Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-07 / 10. szám

Melléklet a „Itfyirvidék" 1897. lO-ik számához. mindig általánosabb terjedése mutatkozik. Nem csalód­tam állításomban, hogy a jelenleg található társadalmi jólét és egyetértés Mikolay Lajosné őnagysága, a nyir bátori járás Vörös kerestegylet elnöknő önálló tevékeny­ségének eredménye. Mikolay Lijosné őnagysága szeretetreméltó tevé kenysége kertté képes átidomítani a sivatagot, elannyira, hogy ahol hajdanta vulkánok dühöngtek, miután az erőszakos bo.nlás elmúlt, kizöldül és világokat hajt. Oaagyságáuak köszönhető, hogy a ny. bátori nagy vendéglő termei rég láttak oly fenyes és iutelligeus közönséget együtt, mint február 27 én este. Vay István társeluök, Hahuel Ferencz alelnök és az összes rendezőség lázas tevékenységgel moíditotta elő a bál sikerét. Pontban 9 ór.ikor megjelent Mikolay Lsjosné őnagysága, kit a terem bejáratánál a rendezőség élén Vay István társelnök fogadott, átnyújtván egy óriás nagy díszes csokrot a legszeretetremélióbb elnöknőnek. Csakhamar megtelt a terem a város és vidék leg­szebb asszonyaival és leányaival. Oly sztp virágos kertnek Iái szőtt, hogy az ember nem tudta megállapí­tani, vájjon melyik hát szebb, melyik külömb. — A tát.cz is kezdetét vette és tartott általános jókedv mellett világos virradtig. A négyest 32 pár tánczolta. Megjelentek: Asszonyok: Billay Győzőné (Nyíregyháza), Bucbala Stmuue, Buuyitay Gyuláné, C ázik Petemé (Nyiregy háza), Dudinszky Gyaláné (Nyíregyháza) Eróss Sán dorné, Fisch Lijosué, Finta Sindorué, É es Lászlóué (Nyíregyháza), Háhnel Ferenczné, Hermán Antalné, Köl­csey Lászlóné, Mann Józsefné (Nyíregyháza) Mikolay Lijosné, Márkus Antalné, Mandel B.'láué, Máté Jáno-né, Mdhouse 0 tóué, Mandel Ödöuné. Mindéi Józsefué, P.iuer Vilmosné (Nyíregyháza), R-ij a Petemé (Miisa), ö'.v. Szikszay J)zsefné. Szabó L josné, S ár s\y Antalné, Sztiuhár I-tvánaé, Torkos Llszlóné, Zeis'er L pOtn d. Leányok: Btllav Izabella, Boldizsár E la, Bunyitay Marcsa, Dudiuszky Viola és Gizt-lla. Gtlgóc/y Ilelén, Irjáu Etelka, Király Böske (Bpest), Mité Pona, Molnár Ilonka (Debreczeubői) Márkus I ona és Erzsike, Major Anna, Molnár Anna és Ilonka (Nagy-Kát oly hó t), S'ruhár Katicza, 8zikszay Matild, Torkos Margit, Turnusz Zsófi és Málika. ÚJDONSÁGOK. Márczius 15. Az 184í-diki eszmék, ahogy utat törtek maguknak e nevezetes napon a szivekből és lelkekből, ahol odáig öntudatlanul szunyadoztak — kiveszendőben vannak a mai magyar társadalomban. Itt is, ott is kopik le belő­lük valami, előbb a fényességükből, aztán a lényegük­ből is, mind sűrűbben merülnek föl a közéletben és társas életben jelenségek, melyek azokkal a nagy esz­mékkel homlokegyenest ellenkeznek sőt rideg megtaga­dásaik. Egyenlőség helyett — osztályokra tagolt társadalom I Testvériség helyett — felekezeti szempontok érvé­nyesülése a társadalomban és politikában. Szabadság helyeit — korlátok felállítása a szabad­ság megvalósulása ellen. Vak, aki nem látja ezt a visszafejlődést. A kereskedő, iparos, gyáros, aki kivált a többi közül, kitüntetések után futkos, megnemesitteli magát s ebben találja föl munkás élete jutalmát. Sőt tudósok, honoráciorok is járják ezt az utat. Még pap is akad már közöltük. A régi nemesség mai ivadékai báróságra, grófságra vágynak; a szegényebbje pedig, aki ezt cl nem érheti, nagyságosoltatja magát. A „testvériség" eszméjének nagy hanyatlását a felekezeti szempontok domináló kiemelkedése mutatja. igazi férfi, a bálvány, az egyetlen, kihez talán most még férjhez se merne menni; mily számító raftineria, hogy Emerenczia Péternek nem szivére, hanem kezére pályá­zik ; mily Ízletes pikantéria, hogy Emerenczia független, jómódú, teljes korú s mindenekfelett magános, s még ezeknek is legtetejébe: vállalkozó szellemű kisasszony! No már, a kinek ennyi Jókaizmus, Herczegizmus, Bródyzmus és Satanellizmus nem elég egy munkában: az nem érdemes arra, hogy komolyan álljon vele szóba az ember! Sipulusz után csak nem indulhatok, ha ere­deti is, meg érdekes is akarok ienni, mert ő mindenféle bolondot összeír s nem fordít különös figyelmet a jellem fejlődésére, a szenvedélyek rajzára, még keveseb­bet az anatómiára. Végre is nem lehet czélja a regény­Írásnak a mulattatás, eleget bajlódik ezzel az európai diplomáczia, meg a krétai batrachomyomachia. Füstkarikák, igazi füstkarikák, illatos füstkarikák . . . mily jó is hozzátok menekülni, semmivel nem törődni, mosolyogva ábrándozni . . . * * * Nos, a cselekvény megindul . . . Péter búcsút vesz Leonáéktól s a piruló házikisasszonynak remegve nyújt kezet — három lépésről, s aztán egy vargabetűvel Eme­rencziánál terem s csókolózik vele istenigazában — bi­zony nem három lépesről . . . ... Az álmodozásnak vége! Úgy rémlik előttem, mintha ilyesmit hallanék: — Fiacskám! mikor lesz már valami a megígért felolvasásból? Tyliü, teringettét, erről egészen megfeledkeztem. Menjünk felolvasást irni, a regény úgy se hoz a kony­hára egy morzsát sem. Pedig kár érte, mert már meg­volna a mák is, meg a csík is . . . Egyébiránt még mindig nyílt kérdés marad, minek irjak én regényt, mikor látni is uiódombin lesz itt eleget?! .... V. J. Es, hogy a „szabadság" szeretete is tompul és pusztul a mai generáczióból, napról napra való bizony­ságot tesz róla a közélel. Megünnepeljük azért 1848. márczius 15-dikének évfordulóját; inkább divatból, szokásból azonban, mint lelkesedésből amaz eszmék iránt, amelyeknek e nap dá­tuma fogalmukat jelenti. Hasonlatosképen ama paphoz, aki vizet prédikál, de bort iszik. Helyes dolog azért mégis, ha megünnepeljük. — Legalább fönntartjuk emlékezetét azoknak a nagy idők­nek, amikor a „szabadság", „egyenlőség", „testvériség" eszmeinek munkáló és alkotó ereje volt közöttünk. Márczius 15-dike megünneplése czéljából Bencs László polgármester e hó 4-dikén d. u. 5 órára értekez­letet hívott össze. Az értekezlet az ünnepély programm­ját a következőleg állapította meg. 1. Gyülekezés a városháza előtt d. u. 3 órakor. 2. Felvonulás a színházba zászlók alatt, zeneszóval. 3. Megnyitó beszéd,lartja Bencs László polgármester 4. Ünnepi beszéd, tartja dr. Prok Gyula. 5. Szavalat: Dömötör György r. kath. s.-lelkész. 6. Az ünnepélyt a városi dalárda éneke nyitja meg és rekeszti be. 7. Este közvacsora a „Korona" éttermében. A rendezésre Bogár Lajos elnöklete alatt. Orsovszky Gyulát, Pivnyik Andrást, dr. Vietórisz Józsefet és Ku­bassy Bélát kérte föl az értekezlet. * * * Az ujfehértói gör. kath. iskolaszék a polgári dal­egylet közreműködésével a nemzet nagy napjának meg­ünneplésére márczius hó 15-én, az ujfehértói g. kath. iskola felszerelésére tánezmuiatságot rendez a Gzifra ven­déglő nagytermében. Belépő jegyek: személyjegy 1 ko­rona, családjegy 2 korona. Kezdete 7 órakor. Felülfize­téseket köszönettel fogadnak s hirlapilag nyugtáznak. — Kinevezés. A vármegye főispánja Orosz Miklós vajai földbirtokost t. főszolgabíróvá nevezte ki. — A városi adótanácsosi állás betöltésére uézve a vármegye alispánja a szükséges intézkedéseket már megtette Ezek szerint a választás e hó 26 dikán d. e. 10 órakor, az alispán eluöklete alatt tartandó képvi seleti közgyűlésen fog megtörténni. A pályázati kérvények 24 dikéig adandók be. — Uj anyaköny vvezetök. A belügymin. a dombrádi anyakönyvíkeiületbe Kürthy Ferencz j. Írnokot,a nyirbak taiba Molnár Lajos j. írnokot, a kálló-semjénibe Szabó József községi tanítót, a tornyos-pálezaiba Szabó Imre ev ref. tanitó, ó-feliértóiba Gazda Gábor jegyzői Írnokot anyakönywezető helyettesekké kinevezte s az anyakönyv vezetésivel és a házas^ágkö'ésuél való közreműködéssel valamennyit megbízta. Kinevez'e továbbá anyakönyv­vezetőhelyettesekké a születések és halálesetek auya könyvezésére szorítkozó hatáskörrel: a demecseri anya könyvi kerületbe Her Zsigmond j 'gyzői írnokot, a kótaji • ba Neufeld Ignácz Községi tanítót, a gégényibe Lörincz József t-v. ret. tani tót, a nyiradonyiba Lévai Károly jegyzői írnokot, a szakolyiba Kovács József ev. ref. tanítót, végül a hugyajiba Záhonyai János jegyzői iriiokot. — A vármegyei niuzeuin gyarapodása. Gróf Forgách László mándoki földbirtokos a közel mult nap­okban rendkívül érdekes régészeti tárgyakkal gazdagította isméi muzeumunkat. Nem messzire a bezdédi föltárt hon­foglaláskori sírtól, a „Tetenke" nevü nagyobb homok magasi itból kerültek ki a Forgách gróf által a múzeum­nak ajándékozott szintén honfoglaláskori tárgyak, melyek­kel — honfoglaláskori régiségekben egyébként is gazdag muzeumunk jelentősége hatalmasan gyarapodott. — A felső szabolcsi ev. ref. egyházmegye bíró­ságának időszaki tanácsa f. 1807. márcz. 4-én Nyíregy­házán ülést tartolt Görömbei Péter esperes, Gencsy Albert e. megyei gondnok elnöklete alatt. Jelenvoltak: Ujfalussy Béla, Nagymáté Albert és Szesztay Károly mint szavazó birák; jegyző Nagyináté Albert e. megyei főjegyző. A biróság időszaki tanácsának tárgya volt a fényes-litkei lelkészválaszlás ügye. A fényes-litkei egyház hívei ugyanis 1897 január 10-én Szabó Imre karczagi s.-lelkészt válasz­tották meg egyhangúlag. Görömbei Péter esperes azonban a kezei között lévő adatokra támaszkodva, a meghivási engedély (concessa) kiadását megtagadta s ez ügy elbi­rálálása végett hivta össze az e. megyei biróság idő­szaki tanácsát A biróság két szóval egy ellen az esperes eljárását helyeselte és szintén két szóval egy ellen a fényes-litkei lelkészválasztást megsemmisítette, Szabó Imrét 19 frt. tárgyalási költségekben elmarasztalta és a pályázatból kirekesztette. — Nemes lelkű hölgyek. Flegmann Lipótné, Fer­iicska Kálmánné és Kovách Elekné úrnők a helybeli jótékony nőegylet részéről a naposban jártak küldött­ségileg Budapesten képviselőnk vezetése mellett az ille­tékes minisztériumoknál, hogy a válság előtt álló derék nőipariskolánk ügye érdekében a kormány támogatását kie.-zközöljék. A kultusz miniszternél Dr. Kovách Elekné úrnő volt a szónok. A miniszter meglepetve hallgatta végig a lelkes szónoklatot s megígérte, hogy az ügyet pártfogásába vcendi, nem külömben a kereskedelmi miniszter is. Adja Isten, hogy az ige testté váljon. — Id. Kállay Ubul úr fölkért benünket annak kijelentésére, hogy dr. Jósa András vármegyei főorvosnak, ornothologiai adatainak összegyűjtésére vonatkozo s lapunkban is közölt fölhívásában említett Kállay Ubul alatt nem ő, t. i. id. Kállay Ubul értendő. Tudomásunk szerint ornithologiai viszonyaink iránt ifj Kállai Ubul ur lanusitotta azt az igazán elismerésre méltó érdeklődést. — Kiásott szekér. A héten történt valamelyik nap, hogy a pazonyi uteza külső végén egy négy ló által vont szekér elakadt s a feneketlen sárban mind mélyeb­ben elsülylyedve. utoljára is a szó szoros értelmében ki kellett ásni, hogy tovább haladhasson. Lapunk egy barátja meg, — a pazonyi utczai közlekedési állapotokra vonat­kozólag arról értesiti lapunkat, hogy fiakeren igyekezvén a napokban a pazonyi utcza külső vé'én levő házába, a fiákeres a kútnál lévő saroknál egyszerűen letette, igen bölcsen belátván annak lehetetlenségét, hogy az ottani feneketlen sárban az illető úri ember házáig eljuthasson. Ezek a tények igazán érthetetlenné teszik a városi képviselőtestületnek e kötelezettségével szemben tanúsított megtagadó álláspontját. A mai botrányos álla­pot fenntartasat azzal indokolni, hogy a vasúti út sokba kerül, nem lehet. A város szedi a vámot a pazonyi uton (sot föl is szeretne emeltetni) s a dolog vége az hogy az arról jövő szekerek épen a vámsorompótól' kezdve, ha bevergődnek is nagy keservesen a város szélé­ig, a pazonyi utcza végén elakadnak. Ennek az útnak a vamsorompóig való kikövezése a költségelőirányzat szerint o-GOOO forintba kerülne, s mint hogy a városba vezető utak közül ez az ut a legbotrányosabb s e mellett egyik legforgalmasabb közlekedési ut: a mai állapot fenntartása valósággal botránj-számba megy. Mert kövezetvámot szed­ni olyan uton, amelyen nem lehet közlekedni: ez talán még is csak nem igazságos. Arról nem is szólván, hogy az illető háztulajdonosok — minden kövezetvám kérdés­től eltekintve— jogosan megkövetelhetik, hopy a közkölt­séghez való tetemes hozzájárulásuk révén a házaikhoz való kocsi-közlekedés lehetővé tétessék. — „Egy községi jegyző bűnei." E czim alatt lapunk legutóbbi számában reprodukáltuk a „Magyar­ország"-nak egy — Kléger Bela kenézlői körjegyzőre vonatkozó közleményét. Kléger Béla ur most a kővet­kező nyilatkozatot küldötte be hozzánk: Tekintetes Szerkesztőség! B. lapjának f. évi 9-ik számában megjelent, reám vonatkozó hírre van szerencsém a következő kijelentést tenni, kérve annak közzétételét, mivel azt hiszem, hogy ha a sajtónak megadatik a mód, hogy valakit erkölcsi­leg tönkre tegyen, kötelessége a rehabilitatio. Az egész közlemény — mint ez ideig értesültem — hivatalától elmozdított elődöm, Lőrinczi István bosszúja ellenem. 0 pedig — mint a közel napokban az alispán ur ki­jelentette — „nem sérthet." Tényleg tartatott ellenem Lőrinczi 50 -60 rendbeli feljelentésére és ebből kifolyólag saját kérelmemre is, vizsgálat, melynél szabálytalanság is derült ki. Ezt azonban, hogy nincs, én soha nem állítottam, sőt ellenkezőleg. Hogy azonban a megejtett vizsgálatnál semmiféle tisztességellenes dolog reám nem derült ki, ezt állítom, s ezzel egyidejűleg a lapokban reám vonatkozólag megjelent hírek beküldőjét jellemtelen embernek tartom, bárki legyen az. Különben a megtorló lépéseket úgy is mint ember, ugy is mint közhivatalnok minden irányban megtettem. Kenézlő, 1897. márczius 2. Kiváló tisztelettel: Kléger Béla, kjegyző. E nyilatkozat közzétételével kapcsolatban meg­említjük, hogy a vármegye alispánja Kléger Béla kenézlői körjegyzőt állásától felfüggesztette. — Állami kedvezmények meghosszabbítása. A földmivelésügyi m. kir. minister, a m. kir. pénzügyi és kereskedelemügyi miuisterekkel egyetértőleg Bogáthy József nyírbogán lakosnak Nyir-Bogát községben, Diener Ede és fia anarcsi lakosoknak Anarcs községben liadnai Ferencz és Scluvarcz Jakab vajai lakosoknak Vaja köz­ségben levő mezőgazdasági szeszgyára részére az 1890. XIII. t. cz. ben biztosított állami kedvezményeket meg­hosszabbította. — Követendő példa. Rakamaz közönsége a nép­nevelés iráuti lelkesedesenek fényes tanújelét mutatta a folyó évi február 14 én a polgárság, ós február 27 én az intelligentia által tartott, fényesen sikerült két rend­beli tánczvigalom által, a mikor is a népiskolai könyv­tár létesítésére tisztajövedelemként 44 frt 73 krt adott át, melyhez felülfizetéseikkel hozzájárultak: Boros Pál 3 frt 50 krral. Édes Béla, Brands'á'ter Béla, Reim Kálmán, Fabry Gusztáv, Pózer Mihály, Valler János és Varga Lijos 1—1 írttal. Forgács János, Szőke Péter, Szitha Fe.encz, Pecze Károly, Sáfrán Vilmos és Durst Frigyes 50—50 krral. — Fogadják érte a rendezőség köszönetet. — l'ap-választás. Urbán Dezső nagy-kállói ev ref. s. lelkészt az ó fehértói ev. ref. egyház hívei febr. 28 án egyhangúlag lelkészökül megválasztották. — Jótékonyság. Mandel Mór piricsei földbirtokos eddigi szokása szerint ez évben is 20 frtot adott a Bze­gények közötti kiosztásra. S'.ives adakozásáért Piricse község elöljárósága ez uton is köszönetét fejezi ki. — Marhaső árulás bérbeadása. A nyíregyházi m. kir. pénzügyigazgatóság közhírre teszi hogy Nyíregy­háza városában, továbbá Mándok, K. Várda, Uj Fehértó, Kemrc,e, Gáva, Büd Szent M hály, T.-Polgár, N. Kálló, Nyir-Acsád, Nyir Bitor és Nyir-Bakta községekben fel­állítandó marhasó áruda kezelésének biztosítása czéljá­ból a pénzügyigazgatóságnál márczius hó 8 án, délelőtt 10 órakor zárt írásbeli ajánlatok utján versenytárgya­lás fog tartatni. A megállapított sóárudák anyagkész­letüket az akna szlaiinai kir. fóbánya hivataltól, a már­maros-szigeti vagy a tokaji m. kir. sóhivataltól szerez­hetik be. Az 1897. évi I. t. cz. 2. § a alapján folyó évi f bruár hó 1 tői kezdve a marhasó ára Akna Szlatinán 10 korona, Mármaros-Szigeten 10 korona 36 fillér, To­kajban pedig métermázsánként 12 korona 44 fillér. A marhasó zsákok eladási ára darabonként és pedig az ujaké 66 fillér, az ócskáké 46 fillérrel van megállapítva. Marhasó eladásra c ak oly egyéneknek adatik engedély, a kik magyar állampolgárok és csempészet vagy más pénzügyi kihágás miatt büntetve nem voltak. Ennélfogva a versenytárgyalásra benyújtott ajánlatokhoz hatósági erkö esi bizonyítvány is csatoljndó. Az államkincstár az engedélyes só árus részére semmi nyereséget nem biz­tosit: a vállalkozó nyereségét csakis azon haszon képez­heti, melyet a pályázatnál felajánlott eladási ár nyújt. Megjegyeztetik, bogy mezőgazdasági egyesületek vagy földmivelőkből alakul', szövetkezetek is részt vehetnek a versenytárgyalásánál s ezeknek más magán egyének egyenlő ajánlatával szemben elsőbbségük van. Az 50 kros bélyeggel ellátott és erkölcsi bizonyitványnyal fel­szerelt ajánlatok márczius hó 8 ig délelőtt 10 óráig a pénzügyigazgatóság főnökénél nyújtandók be. — Vízbefult gyermek. Pozsonyi György városi rendőrbiztos 3'/a éves Jolán nevü kis leánys, a járvány kórház mellett a Nyírvíz csatornába esett s ott fult.

Next

/
Thumbnails
Contents