatkozó törvényeket, miniszteri és ható­sági rendeleteket, valamint az előirt szereket és eszkö­zöket beszerezni, az utóbbiakat jókarban tartani, a szü­lési esetekről nyilvántartást vezetni és a hatósági orvos előtt kívánatra bármikor megjelenni és a jelzett tárgya­kat az ellenőrzés gyakorlása czéljából bemutatni. Joga és kölelessége a hatósági orvosnak a szende alkalmával meggyőződést szerezni a községi vagy kör­bába szakképzettségéről, valamint arról, hogy az illető ismeri-e a bábaságra vonatkozó törvényeket és rende­leteket ? 4. §. Az 1.876: XIV. t.-cz. 1-10. §-nak b) pontja és az ugyanezen törvény 146. §-a értelmében minden község önállóan vagy egymással szövetkezve, községi vagy körszülésznő tartására köteleztetik. Ha azonban valamely 1500 lakost nem számláló község a községi szülésznői állás rendszeresítését jogérvényesen elhatá­rozza, és a községi szülésznői állás betöltése czéljából általa megtett intézkedések eredményre vezetnek, az egyes községek között a körszülésznő tartása tekinteté­ben a 211/887. Bgy. számú határozattal már megállapí­tott szövetkezés hatálya önként megszűnik. Ha a fentiek szerint újonnan rendszeresített vagy üresedésben jött szülésznői állásra a pályázat meghirde­i tése daczára okleveles egyén nem jelentkeznék, a közsi g a szülésznői állásra alkalmas egyénnek saját költségén leendő kiképezésére köteles. A község költségén kiképeztetelt igény állását csak azon esetben hagyhatja el, ha a községnek a kiképeztetés folytán felmerült kiadásait vissza téritendi. 5. §. A községi bába évi fizetése 50 frtnál, a kör­bába fizetése pedig 60 frtnál kevesebbre nem szabható, a mely fizetés negyedévi részletekben szabályszerű nyugla mellett utólagosan a községi pénztárból szolgáltatandó ki. 6. §. A községi vagy körbába rendes szüléseknél köteles a gyermekágyast és az újszülötteit a fennálló ulasilások szerint 8 napig gondozni, azokat naponta egyszer, szükség esetén többször is meglátogatni. Ezen ténykedésről a községek belterületén a felek állal fize­tendő 2 frt díjazásban részesül. 7. §. Ha szolgálata 8 napon túl is érvénybe vetet­nék, minden látogatása 30 krral díjazandó. 8. §. Ha a felek, vagy ha azok cselédek lévén készpénzzel nem rendelkeznek, s a szülésznő követelését a cseléd tartó sem fizetné meg, köteles az elöljáróság a községi szülésznő követelését a számla felmutatását ól számitva 14 nap alatt közigazgatási ulon behajtani. 9. §. A vagyontalan szegénységi bizonyítványra jogos igényt tartó egyének körül lett fáradozásáért a községi vagy körbábát díjazás nem illeti. 10. §. Ha a községi vagy körbába tanyára vitetik, természetbeni fuvarra tarthat igényt, vagy minden meg­tett kilométer út után 10 krt számithat fel. A fuvar szolgálatban állókért első sorban a munka adók, teljesen vagyontalanoknál pedig a községi pénztár terhére állítandó ki. ' l. §. A községi vagy körszülésznő a községhez tuilozó tanyákon előforduló szülési eseteknel való első izbeni egyszeri közreműködéseért 1 frt díjazásra, s ha a fuvar nem természetben adatik, fuvarilletményre tarthat igényt. A szülési eset megtörténte után pedig a beteg­hez leendő minden további kiutazásért 40—40 kr külön dij, s a fuvar ki nem állítása esetén, fuvar dij illeti. 12. §. Nem szorosan vett szülésznői teendőkért, mint p. o. allövetezés, nadályozás stb. 30 kr dij számit­ható fel. 13. §. A községi vagy körbába halottkémi teendő­ket nem végezhet. 14. §. Betegápolásért ellátáson kívül 1 frt napdij­ban részesül, azonban csaknem ragályos betegeket ápol­hat és az ápolás mellett betegágyasait is ellátni köteles. 15. §. Azon községi vagv körszülésznői, ki részeges, tisztátlan, erkölcstelen vagy ragályos nemi betegségben szenved, vagy ápoltjait elhanyagolja, állásáról fegyelmi uton felfüggesztendő ; ha azonban a fegyelmi eljárását elrendelő, vagy a felfüggesztést kimondó határozat ellen felebbezés adatik be s az állásától felfüggesztett szülésznő helyettesitése iránti intézkedések eredményre nem vezet­nek, a szülésznő a fegyelmi eljárás befejezéseig, illetve a beadott feli bbezés jogerős elbírálásáig teendőit végezni köteles, azon esetet kivéve, ha ragályos nemi betegség­ben szenved, mely esetben a szülésznői teendők végzé­séről felgyógyulásáig feltétlenül eltiltandó. 16. A községi vagy körbába állását csak két hó­napi felmondási idő eltelte után hagyhatja el, s 24 órán túl a községből az elöljáróság engedélye nélkül nem távozhat. Kelt Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán 1896. évi február hó 20-án tartott rendes tavaszi gyű­lésében. Kiadta: Sipo* Béla, tb. főjegyző. 23391/1896. sz. Magy. kir. belügyminiszter. Helybenhagyom. Budapesten, 1896. évi április hó 6-án. A miniszter helyett: Latkóczy Imre, államtitkár. 3760 . K. 1897. ~ Szabolcsvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak. A dadai felső-járás főszolgabirájának jelentése alap­ján közhírrel étel végett közlöm, miszerint a f. é. január hó 26-án Gomba Károly rakamazi lakosnak 2 db 5 éves fehér szőrű, fennálló szarvú, a hátulsó bal ezombjukon olvashatatlan bélyegü ökre, — fejükön lánczkötéllel — elbitangoltak; felialálás esetén a jelzett főszolgabírói hivatalnál tegyenek jelentést. Nyíregyháza, 1896. márczius 2. Mikecz János, alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents