Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-17 / 3. szám
NYIRVIDÉ K« gyével, miut egymásnak ellenségei, minduntalan szembeállitassanak. A városi ügykezelésnek és a városi közvagyon kezelésének megvizsgálását elrendelő varmegyei közgyűlési határozat meghozatalára a közérdek szempontjából föltétlenül szükség volt. És talán csak nem gondolja dr. Mezőssy Béla úr, hogy nekünk talán e határozat ellen lettek volna kifogásaink, ép^n nekünk, akik évek hosszú sora óta már nagyon sokszor és legutóbb a város 1895-dik évi zárszámadásainak közrebocsátása alkalmával hangoztattuk aggályainkat. Minthog) azonban mi nem tudtunk megnyugodni abbau, hogy akár Nyjregyháza város közviszonyai, akár általánosságban a „közélet tisztaságának" érdekei szempontjából helyes dolog lenne, hogy a vármegye közönségének valamelyes akciója olyan egyéniségnek, mint Mikecz József, a szava után induljon meg; valamint hogy mi, azok szerint, amiket a vármegye és a székváros ez idő szerint fenállo viszoayáról elmondottunk, Nyiregyháza város közdolgainak a vármegye termében való olya,u vehemens, szenvedélyes hangon való tárgyalását a közös érdek szempontjából szintén nem tartjuk kívánatosnak: engedje meg nekünk a képviselő úr, hogy az ő kritikája daczára is, teljesen nyugodt legyen a lelkiismeretünk a tekintetben, hogy abban a hírlapi czikkbeu azt irván meg amit megirtunk, — ha egyáltalában volt annak a hirlapi czikknek valami nyoma a közfelfogásban — nagyobb hasznára voltunk a közélet érdekeinek, mintha az ő kívánsága szerint referádát közöltünk volna a hozott határozatok keletkezésének történetéről. Annál is inkább mert talán csak nem gondolja senki, hogy az alispánra bízott vizsgálat eredményét ezek az előzmények befolyásolhatnák 1 * * * Ennyi az ami ebben az ügyben közérdekű A dr. Mezőssy Béla ur czikkének egyéb megjegyzéseire épen ezért nincs moudauivalóuk.*) Nyíregyháza uj képviselő testülete, ii. A választás kedvezőtlen eredményének előidézésében a két politikai párt fegyver — harcza volt a fó tényező. De uem egyedüli. A választás lefo.yásából egyébként is szomorú tapasztalatokat meríthetni. Tény ugyanis mikép a választási jogosultsággal bírók alig ö.öd része szavazott le mind a 8 kerületbeu. S ha vi'.sgáljuk, kik azok, akik a szavazástól tartózkodtak? meglepó eredményt vagyunk kénytelenek konstatálni. E szerint hozzá járultak a képviselő testület per horreskált ujjá alakulásához először az özvegy asszonjok, aztán a föld es házbirtokosok, kisebb arányban JZ iparosok s a sorrend legutólsó heiyéu áll a választók zömét ké pező intelligencia. Irányadó az osztályozásnál azon aráuy amely a megjelölt foglalkozás, illetve jogczim alapján szavázati jogosultsággal ellátottak, s a tényleg leszavazottak között mutatkozik. Az iutelligens eleui tehát a vá'a-ztásokbtu számának és erejének inagfeleiő szerepet nem vállalt. Hanem a passiv magatartás felelőségét a válasz tások kedvezőtlen eredményeért nem csökkenti. A fele lősség csak fomnát cserél. Nem a cselekvényével áll okozati összefüggésben az oda nem tartozó elemek bevá lasztása, hanem a mulasztásával. Lényegében egyre megy. A delictum meg van, s közömbös a delictuin és ala .ya között meg levő összeköueté.s jelentke zése mellett, váljon az a könnyen előre láthatott következmények kiszámításában való gondosság szándékos elmulasztásából, avagy egyenesen a meglevó eredmény elcilézésére irányuló szándékos posihv cselekményből származott-e? A vetkesség minősítése és foka enyhébb, eszerint a sanktió csekélyebb, ennyi az egész. Valóban érdekes volna ezek után kutatni azon okokat,amelyek az értelmi elem visszavonulását fedezik. Meredség a város ügyei iránt, vagy ezon ügyek közérdeket nem érintő jelentősége? Ez utóbbi uem igaz. Marad az első. A logikai sorrendben előzmény, amely aztán életet ad az érdektelenségnek, még ott is, ahol a demagógia túlszárnyalásával kellene rövid harczot folytatni. A passiv resistentia különben érthetetlen, főképen az értelmiség részéről. Panasz minden vonalon, hogy a képviselő-testület bizouyos eleme a város fokozatos fejlődésének következetesen gáncsot vet. Beszélünk arról, hogy ennek az elemnek szereplését ellensuiyoznuk kell, s mégis, midőn a megtisztulás legkedvezőbb alkal• ma áll elő, összetett kezekkel nézzük, miként nyer tért ellenünk a mi iudolentiánk támogatásával a demagógia ős a rombolás uralma. A passiv resistentia a képvi-elő testület tagjainak választásában a kissebbség akaratát, juttatta uralomra. Ez magában véve is absurd jelenség, de a közvéleményüuk kisebb részének skarataban kénytelenek vagyunk mi akaratunkat is fellelni, meg akkor is, midőn szembeüt'őeu fog szenvedni a város fejlődésének minden igazérdeke a kisebbség akaratának — tudathanság, bűnös eihtiározás, vagy félrevezetés által iuditott koroukénti döutő inegnyi latkozásával. Látni fogjuk, hogy a kípvi elő testület intellektuális ereje felette csekély, alkotásokra inspratió nélküli, módunkban lesz tapasztalni, hogy Nyiregyháza városának *) Lapunk zárt-kor Somogyi Gyula úr, ugyan e kérdésre ronatkozol.g egy czikket küldött b- hoz-.ink, melyet, lapunk legközelebbi számában közlünk A. . •r.méltó reprezentálása a képviselő testületben uem talál helyet, hogy a közigazgatási feladatok megoldása lépten — nyomon akadályokra talál, s hogy ez a képviselő testület benső erejével, a közérdek helyes kielégítését czélzö akaratával nem fog tekintélyhez jutni. Ennek ellenében köszönet a gondviselésnek a stoikus egykedvüségért, amelylyel megáldott. Bizonyára nagy szükség lesz rá akkor, midőn a gondatlanságunkból előállott képviselő testület egyik másik ténykedése minden kritériumát egyesíteni fogja a kisszerűnek, s a rosznak. A( alkotmányos érzület azt parancsolj i, hogy a képviselő testületnek a hatáskörében kifejtett cselekményeit, a város összes polgárságának saját cselekményeként ismerjük el. Vagyis a képviselő testületben magát Nyiregyháza városát egész komplexumában lássuk. Botorság volna ezen elven rést törni. Az önkormányzati jog lényege ep n ez elven épülvén fel, a politikai néző pontból való azounosságe két f iktor között szükségszerű és ti rmészetes. Vonjuk meg a politikai azonosság következményeit. Az a mozgalom, amelynek erős hullámverése néhány nap múlva a döntés fótényezőjéhez ér el, sikerrel Csak abbau az esetben biztat, ha képes lesz Nyiregyháza város könuyeu belátható bizonyítékát nyújtani anuak, hogy az önálló törvényhatósági fe adatok önerejebői való megoldásához inegkiváut anyagi és szellemi feltételek birtokában van. A két feltétel mérlegelése természetszerűen a hivatalos város által nyújtott adatokra támaszkodik. A szellemi erők iránti táj'koztatás tehát a képviselő-testület szerkezetéből indul ki. S ha azt, látjuk, hogy ez a képviselő testület a választott tagjii által nem njujt garantiát az iránt, hogy először,: a város közöusége a helyhatósági ügyek ellátására kép 'sés minden tekintetben hivatott képviselők megválasztására elegendő érettséggel van felruházva, — ebből folyólag a város polgársága a törvényhatósági bizottság tagjai kiválaaztásáb in a politikai józauság magaslatára képes einelkedui, — másodszor : ha a képviselő testület nem ad g.-.rauciá' ahhoz, hogy a tagjai a közigazgatási feladatok betöltéséuek képességével biruak, — joggal támad kétségünk, váljon dicsekedhetünk azzal a szellemi fejlettségünkkel, amely a törvényhatósági ügykezelés, a feladatok sikeres megöl dásának minimuma. Kellpmetleu igazság ugyan, de elvitázhatlan, hogy a legutóbbi választások — megadván a tiszteletre méltó kivételek előjogát — nem szolgáltattak e minimumhoz bizonyítékot. Ez a lefolyt választás keserű tanúsága. I)r. Prok (íyula. Egészségügyi jelentés. A folyó év deczember havában az egészségügyi viszonyok tekintve a beérkezett halott jegyzőkönyvek adatait, valamivel kedvezőbbek voltak mint a mult év megfelelő havában. Az elmúlt év deczember havában elhalt 81. addi*. ez év deczember havában a halálozás 80 at mutat, kevesebb tehát 1 el. Nem szerint elhalt ti 50, nő 30. Családi hova tartozandóság és foglalkozás szerint elhalt a uap-zámos és cselédek osztályához tartozók közül 52, föidmives gazda 14. iparos és kereskedő 12, értelmiségi 2. Ezeken kivül halva született 3, koraszüött vólt 2. Idegen határbeli ellett Nyíregyházán temetve 0. Törvénytelen ágyból származó elhalt 2. Élve született 115, és pedig 62 ti, ós 53 nő, ezekközül tötvénytelen ácyból származik 9, és pedig 4 ti. 5 nő. Az elhaltaknál több tehát az élve szülöttek száma 35-eI. Házasságot között 35 pir. Vallásra nézve elh>lt róm ka^h. ti 14. nő 7, = 21, ág. evang. fi 27, nő 8, = 35, helv. hi<v. fi 5, nő 1. = 6. gör. kath. ti 4, uó 12, = 16, izraelita ti 0, nő 2, = 2. Életkor szerint 0—1 évig 30, 1—5 évig 16, 5—7 évig 3. 7—20 évig 1, 20—30 évig 2. 30—40 évig 2, 40—60 évig 8, 60—80 évig 15, 80 éven felül 3, ö-zszeseu 80. A város belterületén elhalt 45 egyén, ezek közül 7 éven alóli volt 26, kik közül uem lett gyógykezelve 2, 7 éveu felüli volt 19, ezek közül nem lett gyógykezelve 2, A város belterületén elhalt 45 egyén közül tehát uem lett orvosolva 4 egyén. A város külterületén elhalt 35 egyén, kik közül 7 éveu alól volt 23, ezekből gyógykezelésnélkül elhalt 6, 7 éven felül volt 12, ezekből uem lett gyógykezelve 2, a külterületén elhalt 35 egyén közül tehát gyógy kezelés nélkül elhalt 8, az összes 80 elhalt közül tehát 12 nem lett gyógykezelve. Sem orvos rendőri hulla szemle sem orvos rendőri bonczolat úgyszintén orvos törvényszéki bonczolat sem volt. Orvosi látleletet egy könnyű testi sértésről állítottam ki. Piacz is élelmi szerek. Kedvező eredményei lettek vizsgálva. Nyiregyháza 1896. deczember hó 31 én. Dr. Trajtlcr Soma, orvos főnök. ÚJDONSÁGOK. Letört bimbó. A kinek — féltett kincsként — vannak szerettei, a kinek valóra válni készült reményeit egymás után, váratlanul rombolja szét a végzet megsemmisítő hatalma, a kinek van szive felfogni, átérezni az őszinte, mély, igazi fájdalmakat, csak az képes mérlegelni azon megdöbbentő és lesújtó csapást, mely volt szeretett alispánunknak, néhai Miklós Lászlónak családját e napokban érte. Azok, kik a korán elköltözött nagy férfiú emlékére kegyelettel szoktunk vissza-vissza tekinteni, hányszor találtunk korai elvesztése felett némi enyhületet azon megnyugtató tudatban, hogy munkás életének bálványai — viruló családja, — itt maradva közöttünk, folytatni, megerősíteni, széttörhetetlenné tenni fogja azon tiszteletet és benső vonzalmat, mely minket, — egy közhasznú élet elismerése és jutalmaként e kedves családhoz kötött. — És az édes anya, az idő előtt ráborított özvegyi fátyol alatt hányszor láthatta felcsiilámlani, gyermekeire tekintvén, egy boldogabb jövőnek fényes csillagát, hányszor kereshetett — lelkének elköltözött feléért, vigasztalást azokban, kiknek szeretetében egymásért égett szivük heve, egy hatalmas lángoszloppá tömörülve egyesüli. — Szivének fel-fel szakadó sebére, hányszor kereshetett gyógyírt azon kecsegtető, minden jelenség szerint igazolt édes reményben, hogy gyermekeinek boldog jövője, anyai szivének fogja kárpótolni azt, a mit hitvesi életében örökre elveszített. És most, ezen megnyugtató érzelmekben, ezen édes reményekben vetett hitünk, egy fájdalmas csalódás, egy megdöbbentő esemény által megingattatott, mert a család egyik virága, a korára nézve még gyermek, fejlettségére, komolyságára és műveltségére nézve azonban nagy leány, Miklós Irma, folyó hó 10-én, Budapesten, rövid szenvedés ulán örök álomra hunyta le szemeit. Kihűlt porait Virányoson, e hó Í4-én adta vissza — a családi sírboltba helyezvén — zokogó családja és a résztvevő közönség az anyaföldnek. Néma fájdalommal állunk meg a lezárt sirbolt előtt, nem zugolódunk a végzet kérlelhetetlen hatalma eilen, mely egy boldogságra és boldogitásra hivatott élelet, az Ígéret földének küszöbén az enyészet örvényébe taszított, nem kisértjük meg avatatlan kezekkel csillapítani a veszteség és válás kinzo érzetét: hanem kívánjuk, hogy az ujabb gyász által lesújtott, s fájdalmakkal már-már erején felül megterhelt édes anya és szerelő testvérek, a vigasztaló és megerősítő hitben, egymás odaadó és benső szeretelében s tisztelőiknek és barátaiknak őszinte, mély részvétében találjanak enyhületet, vigasztalást és kárpótlást. * * A gyászoló család állal kiadott halotti jelentés a következő: özv. miklósvári Miklós Lászlóné sz. vértesaljai Vértesy Irma saját és gyermekei Margit és László, valamint ragyóczi Csorna Istvánné szül. Miklós Mária és leánya Mariska, deteki és tengerfalvi Meczner Béláné szül. Miklós Luiza s gyermekei Anna, Sarolta és Ferencz és miklósvári Miklós Béla és fia Béla nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti felejthetetlen leányának, illetve nővérüknek,"huguknak unokahuguknak. miklósvári Miklós Irmának folyó hó 10-én, élete 15-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A kedves halottnak földi maradványai e hó 12-én délelőtt 10 órakor fognak a Szent Szív-zárda kápolnájában (VII. ker. István-ut 53. szám alatt) beszenteltetni és Virányosra, Szabolcsmegyébe szállíttatván, e hó 14-én délelőtt II órakor ujolagos beszentelés utána családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat a rakamazi plébánia-templomban Tog az Urnák bemutattalni 15-én 10 órakor, Budapest, 1897. január 10-én. Nyugodjék békében! — Hivatal-vizsgálat. Kállay Audrás főispán ur őméltósága e hó 14-dikén megvizsgálta a dadai-felső járás szolgabírói hivatalának ügykezelését. — <>zv. Pápayné köszönete. Pápay Istvánné, a király kabinet- irodája most elhuuyt fóuökének özvegye, kihez — mint azt lapuuk legutóbbi számában megírtuk a vármegye közönsége nevében az alispán,'férje elhunyta alkalmából :észvét. táviratot intézett, szintén távirati ütőn az alispiuhoz czimezve a következő 'köszönő választ küldte. ,Kérem a vármegye közönségének őszinte köszönetemet tolmácsolni megboldogult férjem iránti nagyrabecsületüket kifejező részvét-táviratukért" Öev. Pápay Istvánné. Megemlítjük ezzel kapcsolatban a budapesti lapoknak azt a hírét is, hogy a kabinet iroda főnökévé a király Vértessy Sándor kúriai tanácselnököt, néh. Miklós Liszló alispan npiiát fogja kinevezni. — A nagy-kallói kórház élelmezése. Erős vitára adot' alkalmat a n káiloi korház élelmezésének Ugye a varmegye közigazgatási'bizottságának csütörtöki ülésén A dolog története és lefolyása a következő: a kórháznak egy évig tartó élelmezésének biztosítása czélj4bóI árlejtés tűzetvén ki, arr^ pályázott Szamecz Márk N Kálióból és Reiszman József Kis Várdából. A zárt ajanlataikban azonban Szamecz kihagyta a vacsorát, Iteisman p3dig a zsemlyét. A kórházi választmány'tekintettel arra, hogy Sz. már 22 év óta kifogástalan éleimezője volt a kórháznak — helyben is. lakik ós utóiig a kikötött vacsorát szolgáltatni is késznek nyilatkozott, az ő ajánlatát fogadta el. A t. főügyész ugy látván, — hogy a. két ajánlat tevő között egyik sem felel meg teljesen az árlejtési feltételeknek, uj árlejtés megtartását hozta javaslatba. A megye alispánja pedig a közigazgatási bizottsághoz felebbezte meg a határozatot, elmondván felebbezésébeu, hogy Sz. ellen nagyon is sok, alapos és kiderített pauasz merült fel az utóbbi időkben, a melyek következtében kártérítést ós bírságot is fizetett, sőt ujjabin a kisvárdai kórház ellen ismét egy teljesen alaptalau követeléssel lépett fel; s mennyiben szerinte Iteisman a feltételeknek teljesen megfelelt a t. hatósági árlejtési eljárások megbízhatóságának, s mivel Reísman kedvezőbb ajánlatot is tett, a kórház alap érdekében kéri euuek ajáulatát elfogadni. A közig, bizottságban pro et contra vitattatván meg a kérdés, a főispán szavazásra boc átotta annak eldöntését, melynek eredményeként leszavaztak az alispán felebbezésóvel egyértelmű határozati javaslat mellett heten, ellene is heten. A főispán a következő figyelemre méltó enuntiatióval döntötte el a kérdést: Ha bár a főispán meg van arról győződve, hogy ugy a zsemlye, valamint a vacsora az ajánlatokból csak tévedésből maradt ki, még is tekintettel azon sajuos tényekre, a miket az alispán Szamecz vállalkozó ellen felhozott — tekiutettel arra, hogy a Reismanu ajánlata a feltételeknek inkább megfelel s az pénzügyi tekiutetben is ajánlatosabb, s figyelemmel arra is, hogy ő mint főispán, az alispán tuint a törvényhatóság képviselője javaslata elleu csak a legvégső esetben hajlandó szavazui, ez esetet azouban ez alkalommal beállottnak épen nem .találja. — elnöki döntő szavazatával a határoza i jivaslathoz járul hozzá. — Egy református pap öngyilkosába. ti. Nagy Lajos, encsencu ev. ref. lelkészt, 0 hó 7 dilién djlutau