Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-30 / 22. szám

Melléklet a „IVyírvidék" 1897. 22-ik számához. következő javaslatot teszi: az első osztály 100 korona, a második 80 korona, a harmadik 60 korona és a negyedik 32 korona. ÍV. A fogarasi kerti és muskatál levelekre nézve felélet nem érkezvén be, de njásrészt ezen dohányokból termelt mennyiség különben is csekély lévén, a bizottság ezek beváltási .osztályzatának részletes körülírására nem terjeszkedik ki, hanem a pénzügyminisztériumot felkéri arra, hogy a kerti leveleknél felállított osztályzat es minőségeknek megfelelőleg állapítsa meg a fogarasi és muskatál dohányok négy osztályba sorozásának körülírását s az árakat, ugy, mint a jalenlegi beváltási osztályzatban is van, a kerli dohányok árával egyenlően állapítsa meg. V. Kapadohányoknál a feleletadók valamennyié azon nézetének ad kifejezést, hogy a kapadohányok beváltásánál a beváltási szabályzat némileg enyhittesék és az'első osztálynak ára felemeltessék. Erre való tekintettel a bizottság a kapadohányok átvételét az eddigi három osztályban javasolja, a mely osztályzatok körülírására maradna a régi körülírás, ebből azonban kihagyandók az első osztálynál a „teljesen kifejlett", a második osztálynál a „jól kifejlett" kifejezés és a harmadik osztálynál felvétetnék az „eléggé érett" kifejezés. A kapadohány 1. osztályának ára 60 koronára emeltessék, a II. 40 korona, a III. 24 korona maradna. VI. Igen beható tárgyalás anyagát képezte a kiliányás és a hulladék dohányok minőségének körülírása és árszabályzata. — A bizottság nézete abban összegezhető, hogy a kihányás minőség tulajdonképpen nem volna fenntartandó és ezen dohányok a termelő bejelentései alapján már a beváltás előtt meg volnának semmisitendők. És pedig egyrészt arra való tekintettel, hogy a minőségi termelés előmozdítása érdekében ezen silány minőségű dohányok bármiféle körülírása nem czélszerü, másrészt pedig különösen arra való tekintettel, hogy a dohány beváltásánál igen sok, különben a Ill-ik osztályba tartozó dohányt, a beváltó tisztviselők, a dohányjövedék 'érdekében, a kihányás osztályába soroznak. — Ezen igazságtalanságnak megakadályozása csakis az által volna lehetséges, ha a 111-ik osztályba tartozó dohányoknak egy silányabb osztályba való sorozása megakadályoztatnék. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy aggodalom merült fel áz iránt, váljon a termelők egy nagy része a kihányás osztályzatnak megszüntetésével érdekeiben nem volna-e túlságosan sértve, a bizottság ennék az osztálynak továbbra való fenntartását javasolja ugyan, azonban annak körülírását olyképen óhajtja megállapítani, hogy ezen minőségben csak azon valóban rossZ dohányok soíoztássanak, amelyeknek kritériumát semmiféleképpen sem képezhesse az, hogy ezen dohányok gyártásra még alkalmasak legyenek. Ezen meghatározás meHett a bizottság azt reményű, hogy a kihányás osztályzatban a beváltásnál tényleg csak az odatartozó dohányok fognak beváltatni, minek következtében — az előző 'osztályok árának felemelésével szemben — a kihányás osztályzat ára az eddigi 16 koronáról 12 koronára, a hulladék ára pedig 12 koronáról 6 koronára csökkenthető. A bizottság ezen osztályzatnál a jövedék figyelmébe ajánlja azon körülményt is, hogy a kihányás osztályába beszolgáltatott dohány csomózva ugyan, de sicpitatlanul is legyen átvehető, hogy ezen silány dohányok simítására fordított költség a termelő által megkímélhető legyen. VII. A beváltási szabáljyzat jegyzetében foglalt azpn addigi rendelkezés, hogy a közönséges leveleknél a válogátott osztályúnak, a kerti, fogarasi és muskatál leveleknél pechig az első osztályúnak elkészített bál azon esetne, ha,a beváltó tisztviselő azt bármi okból olyannak beváltani nem akarja, csomónként is átvehető — fenntarlandónak véleményeztetik. , ! V 1 „Békesség néktek!" •E szavakkal üdvözölte az Idvezitő feltámadása után tanítványait ezelőtt mintegy 1864 esztendővel. , E tiszta messiási szeretetből származó igék hangzottak' el a nagy mester ajkán akkor, midőn a tanítványok a Jézus keresztre feszilése, halála s azt követő feltámadása után a zsidóktól való féltőkben, a hétne i azon első napján, este zárt ajtók mögött egybegyüle keztek, hogy tanácskozzanak a jövendő felett. - És íme megjelent az Ur, s megálla középen, s köszönté tanítványait: .Békesség néktek." Húsvét után, "a hót első napján 1864-edszer hangzottak eme kriszlusi szeretetből gyökeredző igék a keresztyén világ színpadán az emberekhez. 1864 edszer ismítellék az összes keresztyének ezen szavakat, s viszont 1864-edszei hangzottak le mi hozzánk: „Békesség néktek". Legyen szabad ez alkalommal értelmeznem Idvezitónk e mély jelentőségű szavait: „Békesség nektek.' Kifejtenem, kikhez intéztettek ezen szavak! — Megvilágosítanom, valjoi} vaD e békesség közöttüuk? * * * ..„Békesség nektek.' E pár szó magában foglalja a teljes világboldogságot, jóságot, örömet és gyönyört. De hol van az igaz béke? — Ahol élet nincs. Béke vaq olt, hol háborítatlan csend uralg, hol az idő csendes, lassú folyását nem zavarja a gyárak zakatoló dübörgése, a folyamok zúgása, a mu ikások kalapácsütése, a mének szágu'dása, a fegyverek csörrenése, a növények zizegése, az emberek és állatok lármája, a természeti tünemények (mennydörgés, villámlás, eső, hó) megjelenése stb. Mihelyt azonban c-ak a szü rágása, őrlése hallatszik, felbomlik a béke, niics többé csend; zavar állott elő a világ, a természet színpadán. Ilyen béke csak a sírokban lakozik. Csalatkoznék azon halandó, ki Idvezitőnk köszöntő izavait ilyen értelemben fogná fel. Nem ilyen békét kivánt'az Úr tanítványainak, mert hisz az ilyen béke egyenlő lett volna azok megsemmisülésével, tudománya elveszésével. Ilyet nem kívánhatott, mert, a tanítványok képezték amaz élő szellemi tőkét, Uruuk vagyonát, a mi örökségünket, melynek kamatját idők folytán a tanítványok szélylyel osztva a lelki szegények között, oly bő gyümölcsöt termének, hogy a kamat nem kamatot, de idővel tőkét, az egyetemes keresztyén-világ tőkéjét hozta meg. Tudta, érezte a nagy Isten ember, hogy 6zeretett tanítványai, ha már ő nem lesz többé, még nagyobb mértékben ki lesznek téve az álszenteskedő farizeusoknak, a nép véneinek, az Írástudók stb. önkényének és üldöztetéseinek. — Éppen ez okból hangzottak el ajkairól már előbb e szavak mintegy biztatásképen: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértetbe ue essetek* s ha látjátok a lealázott Mester szenvedéseiben ö>szeomlani reményeiteket, — meg ne botránkozzatok, hanem higyjetek még a halálfa alatt is az igazság győzedelmi koronájában. Azért hangzottak el messiási ajkairól: „Békesség nek.ek', mivelhogy felelmökben még a hét első napján, tehát működésök előtt bezárkóztak. Értette s kívánta e béke alatt, hogy nemes munkájokb-in ne zavartassanak meg, 1-ször kívülről jövő üldöztetések, 2-szor belső meghasonlás által. Ilyen békét kívánt, ilyet óhajtott a d csőséges testben megjelent Krisztus szeretett tanítványainak. „Békesség néktek*. Kikhez intéztettek e szavak? Felelet: 1864 évvel ezelótt Jézus tanítványaihoz! És most? hozzánk — jelenlegi tauitváuyaihoz, a lelkipásztorokhoz, és iskolatanitókhoz, mert hisz most mi helyettesitjük a hajdani apostolokat. Mi hozzánk tehát és nem máshoz intéztettek pái héttel ezelőtt eme szavak: „Békeség nektek", mert ez idő szerint mi képezzük Jézus Urunk vagyonát, a keresztyénség örök ségének megtestetiőjét, amaz élő szellemi tőkét, melynek világánál nemcsak látnak, de melegesznek is a bennünk világló hit fáklyájánál a haza polgárai. De lássuk csak: Valjou meg van é közöttünk, a nép mostaui apostolai között a békesség, a harmónia, melyre az Űr Jézus oly nagy sülyt fektetett, hogy szinte megjelenése után í^y köszöntötte őket: „Békesség néktek". Fájdalmasan kell konstatálnom, hogy nemcsak kívülről jövő eseményeknek, üldöztetéseknek vagyunk kitéve, hanem belülről is sok helyen dúl a dissonantia. Már Jézus idejében, midőn először hangzittak eme hagyományos szavak: „Békesség nektek", ott volt, ott rejtőzött a békétlenseg, a meghasonlás alapja, csirája a hitetlenség, a társai szavaiban való kételkedés a jelen nem lévő Tamás szivében. — Jó szerencse, hogy az Űr nyolczadnipra kézzelfoghatóan felvilágosította, azaz gyökerestől kiirtotta szivéből a meghasonlás, a békétlenség csiráját magában hordozó hitetlenséget ezen szavakkal: „hozd ide ujjadat és nézd az én kezeimet; hozd ide kezedet s bocsásd az én oldalamba — és ne légy hitetlen, hanem hivő". Mire Tamás igy kiáltott fel: „Éa Uram és én Istenem". Most, hogy a csudák és jelek kora elmu t, most, hogy az Idvezitő testileg nincs közöttünk, s uem irt hatja ki szivünkből, keblünkből a hitetlenség, gyűlölség, irigypég, meghasonlás stb. rossz tulajdonok magvait testi kezeivel, vagyis inkább élő szavaival, igyékezzünk ama tökéletes keresztyéni jóságot megközelíteni. Legyünk békességben legalább mi, Jézusnak mostani apostolai. Ha összetartunk, vállvetve jobban legyőzhetjük a kívülről jövő ellenségeinket. — De meg, ha az apostolok meghasonlásban, egyenetlenségben élnek, bizonyosan szétszéled a gondjaikra bizott nyáj. Vigyázzunk tehát őrködő szemekkel, a gondjainkra bizott nyájra; hogy ezt tehessük, kérjük az égi Atyát, hassa át a mi sziveinket is az a krisztusi szeretet, melynek kapcsán legyünk készek megengedui még ellenségeinknek is. Hassa át keblünket a Szent Lílek tüzének jóltevő melegével, hogy látván mások is a mi jó cselekedeteinket, követhetnék azokat. Kerüljük tehát mindazon körü'ményeket, mely bennünket szélylyel választhat, ellenben ragadjuuk meg minién alkalmat, ami összehozhat. Szükségünk, igen nagy szükségünk van az össze tartásra, mert fájdalom manapság is vannak, sőt ijesztő mérvben terjednek az álszenteskedő farizeusok, irás tudó tudatlanok, vének és ifjak, kik egyházunk veteményes kertjének legszelídebb hajtásait is vadfává sze retnék növelni. Ott vannak a sokat emlegetett nazarénusok, baptisták, anabaptisták stb. Ezek ellen és ne egymás ellen kovácsoljuk fegyvereinket. Ezek kiirtásán fáradozzuuk és ne egymás ellen gyűjtsük a szeretet lenség és ellenségeskedés botrányköveit. Óhajtandó volna tehát, hogy szorosabb, testvériesebb lenne a viszony a lelkészi és tanítói kar között, mint volt a múltban és van a jelenben; — mert miiden nemesebb munka sikere az összes tényezők együtthatásától függ. Szerencse, hogy még vidékünkön nem ütötte fel tanyáját az imént emiitett tévelygők serege. De minket is érhet — mitől Isten óvjon — azon szerenc-étlenség, hogy fel kell vennünk a harczot velük szembe. Azért jó előre, egymást megértve tartsuk szemeink előtt eme hitszűlte szavakat: „Orando et laborandó." I^y lesz megvalósítva valahára a sokat hangoztatott belmisszió. Tisza Szent-Márton, 1897. május 22. Lengyel József, tanitó. ÚJDONSÁGOK. — A közutak bei'ásitása. A földmivelési minisztériumban szerdán, nemeskéri Kiss Pál államtitkár elnöklete alatt értekezlet volt a községi faiskolák és a közutak befásitása dolgában. A tanácskozásban résztvettek a belügyi, a kereskedelmi és kultuszminisztériumok és az országos gazdasági egyesület képviselői, továbbá néhány főispán és alispán, köztük vármegyénk alispánja is, a miniszter meghívására. — Gazdasági tudósító. A földmivelésűgyi miniszter Mezőssy Gusztáv gégényi lakost és földbirtokost a bogdányi járás területére az állandó gazdasági tudósítói tiszttel megbízta. — Kinevezés. Bálás Lajos nyíregyházi törvényszéki jegyző a máramarosszigeti törvényszékhez albiróv* neveztetett ki. — Nagyszabású dalestély. Városi dalárdánk mely a legközelebb múltban Szabolcsvármegye közönsége által rendezett Kossuth kép leleplezési ünnepélyen és a kereskedő ifjak által rendezett Széchenyi estélyen előadott nagyszabású müdarabjaival s azoknak a legapróbb részletekig kidolgozott, rendkívül meglepő szép előadásával a vármegye és város közönsége előtt az elismerés ujabb babérlevelét illesztette koszorújába, legközelebb junius hó 13-án valóban kedves meglepetést készít ele a közönségnek. Ugyanis a debreczeni munkás dalegylet, azon szívélyes ajánlkozását, mely szerint a mi dalegvletünkkel együttesen óhijtana Nyíregyházán dalestély t" rendezni, dalegyesületünk készségesen elfogadta s őket testvéri ölelkezésre meg is hivta. Kölcsönös megállapodással ezen közös dalestély megtartása junius hó 13-ik napjára tüzelett ki, a mikor is a debreczeni egylet, mely 33 taggal rándul át s mely a mult évi budapesti országos dalversenyen a júry elismerő dicsérelét és oklevelet vívott ki, egyletünkkel együttesen két három énekszámot, önállóan három s a mi egyletünk szinten önállóan két-három énekszámot éneklend. Ezen hangverseny számba vehető dalestélyre már előre felhívjuk a nagy közönség szives érdeklődését, előre is megvagyunk győződve, hogy Nyiregyháza és Szabolcsvármegye közönsége az ide átrándulo egyletet igazi, magyar vendégszeretettel fogja fogadni s itteni tartózkodását kedves emlékűvé teendi. — A t'elsö-tiszavidéki gazdasági-egyesület igazgató választmánya 1897. évi junius hó 5-én, szombaton, délelőtt 10 órakor, Nyíregyházán, a vármegyeház kistermében ülést tart. — Tárgysorozat: 1. Miniszteri leiratok 2. A mintatelep intézőbizottságának a telep mullja, jelene és jövőjére vonatkozó jelentése és az egyesület állandó bizottságának javaslata. 3. Határozat hozatal a vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezése ügyében, Szabolcsvármegye tőrvényhatósága határozatára. 4 Az egyesület számvizsgáló bizottságának jelentése és javaslatai. 5. Az egyesületek országos szövetsége végrehajtó bizottságába három és a nagygyűlésekre 5 képviseleti tag választása. 6. Az igazgató választmány lemondása. — A „Debreczen Nagyváradi Értesltö"-böl vesszük át a következő szeleteire, nemes gondolkozásra, mély érzelemre valló megragadó sorokat: Üdvözlet dr. Bartók Jenő nyíregyházai ev. ref. lelkészne k. Hallottam, hogy mily szívesen fogadtak uj tauyádon. Olvastam beköszöLtőd alkalmával elmondott magas röptű elő és utóimádat; láttam a szemek lelkesedését, a hogy szóltak elmondott egyházi beszédedről. Ki annyiakat elragadtál: vájjon önmagad érezted é a béke, a boldogság enyhéi; vagy a te lelked gyémánt, mely a szivárvány összes színeit mig visszaadja, maga h deg marad?! Ideális lelked találja meg mindazt, mit először is megérdemelsz, másodszor pedig amivel neked az élet tartozik. Megvan a katedra, most következzék a Kiticza. Ezer üdvözlet!! r. e. — Jég Nyíregyháza határában. Folyó hó 25-én, Orbán napján, délután borzasztó, felhőszakadás szerű esőnk volt, melv á határ egy részén jéggel vonult át, csakhogy nem okozott sok kárt, míg ellenben folyó hó 23-áról borzasztó jégviharról értesít levelezőnk, mely Kis-Léta, Pócspetri és Levelek határainak nagy részét megsemmisítette, tönkre tette, úgy, hogy a jegyzők a nép érdekében a helybeli pénzügyigazgatósághoz adóleengedésérl folyamodtak. A kár, melyet a majd félóráig tartó galambtojás nagyságú jégesés okozott, kiszámíthatatlan. — Gyászrovat. Kis-Várdin e bó 26-ikán meghalt hrubovai Hrabovszky Rudolf 1848—49-iki bonvéd főhadnagy, hites ügyvéd, gróf Forgách László uradalmi ügyésze stb. élete 74-ik évében. A közbec-ülfsben részesült férfiú halála széles körökben keltett őszinte részvétet. — A család által kiadott gyászjelentés a következő: Özvegy Hrabovszky Rudolfné született Kállay Auguszta, Hrabovszky Guidó ós neje Kállay Margit, Hrabovszky Kornélia és férje Iíézler György, Hrabov.-zky Aurél és Hrabovszky Tihamér fáidalomtól sajgó szívvel tudatjlk, hogy Hrabovai Hrabovszky Rudolf 1848—49 iki honvéd főhadnagy, hites ügyvéd, gróf Forgách Ltszló uradalmi ügyésze, a kisvárdai közbirtokosság megbízottja, a kisvárdai takarékpéu'tár elnöke, a kisvárdai Kaszinó választmányi, a felső szabolcsi tisza szabályzó tán-ulat véleményező bizottsági és Szabolcsvármegye törvényhatósága bizottsági tagja, a szerető férj, api és após Kisvárdáu 1897. május hó 26 ik napján regeli 1 órakor hosszas tzeuvedés után 74 ik évében elhalálozott. Hűlt tetemei a f. évi május hó 28 ik napján d u. 4 órakor fognak az anva földnek vissza adatni. Engesztelő szent mfse f. hó 29-én délelőtt 8 órakor Kisvárdán a órm. kath. templomban tartat'k. Kisvárda, 1897. május 26 án. Porain áldás és béke legyen. — Uj postahivatal. Szabolcsvármegye Viss nevü községében folyó évi junius hó 1-én „Viss" elnevezés alatt postahivatal lép életbe, mely postai összeköt teleset naponként közlekedő gyalog küldöncz postajárat utján az olasz-liszkai postahivatallal nyeri és megnyitása napjától kezdve a posta-takarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is működik. — A vissi postahivatal kézbesítési kerületébe Kenézlő, Viss es Zalkod községek osztatnak be. — A nyíregyházai iparos-ifjuság önképzö-egylete Nyíregyházán, 1897. évi junius ho 7-én, pünkösd másodnapján, a „Sóstó" nyári helyiségében, saját pénztára javára, jótékonvczélu zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtaztatnak. Kezdete délután 4 órakor. — A balkányi tauitó-testiilct a millenium évfordulója alkalmából folyó 1897. évi juoius hó 13 lkán, a „szakolyi erdőben", a készülő torony-óra költségeire, jótékonvczélu tavaszi tánczvigalmat rendez. Belép'idíj: személyjegy 1 korona, családjegy 2 korona. Felülhzetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak Kezdete délután 3 órakor. Alkalmatlan ido esetén a tánczvigalom az ev. ref tiu iskolában tartatik m-g. — Házasság. Morvay Pál m.-szálkái kir. aljarásbiró tegnap kötött házasságot Batta Ignácz helybeli birtokos kedves leányával Mariskával