Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-23 / 21. szám

Melléklet a „Itfyírvidék" 1897. 21-ik számához. a földműves 'osztályból való legények forgatták ki az ő kedveltjeiket. íme cz a tükre, dió héjban egy ilyen „Majálisnak," nem egyhangú, változatosságokban bővőlködő. De mulasztást követnék el, ha meg nem emlékezném az összes tanítótestület részére pontban 2 órakor megrendelt közebédről, ez minden évben szokott tartatni; végig tekintve az ott jelen voltakon, azt észleltem, hogy vannak tanügybarátok, a kik a tanítóság által rendezett ezen szerény közebéden a tanítóság köreben szívesen megjelenve, jól érzik magukat. A tanitók barátjaként ott láttuk: Bencs László polgármestert, Eördögh Dezső kir. tanfelügyelői, Básthy Barna és Sexty Gyula városi tanácsosokat, Bogár Lajos és dr. Vadász Leó iskolaszéki elnököket, dr. Bartók Jenő és Ferenyó N. lelkészeket, Hudák Károly városi ügyészt, Dragói Livius főbiztost, Vojtovits Bertalan, Jánószky Endro, id. Sarvay N. Barzó István és Barzó Pál urakat s igy a tanítótestület tagjaival együtt 53-inan vetlek részt a közebéden. Az ebéd, illetve a feltálalt ételek, hogy milyenek voltak: nem ludom magamat egészben lájákozni, mert hallatszott hang, hogy kielégítő, másrészről hogy jó volt. Az ebédet fűszerezte Benczy Gyula kitűnő zenéje, ki az ő remek játékával több izben viharos tapsra és éljenzésre ragadta a jelen voltakat. Nem is képzelhető közebéd tószt nélkül, itt is voltak még pedig igen talpraesettek: első sorban Pazár István éltette Bencs László polgármestert, mint a tanügynek odaadó, igaz barátját, — Bencs László emelt poharat' a tanítótestületért s annak tagjaiért, mint a lár.-adalomnak igen fonlos tényezőiéit, Orsovszky Gyula elt tte Eördögh Dezső kir. tanfelügyelői, felhozván különösen azon körülményt, hogy az iskolák felé rendelt őrök között értve az iskolaszékekét s azoknak tagjait — vannak olyanok; a kik a nélkül, hogy a tanügyhöz értenének, a csekely fizetéssel ellátott tanitó működése felett pálezát törnek, a mi a tanitó helyzetét még inkább súlyosbítja, önérzetét sérti s benne a törekvést Iankasztja (helyeslés minden felől), sőt ezen magas állásba is kerülnek egyének, a kik nem szakemberek, — épen azért mint szakembert üdvözölte a tanítótestület nevében, — Eördögh Dezső tanfelügyelő a helybeli tanítótestületnél észlelt egyenlőség és testvériség eszméjéért ürítette poharát, — dr. Bartók Jenő a tanítókra, jelezvén, legyenek ejután is valódi felekezeti tanitók, — Werner Gyula, Bogár Lajos és dr. Vadász Leó iskolaszéki elnökökre, dr. Vadász Leó Sexly Gyula tanügyi tanácsosra; Horváth István dr. Bartók Jenő ref. lelkészre. A közebéd a legjobb kedély mellett 3 44 óráig tartott. Még egyszer üdvözölve legyenek azon tanügy barátok, a kik a tanítósággal nemcsak akkor törődnek, midőn a tanügy érdekében hivatalos teendőiket végzik, hanem néha-néha a fehér asztalnál is szívesen részt vesznek velők, meggyőződvén arról, hogy a tanítóság a jelen korban már a társadalomnak egy igen fontos osztálya. Egy jelen volt. ÚJDONSÁGOK — Báró Feilitzsch Bertkold, vármegyénk főis" pánja e hó 21-én este városunkba érkezett s másnap elnökölt a közigazgatási bizottság e havi rendes ülésén. A főispán úr ő méltósága az ülés bevégeztével délután, Mikecz János alispánnal átkocsizott Nagy-kállóba a vármegyei közkorház megtekintésére. — Kitüntetés, ő felsége a király Popp György kir. pénzügyigazgatónak a királyi tanácsosi czimet adományozta s egyúttal a VH-ik fizetési rangosztályból a Vl-ik rangosztályba léptetett elő. A kir. pénzügyigazgató úr, nehéz állása daczára is az egész vármegye közönségének tisztelőiét és szeretetét bírja, éppen ezért a legfelsőbb királyi kegy által történt kitüntetésének hire a legszélesebb körben talál örvendetes fogadtatásra. — Tisztelgések. A mult héten már megírtuk, hogy Lázár Kálmán kir. ügyész urat Ő Felsége kir. főügyészi helyettessé nevezte ki. Az általános öröm, melyet városunkban ez az előléptetés előidézett, legközelebbről a kir. ügyészség személyzetéi érte, mely legelső ragadta meg az alkalmat, hogy szeretett főnöke előtt szerencse kivánatait bemutassa. Szerdán reggel Hrabovszky Aurél kir. alügyész vezetése alatt, a kir. ügyészség egész személyzete megjelent, mely alkalommal Hrabovszky Aurél üdvözölte a főügyészi helyettest, kiemelve azon szeretetteljes viszonyt, mely őt mint a kir. ügyészség vezetőjét, ezen személyzethez fűzi. A főügyészi helyettes ur meghatottan mondott erre köszönetet. Este pedig kedélyes társas vacsora fejezte be ezen ünnepet, a főügyészi helyettes úr vendégszerető házánál, melynél a kir. ügyészség egész szemelyzete vett részt. Városunk minden rétegéből is sokan üdvözölték őt és keresték föl tömegesen szerencse kivánatokkal. — Lázár Kálmán főügyészi helyettes tiszteletére — mint értesülünk — a Kaszinó junius hó 1-én a .Korona" dísztermében bankettet rendez. — Bessenyei szobrát, mint a vármegye alispánja erről értesült, a szobormű alkotója legközelebb már leszállíthatja Nyíregyházára. Az értesítés alapján, az alispán ur a vármegyeház-téren elhelyezendő szobor talapzatának elkészítésére a szükséges intézkedéseket már megtette, s a munkálatokhoz már hozzá is fogtak. A szobor leleplezési ünnepélyének napja és programmja tnég nincs megállapítva s mint halljuk felmerült az az eszme, hogy ez a nagyjelentőségű irodalmi ünnepély a vármegyei régiségi muzeum megnyitásival kapcsolatosan fog megtartatni. — Uj állatorvosi állások. A vármegye közgyűlése nemrégiben fölterjesztést intézett a belügyminiszterhez, kérve, hogy a vármegye területén — a szükségletnek megfelelően — 5 uj vármegyei állatorvosi állás rendszeresittessék, fölajánlván egyben ez uj állások javadalmazásának felerészben való viselését és kérve, hogy a másik felerész költség az állami docáió terhére engedélyeztessék. A belügyminisztériumból a napokban érkezett le a fölterjesztésre a válasz, még pedig abban az értelemben, hogy a belügyminiszter beleegyezik abba, miszerint a vármegye a vármegyei ebadó alap terhére, a fölajánlott 2500 frtny.i évi költséggel, három uj állatorvosi állást rendszeresítsen. — Csendőr szárnyparaucsnokság Nyíregyházán. A vármegye alispánjának kezdeményezéséie fölterjesztés tétetett a belügyminiszterhez egy Nyíregyházán felállítandó csendőrségi szárnyparancsnokság erdekében. Mint most örömmel értesülünk, az alispán urnák e kezdeményezése sikerre vezetett, mert jól értesült helyről jelentik, hogy a szárnyparancsnokság Nyíregyházán már legközelebb szerveztetni fog. — Vasúti előmunkálati engedély uiesadása. A kereskedelemügyi miniszter Réthey Ferencz es Pollák Ármin vasútépítési vállalkozó, budapesti lakosnak a magyar kir. államvasutak D-breczen állomásától Sámson, P.-Tamási, Nyir-Adony és Szanád községek érintésével a nyíregyházamátészalkai helyi érdekű vasút Nyírbátor állomásáig" vezetendő szabványos nyomtávolságú helyiérdekügőzmozdonyu vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. — Főgyuinasiuuii majális. Városunknak, söt a vidéknek is ez évek hosszú sora óla megszokott kellemes mulatságát junius 3-án ez alkalommal is megtartja a főgymnasium ifjúsága, mely a meghívók szétküldésevei, a Sóstó megfelelő berendezésével s általában a szükséges előintézkedésekkel előre is teljes reményt nyújt a kirándulás sikerére. A rendező-bizottságot, melynek élén két piofessor áll, fokozott buzgalomra sarkallja az a körülmény, hogy tavaly a millenniumi ünnepek miatt elmaradt a majális; s minthogy folyton azt tapasztaltuk, hogy a közönség nem túlságos magasra emelte igényeit, az ifjúság pedig nem túlságosan keveset váltott be ígéretéből, bátran merjük jósolni, hogy se a közönség, se az ifjúság nem fog csalódni számításában. E reményben hívjuk fel olvasóink' figyelmét az alábbi meghívóra, melyet az arra igényt tartóknak, ha esetleg nem kaptak volna, kívánatára szívesen megküld a rendezőbizotlság: Meghívó. A nyíregyházi ág. h. evang. főgymnasium ifjúsága folyó 1897. évi junius hó 3-án a Sóstón majálist rendez, melyre czimzettet és családját tisztelettel meghívja a rendező-bizottság: Porubszky Pál, dr. Vietórisz József biz. társelnökök. Gr. Pongrácz Kálmán, Szikszay Miklós biz. alelnökök. Szitlia Sándor b. pénztáros. Breilenbach Vilmos b. ellenőr. Gyurcsány Dezső b. jegyző. Baghy János, Bauman Jenő, Bogáthy Miklós, Eötvös Pál, Flegmann Emil, Friedmann Gyula, Glück Henrik, Grósz Ferencz, Iklódy Ferencz, Palitz Mihály, l'avlovits Károly, Rézler Ervin, Szokolay Gyula, Trajller Zoltán, Vágó Lajos biz. tagok. Megjegyezzük még, hogy kedvezőtlen idő esetén másnapra, azaz junius 4-re halasztja el a rendezőbizottság a majálist. — A vármegyei és községi pótadók kivetése tárgyában a belügyminiszter, miután a helytelen eljárásból származó panaszok és visszásságok mindegyre sűrűen fordulnak elő, körrendeletet intézett valamennyi vármegyei törvényhatósághoz. A körrendeletben a miniszter felemlili, hogy több előfordult esetben tapasztalta, hogy a községi pótadók kivetése és beszedése körül egyes községekben azon eljárás követtetik, hogy a községi pótadók, az 1886. XXII. t.-czikk 130. §-ának világos rendelkezése ellenére, nem a folyó évi, hanem az előző évi állami adó után vettetnek ki. A vármegyei pótadókról ugyan a törvény nem tartalmaz oly rendelkezést, hogy azok a folyó évi állami adók után vetendők ki, — azonban az 188(1. XXII. t.-czikk 130. §-ában a községi pótadókra vonatkozólag foglalt rendelkezés hason természeténél fogva csakis azon eljárás látszik törvényszerüleg indokolliatónak — és az eddigi tapasztalatok szerint czélszerünek, valamint a sűrűn ismétlődő panaszok és visszásságok megelőzésére alkalmasnak, ho^y a vármegyei pótadók éppen ugy, a mint a törvény rendeleténél fogva a községi pótadók is, —

1 mindenkor a folyó évre kivetett állami adók után rovassanak ki. — Permetezés. Nagyon időszerűnek találjuk a szőllőbirtokos urakat a peronospóra elleni védekezésre, illetve az első permetezés teljesítésére felhívni. Különösen ügyeimébe ajánljuk a gazdáknak, hogy rézgálicz helyett vasgáliczot ne használjanak, miután a vasgálicz oldat maró természeténél fogva a leveleket megégeti és egyátalán nemhogy használna, de még árt vele a permetezés. Felhívjuk különben olvasóink figyelmét lapunk hirdetési rovatában található Oberndorlfer János és társa féle hirdetményre, e czég a legjobb rézgáliczot és szódát árulja olcsón. — A nyíregyházai ipartestület által, április hó '25-én megtartott évi rendes közgyűlés alkalmával, az 189b. évi ipartestületi ügymenetről szóló évi jelentés, zárszámadás, vagyonmérleg, az 1897. évi költségelőirányzat s végre a tisztikar és előljárásági tagok megválasztására volt letárgyalandó. Ez évi közgyűlés alkalmára szép és nagy számban megjelent iparos tagtársakat Stoller Fe-encz testületi elnök meleg szavakban üdvözölvén, a gyűlést megnyitá s mindenekelőtt arra kérte a testületi tagtársakat, hogy az általok beadandó indítványt, vagy előterjesztéseket, vagy a számadásra nézve észrevételeiket a gyűlés méltóságához illően, higgadt és minden szenvedélyesség nélkül legyenek szívesek előterjeszteni. — Ez elmondott elnöki megnyitó beszéd után hoszszasan tartó éljenezés elhangzása után a gyűlés tárgysorozatára térve, mindenekelőtt az évi jelentés olvastatott fel, amely jelentés szép szakértelemmel szerkesztetvén, elnöknek köszönetet szavaztak. Ezt követve az 1896. évi zárszámadás olvastatott fel, ami egy tétel kivételével. — minden megjegyzés nélkül, valamint a vagyon mérleg is, — általánosságban elfogadtatott és pénztárnok részére a felmentvény a gyűlés által megadatott. — Az 1997. évi költségelőirányzat szintén igen csekély észrevétel nélkül fogadtatván el, a tisztikar megválasztása következett. Az elnöki széket Stoller Ferencz úgy a maga, mint a többi tisztviselő társai és az elöljáróság nevében szép szavakban foglalt „búcsú"-köszönet nyilvánítása mellett elhagyá s helyét Meősz Béla h. hatósági biztos úr foglalta el, ki szintén meleg szavakban üdvözölte az ipartestületet, nagy számú tagjait s beszédében Stoller Ferencz volt testületi elnök érdemeit emelte ki, s azon óhajának adott kifejezést, hogy a tisztelt ipartestületi tag urak véleményét és nézetet, az övével együtt azonosnak véli arra nézve lenni, hogy az elnöki állásra ez ultal is Stoller Ferenczet kérik fel, s elnöki jogával élve, egyedül Stoller Ferenczet jelöli. Az elmondott szép beszéd után a közgyűlés egyhangúlag Stoller Ferenczet újból testületi elnöknek megválasztá, aki is a benne helyezett bizalmat szintén igen szép szavakban köszünte meg s elnöki székét újból elfoglalta. A pénztárnoki állás betöltésére ejtetvén meg s bár ha arra tobb aspirans volt is; de mert ismerve volt pénztárnok Lakner Ódon úr kifogástalan tiszta jellemét, isinerve a kozerdek iránt való érdeklődését és önfeláldozó közreműködését, (egynek kivételevel) szinten egyhangúlag, otet testületi pénztárnoknak újból a közgyűlés megválasztotta. Ezen valasztás után a számvevő-bizottság v. lasztása megejtetven. még pedig elnökül Hajder Anti.:, tagokul Engel Adolf es Major István urak. — Végre a/ elöljárósági tagok választasával fejeztetett be a közgyűlés. — Szabolcsvármegye Pap nevü községében f. évi május hü 21-eu „Pap" eiuevezes alatt postahivatal lép életbe, mely postai összeköttetést öuként közlekedő gyalogküldöocz postajárat u'ján a kisvárdai posta távírda hivatallal nyeri és megnyitása napjától kezdve a postatakarékpénztar közvetítő hivatala gyanánt is működik. A papi po>tahívatai kézbesítési kerületebe Lövő, LövőPetri, Jeke és Pap közsegek osztatnak be. Nagyváradon, 1897. május hó 11-én. Schöpflin, kir. posta és távirda igazgató. — Gyászrovat. Kállay L >opold országgyűlési képviselő, Vezsenyi Jáuosne szül. Kálly Rózsa és Nagy íren miut gyermekek, Kállay Leopoldné szili. Lóoyay Ilona mint menye, Vezsenyi János mint vó, továbbá Vezsenyi Jenő és Dezső, Kállay Elemér és Török Gabriella mint unokák, ugy maguk, mint a rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetetlen jó anya, nagyanya, napa és rokon özv. Nagy Istvánná szül. Juránka Mária folyó hó 17 én hajnali 2 órakor, rövid szenvedés után, életének 70 ik évében bekövetkezett gyászos elhunytát A boldogultuak hűlt tetemei e hó 18 án, délutáu V

a3 órakor fognak a gyászházban: VII. ker , dohány-utcza 40. szám alatt, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltelni és Napkorra szállíttatván, ott szerdáu, folyó hó 19 én, délután 3 órakor történendő újólagos beszentelés után a családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozatok csütörtökön, május hó 20 án, délelőtt 11 órakor fognak a napkori, orossi és nagykállói kegyúri templomokban a Mindenhatónak bemutattatni. Budapest, 1897. május 17. Áldás, béke poraira! — A mátészalka—kisvárdai helyiérdekű vasút megvalósításán az előengedményes Limarche Albert budapesti lakos és nagykárolyi fUrészgyár tulajdonos fáradozik. — Az érdekeltség e tervet kellően támogatja és igy alapos kilátás van reá, hogy az építkezés még ez év őszén megkezdődik. — Köszönet. E folyó év május hó 18 án megtartott együttes „majális" alkalmával az ág. ev. szegénysorsu gyermekeknek ellátása czéljából kiállított gyüjtőiven a uemes czélokért mindenkor lelkesülni tudó, s a szegényeket is táplálni szerető, áldozatra kész egyháztagok részéről a következő igen tisztelt úrnők és urak voltak szívesek adakozni: 4—4 koronát Geduly Henrik, Bogár Lijos, Somogyi Gyula urak és N. N; 2—2 korouát Bartholomaeidesz János, Májerszky Béla, Bencs László, Májerszky Barna, Gyurcsány Ferencz, dr. Ernyey János, dr. Meskó László, Szopkó Alfréd, Heuíftíl Lajos, Leffler Sámuel, Martinyi József, Fest László, Kovács Soma, Förster Korúéi, Barzó János, Hibjáu Gyula, Simkó József, Hudák Károly, Kovács P. Pál, Meskó Elek, Csengery Mihály, Csengery Kálmán, Barzó Mihály, id. Soltész Gyula, S^ex y Gyula urak, — Kovács Teréz, özv. Meskó Pálné, özv. Zirek Edéné, özv. Nikelszky Sámuelné, Nóvák Gjuláué, özv. Jánószky Andrásné, özv. Török Péteruéés Trajtler Sománé úrnők; 1—1 koronát Topscher János, N. N. Hibjá í Ferencz, Csengery Gyula, ifj. Saltész Gyula, Fábry Béla, Nádasy Lajos, id. Lipták Dániel, Dietz Sándor, Déry Dáuiel, Eördögh Károly, N. N. Jánószky Eudre, Sztempák Jenő, Nádassy Mihály, Stoller Ferencz, Tatay István, Martinyi Ödön, Szlaboczky Imre, urak, továbbá: özv. Kralovánszky Liszlóné, özv. Maurer Károlyné, Kovács Ferenczné úrnők; 80 fillért özv. Kovács Mihály né úrnő; 60 fillért Dedics Sámuel Ur; 40 fillért Schatz Károly, Tiszószky Mátyás urak és özv. Rudicg Jáuosoé űrnő. A gyiljtés eredménye: 106 korona 60 fillér. Fogadják a nemeskeblU adakozók, a kik az elmúlt msjálii alkalmával, a szegénysorsu gyermekeknek ingyen ellátását, megvendégelését áldozatkészségük által biztosították e helyütt hálás köszönetemet. Nyíregyháza, 1897. év május 20. Stnffan Lajos gyűjtő. — Nyilvános köszönet. A helybeli, össze9 elemi népiskolák „majálisa" alkalmából a szegénysorsu gyermekeknek ingyen ebéddel ellátása, illetve a közös költségeknek fedezésére kiállított közös gyüjtóiven a következő adományok folytak be: Nyiregyháza városa 40 koroua, takarékpénztár 20 korona, szabolcsi hitelbank 20 korona, gazdasági hitelszövetkezet 20 korona, költsöusegélyző egyesület 6 korona, összesen 106 korona. A nemes város, valamint a fenntebbi pénzintézetek is a jótékony czélt nagy mérvben elősegítő becses adomáuyaikért fogadják e helyütt hálás köszönetünket. Nyíregyháza, 1897. év május 20 án. A rendező bizottság nevében : Stoffan Lajos, elnök. Sesztay János, pénztáros. — Városaink rendezése. Mint biztos kutforrásból értesülünk, a belügyminisztériumban, kellő szakértők meghallgatásával serényen folyik a városaink rendezéséről szóló törvényjavaslat előmunkálata, A törvényjivaslat czélja az, hogy a városok beolvasztó erejüket érvényesíthessék s eszközei lehessenek culturánk, közgazdasági hiladásuak és nemzeti egységünk megszilárdításának és hogy alap adassék a városok mentől gyorsabb fejlődésének. A belügyminiszter azt tervezi, hogy a megyék hagyományos szerepét, a kor szelleméhez képest, átalakítsa, illetőleg megoszsza a város és megye között. A városi törvényhatóságoknak jelentékeny nagyobb öunállósigot és szabadabb mozgást akar biztosítani, mint a vármegyének. Lehetővé kell tenni — igy akarja a belügyminiszter — hogy fejlettebb községeink minél nagyobb számban vegyék fel e rendezett tanácsú városok jellegét s meg legyen gátolva az, hogy városaink a községi kategóriába visszafejlődjenek. A belügyminiszter a törvényjavaslattal fokozni akarja az önkormányzat nevelő erejét, s azt a községet, mely a szellemi és anyagi erő szükséges mértékével rendelkezik, rendezett tanácsú várossá kívánja tenni. Viszont nem állja útját annak, hogy a jelenleg rendezett tanácsú városok, ha magukat ily minőségben fenn nem tarthatják, szükség esetén községekké alakulhassanak, de mindig belügyminiszteri engedélylyel.