Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-06-13 / 24. szám

N Y í R V t D É K-' — Firezák Gyula munkácsi g. kath. püspök e hó 14-dikén városunkba érkezik s mást ap M.-Pócsra megy, hogy elnököljön ott a klastromban a választásnál. — Popp György iiir. tanácsos, pénzügyigazgató tiszteletére, kir. tanácsossá történt kineveztetésé alkalmából e hó 12 dikén este bankettet rendeztek uagy számú tisztelői, a Korona száll da dísztermében. A banketten, melynek lefolyásáról lapunk legközelebbi számában referálunk, mintegy 200 an vettek részt. E helyütt említjük meg, hogy gróf Pongrácz Jenő úr fölkért bennünket annak közlésére, hogy hivatalos ügyben Budapestre kelletvén utaznia, mély sajnálatára a banketten részt nem vehet. — liégészeti á atás. Dr. Hampel József, a nemzeti múzeum régiségtárának nagytumányu őre hétfőn délután Nyíregyházára érkezik s innen azonnal Kállóba megy, hol aznap és másnap érdekes régészeti ásatást eszközölnek az úgynevezett „Korhány" halomban. Úgy dr. Hampel, mint dr. Jósa is nagy eredményeket várnak e, minden valószínűség szerint hun eredetű halom föltárásától, s igazán nagy elismerés illeti még dr. Bleuer Miklóst, a nagykállói takarékpénztár igazgatóját, ki részben gyűjtés, részben a saját adománya által lehetővé tette, hogy e régészeti ásatás — a költségek így fedezve lévén — végrehajtassák. A hagyomány szerint e halomban egy öreg juhász van eltemetve, aki valamikor régen nagy szárazság idején jött ide az alföldről. Mikor meghalt, főijárt éjjelenkint s beszélgetett a pásztorokkal. — Egyszer azután csak elmaradt. Most — igy beszélik Kálióban — azért jönnek az urak, hogy megkeressék a halomban: ott van-e még az öreg juhász holtteste. — Szüz-beszéd. Dr. Mezőssy Béla, a nagykállói kerület orsz. képviselője a héten, szerdán tartotta a képviselőházban első beszédét. A bpesti lapok — pártpolitikai különbség nélkül, a legfényesebb sikert jegyzik föl dr. Mezőssy Béla ez első debuttjéről és konstatálják, hogy a függetlenségi 48-as párt s általában a képviselőház általa egy kiváló szónoki tehetséggel erősödött. — Sajtópör a „Nyirvidék" ellen. Lőrinczy István Kenézlő, Vis és Zalkod községeknek állásától fegyelmi Ítélettel elmozdított volt jegyzője, cz év elején a vármegye főispánjához intézett egy beadványában Mikecz János alispán és Kőmmerling János főszolgabíró ellen minősithetlen durva sertéseket követett el. A közigazgatási bizottság nagy felháborodással vett tudomást e durva támadásról s elrendelte, hogy Lőrinczy István ellen a bűnfenyitő törvényszéknél följelentés tétessék. — A közigazgatási bizottság e határozatát természetesen közölte a „Nyirvidék" és ínég természetesebb, hogy a határozat közlése mellett, a magunk részéről is elmondtuk véleményünket a Lőrinczy úr piszkolódásának értéke felől. A „Nyirvidék" e közleménye miatt Lőrinczy Islván sajtóügyi följelentést tett a „Nyirvidék", illetőleg annak felelős szerkesztője, mint a közlemény szerzője ellen. — A Nyíregyházán építendő városi közkórház ügyét ujabb kalamitás érte. A belügyminiszter ugyanis a terveket leküldte a vármegyéhez, hogy azok a kereskedelmi minsztérium által tett megjegyzések értelmében átdolgoztassanak s azután újólag fölterjesztessenek. — Éjjeli boltőrség. A helybeli kereskedők társulata már hónapok óta fáradozik az éjjeli boltőrség létesítésén. E végből felhívta a váro3 közép részein, elhelyezett üzletek tulajdonosait, hogy a terv megvalósi tása czéljából nyilatkozzanak, hajiandok e évi 2 forinttal a költségekhez hozzájárulni? Összesen 89 üzlet tulajdonos lett felhiva, ezek közül hajlandóságukat jelentették 62-en, köztük iparosok, és kis üzlettel birók. Ellenben tagadólag válaszoltak olyanok, kik előkelő üzlettel birnak és kiknek üzletük a legforgalmasabb helyen vannak. Eme vonakodás olybá büuteti fel őket, mintha a mások anyagi áldozatával létesített boltőrség hasznában ingyen akarnának részesülni, Ily körülmények közt a kereskedők társulata nem találja méltányosnak, 'hogy a kevésbbé tehetősek anyagi áldozata árán létesíttessék a boltőrség, mig a vagyonosabbak attól a csekély évi hozzájárulástól vonakoduak; ez okból a mig e vonakodás meg nem szűnik, a boltőrség szervezésének eszméjétől eláll. (Beküldetett.) — Mesterséges világítás az iskolában. Társa dalmi viszonyaink között nem léién megvalósítható a higienikusoknak az az ideális czélja, hogy csak napvilágnál foglalkoztassák az iskolás gyermekeket, a tudományos vizsgálódások annak a kérdésnek a megoldására irányulnak, hogy lehetőleg elkerültessenek a mesterséges világitásnak egészségügyi hátrányai. Ebből a szempontból lehetőleg nem éles, egyenletes világításra kell törekedni, s ugy, hogy ez mennél kevesebb ártalmas anyag fejlesztésével, a hőfoknak mennél kisebb emelkedésével legyen elérhető. A modern világítási technika fejlettsége mellett ez a czél legalább megközelíthető. Leginkább megfelel a villamos fény. a mely valamennyi fényforrás közt első helyen áll. Utána következik a légszesz, a melynek azonban igen sok hátránya van, de ezek a hátrányok a gázizzófény alkalmazásával nagyrészt kiküszöbölhetők. Legújabban Renk tette beható tanul mány tárgyává a gázizzófényt, a mely tanulmányának eredményeképen a következő nevezetesebb tapasztalatokat közli: 1. A gázizzófény jelentékeny légszesz mennyiséget takarít meg. 2. A gázizzófény sokkal kisebb mértékben rontja a levegő", mint másfele gázlángok, csak félannyi szénsavat termel, elenyésző mennyiségű égési anyagot produkál s csak félannyi melegséget okoz s ezenkívül sohasem füstöl. 3 Síkkal nagyobb világosságot áraszt. 4. Világítása sokkal egyenletesebb. 5. A mikroszkopikus vizsgálatokra kiválóan alkalmas. Ezek szerint a gázizzófény az iskola higiénia szempont jából jelentékeny haladást képvisel. — Világító festék. A világító festék készítésére, a mely főképen czégtáblákra alkalmas, a következő módot ajánljak. Forró vizben jól megtisztított osztrigahéjakat tesznek a tűzbe és félórahosszat izzani hagyják, lassan lehűtik. Mikor egészen lehűltek, finom porrá zúzzák, de eközben igen vigyázva el kell távolítani belőle minden szürke részt. Az őrlés, vagy zúzás u'ün az igy nyert port kénvirággal rétegeuként keverve olvasztótégelybe teszik, a melynek a fedőjét sörből és homokból készült masszával leragasztják. Ila ez megszáradt, akkor az egészet tűzbe teszik s egy órahosszat benne hagyják, azután ismét lassan kihűlni engedik. Ha a tégely felnyitásakor még mindig vannak a porban szürke részecskék, ezeket gondosan eltávolítják, azután a port finom zacskóban teszik és addig rázzák, mig csak a durvább részek maradnak a zacskóban. Az igy készült finom lisztet azután hig enyvesvizzel keverik. Ezt a keveréket kétszer vonják be festékkel, de egészen vékonyan, mert a vastag mázolás hasznavehetetlen. Az eképen készült anyag sötétben erősen világit, de csak ha előbb napvilágnak volt kitéve. — Vízbefult huszár. A Nyíregyházán állomásozó 10 ik huszárezred 5 ik századának trombitása, Broznik András fürdés közben belefúlt a kaszárnya közelében egy tóba. A szerencsétlenül járt fiatal embert halála napján léptették elő káplárrá. Gödöllői illetőségű volt és édes anyján kivül menyassz iuya gyászolja, a ki már négy év óta vár rá. Brozniknak októberben kellett volna kiszabadulnia a katonaságtól. — A városi gőzfürdőről — mint halljuk — az a rosszakaratú híresztelés van a városban forgalomba hozva, hogy a nagy bazénból a viz hetenkint csak kétszer bocsáttatik ki. Mi, akik rheumás bajaink miatt a gőzfürdőt csaknem naponként használni vagyunk kénytelenek, a legjobb lelkiismerettel állithatjuk, hogy 6—7 órakor reggel a bazénban mindig teljesen friss, tiszta vizet találunk. Több, a gőzbe járó vendég. — Az üvegből való gombostűfej. Náluuk csak kevesen tudják, hogy az üveguek gombostűfejekre való felhasználása már valóságos külön iparággá nőtte ki magát Németországban, noha ott is jóformán Aachen városra konczentrálódik. Hogy micsoda roppant üveg tömeget használnak fel ezekre az alig 2—3 milliméter átmérőjű üvegfejecskékre, arról néhány számadat mindenkit megyőzhet. Aachen naponkint nyolez tíz mázsa üveget használ fel, a minek tekintélyes részét egyetlen lűgyár fogyasztja el. Aachenben tizenkét czég gyártja az ilyen gombostűket s némelyik évenként 5 — 600.000,000 darabot, készít. Ezeket a gombostűket a világ minden részébe szállítják. Aichennek a lűgyártás évszázadok óta speczi-liiása. Sokáig háziipar volt ós csak körül belül 60 éve, hogy annyira tökéletesedett a mechauiku9 tűkészités, hogy a báziipartól teljesen emanczipálhatta magát A lűgyártás azonban még most is csak kevés német városra szorítkozik. Ezek: Aachen, BurUcheid, Iserlohn, Altona, Ichterhausen, Schwibach, Nürnberg. Az összes termelés oroszláurésze, mintegy 700 mázsa Aachenre esik. Németország egész évi termelése mintegy 8—10 millió márka értéket képvisel. A harminczas évek végén támadt az az eszméje II J. Ni.usz, aacheni tű gyárosnak, hogy a kiselejtezett, hasznavehetetlen varrótűuyeleket gombostűvé alakítsa át azáltal, hogy üvegfejet alkalmaz rájuk, Ezt az ideát a velenczei üveggyöngykészítés megfigyeléséből merítette. Sok fáradság és kísérletezés u án végre sikerült megtalálni a módját annak, hogy az üvegfejet a tűnyélre szilárdan rá lehet illeszteui. Azóta ez az iparág annyira megerősödött, hogy a feltaláló czégén kivül még tizenegy gyár foglalkozik az üvegfejü gombostűk előállításával. Ezek közül a legrégibb és most is legnagyobb gyárnak saját üveghutája van kizárólag az üvegfejek gyártására. — Közvélemény. It igény, irta: Biniczkyné Btjza Lenke. Bizonyos, hogy a sokat Íráshoz is egy külön tehetség kell. Bjniczkynében meg van ez a tehetség. Kvantitás tekinteteben összes íróink — de talán még a külföldi írók közül is, ő produkál leg'öbbet. Átlag véve, azt hisszük, minden hónapban ir egy uj, két kö tetea regényt. A közönség regényolvasó része pedig érdeklődéssel várja és mohón olvassa az 6 állandóan magas körödben játszó regényeit, melyek mindig érdekesek. Kétségkívül nagy népszerűségre tett szert Beniczkyné. Az ó regéuyei örvendenek a legnagyobb kelendőségnek, mert érdekesen tud elbeszélni s bonyo dalmas meséket tud szőui. Legújabb regénye is, mely Singer ós Wolfner kiadásában az Egyetemes Regénytárban jelent meg, a „Közvélemény* szintén az arisz tokráczia, még pedig az osztrák és franczia arisztokráczia körében játszik. Egy fiital, árva franczia gróf kisasszonyhoz La Croix Hermancehoz, garde des-damesnak szegődik egy elszegényedett, de büzke, rendkívül előkelő osztrák grófnő, Engelberth Magdolna. De a két heves természetű nő nem tud összeférni s Magdolna grófné hirtelen a fiképuél hagyj i La Croix Hermancet. A dúsgazdag fiatal franczia grófuő azonnal erkölcd halottá válik ezáltal, mert a közvélemény ellene fordul. De mikor aztán megveszi a tönkrement Engelberth grófok gyönyörű birtokát, akkor a közvélemény Magdolna grófnőt ítéli el és L\ Croix Herra incet veszi pártfogásába. Mikor p'dig végül férjhez megy Magdolna grófuő testvéréhez, Engelberth Vincze grófhoz, akkor teljesen rehabilitálva van. És ezzel a megnyugtató tudattal tesszük le ezt a páratlanul érdekes regényt, mely telve van sajátságos érdekfeszítő problémákkal, bámulatos jellemfestéssel. A két kötet ára 1 frt. Megrendelhető Singer és Wolfner könyvkereskedésében, Andrássy-ut 10. A felső tisza-vidéki gazdasági egyesület hivatalos közleményei. I. Értesítés. A felső tisza vidéki gazdasági egyesület igazgatóválasztmányának határozatából, mindazon szőlőbirto kosoknak, akik a philloxera által elpusztított szőlőjüket 1896. évi V. t. cz alapján igénybevett kö'csönnel ujitjik fel, tudomására hozzuk, hogy a földmivelési m kir. Miuiszter úr 14657—VI/197. számú magas rendeletével megengedte, miszerint a 60900 szám alatt kibocsátott rendelet 1 § 3 ik pontji értelmében megbatározott szőlőoltváuy üzleti szokásoktól eltérőleg 1897. évben 35 cm. rövidebb alanyu oltványokat is használhatnak, csak a forradás tökólletességét illetőleg megfeleljenek az üzleti szokásoknak. Ezen eugedélylyel egyidejűleg a Miuiszter ur utasította az állami szőlészeti éi borászati szakközegeket, ez évben a fenntebb emiitett minőségű oltványok használata ellen észrevételt ne tegyenek. A f. t. v. gazd. e. elnöksége. II. Szeszgyárosok figyelmébe. A kereskedelemügyi és földmivelésűgyi m. kir. Miniszter urakkal egyetértőleg a m. kir. Pénzügyminiszter úr felhatalmazta az itteni m. kir. Pénzügyigazgatóságot, hogy a mezőgazdasági szeszgyárak részére •rvényben lévő állami adókedvezményt meghosszabbítsa, még pedig azon szeszgyárakat illetőleg, melyeknek kedvezménye 1881. évi XLIV. t. cz. szerint 1895. évig adatott ugyan, de kormányhatósági rendelettel 96. év végéig meghosszabbíttatott hivatalból, minden kérvényezés nélkül; azon kedvezményeket pedig, melyek az 1890. évi XIII. t. cz.-ben lettek megállapítva s eredetileg már 1896. óv végéig adattak, akkor ha az illető érdekelt felek a meghosszabbítást kérelmezni fogják. A kérvénynek tartalmaznia kell 1-ör: Az állami kedvezménynek engedélyezésére vonatkozó kormányhatósági rendelet számát. 2 or Azon pénzügyigazgatósági határozatnak keltét és számát, melylyel 1896—97. évre a kérelmező szeszgyárának mezőgazdasági jellege elismerve lett A kedvezmény meghosszabbittatik, a m. kir. pénzügyigazgatóság által, ha; — l ör, a gyár mezőgazdasági jellege 96—97. évi termelési időszakra már elismertetett, vagy elismertetik; — 2 or, ha a szeszfőzde tulajdonosa nagy bérlőjének személye is az illető kormányhatósági rendeletben megnevezett személy azonosságát illetőleg semmi kétely fenn nem lorog, vagyis személyváltozás nem állott be; — 3 or, ha kétséget kizárólag beigazoltatik, hogy az eredetileg adott állami adó kedvezményt az illető szeszfőzde mely naptól mely napig élvezte; 4 er, ha a kedvezménynek 97. év végéig való meghosszabbítása által a kedvezmény időtartamára nézve az 1890. évi XIII. t. cz. 3 §-ban megszabott 15 évi maximum túl haladva nem lesz. Ha a fenti 4 pont alatt közölt feltételek nem igazolhatók s valaki mégis állami kedvezményt akar elérni^ annak az itteni gazdasági egyesület útján a földmivelési m. kir. Miniszterhez kell a kedvezményért folyamoduia. Ugy ezek, valamint a kedvezményért először folyamodóknak a kedvezmény feltétlenül megadatik, ha szeszgyáraik a technika fejlettségének megfelelő berendezésüek, anélkül azonban, hogy a folyton működő lepárló készülék felállítása vagy fenállása követeltetnék. A felső tisza-vidéki gazd. egyesület elnöksége. III. Értesítés. A kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur koipi, olajpogácsa, árpidara, kukoriczadara és malomkonko<yszállitmányok után, ha a felső tisza vidéki gazdasági egyesület által igazoltatik, hogy ezen szállítmányok a megrendelő saját, vagy bérelt gazdaságában fogyasztatnak el, 1897. év végéig a helyi dijszabússzerü 1. külön díjszabásnak 20% kai rövidített díjtételeit engedélyezte az ország összes állomásaira, kivéve a Budapestre helyben ős Kőbányára helyben, valamint az ország határszélét levő összes átmeneti állomás kra feladott kü deményeket. A szállítási igazolványokat az egyesület tagjainak a gazdasági egyesület titkári hivatala díjmentesen adjt ki. Titkári hivatal. A közönség koréból*) Megrendítő látvány tárult fel Pünkösd másodnapján, hétfőn este, Uhrin János polgártársunk és neje szemei előtt, midőn lakásukhoz, mely a laktanya-tér 2 szám alatt van, este 10 órakor haza érkeztek. Az udvar felől eső a dákot betörve és kitárva, belül pedig az egész családi tűzhelyet — a kedves otthont — feldúlva találták. Egy jó madár az ablakot betörte és merészen — kitől sem félve, mert hiszen nem volt kitől — bemászott az ablakon és hozzá fogott a kutatáshoz. Mindent felforgatott s felhányt, de mivel nem találta meg azt, a mit keresett, hát bosszúsan eltávozott; vagy lehet, hogy a pünkösti Szentlélek szállotta meg, mert pénzmagot nem találván, semmi egyebet nem vitt el. Ha egy kis kommentárral kisérjük ez esetet, nem lehet csodálkoznunk, ha meggondoljuk, hogy a szarvasutczától — a vásár-tér irányában eső egész városrészben 1—2 szál rendőr őrködik a személy- és vagyonbiztonság felett. E körülményt meg kellene szívlelni a városi hatóságnak és jobb világítással, meg kellő számú rendőrségnek arányos beosztásával lehetne segiteni ezen állapoton. Midőn a központi részekben — hol a nélkül is a nagy forgalom, a jó világítás és jobb építkezés miatt jobb lábon áll a vagyon — és személy-biztonság — a rendőrök sűrűbben vannak elhelyezve, akkor e külső városrész — hol egyptomi sötétség uralkodik — e tekintetben több figyelemben részesülhetne. **) Nyiregyháza, 1897. junius 9. Kőszeghy István, ref. taniló. Csarnok. Gentry-vér. Irta: G. J. I. Szentandrásyné megérintette lovagló ostorával Nyáry Gida vállát. — Gida, az Istenért, felém se nézzen ma a versenyen, a férjem sejt, a férjem tud s valószínűleg — mindent. Dühös, mint egy jaguár s vérre szomjas, akár egy tigris. Nyáry G d i, a le

ödélczegebb bácsalmási gentry, egykedvűen verte le a czigarettája hamvát s benézett a szép asszony sötétkék szemeibe. — A férje? ... hát maga a férjétől is fél ? . . . *) E rovat alatt közérdekű felszólalásokat díjtalanul közlünk, a bektlldő felelőssége mellett. Sicrk. *') A rendőrség számának szaporítása lenDe szükségei. Mig ez meg nem történik, semmif jle jogos szemrehinyis a hitóiágot n em érheti. SzíA.