Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-16 / 20. szám

I Hivatalos melléklet a „Itfyirvidék" 1897. 20-ik számához. 4. Kpv. 1897. Szabolcsvármegye közp. választmányától. Hirdetmény. Olvastatott a magy. kir. belügyminiszter úrnak 34300/1897. szám alatt kelt körrendelete, melyben a központi választmányt az országgyűlési képviselőválasztók 1898. évben érvénynyel birandó névjegyzékének összeállítása, illetve kiigazítása végett szükséges előmunkálatok foganatosítására utasítja. Határozat. Ezen felhívás folytán az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének kiigazítása végett a képviselőválasztó kerületek következő összeirási szakaszokra osztatnak fel: I. A nagy-kállói választókerület. 1. Első összeirási szakasz: Nagy-Kálló, Kis-Kálló, Biri, Szakoly, Balkány, Hugyaj, Geszteréd, Bökőny, Ujfehértó. 2. Második összeirási szakasz: Gelse, Mihálydi, Nyir-Adony, Nyir-Acsád, Mártonfalva, Szent-György-Ábrány, Buda-Ábrány. II. A nyírbátori választókerület. 1. Első összeirási szakasz: Nyírbátor, Piricse, Pilis, Enesencs, Nyir-Béltek, Nyir-Lugos, Vaja, Eőr, Bánháza-Puszta. 2. Második összeirási szakasz: Gyulaj, Mária Pócs, Bogát, Kis-Leta, Pócs-Petri, Levelek, Magy. 3. Harmadik összeirási szakasz: Nyir-Mada, Puszta-Dobos, Nyir-Bakla, Lóránthaza, Jákó, Rohod, Ó-Fehértó, Besenyőd. 4. Negyedik összeirási szakasz: Ibrony, Kércs, Ramocsaháza. 5. Ötödik összeirási szakasz: Petneháza, Laskod. 6. Hatodik összeirási szakasz: Kálló-Semjén. III. A kisvárdai választókerület. 1. Első összeirási szakasz: Kisvárda, Ajak, Jéke, Papp, Karász, Gyulaháza, Anarcs, Fényes-Litke, Komoró. 2. Második összeirási szakasz: Döghe, Veresmari. P.-Rozsály, Kékese, Kanyár, Dombrád, Berencs. 3. Harmadik összeirási szakasz: Mándok, Tornyos-Pálcza, Bezdéd, Thuzsér, Őrmező, Örladány, Benk, Lövő-Petri, Lövő, Kis- és Nagy-Báka, Gyüre, Kis- és Nagy-Varsány, Bács-Aranyos, K.-Apáthi, Cserepes-Kenéz, Gemzse. 4. Negyedik összeirási szakasz: Zsurk, T.-Szent-Márton, Eperjeske, Mogyorós, Eszeny, Szalóka, Ágtelek. IV. A bogdányi választókerület. 1. Első összeirási szakasz: Gáva, Berezel, Paszab, Buj, Kótaj, Ibrány. 2. Máselik összeirási szakasz: Halász, Kemecse, Raád, Vas-Megyer, Pazony, Oros. 3. Harmadik összeirási szakasz: Napkor, Apagy, Tura, Sényő, Teth, Székely. 4. Negyedik összeirási tzakasz: Bogdány, Berkesz, Gégény, Demecser, Keék, Beszterecz. 5. Ötödik összeirási szakasz: Pátroha, Thass. V. A tisza-lölci választókerület. I. Első összeirási szakasz: Tisza-Lök, Tisza-Dob, Tisza-Dada, Szt.-Mihály, Tisza-Bűd, Tisza-Eszlár. 2. Második összeirási szakasz: Baáj, Csobaj, Pthrügy, Takta-Kenéz, T.-Ladány, Tardos. 3. Harmadik összeirási szakasz: Polgár (Margita-Puszta). 4. Negyedik összeirási szakasz : Balsa, Szabolcs, Vcncsellő, Timár, Rakamaz, Nagyfalu, Viss, Zalkod, Kenézlő. A fentebb alakított összeirási szakaszokban a választók névjegyzékének kiigaz tására kiküldetnek : I. A nagy-kállói választókerület első szakaszába elnökül Szoboszlay Imre, tagokul László Imre, Nánásy István; második szakaszába elnökül Szentmiklóssy Sándor, tagokul Ujlálussy Endre, Márton Gyula. II. A nyírbátori választókerület első szakaszába elnökül Várady István, tagokul Borcsik Gyula, Baksay Zoltán; második szakaszába elnökül Nagymáté Albert, tágokul Mikolay György, Kéky László; harmadik szakaszába elnökül Péchy Béla, tagokul Keresztesi Sándor, Ujlaky Gyula; negyedik szakaszába elnökül Nagymáté Péter, tagokul Liptay Lajos, Nyárády Bertalan; ötödik szakaszába elnökül Okolicsányi Lajos, tagokul Jármy Elek, Okolicsányi Ferencz; hatodik szakaszába elnökül Kállay György, tagokul Pásztor István, Nagy Sándor (Kálló-Semjén). III. A kisvárdai választókerület első szakaszába elnökül Liptay Béla, tagokul Erőss György, Petrovay János ; második szakaszába elnökül Nozdroviczky György, lagokul Nemes Béla, Moravek Gusztáv; harmadik szakaszába elnökül Isaák László, tagokul Tompos Endre, Szikszay Sándor; negyedik szakaszába elnökül Szabó József (Eszeny), tagokul Makay Miklós, Porzsolt Ádám. IV. A bogdányi választókerület első szakaszába elnökül Darvas István, tagokul Gönezy László, Pethő Antal; második szakaszába elnökül Géczy Ádám, tagokul Mikecz Pál, Suttka István; harmadik szakaszába elnökül Szalánczy Ferencz, tagokul Gönczy István, Simák István; negyedik szakaszába elnökül Mezőssy Gusztáv, tagokul Jeney István, Angyal Gyula; ötödik szakaszába elnökül | Király József, tagokul Majos Ferencz, Horváth József pátrohai ev. ref. lelkész. V. A tiszalöki választókerület első szakaszába elnökül Jakabfalvy László, tagokul Papp János, Borbély Sámuel: második szakaszába elnökül Czike Ferencz (T.-Ladány), tagokul Virág András, Márky Józsel; harmadik szakaszába elnökül Bányász Sándor, tagokul Exinger Ferencz, Virányi János; negyedik szakaszába elnökül Barna Antal balsai g. kath. lelkész, tagokul Somogyi Imre, Horváth Gyula. A képviselöválasztók névjegyzékének kiigazítása ^ minden kerületben a f. évi május hó 15-től május hó 31-éig terjedő határidő alatt foganatosítandó. Az összeírás napját e határidőn belül a küldöttség elnöke tűzi ki, gondoskodik arról, hogy a vezetése alatt működő küldöttség munkálatát e határidő alatt befejezze s munkálatuk eredményéről a kiigazított s illetve összeállított névjegyzék és a küldöttség eskületételi jegyzőkönyvének beterjesztésével egyidejűleg junius hó 5-éig a központi választmány elnökéhez jelentést tesz. Az összeíró küldöttségek utasíttatnak : 1. hogy amennyiben a központi választmánynak nem tagjai, vagy ha tagjai is, de még felesketve nincsenek, e működésűk megkezdése előtt az 1874. évi XXXIII. törvényezikk 21-ik szakaszában szövegezett esküt tegyék le, erről jegyzökönyvet vegyenek fel s azt az iratokhoz csatolva a közponli választmány elnökéhez beterjesszék; 2. hogy a választók névjegyzékének kiigazításánál az 1874-ik évi XXXIlI-ik törvényezikk 1 — 15. §§-aiban foglalt törvényes intézkedésekhez szigorúan alkalmazkodjanak; a küldöttségi elnök, a jelzett törvény 32-ik §-ába biztosított jogánál fogva jó előre határozza meg azon napot, melyen a küldöttség a munkálat megkezdése végeit a nagyközségben vagy a körjegyzőség székhelyén rneg fog jelenni, a megjelenési határnapot a községi elöljárókkal a munkálat megkezdése előtt tudassa s azokat utasítsa, hogy a kitűzött határidőt dobszó, hirdetmény és szószékbőli kihirdetés utján kellő módon közhirré tegyék ; 3. a törvény 37-ik §-ának rendelkezéséhez képest a választók névjegyzékét minden községben egy példányban betüsorrendben készítsék el, s hogy a törvény 12-ik §-a alapján a választói jog gyakorlásától ideiglenesen kizárt egyénekről külön jegyzéket állítsanak össze; 4. az 1874. évi XXXIIl-ík t.-czikk 1-ső §-ának a választok életkorára vonatkozó rendelkezesére való tekintettel az életkort előtüntető rovatot a legnagyobb pontossággal töltsék ki s egy választól oak egy jogczimen vegyenek fel az összeírásba s azt az" illető rovatba pontosan vezessék be; 5. hogy a törvény 3S-ik §-ában foglalt és a szavazók lakó helyén leendő összeírására vonatkozó intézkedésekre kiváló gondot fordítsanak s csak a jogosultnak személyes vagy írásbeli jelentkezése folytán vegyék fel a nem helyben lakót a névjegyzékbe, ha nem lakóhelyén kívánja magát összeiratni, amikor is az ez alapon eszközölt összeírás illető lételét az összeírás végett külön is megjelöljék; 6. azon választók bejegyzésénél, kik „tiszlviselők", ne ezen általános kifejezést használják, hanem mindig a halóságot vagy egyesületet, melynél alkalmazva vannak s a tisztviselői állás minőséget is tüzetesen megjelöljék. Figyelmeztetnek az összeíró küldöttség elnökei és tagjai az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 90. §-ában foglaltakra, melyek szerint a névjegyzék összeállításánál és kiigazításánál felelősek a törvényben megszabott és esküvel vállalt kötelességeik pontos és lelkiismeretes leljesitésrért, s hogy a polgároknak választói joga ellen elkövetett bűnteltek és vétségek az 1878. évi V-ik t.-cz. 179 — 180. g-ai szerint büntettetnek. Végül az összeíró küldöttség elnökei és tagjai folkérelnek, hogy a községi összeíró jegyzéken a választási jogosultság alapját képező adómennyiségét mindenütt kitüntessék s figyehneztetletnek, hogy az összeírás alapját képező s hozzájuk kiküldött ez évi összeíró lajstromoknak közhitelességi okmányok gyanánt való használhatása érdekében ezeket tisztán őrizzék meg s azokon sem feljegyzést, sem igazítást ne tegyenek. A községi elöljárók felhívatnak, hogy a kiigazítás határidejének közhirré tétele, valamint a kiigazításkor szükséges iratok előinutatásánál li i va.ta.li kötelmeiket buzgalommal teljesilsék. A központi választmány elnöke fellialalmaztatik, hogy az időközben lemondott küldöttségi elnökök vagy tagok helyeit másokat nevezhessen ki. Ezen határozat hirdetmény alakjában kinyomalni, a küldöttségi elnököknek az 1M97. évi összeírás és a szükséges nyomtatványokkal, a küldöttségi tagoknak a vármegye alispánjának, a közponli választmány jegyzőjenek alkalmazkodás, a járási föszolgabiráknak, a községek elöljáróinak kifüggesztés es szószékről, valamint dobszó utján leendő kihirdetés végeit megküldetni, valamint a „Nyirvidék" hivatalos lapban közöltetni rendeltetik. Kelt Nyíregyházán, Szabolcsvármegye közp. választmányának az 1897. évi május hó 1-én tartott üléséből. Mikecz János, Kornis Géza, alispán, mint a közp. vál. aljegyző, mint a közp. vál. I elnöke. jegyzője. itteni körrendeletben foglalt általános feltételek és 3 nap alatt való levágatás kötelezettsége melleit Baden városba is bevihetők, továbbá, hogy a csehországi cs. kir helytartóság f. évi április hó 16-án kelt 57729. sz hirdetménye szerint a Magyarország és Horvát-Szlavonország zar ala nem vett törvényhatóságaiból származó legalább 120 kiló élősúlyu sertések Turnauba és a vágóhidra a f. evi február hó 25-én kelt 12962. sz. körrendeletemben (o73. sz. Állategészségügyi Értesítőben) foglalt feltetelek mellett bevihetők. Budapesten, 1897. évi április hó 24-én. - A miniszter megbízásából: olvashatatlan aláírás J3025. K. jgg^ Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A nyirbogdányi járás főszolgabirája által beterjesztett alábbi két körözvényt közhirré tétel végett közlóm. Nyíregyháza, 1897. május 10. Mikccz János, alispán. 1441/1897. K. Körözvény. Kulybos Mihály keéki lakos a nevére a keéki elöljárók altal folyó év márczius hó 19-én 158. községi és 36407. megyei sz. a. egy 9 éves daruszőrü. kurtafarku teheneről kiállított járlatát elvesztette. Kelt Kemecsén, 1897. május 7. Krasznay Péter, főszolgabíró. 1439/1897. K. Körözvény. Varga János kótaji lakos a nevére a kótaji elöljárók által folyó év márczius hó 7-én 542. községi és 28019/897. megyei'sz. a. egv drb éves, hátulsó jobb lábára kesely, pej, kancza csikójáról kiállítóit járlatát elvesztette. Kelt Kemecsén, 1897. május 7. Krasznay Péter, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 74G0. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földmivelésügyi in. kir. miniszter 24012/111.-2. sz. rendeletének másolatát tudomásulvétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirré tetei végett kiadom. Nyíregyházán, 1897. április 30. Mikccz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi magy. királyi miniszter. 24012/111.-2. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Tapasztaltatott, hogy Horvát-Szlavonországbol a mult év decz. hó 23-án 80300. sz. alatt kiadott körrendeletem alapján vasúton behozott sertések a rendeltetési állomáson előzetes állatorvosi vizsgálat nélkül rakattak ki. Felhivom a törvényhatóságot, figyelmeztesse a vasúti marharakodó állomásokra kirendelt állatorvosokat, hogy az 1894. évi deczember 17-en 77598. sz. alatt kiadott itteni rendelet értelmében ugy a külföldről, mint Ausztriából és IlorvátSzlavonországból is érkező szarvasmarha, borjú, juh, kecske és sertés szállítmányok csakis marharakodóul engedélyezett állomáson előzetes állatorvosi megvizsgálás után rakhatók ki. Budapesl, 1897. évi április hó 26-án. A miniszter meghagyásából: (Olvashatatlan aláírás). 6808. K. 18'J7. Sz. 1547/97. Közig. Körözvény. Zsóri Gábor T.-Dobi lakos mult évi deczenber havában a Tisza folyóból 1 drb. 7 méler hosszú K. F. 13—25 bélyegü mintegy 3 írtra értékelhető gazdátlan fenyőszálat fogott ki; mely kincm sajátitás esetén f. évi junius hó ti-án T.-Dob község házánál nyilvános árverésen eladatni fog. T.-Lök, 1897. május 6-án. Király, főszolgabíró. Szabolcsvármegye alispánjától. 7133^ K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Tudomására hozom, hogy az Oros község területén uralkodott sertésvész járvány folytán elrendelt zárt ezennel feloldom, ez okból onnan sertések a „Nyirvidék" hivatalos lap in. é. deczember 20-iki számában közzétett illetve vele külön közlött 22783/96. K. számú intézkedésemben megjelölt módon eszközlendő irányítással engedély nélkül kivihetők. Nyíregyháza, 1897. április 24. Mikecz János, alispán. 1340. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 24 1 27/111-2/97. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel, alkalmazkodás és szabályszerű közhirré tétel végett kiadom. Nyíregyháza, 1897. április 28. Mikecz János, alispan. (Másolat.) Földmivelésügyi mngyar kir. miniszter. 24127/III-2. szám. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi február hó 25-én 12962. szám alatt kelt körrendeletem kapcsán tudomásul vétel és közhirré tétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy az alsó-ausztriai cs. kir. helytartóságnak f. évi április hó 12-én 29645. sz. a. kelt hirdetménye szerint a darabonként legalább 120 kg. élősulyu egészséges sertések Magyarország és Horvát-Szlavonország járványmentes területéről az 573. sz. Állategészségügyi Értesítőben, vagyis a f. évi 12962. sz. Szabolcsvármegye alispánjától A községek elöljáróinak. A nagyméltóságú kereskedelemügyi ni. kir. minisztérium 17590/1. 1897. sz. alatt kell körrendeletét tudomás és ahoz való szigorú alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyháza, 1897. ápril 17-én. Mikccz János, alispán. (Másolat). 6808/897. K. számhoz. Kereskedelmi m. kir. Miniszter 17590/1. szám. Körrendelet Valamennyi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének (Budapest székes fővárost és Fiumét kivéve) A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t. czikk és annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletek és utasítások egy némelyhatározmányainak alkalmazása és értelmezése tárgyában hivatali elődöm által 1894. évi január hó 3-án 88247/893. sz. a. Sopron vármegye közönségéhez intézett s tájékoztató utmulatásul a közönségnek is megküldött rendelet 3 b) pontjában az van kimondva, hogy „az állami egyenes adóban év közben előfordult apadások, illetve leírások a fel kérelmére csak azon, esetben vehetők figyelembe, ha kitűnik, hogy az illető egyén csakis tévesen előirt állami egyenes adó alapján rovatott meg százalék szerinti útadóval, s hogy a tévesen előirt állami egyenes adó leírása folytán az útadónak minimális tétele lett volna reá alkalmazható, avagy ha az állami egyenes adónak leírása következteben az illető egyén megszűnik útadó köteles lenni" E rendelkezésnek szövegezes arra enged következtetni, (hogy az állami egyenes adóban történt változások az útadónál csakis az iílető kötelezett kérelmére vehetők figyelembe : 2. hogy a kérelem ez esetben is csak akkor teljesíthető, ha az illető fél az által a minimális tétel szerint fog fizetni, esetleg megszűnik útadó köteles lenni. Mivel pedig az 1890. évi I. t. cz. intentiójának a fentebb idézett rendelkezés jelzett értelmezése meg nem felel, azt a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg egészterjedelmében ezzennel hatályon kivül helyezem, elrendelem, hogy a jogérvényesen leirt állami adók után a megfelelő útadó leírása is, a többi adópótlékok módjára hivatalból történjék: s ezzel felmentem ajfeleket azon teher alól, hogy az útadó törlése iránt még külön is kérvényezniük kelljen a" mi természetesen nem zárja ki azt, hogy az illetők, a mennyiben érdekeik megóvása szempontjából szükségesnek látják, azt külön is kérelmezhessék. — A követendő eljárást a következőleg szabályozom: 1. A községnél és a városi adóhivatalnál fizetőkre nézve azt a módozatot állapítom meg; hogy a községi elöljáróság (városi adóhivatal) az állami egyenes adó előI