Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-14 / 7. szám

Melléklet a „Nyirvidék" 1897. 7-ik számához. gáló — mérnököt. Hát hiszen ez is valami, de nagyobb lenne hálánk egy másféle minősítésért, melynek alapján az államtól s egyes testületektől is nyerhetnénk a terhek nagyobbik felerészét viselő támogatást. Minthogy pedig ezt ez idő szerint azért nem kaphatjuk meg, meri a vármegye közigazgatási bizottságának minősítése jogerőssé vált anélkül, hogy idejében felebbeztetett volna, míg az idején túl beadott felebbezések csak káros időveszteséget eredményeztek: Somogyi Gyalu indítványára a képviselőtestület 5 tagból álló bizottságot küldölt ki annak megvizsgálására, hogy hol, ki által követletett el mulasztás, hogy ez megállapittatván. a felelősség elve is érvényesíthető legyen, másrészről pedig ugyancsak Somogyi indítványára utasíttatott a polgármester, hogy a megválasztandó tiszti-ügyész és jogügyi bizottság meghallgatásával módokat keressen a minősítés rnegmásitására. El nem mondott beszéd : Az indítvány elvi szempontból helyeselhető és elfogadandó, bár gyakorlati haszna előreláthatólag kevés lesz, majdnem semmi. Lényeges bb most már az nj, még pedig lehetőleg sürgős minős tés, mert tény. hogy ily óriási fedezetlen terhet városunk nehezen vise ne el, m stelől pedig képtelenség, hogy a jobban informált felettes hatóságok ad abaurdum vi:yék a kérdést, m ly igy is meglehetősen komikus színben tűnik f-I. Kezdjük elülrjl, ha ugyan időközben bele nem fulunk a vasúti dt sárral telt gödreibe s árkaiba. Valamennyinél fontosabb, mert általános érdekű volt a következő pont, t. i. a vármegye bizottsági határozata az 1897-ik évi költségvetés tárgyában, mely szerint 1. „a költségvetés átdolgozás czéljából tárgyalás nélkül visszaküldetett, csupán azért, mert bele a kövezetvámra vonatkozó bevételi és kiadási tételek is fölvétettek, holott csak azok fedezetlen különbözete lett volna beillesztendő", — 2. a költségvetéssel kap 'solatosan a vármegyei törvényhatósági bizottmánynak aggodalmai és kételyei támadván az iránt, hogy Nyíregyháza város háztartása kellő rendben vezettetik, utasítja az alispánt, hogy ez irányban vizsgálatot indítson meg. Ritka egyértelmű gondolkodás szálta meg a képviselőtestületet, midőn e leirat hallatára egyszerre tört ki belőle a méltatlankodás erőteljes hangja. Előidézte pedig ezt először is a tanács helyesléssel fogadott javaslata, mely szerint tekintettel arra, hogy az 1886-ik évi XXII. t. cz. 124 g-a alapján a költségelőirányzatba a községi czélokra fordítandó összes bevételek és kiadások fölveendők, azután arra. hogy a 40/892 Bgysz. határozattal jóváhagyott szabályrendelet szerint csak egy lőkönyv vezetendő, végül arra, hogy a kifogásolt tétel egyébként is külön fejezetben melléklet alakjában volt a költségelőirányzathoz csalolva, mig érdemi tekintetben a vármegye egyetlen észrevételt sem tett: a képviselőtestület megfelebbezi a költségelőirányzat visszavetését. Fokozta a hálást Somogyi Gyula bejelentése, mely szerint ő a leirat második része ellen fog élni ugyancsak a felebbezés jogával, annyival inkább mert nem engedhető ineg, hogy ténybeli adatok fölemelése nélkül egy erkölcsi testület a priori kötelességmulasztás vádjával illettessék. Hozzájárult a helyzet megértéséhez Kovácli Győző főszám vevőnek talpraesett beszéde, nemkülönben a gyanúsított tanács elnökének, Bencs László polgármesternek tudósításunk elején olvasható nyilatkozata. Betetőzte a hangulatot Menyhért Jánosnak azon őszinte vallomása, hogy a vizsgálat elrendelése egyenesen az ő indítványára történt. „Eláll", felkiáltások hallatszottak erre jobbról-balról egyaránt, s mikor erre a szónok a tárgytól messze eltérő példákat akart idézni, elnök hatalmasat rázott a csengőn, mire leült a szónok s elült a vihar. El nem mondott beszéd : A ki öuként engedi, hogy mások a nyakára üljenek s szinte odanőjjenek, legyen elké zülve arra, hogy e helyzete előbb-utóbb nagyon kényelmetlenné válhatik. fölemelt fő a fő, a szó eredeli és átvitt ért-lmében egyaránt. Az lapuljon meg, aki ludasnak érzi magát. Másrészről pedig, ha könnyű betegünk van, ne szaladjunk mindjárt egészen Bécsig a hires doktorért, kinek eset'eg csak a képe nagy. haaem lássunk a gyógyításnak magunk : a jő háziszer bizony sokkal többet ér a rossz patikánál. Még egyet: mindenekelőtt határozzuk el magunkat arra, hogy meg akarjuk érteni egymást. A többi apró-cseprő ügy már a hirek rovatába tartozik. Négy. haljuk, hogy a táuczestély évek óta legsikerültebb mulatsága volt Nagy Kállónak, ha pedig a lésztvevök személyiségét, társadalmi körét, a fényes öltözékeket, de különöseu a megjelent ragyogó szépségű női közönséget vesszük mértékül, ugy e tánczestélylyel cak a régi Kálló mulatságai versenyezhettek. Ezzel az itt nagy port vert tanczestély véget ért s beállt ismét a megszokott egyhangúság. Véget ért ezzel a .fiatalság" tüntetése is, vagy az utolsó nagy-kállói forradalom. A tüntetők hiányát senki észre nem vette, ők pedig kizárták magokat egy olyan mulatságról, milyenben eddig nem volt, jövőben pedig nem tudom lesz-e alkalmok részt venni. Jeleu voltak: Asszonyok: Algay Ferenczné, Barosnyóy L. Béláné, Elek.Emilne (Demecser,) Elek Líszlóné (Demecser.) Fejér Birnáné (Nyíregyháza), Gyalokay Autalné, Horkovits Sind rné (Kís-Léta), Jármy Mártonné (Kótaj), Kállay Iludolfnó, Kánia fóhadnigyné (Nyíregyháza), ,Kóhn Sámuelné, Kassay Nándorué, Leitnei Andrásné (Bilkány), Lévay Sándorné, Molnár Gyu'áuó (Ljvelek), Molnár Gusztávné (Tóth), Mezőssy Gusztávné (Gígény), Mihalovits Ferenczné, Nádosy Etnilné (Nyíregyháza), Péchy Gáborné, Rilovits Pálné, Szabó Józsefné, Soltz kapitányné (Nyíregyházi*), Szamecz Mirkné, Sieutmiklósy Sándorné (Szakoly), Újhelyi Tamásné (Balkány), Zoltán Istvánné. Leányok: Elek Irén, Elek Sarolta (Ddinecser), Francsics Elza (Debreczen), Fejér Juliska, Fejér Erzsike (Nyíregyháza), Horkovits Aranka (Kis Léta), Jármy Mártha (Kótaj), Kállay Lucie (Kassa), Kóhn Berta, Kóhn llóza, Kégly Szeréna (Nyíregyháza), Molnár Mariska. Molnár Matild (Levelek), Mezőssy Gizella (Teth), Mezőssy Juliska (Gégény), Mandel Berta (Nyirgyháza), Mihalovits Paula,Mihalovits Mariska, Szametz Mtrgit, Síeutmiklóssy Margit (Szakoly), kiktől azon reményben buc

juzuuk el, hogy mielőbb viszont látjuk őket Nagy Kálióban. Galba. A kaszinóból. Mult számunkban említettük már, hogy a kaszinó évi reudes közgyűlése mily tárgysorozattal és milyen eredméuynyel ment végbe. Móduukban volna társadalmunk ez előkelő egyesületének zárszámadásait és költségelőirányzatát is közölni, melyek mindegyikét változtatás nélkül fogadta el a közgyűlés, jeléül annak a nagy bizalomnak, melyiyel a tiszwselők és választmány iránt viteltetik. Ezek helyett most elegendőnek tartjuk ideiktatni az elnöki jelentést, mely a kaszinó mult évi működésének minden mozzinatát szemünk elé állítja, a mint következik: Tisztelt közgyűlés ! Jó

1 eső utórezgéseként annak a határtalan örömnek és lelkesedésnek, melyiyel minden igaz magyar megünnepelte az elmúlt évben hazáuk ezeréves fennállásának évfordulóját, hadd legyen ez évi rendes köz gyűésüuknek első néhány perc.e is ezen nemzeti nagy ünnep emlékének szentelve annyival inkább, mert e nagyjelentőségű hazafias ünnepből egyesületünk is kiveite annak idején a maga részét. Külön e czélra ren dezett ünnepélyt tartottunk, megemlékeztünk a magyar kaszinók örök emlékezetű megalapítójáról gróf Síéchenyi Istvánról, kinek arczképére uj költségelőirányzatunkba megfelelő összeget illesztettünk be, megírattuk egyesületünk történetét emlékezetül a múltra, tanulságul a jövőre, s végül külön határozatbau örökítettük meg a nagy nap emlékét ; szóval szeréuy körben, szerény esz közökkel, de miudeu esetre szívvel leiekkel s meggyőződésünk szerint egyesületünkhöz méltóan ünnepellünk. D; nem feledkeztünk meg a munkáról sem, mely lyel kaszinónk érdekeit ez évben is tőlünk telhetőleg elő-egiteni iparkodtuuk. S'.ellemi és anyagi érdekeink előmozdítása s ez által egyesületünk czéljának további megközelítése a választmánynak kiváló gondját képezte mindig, képezi most is; a szellemiek terén annyiban, amennyiben a könyvtár szakszerű rendezésével és kitűnően bevált könyvtárkezelési uj ügyszabályzattal bíz tatóbb jövőnek vetettük meg alapját, mint a milyen a mult volt, az u. n. könyvtárbizottság pedig, melyet az elmúlt évben szerveztünk, egyenesen arra van hivatva, hogy ezt illetőleg mindenkor kellő körültekintéssel s alkalmas tanácsadással szolgálja a kaszinó és kultúra érdekeit; az anyagiak terén pedig annyiban, a mennyi ben az elektromos világításhoz szükséges berendezést a vételár teljes összegének lefizetésével a kaszinó tulajdonává tettük, e czimen közel 2000 forin nyi összeget fizetvén ki ez egyetlen év alatt a Ganz és társa vállalkozó czégnek. Hogy ezen fontosabb adatok mellett a kisebb tételek egész sora illusztrálja 12 ülésben kifejtett mun kásságunkat s igazolja törekvésünk helyességét, erre vonatkozólag hadd szolgáljanak bizonyítékul a következők : A könyvtárra és hírlapok , folyóiratokra 1896 ban körülbelül 1200 foriutot költöttüuk, színházbérletre 112 frtot, jótékonyczélra 120 frtot fordítottunk, tőketörlesztés, kamat czimén 639 frt 15 krt adtunk ki, a világítás költségei 300 frttal haladták meg az előző években e czimen tett kiadásainkat, mindamellett anélkül, hogy az egyensúlyt megzavartuk volna, mert az alapszabályok megfelelő intézkedésének alkalmazásával az esedékes tagdíj fej ben majdnem 400 frttal, tagdíjhátralék cziméu pedig 160 forinttal többet vettünk be, mint a megelőző 1895 ik esztendőben. Erre vonatkozólag egyébiránt mindenben teljes és poutos adatokkal szolgálnak zárszámadásaink, melyek szerint 12041 frt 53 kr lévén a bevétel, 11190 frt 32 kr a kiadás, készpénzegyenlegül 851 frt 21 krt utalha'unk át az 1897-ik évre. Természetszerű dolog, hogy e nagy budiét keretében, melynek tételei majdnem tö kéleteseu fedik az előirányzott összegeket, mindent el követtünk a tagok kényelmének s jogosult igényeinek kielégítésére. — Sót arra való tekintettel, hogy már 1901 ben, tehát alig egy pár év múlva, lejár a tulaj douos takarékpénztárral kötött szerződésünk, a választmány egyenes inditványnyal lép a közgyűlés elé aziránt, hogy saját ház építésére nézve az előkészületek ős minden szükséges intézkedések megtételével a választmány bizassék meg s én kötelességemnek tartom már e helyen fölhívni a t. közgyűlés figyelmét e minden tekintetben fontos kérdésnek beható megfontolására, esetleg megbeszélésére. A mi a tagok számát illeti, 1896. január 1 én volt rendes tag 196, ideiglenes tag 32, vidéki tag 110, évközben megszűnt tag leuni, rendes tag 8, ideiglenes 5, vidéki 4, 1896 ban fölvétetett rendes tag 8, ideiglenes 8, vidéki 4, s igy a tagok száma 1897. január 1-én összesen 340, ebből rendes tag 195, ideiglenes 35, vidéki 110. Emelkedett a tagok száma 3 al. De ha örömmel jelentem ekként számbeli gyarapodásunl at, fájdalommal kell megemlékeznem több halottunk sorában különösen azon veszteségről, mely egyesületünket a választmány kőt oszlopos férfiának dr. Heumann Ignácz és dr. Baruch Mór választmányi tagoknak elhuuytával érte. Hosszú időu át voltak ők egyesületünk felvirágzásának hathatós tényezői s mi csak kegyeletes dolgokat műveltünk azzal, hogy emléküket jegyzőkönyveinkben megörökítettük, ravatalukra koszorút helyeztünk s testületileg jelentünk meg a végtisztesség megadásával. Áldás emlékezetükre! * * * Végére értem rövid jelentésemnek, melyhez csak annyit akarok még hozzáfűzni, hogy költségelőirányzatunkat is a tagok jogosult igényeinek kielégítésére való különös tekintettel állítottuk össze s igy nyugodtan várjuk annak szives jóváhagyását és megerősítését. Ajánlom jelentésemet a t. közgyűlés szives figyelmébe! Megemlítjük még ezzel kapcsolatosan azt, hogy a saját ház építésére nézve beadott indítványt a közgyűlés egyértelmüleg elfogadta, s a kérdés előkészítését s a szükséges előintézkedések megtételét a választmányra bízta Tisztujitásról ez alkalommal nem volt szó, mert tavaly óta 3 évre választja tisztviselőit és választmányát a kaszinó. Egészségügyi jelentés. Nyíregyháza egészségügye januárban. A lolyó év január havában az egészségügyi viszonyok, tekintve a beérkezett halotti jegyzőkönyvek adatait. jóval kedvezőbbek voltak, mint a mult év megfelelő havaban. Az elmúlt év január havában elhalt 95, addig ez ev januar havában a halálozás 80-at mutat, kevesebb tehát 15-el. Nem szerint elhalt fi 39, nő 41. Családi hova tartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a napszámos és cselédek osztályához tartozók kozul 42, tőldműves gazda 19, iparos és kereskedő 19, ertelnnsegi —. Ezeken kivül halva született 5, kora szülött volt 2. Idegen határbeli el lett Nyíregyházán temetve 1. Törvénytelen ágyból származó elhalt 5. Élve született 160, és pedig: 78 fi és 83 nő, ezek közül törvénytelen ágyból származik 14, és pedig •j fi. 9 nő, az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 80-al. Házasságot kötött 34 pár. Vallásra nézve elhalt: róm. katli. fi 9, nő 11 — 20, ág. evang. fi 23, nő 19 = 42, helv. hitv. fi 5, nő 3 8, gör. kalh. fi 2, nő 6 8, izraelita fi —, nő 2 - 2. Életkor szerint 0—1 évig = 23, 1—5 évig = 17, 5-7 évig = 1, 7—20 évig 5, 20—30 évig = 7, 30—40 évig 1, 40—60 évig 12,60 -80 évig 14, 80 éven felül —; összesen 80. A város belterületén elhalt 4s egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 18, kik közül nem lett gyógykezelve 2, 7 éven felüli volt 30, ezek közül nem lett gyógykezelve 5. A város belterületén elhalt 18 egyén közül tehát nem lett orvosolva 7 egyén. A város külterületén elhalt 32 egyén, kik közül 7 éven alól volt 23, ezekből gyógykezelés nélkül elhalt 9, 7 éven felül volt 9, ezekből nem lett gyógykezelve 1, a külterületen elhalt 32 egyén közül tehát gyógykezelés nélkül elhalt 10. Az összes 80 elhall közül tehát 17 nem ! lett gyógykezelve. Járvánnyá válható ragályos betegségben, daczára annak, hogy roncsoló toroklobban megbetegült 8, vör! henyben 9 egyén, halálozás egy esetben sem volt. Orvosrendőri hulla szemle egy agyszélhűdés folytán kimúlt hullája felett lett tartva. Orvosrendőri hullabonczolás pedig ugyancsak a fenti esetben a halál okának megállapítása czéljából. Törvényszéki bonczolat pedig egy szülés alatt megj fuladt méhmagzat hulláján, továbbá a szülés után hashártyalob tünetei közt elhalt —- méhrepedésl szenvedett szülő nő hulláján, azon tény megállapításának kiderítése czéljából, mennyiben követett el a tudatlan paraszt bába e kettős halál beállta folytán büntetendő mulasztást. Orvosi látleletet egy könnyű testisértésről adtam ki. Piacz és élelmi szerek kedvező eredménynyel lettek I vizsgálva. Kelt Nyíregyházán, 1897. február hó 1-én. Dr. Trajtler Soma, orvos-főnök. ÚJDONSÁGOK. — Megbízások. Az igazságügyininiszler a nyíregyházai kir. törvényszéki orvosi teendők rendes ellátásával dr. Dohnál József kemecsei járásorvost, a nyíregyházai fogháznál felmerülő orvosi teendők rendes ellátásával pedig dr. Paczaucr Béla gyakorlo orvost bízta meg. — Ki lesz a tisztliigyészErre a kérdésre igy ekezett megfelelni az a bizalmas jellegű értekezlet, melyet Bencs László polgármester épen ez ügyben hívott össze, s mely érdeklődés tekintetében felárt a legnépesebb képviseleti üléssel is. Dr. Járossy Sándor, Bogár Lajos, Imre János és Rudak Károly nevei kerültek felszínre, bár nem lehetetlen, hogy mások is beadják pályázatukat február 16-ig, a mikorra a választás van kitűzve, mig viszont bizonyos, hogy Bogár Lajos és Imre János nem fognak föllépni; előbbi azért, mert jelen hivatalában való maradását a város érdekében szükségesnek tartják még recompensativ áron is, utóbbi pedig az értekezleten önmaga jelentelte ki, hogy nem vesz részi a palyázalban. Igy két komoly jelöltről lehet szó, nevezetesen dr. Járossy Sándorról, kit Halasi János, Somogyi Gyula s az elnöklő polgármester ajánlottak és Hudák Károlyról, kinek nevet szintén többen hangoztatták. Ugyanezen értekezlet tolkérte a polgármestert, hogy járjon utána,|vajjon hajlandó-e Sztempák Jenő elfogadni az adóügyi tanácsosságra való jelölést, mely esetben egyhangú választásnak nézhetnénk elebe. — Biró választás után. Mária Pociról írják nekük, hogy ott a legutóbbi községi választások egészen fölkavarták a község lakosságának odáig bőkés együttélését. Sabecz György, ki 12 év óta volt már a legnagyobb közmegelégedésre a község főbírája, a község intelligenciájának és általábau a polgárság legnagyobb részének fölszólitására ismét pályázott a főbírói állásra. Nem tetszett azonbau ez a dolog néhány fiatal szerzetesnek, akik aztán mindenféle meg nem engedett módon korteskedtek egy másik, az ő jelöltjük mellett. Mindazonáltal Sabecz Györgyöt újra megválasztották ; az izgatás azonban nem szűnt meg, ű,'y, hogy az odáig nagy egyetértésben élő község most két ellenséges táborra van szakadva. A dolog már annyira kiélesedett, hogy a község lakosságának egy része Firr.zák Gyula munkácsi püspök őnagyméltóságához fordult orvoslatért, írásban terjesztvén elébe a mostani állapotokat s kiterjeszkedve a kérvényben azokra a viszonyokra is, melyek a zárdában, a közszeretetben álló zárdafőnök betegeskedése óta beállottak _ A „Heuinan Ignácz dr. emlékalap"-ra ujabban adakoztak: Diener Ede és fii Anarcs 25 frtot, Windt és Fisch Kisvárda 50 frtot, G ück Péter ügyvéd Kisvárdi 25 frtot, dr. Vadász L'pót ügyvéd Kisvárda 40 frtot Weinberger Ármin B. L

;get 15 frtot, Kántorjánosi Mindy Géza Vállaj 25 frtot, Friss Hermán Ajak 10 frtot dr Székely Miksa Budip ;st 25 frtot, dr. Grüuwald Zsigmond M.-Sziget 10 frtot. Összesen 225 frtot. Az eddig kimutatott 2625 frttal együtt befolyt 2850 frt.