Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-14 / 7. szám

XVIII. évfolyam. L szám. Nyíregyháza, 1897. február 14, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZA BÖLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Megjelenik: heten kint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egés>, évre 4 forint. Fél évre • 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanir • uraknak egés évre csak két forint. A lap szellemi részéi képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: Az előfizetési pénzek, megrendelései; s a lap szétküldése tárgyában leendő felszólamlások Jóba Elek kiadó-lulajdonos fogadtatnak könyvnyomdájához iskolu-ulcza S. szám . . . I

3 Kincstári bélyeglij fejé en, mind n egves i ir nánn«kv l.á-zl intóvonH/it •,, kéi!l

ratok csak világos kirinatra s az delés után 30 kr. fizette ik. (JanOsZfey liazj intezendok. illető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények dija soronkint oO kr B. „.„,„.,. , i • i , , ,, Minden négyszer hasábo;o t petit sor eaysz r Bérmentetlen levelek csak ismort kez ktol köiIé8e 5 kr ;"'

t8bb8z5rl közlés e^

etóbe

u j Y* Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ifc szám); továbbá: Go'dbe-ger A. V. által Budapesten Haasenstein és Vigler~ "-odajaban Becsien, Pragában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Do-n & Comp. által Hamburgban Hivatalos réss. Szabolcsvárui' gye alispánjától. 1834. K. ~ IcJ'.iT. A községek elöljáróinak. A dadai alsó járásban összeírt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét azon meghagyással teszem közé, hogy puhatolás után ha valakiről tudomást szerezne, arról a dadai alsó járás főszolgabirájának azonnal b gyen jelentést. Nyíregyházán, 1897. január 30. Mikecz János, alispán. 93/1897. kat. Szabolcsvármegye, dadai alsó járásában 1897. sorozási évben felhívott 1876. évi születésit teljesen ismeretlen hadkölelesok névjegyzéke: Broneisz János, Kapralcsik András, Mályi János, (Szőke) Székely András,. Zilahi András, Komlósi Mihály, Kovács József, Orosz István, Székely János, Berecz János, Izsvák András, Libárt Sándor, (Névtelen) Bálint, Deák Bertalan, Halász István, Papp László, Szabó István, Simon József, Holecz Péter, YVeisz Leopold, H.íjdu Sándor, Hegedűs Sándor, Juhász András, Kerekes István, Szabó Bálint, Boros József, Kovács András, Schmid József, Soltész István, Vasas István, Szabó József, Makai János. T.-Lök, 1897. január 20. Főszolgabíró helyett: Simák János, szolgabíró. 1412/1897. K. Árverési hirdetmény. Alantirt elöljáróság által közhírré tétetik, miszerint Kálló-Semjén község 1794 kat. hold kiterjedésű vadászterülete 1897. év márczius hó 1-től, hat egymás után következő évre 1897. február hó 25-én d. e. 9 órakor Kálló-Semjén községházánál nyilvános árverésen haszonbérbe fog adalni. Árverési feltélelek: 1. Kikiáltási ár 2 frt 10 kr. 2. Bérlő kötéles a haszonbért minden év augusztus ti-án a község pénztárába befizetni. 3. Az á: verés költségei bérlőt lerhelendik. Kelt Kálló-Semjén, 1897. február hó 8. Nagy Sándor, jegyző. Papp János, főbiró. A „NYÍRVIDÉK* TARCZAJ A. Veres-kereszt bál Nagy-Kállóban. Február 6. Rég elmultak azok & szép idők, mikor még NagyKálló bires volt, fényes, de emellett kedelyes fesztelen sége miatt mindig sikerült táncmulatságairól. Midőn az ősi megyeház nagyterme találkozó helye volt nem csak Stabo'csmegye, de a szomszédos megyék intelligenciájának is. Sajnos, hogy akik a szépség, a jókedv és a szellem találkozó helyévé tevék, e külőmben komor épü letet, Nagy Kálióra nézve rég nem léteznek. Jó része a főid alatt piheu, — másik része pedig a viszonyok változtával Nagy Kállóból elköltözött. — Az éj beálltával most is kigyuluak még a megyeház ablakai, de csengő uői kaczaj és vidám zeneszó helyett az ide zárt élő hilottak, íz őrültek ordítása veri föl az éjet rémesen. A régi emberek eltűntek, a régi épület őrültek házi lett, Nagy Kálióban pedig, hogy másról ne beszéljünk, a vig társadalmi élet teljesen elveszet'. Nem keresik már fel a szórakozni vágyók — régen megyeszerte bires bá jait, sőt akit ügyes bajos dolga ide rezet is, c-;ak nagyfélve jön és örvendve távozik. llégeu, és bántón érzett bej volt ez. — Sokan és sokszor kisérlették meg a bajon segíteni, de az vagy egyáltalában nem, vagy c-ak részben sikerült. A nagy kállói járás veres kereszt egyletének kfdves elcőkníje Kállay Rudolfné őnagyságát is ezen cíél vezérelte, midőn egy, az egylet által rendezendő tárczestélyt bozott javaslatba, a mely ha nem adná is vissza teljesen a régi fényt, de legalább úttörőül szolgálna ahoz a jövőre. Az indítvány általános tetszéssel fogadtatott, s a sikert azt elnöknő szeretetre méltó egyénisége, nagy családi és személyes összeköttetése előre is biztosítani látszottak. Hozzájárult ehez Zoltán István társelnök 'Mi ^ Mai Válasz Iá sok a uírosn.íl Nyíregyháza város adrainistratiójának nevezetes időpontja lesz az 1897 év. Személyi és szervezeti újjáalakulást hoz Ami az elsőt illeti, messze menő éles distiugtiókra volna szükség annak beigázolásához, hogy nagyobb mérvű változást kiván meg az alsóbb rendű állásokban a közigazgatás érdeke. Foutosabb a szervezkedés kérdése. Sőt a hallható panaszok végoka főképen az eddigi szervezet nagy hiáuyaival vau összefüggésben. A szervezeti hiányok orvoslása tehát a panaszok nagy részének tárgytalanságát fogják eredményezni. A közigazgatási eredmények előidézésében még a doktrína beismerése szerint is sokkal alárendeltebb szerepet játszik a quis, mint quici és quomodo. Ott van az állami anyakönyvi intézmény. Fényesen bevált, holott a legkülönbözőbb elemek hozattak össze a megvalósítására, amelyek egy nagy hányada az anyakönyvezésre való megbízatás előtt a közigazgatás elemeivel sem volt tisztában. A személyi és tárgyi tényezők szoros kapcsolata mellett tehát az anyakönyvezés államosításában elért siker oroszláu részét helyesen tulajdonítjuk magának a szervezetnek A hatáskör éles megvonása, a muukakür szabatos kijelölése, s kimerítő tájékoztatás a feladatok felismerésében, s az elintézés mikéntjében alkotván a szervezetet; meg lesz oldva Nyiregyháza város jobb administratiójának régen vajúdó ügye, mihelyt az autonom szervezetben beilleszkednek ezen kívánalmak. Hanem ezzel uem akarjuk kicsinyelni a bekövetkezendő választások jelentőségét. Tudjuk, hogy a város tisztikara nem eszményi, sőt taláu ellehetne mondani azt is, hogy egy ösmert ügybuzgósága, a rendezőség jóakaratú tevékeny sőge és azon körülmény, hogy régóta először, — nem csak a polgári elem, hanem az itt állomásozó buszárszázad tisztikara is beolvadt a rendezőfégbe. De . . . .? Ast kérdi a tisztelt olvasó, hogy de is van ? Vau ám, még pedig sok. R"jiik pedig ez Nagy Kálló speciális viszonyaiban. Sajátságosak az itteni viszonyok. Ha alsóbb helyről indul meg a kezdeményezés, és a felsőbb körök is résztvesznek a mulatságon, általános az elégedetlenség, mert — mondják — elrontják, feszessé teszik a mu latságokat. Ha pedig a felsőbb kölök rendeznek valamit — bár ezek egész szivélyességgel vonnák őket körükbe, — tüntetőleg távol maradnak. És mégis, mi a következés? Ha azok, kik rendszerint kivonják mago kat az ilyen mulatságokból, arra esetleg meghívót nem kapnak, felháborodik bennök a — félremagyarázásból — sértve tudott önérzet, kigyót, békát kiabálnak a rendezőségre és sokat jelenteni akaró, gúnyos mosolyok között nevezik el a mulatságot „mágnás bábnak. Szerencse, hogy egyebet nem tehetnek. Ha valaki kimarad a rendezőségből, — pedig végre is csak mindeuki nem lehet rendező, — személye ellen irányult rosszakaratú merényletet vél abban felfedezni. Hí p?dig beválasztatik, — azt mondja: ,nem jó az urakkal epy tálból cseresznyét enni* és ismét tüntetőleg (mert ez a jelszó) távol marad. Lehet, hogy az ilyennek teljesen igaza van, hogy teljesülve ni m látott kívánsága, egészen jogos, de sajnos, ezt nincs medjábau kielégíteni a rendezőknek. Ez a „de" sok más elhagyásával, ami előállott itten is. Megkezdődtek a gyűlésezések s ezzel egyidejűleg, a sértettnek hitt ambíciókból eredő támadások. Az iparos bálok és a vasárnapi tánczestélyek el kényeztetett poétáji, a rendezőség ellen irányult és a kaszinóhoz czimzett rímekben zengte el keserveit. — Olvastam egyszer egy verset, mely felelet volt egy hasonló zengeményre, ha emlékezetem nem csal, igy szólott: némely tagja valamelyes oknál fogva munkakörében nincs a maga képességének megfelelő helyén, s nem is lenne helyén sehol. Hanem míg egyrészről alig van sok taggal biró tisztikar, amelynek minden tagja kiváló, s rátermett legyen, — másrészről való az is, hogy a városi admiuistratió gépezete meg tűr kevésbbé finom auyagot is, anélkül, hogy azzal az egész organismus működése veszélyeztetnék. A rátermettség hiányát pótolhatta a gyakorlat, S épen ezért nem is kívánatos e inásik okból sem. hogy a bekövetkezendő tisztújítás nagyobb személyi változásokat idézzen elő, — anuálisiukább, mert a városok állami rendezése nélkül nincs is kilátás arra, hogy teljesen qualificált tisztviselői kar — főkép az alsó állásokban összetoborozható legyen. A jelenlegi tisztviselői kar győzelmes kibontakozása a tisztújítás zavaraiból még ezen általános természetű okokon kívül egyéb, ami specziális viszonyainkból eredt érdekekkel támogattatik. A képviselőtestületnek vau ugyanis egy számra kevésbbé imposaus. hangra azonban félelmetes töredéke, amely sikerülten tölti be a „nihil" remének sötét szerepét. Hatása még nem nagy Jelentősége azonban már is van. Köztudomásu dolog pedig, hogy ez a homályban dolgozó „nihil" a legközelebbi tisztújításra lázasan készül. Kutat személyek után, akiktől csupán azt a qualificatiól követeli meg. hogy vele tartsanak. Jelöl állásokra esztelenül minden kritika nélkül. Szóval összeütközés készül a jelenlegi tisztikar és a nihil jelöltjei között. Előnyére jegyezzük fel a város tisztikarának, mikép a „nihilMel ellentétben áll. E szeriut győzelme a turbulens elem bukását, s köz„A költészet arany korában még A bizó ökröt nem legelteték k paonassus tövén. Sőt amidőn egy felkapaszkodott. Fülönfogák a bőgő dalnokot S jól ledorongolák." Talán itt is lehetett volna ezt felele ül adui, de a türelmes rendezőség hallgatott. A „fiatalság' ősi tradícióiban érezte magát megsértve. Micsoda gondolat is, bált rendezni Nagy Kállóban, frakkal és kesztyűvel? G) ülést tartott és elhatá rozta, hogy tüntetőleg távol marad. Nagy bajok voltak ezek, de ennél még nagyobb volt a konokság a rendezőségben. Biz azok kimondták, hogy a mulatságot még ezek d«czára is megtartják. * * * Lázas tevékenységgel indultak meg az előkészületek. A nagyvendéglő ronda helyisége rövid idő alatt teljesen átalakult. A nyitott udvaron átvezető bejáró felé, zö d fenyő galyakkal hoiiiott, trausparentekkel világított és szőnyeggel borított c-iinos folyosó épült. A tánezteremnek eddig a lecsorgó gőzpáraktól nedves és foltos falai egé=z terjedelmükben fehér, redőkbe szedett szövettel vonattak be, melytől a szemnek kellemes ha'á"sal váltak ki, a díszítésül használt drapériák, csillogó tükrök és az egylet jelvényét képező veres kere«ztek. Ha nem is versenyezhetett a terem, a nagyobb városok modern igényeiuek megfelelően épült termeivel, annyit azonban ínég is mondhatunk, hogy mindazok, kik a termet előbbi állapotában láttak, a díszítést nagy fáradtsággal teljesi'ő Vatkovits Ödön gyógyszerész és Sável Kálmán huszárhadnagy ur..kuak méltán köszönetet szavazhatnak. Pontban 9 órakor érkezett meg az egylet szép ségbeu ós szeretet remél tóságb.n egyformán gazdiig elnöklője Kállay Rudolfné őu&gy-á^, kit a terem bejáratánál a rendezőség élén Zoltán István társelnök fogadott, díszes csokrot nyújtva át a rendezőség nevében a szeretett elnöknőnek. számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.