Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-17 / 3. szám

„IN Y í R V t D É K-' — Hamis ktfnyöradouiány-gyüjtök. Az aradi rendőrkapitanyi hivatal a napokban erteauette a vármegye alispánját, hogy ott e hó 7 diken megjelent a hivatalban egy magát Toih Paluak nevező ember s átadta a döghei ev. ref. egyház temploma javára kiadott kőnyöradomány gyűjtő könyvecskét Iáttamozás végett. Mialatt az illető rendőrtisztviselő átvette a könyvecskét s hozzákészűlr, hogy az Aradou való gyűjtés engedélyezésére vonatkozó bejegyzést a könyvecskében megtegye, az illető, azzal a megjegyzéssel, hogy kimegy egy kicsit a társa u'án, „nehogy eltévedjen ebben a uagy v,1rosba.n", eltávozott s nem is tért többé vissza a hivatalba. Az aradi rendőrkapitányi hivatal ez értesítéssel egyidejűleg mcgküldötte ide az ott hagyott könyör-adomány gyűjtő köuyvec-két is. Az ali-pán természetesen azonnal észrevette, hogy a könyvecske, illetőleg a gyűjtést megeugedő alispáni engedély s ezzel együtt az a.Lpáni p csét, aláirás mind hamisítva vannak, még pedig nagyon ügyesen s migáuak az engedélyezésről szóló ali«páui határozatnak is teljesen kifogástalan a stylusa, meg van benne a belügyminiszteri engedélyre vonatkozó hivatkozás, az igtatói szám, szó val minden belső kellék. A/, alispán azonnal táviratilag értesítette az aradi rendtirkapi ányi hivatalt erről a téayállásról s elrendelte a nyomoz tst az ismeretlen hamisítók ellen a vármegye területen is. Megjegyzendő, hogy a hamis könyvecskében foglali bejegyzések szerint a furfangos csalók körülbeiől 1000 frtot gyüj ötiek mar össze, az ország különböző kö/segeiben, erdekes még ebben a dologban az is, hogy míg iiye énképeu két gazembernek sikerült hamisított köuyvtc.-keuel jókora nagy összeget összeharácsolni, anélkül, hogy — idáig legalább e miatt valami bántódásuk lett volna, addig a döghei ev. ref. templom javára eugedélyezett gyüj'és két igazi és becsületes funkcionáriusát vagy ket hóuappal ez előtt — mint annak idején megiriuk — II Nauásou gyanúba fogták, le is tartóztatták s csak mikor igazságuk kiierült, bocsátották szabadon. — A magy. kir. államvasutak igazgatóságának értesítése szerint, kereskedelemügyi m. kir. Miniszter úr Ő Nagyméltósága rendeleteitől a szeged—rókus szabadkai vonalon fekvő „Palics" állomás, — mely jelenleg csak személy, podgyasz, gyors és kocsirakinányi teheráru forgalomra szolgál — 1897 évi januái hó 1 én a teher darabáru forgalomra is megnyittatik. Ezen állomás a vonalainkon 1897. évi jmuir hó 1-én életbe lépett uj helyi árüdijszabásbau (II. rész) már mint a darabáru forgalomra is berendezett állomás szerepel. — A „Fehér ló" szálloda (kerepesi ut 15. íz. uj lu'ajdonos kezébe ment át. Sradler Karoly, aki mint a keleti pályaudvar vendéglőse, már regen jó nevet szerzett magának, vette át a szállodát, a melyet jórészt ujjá építtetett, a szobákat pedig a legkényelmesebben bútorozta be. Ennek daczara nem emelte fel a régi árakat, sőt lejebb szállította azon dicséretes újítás által, hogy újévtől kezdve a régi szobaárakba betudja a ki szolgáiás (service) költségeit is. Különösen ajáulhatjuk azonban a közönségnek a szálloda udvaráu épült izle.se> berendezésű éttermet. Kitűnő konyha, a legkiválóbb termelók borai és igen olcsó árak várják a vendégeket. Kétségtelen, ho

6y az újonnan megnyitott étterem a fó város legelőkelőbb vendeglői közé számiiható. A .Vállalkozók Lapja" és annak német kiadása a ,Der Riuumeruehmer und Lieferant„ czimU szaklap immár 18 ik évfolyamát érte el. E tekintélyes múlt tanúságot tesz e szaklap hasznosságáról a a vállalkozók körében való nagy elterjedtségéről. E lapik hasábjiin, hivatalolos adatok nyomán közölve vannak az ország egész területén, a kapcsolt részekben, Ausz'riában és a külföldön előforduló építkezési-, szállítási, el- vagy bérbeadási hirdetmények, vasúti, vízszabályozási és egyéb vállalati hírek, a műszaki téren előforduló pályázati és tervezési hirdetések. Vállalkozók, mérnökök, építészeit, technikusok, építőiparosok, szállítók, gyárosok, nagy iparosok sok és hasznos adatot meríthetnek e lapokból ós az abban foglalt útmutatásokat hasznukra fordíthatják. A lap kiadóhivatala Budapesten IV. ker. Kígyó utcza 3-dik szám alatt van, a hova az előfizetési pénzeket 2 frt.) legczélszerübb posta utalványon beküldeni. (Gyakorlati Építőmester.) Az építőmesteri képzettség megszerzéséhez eddigelé oly hiányos útmutatás felett rendelkeznek az erre a pályára törekvók, hogy gyakran az adatok elégtelensége miatt elriadnak a pálya folyta tásától. E bajon segítendő Fogl Emil fővárosi építész „Gyakorlati Építőmester" czimen oly művet irt, mely biztos támpontot nyújt az építőmester jelölteknek czél juk elérésében. Megadja az útmutatót, mit kell tenniök, mit kell tanulniok s mit kell tudniok, hogy építő mesterekké lehessenek. Dj ezen kivül a már gyakorló építőmestereinek gyarapítására is szolgálni log e mű, mert sok oly adatot ős uj tananyagot foglal magában, melyek eddigelé kiadva nem voltak és igy elsajátításukra alkalom nem volt. A „Gyikorlati Építőmester" a vállalkozók Évkönyvének" 1896/97. folyamábau karácsony után fog megjelenni és megrendelhető a pistaköltség beszámításával 2 frtért a .Vállalkozók Lapja" kiadóhivatalánál Budapesten, IV. ker. Kígyó-utcza 3. szám alatt, Színház. Az utolsó előtti hét három igazán élvezetes szín házi estét nyújtott a közöméinek. Békéssy Gyula, a debreczeni színház baritonistája i-mét két esten föllépett nálunk. Kedden Csepregi kitűnő nép-zinműve, a Sárga csikó Laczi szerepében, szerdán pedig az örök szép zenéjü operettben a Cornevillei harangokban lépett föl s pompás hangjával, kifejezésteljes énekével s diskrét játékával ismét magával ragadta a közönséget. A harmadik kiváló estéje volt a hétnek a Dulicli Mariska kisasszony jutalomjátéka, csütörtökön. Ka/.a liczky Antal „Garasos alispán" ját választotta a kedves naiva jutalomjáiékául, s választása igazán helyes volt. Iakább neki va ó szerepet, mint e darab Bö/sikéje, aligha talált volna. S ahogy ezt a szerepet Üulich Mariska alakította, igazán megérdemli a legteljesebb elismerést. Az első felvonás elején szép virágcsokorral s gyémántos karpereczczel lepték meg tisztelői. A hét többi estéin a Czigánybáró, a Tirpák talyigás, Durand és Durand s az Orpheus az alvilágbau kerültek színre, sajnos mindig és következetesen alig félig telt ház előtt. A ránk következő hét végén a színtársulat eltávozik tőlünk, bizony bizony nem vilami kellemes emlé kekkel. A sok üres ház, amelyben részök volt, nem csak ambíciójukat zsibbasztotta meg, de veszedelmes deficitbe is sodorta a társulat igazgatóit. Kérjük a közönséget, hogy ezen az utolsó héten legalább részesítsék egy kis érdeklődésben, jobban mondva pártfogásban a társulatot, mely igazán nem éidemelte meg, hygy Nyireg) házán ilyen mostoha eljárásban részesüljön Ez u

folsó hét néhány estéjén ha val imiképen telt házak tuduának összeverődni, nagy megsegítésére lenne még a társulatnak, mely november eleje óta; közönségünk szinte leküzdhetetlen közönye következtében bizony anyagilag is nagyon szorult helyzetbe jutott. Újólag kérjük tehát a közönséget, hogy a hátra levő néhány estén át menjen el tömegesen a színházba. Csarnok. A karczagi paraszt poétáról. Egy porbahullott igaz poétáról emlékezem, a kit egyszerű juhász sorból költóvé avatott szenvedése, báuata. Varga Mihályuak hívták és mikor ebben a kicsi de tehetségben nem szegény országbma verseit megfogják ismerni azok, kik az iroddmi élet eseményeit egyiltábiu figyelemmel kisérik, ő már ezekről nem tud; a poéták es boldogtalan szerelmesek közös betegsége vitte kora sírjába s most ott pihen a karczagi temetőbeu. Mindenekelőtt, nehogy Varga Mihályt is a klapania gyártó picula-jáger, kapa kaszakerűlő rlmkovác-okhoz hasonlónak tartsa e lap tisztelt olvasóközönsége, elöljárójába itt közlöm a pirasztköltő egy hangulatos verséből a következő mutatót: Érjen ha még kevés, több csapás a foljoo, A szeretet eltUr mindent e góröugyün, Reményem horgonya majd egyszer elakad Éltemeu változtat, a vagy majd el ezikad . Vagy egy másik versszak : Remeg a szivem, mert ac este j6 8 érzem az ion most is elkerlll Mint annyi hosszú kinos éjen át, Várva véggó, nyűg.lmm éjszakát, Virasztanom kelt búsan egyedül A ki fájdalmát enuyi bensőséggel, minden mesterkéltség uélkül és subjektívitással dalolja, melyből épp úgy távol van a szertelenség, mint a óriás közhelyek, a ki olva-oját is annyira együtt készteti bánkódásra, mint Varga Mihály, a karczugi juhasz, a/, csak istentől va ó poéta lehetett, egy nagyra törő költői tehetség, melyet ismeretlenségre kárhoztatottúkolai tanulatlansága, alacsony életsora, kora ifjúságában bekövetkezett halála, d hírnevének bilincseit talentuma mind legjőzí, hiszeu nem költői agyrém, hogy a tehetség kitör és—eget kér. Költői talentumát nem a hírnévre törekvés becsvágya szólalta'j i meg, hanem bánatos lelkének borongós hangulata. Mint a dallos madár, ő sem azoknak dalol, a kik a daliban gyönyörűségüket találjak, hauem dalolt, mert lelke kiuiaira enyhültek meg a daliban. Kin volt neki az élet. mikor az eihtgytn, a kit nagyoo szeretett, a felesége. A házasságtörés drámái a magyar pornép között ritka. Népszínmű irodalmunk sem mer belóle ibseni invenczióVat belőle meríteni: ez a szerelmes juhász életsora mégis egy igazi ibseni dráma, házassági öréssel, az oltári eskü meg-zegésével, ós azzal a mit bűnnel, melyet anva a négy gyermeknek ellen elkövethet. S'/endrei Klárának hívtak a csodaszép kikapós koreagi asszonyt, ki a féltékeny juhász embert azokkal a gyötré sekkel melyekkel egy czéda asszony migkinozha'ja nejét, az elegiai költészet egyik lantosává avatta. Egy helyen így dalol: Kin az élet I sérti lelkem A lehár beszédet, Hogy életem szebb iövánek, Nem néz mar elébe I Regi, boldog szerelmemnek Se híve, se hamva, Kit Bzerettem, annak szive Ho'Zim meg van halva, Nem jön vissza életemmel Napsugaros fénye Mintha az én bús szivemnek Homályától félne . . . Majd elátkozza hűtlen nejét Átkom reád te bUszke nó, mig jársz az é^alatt Átkom reád, te bútelen, rossz tetteid miatt Vérző szivem, az éí s a föld, tauuk hogy hű válék Megvetettél I De átkom él b meghallgatja az égi Hanem a kesergő férj mély fájdalmára mégis egy hosszabb s trőben s igazságban ritka leveléből következ tethetünk. Ezt a levelet néhány héttel halála előtt irta feleségéhez. Ezt ő^bölcsesség, vallásossága a lélek utolsó fellobbauásában való tusi a legszebb magyar beszéd, — teszik ehosszabb levelet becsessé s töltenek el fájdalommal, hogy mi lett volna a puszták fiából ha lelke kiucseit a rendszeres iskolai nevelés hozta volua elő. Azt mondják, a magyar közönség elismerése sok esetben elfeledtette a költővel hogy egy kis nemzetnek dalolt; azt mondják, hogy a magyar társadalom kifogy h itatlanul bőkezű az igazi valódi ember szerető ezólok iránt. Nos hát ím egy ember szerető czél s tisztelettel •ilólirot: Chilkó László kőrösladáuyi plébános úral szövetkeztem a karczagi parasztköltő műveinek kiadására nem kiadói öntésből, de emberszerető czélt szolgálva. Ugyanis a költőnek négy kiskorú, neveltetésre szorult árvája maradt. Örökségük ueháuy vers, melyet apjok frázis nélkül szólva: vérző szívvel dalolt a bengecsegi pusztán. Ezt az örökséget az első magyar társadalom jóakaratából pénzre kívánjuk változtatni, hogy a költő árváit becsületes emberekké nevelhessük fel. Ehhez kérem én a magyar társadalom segedelmét Csak negyven krajezár áldozatról van szó. Tessék ezt hozzám Bekés-Csabára bekü deni s én azonnal póstára teszem Varga Mikály kötetét. Szeretetet és érdeklődést kérek a magyar társadalomtól e válalkozás iránt, melyet a tiszta emberszeretet sugalt. Verner László KÖZGAZDASÁG. Konzerv-gyár Nyíregyházán. Levél a Seerkesztöhöz! Kedves barátom! Aligha kerülte el figyelmedet azon sajnálattal tapasztalható — habár a geográfiái helyzet és mostoha természeti és pénzügyi viszonyok által menthető tény, hogy városunk minden nagyobb ipartelepet nélkülöz. — A mi volna is, jelentéktelenebb természetű — munkáskezeket nem nagy mértékben foglalkoztat, a forgalmat alig gyarapítja. Igaz, hogy Nyíregyháza város fő kereseti ága és jövedelmi forrása a mezei gazdálkodás, — ipari termékei pedig majdnem kizárólag a helyi szükséglet kielégítésére fordíttatnak. De épen mert városunk fő jellemvonása a gazdálkodás, de viszont évről-évre szaporodnak a gazdálkodás terhei és bajai, nekünk, a kik (úgy mint Te is) népünk anyagi és szellemi érdekei felett hivatásunknál fogva őrködünk, nem szabad, hogy elkerülje figyelmünket egyetlen egy oly jelenség sem, a mely népünknek érintett érdekeit van hivatva kielégíteni. Ez magyarázza meg, hogy becses lapodnak figyelmét és jóakaratát a „Magyarország" f. hó 14-iki számának következő közgazdasági hirére felhivom: „Konzerv-gyáiak az alföldön. Mig a felvidéki gazdák egy huskonzerv-gyár felállítása érdekéken buzgólkodnak, addig az Alföidön rendkívül figyelemreméltó törekvések mutatkoznak abban az irányban, hogy a gyümölcs és zöldségtermelés fellenditese s e termelési ágak produktumainak minél kedvezőbb értékesítése végett növényi konzerv-gyáralc létesüljenek. Mint értesülünk, e törekvésekkel a főldinivelésügyi minisztérium hathatósan támogatja, annál is inkább, mert a minisztériumhoz határozott ajánlat érkezett egy angol konzorcziumtól, a mely készséggel válalkoznék a kérdéses gyárak létesítésére. A minisztérium ennek következtében már is kiküldötte megbízottait, hogy ezek az alföldi nagyobb helyeken felolvasásokat tartsanak és gyakorlati utasításokat adjanak a zöldségek okszerű termelésére és értékesítésére. Ha sikerülne nagyobb termelési területet biztosítani a zöldség- és gyümölcs-termelésre, ugy az emiitett angol konzorczium már a tavaszszal bemutatná a gazdákkal kötendő termelési szerződések tervezetét s kedvező eredmény esetén még ebben az évben megtörténnének az előkészületek az első növényi konzerv-gyár felépítésére nézve." Ha valamely — úgy Nyíregyháza város földje és fekvése volna alkalmas arra, hogy nagymennyiségű zöldségtermeléshez látva, ezt az alapítandó növényi konzervgyár conserválja, illetve innen továbbítsa megrendelői nek. Ily gyár létesítésének a szükséges es az illető angol konzorczium utján máris felajánlott tökén kivül két lényeges kelléke van, — t. i. hogy lehetőleg oly városban legyen elhelyezve, mely ilynemű nagyobbszabásu termelési területek központjául tekinthelő és másrészről, hogy innen kiindulólag kedvező szállítási viszonyai legyenek. Azt hiszem, mindkét tekintetben Nyíregyháza városa egyike a lehető legalkalmasabb helyeknek ily mezőgazdasági raktár és ipari vállalat létesítésére nézve. Talán nem teszek felesleges dolgot, ha soraimmal az érdekelt körök, különösen városunk és vármegyénk hatóságainak, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjének és a megyei gazdasági egyesületnek figyelmét felhivom arra, hogy a készülőben lévő actióban Nyíregyháza város érdekében már most tevőlegesen részt venni ne terheltessenek s egy ilynemű gyárnak városunkban való felállítására a szükséges lépés .-kel haladéktalanul megtegyék s így sok sulylyal terhelt népünknek ujabb keresetforrást nyitni törekedjenek. A b. lapodban átengedett helyért fogadd baráti köszönetemet. Nyíregyházán, 1897. január 14-én. ' ' Geduly Henrik, ev. lelkész.' ttABONA-CSABNOK. Nyíregyháza, 1897. január 16-á <. A g&boDa-ctsnrnoknál Burgonya 1 kiló — 04 bejegyzett arak. Marha hús 1 » — .52 tíuza 100 kiló 7.60 7 60 Borjú hús 1 > — .62 Rois 100 > 5.80 3.90 Sertés hús 1 » —.48 irpa (uj) 100 > 4.20 4.30 Juh hús 1 > Zab 100 » 5 10 5.15 Háj I » — .60 KiikuriraalOO » uj 3 35 3 40 Dis/.uo-zsir 1 » —.62 Köl s ó 100 » 3 80 3 90 Szalonna 1 > —.68 Paszuly fehér > —.— —.— Faggyú (nyers 1 » —. 26 Szesz literenként 14'/, 50'/j Zöldség 1 csomó — .15 Piaczt árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » _ 42 Mund-IÍ8zt 1 > —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 € —.15 Szalma (tak.) 100 > 1.— Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.30 Barna kenyér-liszt 1 > — 12 Tfllmfa 1 » 3 80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Főmunkatárs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos: 4ÓBA ELEK. 8291/96. tk. Hirdetmény-kivonat, A nyíregyházai kir. tszék mint tlkőnyvi halóság közhírré teszi, hogy Szabó Lajos fiai debreczeni bejegyzett czégnek Katz Eszti férj. Marmornstein Sámuelné ellen 205 frt 62 kr., ennek 1895. évi november 7-ik napjától folyó 6"/

0 kamatai, 25 frt 9 kr. eddigi és 11 frt 82 krban ezennel megállapított jelenlegi s a még felmerülendő költségek, továbbá Lippman Sámuel és Grósz Móricz csatlakozott végrehajtatóknak a 4999/96. tksz. árverési hirdetményben felsorolt követeléseik behajtása iránt folyó végrehajtási ügyben ezen kir. tszék területén fekvő paszabi 297. sz. tjkvben A -4- 1. sor 66/6. hrsza. foglalt ház, udvar és kertből álló ingatlanságnak Katz Eszter férj. Marmornstein Sámuel tulajdonát képező fele része 505 frt 50 kr. becsértékben az 1897. évi április hó '-J-ftn délelőtt 10 órakor Paszab községházánál megtartandó nyilvános árverésen becsáron alól is el fog adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Bánompénz a becsár 10%,-ka. Kelt Nyíregyházán, a kir. tszék tlkvi hatóságánál 1897. január 5-én. (27—1 — 1) Borbély, tszéki-biró.