Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-02-07 / 6. szám

„IN Y 1 R V I D É Ii" ki és hordtak el az illetők az erdőből. Az ügy a kisvárdai kir. járásbíróság előtt van — Titokzatos bűntény nyomozása foglalkoztatja a szent mihályi csendőrséget. Dombridi Z-uzsánna szent-mihályi nő régebb idő óta szerelmi viszonyt foly tátott Schvartz Adolf szent mihályi lakossal. Az utóbbi időben megegyeztek abban, hogy kimennek Amerikába Dombrádi Z uzsánna azonban a mult hó 1G dikán eltűnt s vele együtt nyoma veszett 445 frt pénzének s ágy- és ruhaneműinek is. A csendőrség a vizsgálat során súlyos gyanú okokra talált Schvartz Adolf ellen s gyilkosság és sikkasztás gyanúja miatt feljelentette őt a t.löki kir. járásbíróságnak. A vizsgálatot azonban tovább folytatja a csendőrség K — Ifjúsági konczert. A főgimnázium kebelében működő ifjúsági Bessenyei-kör, továbbá a zene- és daloskör, e hó végére hangversenyt tervez. A hangversenynapja és sorrendje ínég nincs megállapítva. Az érdekelt tanulóifjúság szeretné, ha a hangversenyt egy kis tánczmulatsággal köthetné össze. — Elfogott betörők. Llszló Kálmán, Peiróezi Sándor és L'p ák litván demecseri lakosok, rövid időközben egymá-után hat betöréses lopist követtek el Damecserben Go'Jlieb Jakab, Róth Jakab, Ginzler József Szabó Péter, Weisz Farkas és Fried Ignácé, ottani lakos kárára. E< utóbbi, mikor a jeles kompánia az ő házát tisztelte meg látogatásával — persze éjnek idején — észrevette őket, amitől Pdtróczi Síndor olyan dühbe bjrult, hogy rálőtt Fried Ignáczra L p'ák István meg a betöré.-cken kívül elkövette még azt is, hogy Gaga lUváa denecserí lakos széni kazajít felugyújtotta. A dombrádi csendőrség elfogta a jó madarakat s átadta a helybei kir. törvényszéknek. — A nagy-kállói orsz. tébolyda kibővítése. A nagy-kállói orsz. tébolyda részére szükséges berendezési és felszerelési tárgyak szállítására a nevezett tébolyda hivatalos helyiségében január hó 25-én megtartott árlejtésen a következők tették a legkedvezőbb ajánlatokat: Freudiger Mózes és fiii (Budapest) az egész vállalatra 22 százalék, Csapkay Jenő (Nyíregyháza) a rézneműekre 25 százalék, Heer Zsigmond (Nyíregyháza) kefeárukra 31'/j százalék, Herz A. Aurél (Nyíregyháza) a porczellán- és úvegnemeükre 45, illetve 40 százalék árengedéssel, Mandel Igndtz (Nagy kálló) a csinvat íuhanemüekre 25 százalék engedéssel. Összesen 25 ajánlat érkezett be. Az összes ajánlatok döntés végett a belügyminisztériumhoz terjesztettek fel. — A nagy-károly—kisvárdai vasút érdekében, rnint a fővárosi lapok írják, a hozzájárulási összegeket sikerült biztosítani és így e rég vajúdó vasút a megvalósulásnak néz elébe. A műszaki munkálatokat Hofftnann István budapesti mérnök elkészítvén, a közigazgatási bejárás elrendelése iránt már beadta kérvényét a kereskedelmi minisztériumhoz. — Gtyászrovat. Antaitfy Judit es férje Szabó DdZ9Ő és An aiffy Vilma fájdalmas szívvel jelentik a szerető és szeretett testvérnek, sógornőnek Antalffy Erzsikének folyó hó 3-án délelőtt 10 órakor, 21 éves korában, hoszszas szenvedés után történt csendes ki múlását. A boldogult kihűlt tetemei folyó hó 5-én délutáu 3 órakor fognak, az ev ref. egyház szertartása szerin', örök nyugalomra tétetni. — Bdsa, 1897. feb ruár 3. Áldott legyen emlékezete, kegyelet és béke őrizze porait! — „Szegény Dezső" Az Athenaeum O vasótára, mely lassankent a mű.elt magyar csa ádok nélkülözhetetlen házi könyvtára lett, ismét egy igen érdekes, eredeti magyar regénykötettel gyarapodott. Az uj regény czime: „Szegény Dezső", irta Erdélyi Gyula. A regény tárgya az egykor v igyonos, most azoub m elszegényedett magyar uemes földesúri családok életéből van merítve, mely csuládok tagjai nem ludják megérteni és követni a modern, a hiladó kor eszméit, hanem a régi kiváltságon korszak eszinekörében élve, gőgösen visszaatasitják a munkát és éle!czéljuk tovább is a mitsem tevés. A megváltozott gazdasági viszonyok között i Ipusztulnak, elzüllenek és Hiraszty Barnabás is már auyira a tönk szélére jut, hogy az ulvarán levő, százados óriási nyárfáit bocsátji áruba a fakanalas és teknővájó tótok nak. A végromlástól azonban megmenti Bilaicz Dezső nevü rokona és gyámfia, ki megértve a kor vállalkozó szellemét, kőmives inas, majd pallér, építőmester és nagy vállalkozó lesz; bfcsületes mu ikaja utáu vagyont szerez és elveszi végül Hasztóczy uram leányát, a uemeslelkü Lídiát. Persze ez nem megy olyan könyen, mig rz a lenézett és csak „szegény Dezsőnek" nevezett kőmives legény, kit ipari foglalkozása miatt nemes atyjafiai kirekesztenek uri társaságukból, megnyerheti Lídia kezét, kihez kű'öoben a kölcsönős érzelmek elszakíthatatlan szált ivat fűződik. íme a rendkívüli érdekes feladat egy regényírónak: a nemesi gőg és elfogultság megtörése, mind meganyi lélek ani mozzauat, jelenet megfestésével kínálkozik És Erdélyi G\u'a csakugyan jól megfigyelte az életet, mert belőle a megragadó jeleneteket válogatta ki. Regényhősei oly természetesek, cselekvényeik, szavaik jellemükből folynak. — Semmi mesterkéltség nincs az egész regényben. Csupán a végkifejlődés tudja Erdélyi előttünk ügyeseu eltitkolni. Ez csak a végén pattan el, miután regényhőseit a jellemek választó vizében abposan megflirösztette. Világos felfogással, többször felragyogó egészséges humorral van megirva a regény. Ára díszesen kötve 50 kr. Kapható minden hazai könyvkeresktdésben. Csarnok. A hajról s rokonairól. Irta: dr. Springer Géza. (Vége ) Külömben vannak hiu fi ital asszonyok is, a kik a természetes szinü hajukat más színűvé — szőkébre, aranysárgára festik s nem sajnálják a hosszú fáradságot, hogy megcsalják önmagukat és másokat. Vájjon mit szólnának ők az olyan élő virághoz, a melyet a kertész saját izlése szerint fest ki, ha ilyennel kedveskednének nékiek az udvarlók. Pedig hát ők is ilyen hamis portékával kereskednek. Szegény, megcsalt udvarlók. A férjekről nem is szólok, hiszen ezek mindent tudnak — persze a mit nekiek is tudni lehet. Sokan még szemöldökeiket is kifestik csak nem rég volt alkalmam látni egy leányt — a népből, a ki valami lilaszinü dologgal festette meg szemöldökeit s még azt akarta elhitetni a szerencsétlen, hogy ő neki csak a gyomra fáj, pedig én e tarka barka színből vilá gosan leolvastam, hogy a foga is fáj — valakire. E/ek u'án valószínűleg azt szeretnék Önök, ha elárulnék egyetmást a hajfestés titkaiból s megmondanám, melyik a leghasznavehetőbb festőszer. Jónak, ha ugyan jóról egyáltalán lehet beszélni, mondják a zöld dióhéjból készült szereket s valóban igen sok titkos hajfestő s fiualitó szernek ez az alapja s a barni szín, a mit ez ad, meglehetősen tartós is, de nem állandó. Ezen kívül mint barna és fekete szint adókat, ezüst vas, ólom, réz, bismuth stb. vegyületü festékeket használ nak, míg a szőku s aranysárga szint arany vegyület s közönséges rhebarbara fehér borban oldva. adja. Az eljárás a legtöbbnél igen körülményes s ezért meg, mert elvi ellensége vagyok mindeu hamisításnak, senkit se tanítok meg erre — ingyen. Sok mindent lehetne még e thémáról hol komolyanhol vígan elmondani, de mert nem akarok nagyon unalmassá válni, kurtára fogom mondókám a csak egyetmást fogok még elmondani a haj — itt elmondható — betegségeiről s ápolásáról . . . Ne kapjanak üaök, kopaszodó ifjú s öreg urak, ijedve a fejőkhöz, nem léplezem le Önököt! Ellenkezőleg megvédem takarójuktól fosztott észtartályukat azon tévhittől, n.intha ennek a kopaszságnak talán a túlságos bonvivant élet vagy kicsapongás volna az oka. Oh! Nem! Oka a hajgyökérben, a fejbőrben, az egész testet megviselő betegségben (pl. a tiphus) vagy épen családi hajlamban van. Azt is mondják még, hogy a nagy szellemi munka is közrejátszik s azért vigasztalódjanak kopasz urak, az az elégtételük meg van, hogy a fejük külseje tudóst mutat. A kopaszodás ellen azonban — sajnos! — keveset tehetüuk; ha egyszer megindult, nincs gyógyszer, a mely feltartóztassa ; kivéve, ha valami helyi oka van s azt meglehet szüntetni, vagy padig ha nagybetegség u'án hullott ki s elég haj gyökér maradt a regenerátióra. De még is! A legtökéletesebb kopaszságunk, a tűkür sima fejnek is van egy bizonyos szere, a mely tetszés szerinti szinü s dűs növésen hajat fid s ez a — paróka. A kopaszságnak ellentéte a haj s rokonainak dús növése. Utalok miss Pastrana s még más dús szakállú s bajuszos úrhölgyekre, a kiknek a természet e pazar kegye kenyérkeresetté, még pedig elég jól jövedelmező kenyérkeresetté lett. Különben a szakáll s bajusz némi nyoma — kiiebb mértékben, nőknél, külöuösen a barnáknál, sem igen ritka s némelyik — olyan herczig ez által, hogy szinte bolondu uak utánna. Természetes, többnek nem szabad lenni egy kis árnyéknál, csak mintegy odalehelve legyen, h i a szépségek közzé akar számítódni. Ha több — betegség. Beteggé, kedélytelenné teszi a tulajdonost s több nyíre prédájivá az újság hirdetéseknek, mert az ilyen férfits dlszü nő mindenhez fordul, mindent áldoz, hogy díszétől szabaduljon. De ez nagyon nehéz, sőt ugyszól ván lehetetlen. A ki'épés nem segit, a borotválás árt s óva inteném őliet, hogy ezt tegyék, mert még jobban s erősebben fog nőni. Az ujabb időben próbált mód: a haj'üszök elpusztítása sem sok sikert ígér. Fájdalmas, fáradságos s nem veszélytelen. * * * S rólad, Oh! dicső férfi bajusz! Rólad, kinek lánglelkű dalnokok örökéletű versekben emeltek emléket, meg se emlékezzem! Bakfis álmok ideálja Te! Rózsa\í be kellett volna mártani tollamat, midőn rólad irok s csengő íímekben fuvola hangon előadui. Mily büszkeség s mily ambitió tárgya vagy Te. Ah! nem régen volt még az ifjú barátaim, midőn órákig ültünk a túkör előtt, hogy jól megnövesztett, körmeink közzé kaparitsuk őt s órákig kinlódtuuk azon, hogy egy pehelyt vagy más könnyű tárgyat reá függesztve menjünk a napvilágra s mily nagy volt az öröm, midőn czélt érve az első szembe jövő figyelmeztetett: „Ifjú űr! Valami van az — — orra alatt." Minden örömünkben, bű lánatuukban részes ő ! Vígan sodorit rajta egyet az ifjú, midőn ideálja közeledik, boszusan tépdesi, ha az ügyet se vetve reá, tovább halad. VigaD, kaczkiásan koukorodik az égnek, mint a pacsirta ének, ha jókedvű nagy, csapzottan lógg szádba, ha szomorkodol. S mégis! Oh! bartár korszak! Volt idő. midőn Magyarországon is divat volt a bajusztalanság, sőt úgyszólván érdem; de hála a hazafiak tűrhetetlenségének, ma ismét a i égi piadesztálon ragyog 0. Hiába mosolyognak; jól tudom, hogy a nők előtt is kedves a bajusz, sőt ösmertem asszonyt, a ki évekig hordta keblén levő kis aranyszivben —óh! etni zug! — a bajuszszállakat; csak az akülönös volt benne, hogy egyszer barnák, máskor feketék, sőt — uram bocsáss! — egyszer még hirtelen szőkék voltak — azok. Akár hogyan áll is különben a dolog; bármily kedves legyen is a sikkess kis bajusz s bármily inponáló a dús férfias disz, ép oly közönséges szerkezetű szállak ezek is, mint a haj és olyanok betegségei is. Sőt még a díszek diszével, a férfiasság ne továbbjával: a szakállal sincs különben. Ah! ennyi illúziót egyszerre profanizálni! Pedig mily gyönyörű anuak metamorphosisa. íme: Ifjú akarsz már lenni. Lesed, várod, hogy az első szálak kibúvjanak s cottlettet vágatsz, mert egyébre nem telik s bár e ritka pelyhekkel tollasodó veréb fiókhoz hasonlítasz, büszke vagy, mert azt hiszed, mindenki téged bámul! majd nőnek, erősödnek a szálak s nő erősödik pofaszakállad is. Körzővel méreted ki s az öngyilkosságba kergeted borbélyod, de azért egy milliméterrel sem szabad hosszabbnak lenuí egyiknek mint a másiknak. Férfiasodol, ambitióid szaporodnak: körszakállt eresz.e z Harmonicusan árnyékolják nemes arczodat a a finom szálak, de neked ujabb terveid vannak: ujabb alakot ad-zszakáladnak is s megszületik :acsászár szakáll. Az idő halad, egy egy f hér szál is megjelenik jól ápolt díszedben s te gondolsz merészet s nagyot és másnap leborotválva jelensz meg a bámuló világ előtt. Napirendre térünk e felett, is s elvagyunk készülve, hogy nem sokára ismétkörszakállal jelensz meg a porondon, de már nem ápolod olyan gonddal, hagyod nőni szabadjára mint a hogyan a fű nő a réten. Ez a dekadenczia kezdete. Vége mindennek ! az asszonyok nem érdekelnek többé, lehet bármilyen sár, véred nem pezsdül fel többé (gyöngébbek kedvéért :asár a kaczéron felcsipet szoknyákkal s látható isteni bokácskákkal van összefüggősbe.)Szóval vén vagy lökéleteseu s nincs egyéb hátra, mint a — nősülésre gondolni. Szotnoru részhez jutottam ismét! Hiába! A legsikkesebb backfi^ból is annyós lesz valaha, a legfessebb selodon is megvénül egyszer. Adonisnak könnyű volt ifjan maradni, Venusnak szépségét megőrizni nem volt nehéz. Ók istenek voltak s csak a mithológiában éltek. Földi halandónak sorsa a megvénülés, őszülés ós kopaszodás. Nyugodjunk bele tehát a megváltozhatlanba ! Vasuli ügyek. A magy kir. államvasutak igazgatóságától. 1 1865/97 sz. Folyó évi február hó 1-én, tetszés szerinti csomagolásban, legalább is 10000 kg. sulybau, vagy koc-i- és fuvarlevelenkint ezen su!y utáni díjfizetés mellett feladásra kerülő ásványvíz küldeményekre az alábbi viszonylatokban következő közvetlen díjtételek lépnek hatályba, u. m. Honnan vagy lioví Az elszász—lothringi i s. vas. állomásai Honnan vagy lioví I Colmar 1 Metz Mülhause in fclsass Mülhause Nord Strassburg C. B u. Neudorf Honnan vagy lioví Díjtételek 100 kgkint márkában Bpest-Dunap. t. p.u Bpest-föv. Közrakt. Bpest-József Bpest-Kelenföld Bpeat-LipHváros Bpeat nyugoti p. u Bpest déli vasút. 4-45 5 07 4-25 4-30 4 37 13998/1897. A m. kir. államvasutak vonalain érvényes h«lyi árudijszabáshoz (II. rész.) f. é. január 1-őn kiadott „függelék'-nek magyar szövegű példányaiban a 10. oldalon 18 folyószám alatt foglalt gabona stb. küldeményekre vonatkozó díjmérséklés b) csoportjában (pozsony—marcbeggi viszonylat) az „áruezikk" rovatban „olajpogácsa" után beszúrandó .liszt és egyéb őrlemények", illetve a német szövegű példányokbau a 10. oldalou 15 folyószám alatt „Oelknehen" után ,Mehl und sonstige Mahl prodnete". 18662. A m. kir. államvasu'ak igazgatóságától vett értesítés szerint, a pancsova—petrovoszellóí h. é. vasúton f. évi február hó 15-étől kezdve uj menetrend lép életbe, mely szerint az eddig mindkét irályban közlekedett 2—2 vonathelyett, alábbi menetrend szerint 3—3 vonat helyeztetik forgalomba. A pancsova—petrovoszellóí irányban az 1-ső vonat Paccsováról reggel 4 óra 50 perczkor indul és T Petrovoszelóra reggel 6 órakor érkezik a 2 ik vonat Pancsováról d. e. 8 óra 39 perczkor indul és T. Petrovoszellóra d. e. 9 óra 50 p-rczkor érkezik a 3 ik vonat Pancsováról d. u. 2 óra 26 perczkor indul és T. Petrovoszellóra d. u. 3 óra 37 perczkor érkezik. Az ellenkező irányban az 1-ső vonat T. Petrovoszellóról reggel 6 óra 30 perczkor indul és Pái csóvára 7 óra 34 perczkor érkezik a 2 ik vonat T. Petrovoszellóról d. e. 10 30 perczkor indul és Pancsovára d. e. 11 óra 34. perczkor érkezik a 3 ik vonat T. Petrovoszellóról érte 8 órá 39 perczkor indul és Pancsovára érte 9 óra 47 perczkor érkezik. 15790 szám. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint folyó évi február hó 10 tői kezdve a Kassa—tornai és s'epd—meczenzéfi vonalon közlekedő vonatok menetrende a következőleg fog módositatni : a kassa—tornai vonalon : A tornáról jelenleg reggel 4 óra 10 perczkor indu'ó vouat 16 perczel korábban, az az reggel 3 óra 54 perczkor indul s Kassára ugy mint jelenleg reggel 6 óra 12 perczkor érkezik; a Kassáról jelenleg d. u 1 óra 50 perczkor induló vonat 29 perczczel korábban, azaz d. u. 1 óra 21 perczkor fog indulni s Tornára ugy mint jelenleg d. u. 3 óra 51 perczkor fog érkezni ; a Kassáról jelenleg este 8 óra 33 perczkor induló vouat Tornára 17 perczczel későbben, azaz éjjel 10 óra 47 perczkor fog ér ezní, ezeken kivül még a Tornáról jelenleg d. u. 5 őri 15 perczkor ós Kassáról jelenleg reggel 7 óra 51 perczkor induló vonatok is lényegtelen változást fognak szenvedni.