Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-09 / 19. szám

N T 1 B V I D É K» részemre, mint személyemet illető tiszteletet, mert mint ismeretlen, idegen jöttem körükbe, azt csak is nagynevű elődeim által kiérdemelt tiszteletük és szeretetük kifolyásaként, mint állásom tekintélyével szemben lerótt kegyelet és tisztelet adóját ismerhetem el. Ilyen értelemben fogadják kérem őszinte köszönetem és hálám kifejezését. Azt mondottam, hogy mint ismeretlen jöttem, elfoglalni ezen díszes helyet, melyet számomra a gondviselés ezúttal kijelölt. Ezen körülmény a maga rideg valóságábau talán sokak lelkében némi aggodalmat kelteni alkalmas; ezért e tekintetben szükségesnek tartom a t. t. biz. megnyugtatni és arról biztosítani, hogy a legjobb szándékkal, a legjobb akarattal jöttem ide önök közé, hogy egész törekvésem és munkásságom oda fog irányulni: a közjót és közérdeket előmozdítani, a megye közönségének és lakosságának helyi érdekeit bizalmas érintkezés utján megismerni és a kölcsönös érdekek kiegyenlítése mellett a helyi viszonyokáltál feltételezett követelmények megvalósítását tőlem telhetőleg elősegíteni. Meg vagyok győződve arról, hogy bizalmuk előlegezése által közös törekvéseinket siker fogja koronázni, hogy nekem nem lesz nehéz vérré az önök véréből válni. Szükségesnek vélem t. t. bizottság a m közönségét azon elvek tekiutetében tájékozni, melyek eljárásomat, működésemet hivatva lesznek irányítani. ő cs. és apostoli királyi Fjlsége kegyéből és nagyméltóságú kormánya bizalmából foglalván el díszes állásomat, azt hiszem nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a magas kormánynyal teljesen solidáris vagyok. Országos pártállásomat illetőleg kijelenthetem, hogy a szabadelvű párthoz tartozom, ezen párt elveit követtem eddig és fogom követni ezentúl is, mert a haza üdvét ezen elvek szolgálatában vélem elérhetni. Ezen körülményből és kijelentésemből ue méltóztassanak azonban levonni azon következtetést,"hogy az én meggyőződésemmel ellenkező politikai nézetet nem tisztelném, nem becsülném, mert miképpen én megkövetelem az éu pártállásom és elveim iránti tiszteletet, upiu tagadom ezt meg azon elvektől sem. melyek más irányban, más eszközök segítségével kívánják közös törekvésünket, szeretett magyar hazánk üdvét és javát előmozdítani Ezen nyilatkozatomban jelzett felfogásom értelmében kijelenthetem továbbá, miszerint a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényben reám ruházott jogok és kötelességek gyakorlása érdekében, tehát azért jöttem önök közé hogy törvényhatóságuk önkormányzatát ellenőrizzem és őrködjem az állami közigazgatás érdekei felett. Igyekezni fogok tehát Szabolcsvármegye és lakossága speciális közigazgatási érdekeit minél hamarább felismerni, és ha a vármegye elismert jó közigazgatási rendszere és szervezete daczára olyan tapasztalatokat tennék, melyek hézagpótló vagy kezdeményező beavatkozásomat a közjóérdekében indokolják, törvéuyes jogomat és hatalmamat gyakorolni fogom. Fő súlyt fogok fektetni arra, hogy úgymint eddig, ezentúl is a közigazgatási eljárás menete rni által sem akadalyoztassék, hogy a közigazgatási uton érvényesített jogos panaszok és sérelmek igazságos elbánást és elbírálást nyerjenek, gondoskodni fogok arról hogy az árvák vagyona ezentúl is hiven és pontosan kezeltessék, hogy ez által sikerüljön legalább némileg pótolni az elvesztett szülők gondosságát.Sulyt fogok helyezni arra, hogy a törvényhatóság, nemkülönben a községek háztartásának egyensúlya a közigazgatás fontos érdekeinek kielégítése mellett, meg ne zavartassák, szigorú felügyeletet fogok gyakorolni a község vagyonkezelése felett, nem különben kötelességszerüleg figyelemmel fogom kisérni a közigazgatás összes ágazatait, dicsérettel és elismeréssel adózni a szorgalmas, kötelességtudó munkának, szigorúan, de a méltánylást érdemlő körülmények mérlegelése mellett igazságosan büntetni a netán tapasztalandó mulasztást, minden esetre azonban kérlelhetetlen szigorral sújtani a bünt, ott a hol találom. Ilyen eljárás mellett, a jó közigazgatási szervezet minden egyes részének érvényesítésével, |képesek leszünk a közönség igényeinek megfelelni és a jogbiztonság megnyugtató érzetét fentartani. A vármegye közgazdasági érdekei szempontjából, e téren biztositanunk kell a vármegye összes tényezőinek közreműködését, hogy válvetett, czéltudatos munkássággal a létező bajokon segíthessünk a mezőgazdaság helyi megyei érdekeit válságoktól megóvhassuk, az ipart kellően támogatva az iparos osztály érdekeit is megvédjük, egyszóval a közjólét előmozdításán fáradjunk. Ezen czél elérésére a m. gazdasági egyesület inteusiv működése továbbra is biztosítandó lesz; megfontolás tárgyává lesz teendő, váljon uj termelési ágak meghonosítása, a belterjes gazdálkodás terjesztése, gazdasági szövetkezetek és hitel egyletek szervezése, nemkülönben a gazdasági házi ipar fejlesztése és az iparos osztály érdekeit szolgáló fogyasztási szövetkezetek alapítása által a létező bajok nem volnának-e orvosolhatók. A közoktatásügy terén szorgos felügyelet teljesítése és a netán szükségesnek mutatkozó intézkedések foganatba vétele mellett súlyt fektetek a gazdasági ismétlő iskolák szervezésére vonatkozó utasítás pontos végrehajtására. Hogy az általam itt röviden felsoroltakban jelzett Szabolcsmegye lakossága szellemi és anyagi fejlődését czélzó működésünk, hasonlitván azt teljes virágzása színpompájában tündöklő gyümölcsfához, tényleg gyümölcsöt is teremjen, mikép a jó kertész a gyümölcsfát a fagytól, a tápláló nedvek hiányától megóvnij igyekszik, munkásságunkat az érdekszövetség és ellenszenv megbénító befolyása alól felmenteni törekednünk kell. Ha uem engedünk tért a pártpolitikai kedvezés és ellenszenvnek egyaránt, ha megakadályozzuk olyan törekvéseknek érvényre ju tását, melyek a közérdek előmozdítását gátolják, ha az elbírálásunk alá bocsájtott kérdéseket egyedül a jól felfogott közérdek és főleg az igazság szempontjából fogjuk mérlegelni, akkor a tekintetes törvényhatósági bizottságnak minden egyes tagja velem együtt fog örülhetni szűkebb értelemben vett hazájának, Szabolcsnak felvirágzásán. Működésem mozgató elemei, melyekkel czéloinat elérni óhajtom, a törvény-tisztelet, az igazságsz«retet és a közérdek előmozdítását czélzó komoly czéltudatos munkával párosult türelmesség. Ezen jelszavakat tűzve zászlómra, öntudatos akaraterővel és higgadt elszáutsággal hirdetem férfias munkámat, ezen jelszavaknak szolgálatában kérem a mindenható Isten segedelmét, ezen jelszavak érvényre emeléséhez kérem bölcs tanácsukat, bizalmukat és támogatásukat, mert át vagyok hatva azon igazságtól, hogy az alkotmáuyos tényezők hozzájárulása nélkül kierőszakolt siker mulandó, miut a letépett hervadásnak indult virág. A Mindenható és Mindentudó Isten szine előtt leborulva esdve kérem a második évezred hajnalán, áldja meg dicső nemzetem és bölcsen uralkodó Felséges királyom, adjon nekem erőt és tapasztalatot feladatom megvalósítására, engedje megéruem, hogy Sz ibolcsnak, a magyarság drága gyöngyének felvirágzásáu örvendhessek. Éljen a haza! Éljen a király! Zajos éljenzések hangzottak fel a főispán székfoglaló beszéde után, inely tagadhatlanul a lehető legjobb benyomást tette a vármegye közönségére. A közgyűlést erre főispán úr őméltósága berekesztette. * » * A közgyűlés után a különböző küldöttségek a következő sorrendben tisztelegtek a vármegye főispánjánál

: 1. r. k. egyház. 2. g. k. egyház. 3. ág. ev. egyház. 4. ev. ref. egyház. 5. izr. státusguv hitközség és az orth. hitközség, 6. Katonaság. 7. Torontál és szomszédos vármegyék küldöttségei. 8. Nyíregyháza város képv. testülete. 9. a nyíregyházi főgymm. és a nagy-kállói reál iskola tanári kara, 10. Az állami és községi tanítók testülete é? iskolaszékek elnökei, 11. Az általános tanító egyesület, 12. A gazd. egyesület. 13 A pénzügyigazgatóság és dohány beváltó felügyelőség, 14. Az ügyvédi kar, 15. Pósta és távírda tiszti kar, 16. nyíregyházi áru és termény szövetkezet, 17. Vasúti tisztviselők, 18. Keresk. egyesülete, 19. Ipartest, és iparos ifj. egyesület. 20. Pénz intézetek küldöttsége, 21. községi, jegyzőkjegyesülete, 22. A felső szabolcsi tiszai árui. társ. igazgatósága, 23. Erdészeti felügyelőség. 24. Végül Mikecz János, alispán vezetése alatt a vármegye tisztikara teljes számban. A bankett. Délután 2 órakor mintegy 300 terítékű banketten gyűltek össze a vármegye közönsége és a beigl.atási ünnepen résztvett törvényhatóságok képviselői a „Korona" szálló dísztermében, mint főispán úr őméltóságának vendégei. Az első pohár köszöntőt ősi szokás szerint báró Feilitzsch Berthold főispán mondotta a királyra és a királyi családra. A közönség állva hallgatta ineg a szép pohár köszöntőt s zajosan megéljenezte. Mindjárt utána a főispán vendégei egészségeért ivott. Gróf Vay Ádám a főispánra, Orley Kálmán országgyűlési képviselő Biharvármegye nevében Szabolcsvármegye közönségére, Papp Géza országgyűlési képviselő a főispán és a közönség között a szilárd barátságra, dr. Ferlicska Kálmán orsz. képviselő a főispánra, Mikecz János alispán a törvényhatóságok küldötteire, Rónay Jenő torontáli főispán szellemes hasonlattal arra a frigyre, amelyet az uj lőispán mint menyasszony s a vármegye mint vőlegény most kötöttek meg, Mikecz Dezső főjegyző a közös hadseregre és a honvédségre, dr. Jósa András Kállay András volt főispánunkra, Dókus Gyula főjegyző Zemplénvármegye üdvözletét tolmácsolta, Rásó Gyula hajdumegyei alispán gróf Vay Ádámot éltette, Kállay Zoltán hevesi főispán a vármegye és a főispán közti boldog viszonyra, Tatnay Gyula borsodi főispán Szabolcsvármegye és főispánjára Dániel László nógrádi főispán Mikecz Jánost a minta-alispánt éltette, Nagy László szathmári alispán Szabolcsmegyét és főispánját éltette, Komlóssy Arthur debreczeni főjegyző Bencs László nyíregyházi polgármesterért ivott, Papp Géza (székre állva) a hölgyekért Vay Péter a tisztikarért, dr. Klein Mór becskereki főrabbi az egyetértésert, és végül óriási hatással gróf Vay Adám Szabolcsvármegye gyöngyére, a legszebb városra: Nyíregyháza város boldogulására ürítette poharát. A társaság a legjobb hangulatban a késő délutáni órákban oszlott szét. * * * A fényes beigtatási ünnepélyen a következő törvényhatóságok voltak küldöttségileg képviselve: Torontál, Zemplén, Nógrád, Hajdú, Szatmár, Borsod, Bihar, Hevesvármegyék és Debreczen városa. A küldöttségekkel Rónay Jenő, Dániel László, gróf Dégenfeld József és Kállay Zoltán főispánok, Rásó Gyula, Tarnay Gyula és Nagy László alispánok, Dokus Gyula főjegyző is megjelentek, résztvettek továbbá gróf Karácsonyi Jenő, dr. Papp Géza és Örley Kálmán orsz. képviselők. Kossuth-ünnepély. (T. I.) Mert ez volt az e hó 3-iki közgyűlés. Oly ünnep, mely hálaadás a múltért, a jelen ragaszkodása alkalomszerüleg az 1848—49-íki nagy vívmányokhoz, a jövőben vetett reménység kifejezése odaczélzólag, hogy a szabadságszeretet közös a magyarral, hogy nem vagyunk „törpe nép, mely felejt ősi nagyságot", hanem olyanok, kik a jelen sötétsége mellett „gyujtunk uj szövétneket". Az ünnep történeti lefolyását alábbi tudósításunk adván elő, tartózkodunk a nagy halott érdemeinek ismétlésétől. Hisz az elhangzott beszédek, az ezek okozta lelkesedés és hatásnak ólombetűinkkel való halvány visszaadásában mindenki az olvasók közül kiviláglani látja, amit bölcsőjétől kezdve tud, sírjáig érezni fog: ki volt Kossuth Lajos .... Azért tehát csak arra szorítkozunk, hogy az ünnep személyes jelentőségén kivül minő egyéb jelleget teremtett a közgyűlés — buzdításul a lelkesülőknek, oktató tanulság levonhatásául a „Kossuth Lajos cultust" kigunyolóknak. Ez az arczkép leleplezési ünnep a megyeház nagytermében lényegileg s formailag hatalmas megnyilatkozása volt az állami és egyéni függetlenséget elérni akaró intentiókhoz kötött ragaszkodásnak. Ez inlentiók letéteményese volt Kossuth Lajos. S bár Szabolcsvármegye közönségében e névhez, az általa képviselt eszmékhez való rendithetlenségnek számtalanszor láttuk igaz hareztisát, mégis hittük, sőt féltünk attól a mai kor satnyaságai közepette, hogy a közgyűlés nem lesz egyéb, mint szokásos expositurája az ilyen alkalmaknak — chablonszerü beszédekkel, előre megkészített mű lelkesedéssel. — S ha a nagyhalott befőldelésétől letűnt idők cselekményeit lelki szemeink vizsgálata tárgyaivá tettük, ha felgondoltuk, miszerint annak, akinek halhatatlan érdemei meghálálásául nemzete részéről Pantheont kellene színaranyból építeni — emlékét meghirdető szobrára nyomorult 200,000 frtot tudnak összegyűjteni a név nagy hatásától megrémülő s tisztjüktől minduntalan megugró ujabb és ujabb bizottságok renyhesége miatt: tán feltevésünk, félelmünk — hozzákapcsolva az emberiség feledőképessége és hálátlanságába vetett biztos tudatunkat — nem is volt oly felesleges. De hát Szabolcsvármegye közönsége — mint minden más alkalomkor — a szolgaiság, a hálátlanság, feledékenység s a rideg indolentia útjára nem lépett, sőt az arczkép leleplezésnél a szabadság, a szabadság megteremtője, ennek örököse, valamint nexualiter az eszmének vezér-ügyvivői mellett oly nagyszerű, szinte tüntetésszámba menő ünnepséget rendezett, hogy azok, akik a nagy ideáknak bármi okból megölői, ellenzői, vagy megbénitói, — eljöhettek volna azt, ami lelküket nem élteti, a hazafiságot megtanulni gyűlési termünkbe s jövőben követendő helyes irányhoz or.nét úttörőül elvinni azt a tapasztalatot magukkal, hogy a inellékczélok eléréseért a nemzetietlenség támogatása épen nem az, ami a lelkesedés magfejlesztője, gyarapítója, terebélyes fává való növelője; azok az éljenek, azok a zugó tapsok, azok a bánatos könnyek az elhangzott beszédek majd egyik, majd másik részleteivel levonatták volna velük a conseejuentiát, hogy a nemzet el nem évülő háláját a szabadság temploma fundamentumának lerakásában — a jelennel kapcsolatos népszerűséget és szeretetet pedig e templomfalak megépítése s rongálás elleni megvédésében kimutatott önzetlen törekvések szerezhetik csak meg. - - Őh, de hatalmas leczkéül szolgálhatott volna Szabolcsvármegye utóbbi > közgyűlése azoknak, akik olt ugyan jelen nem voltak, mert ilyenek, hála Istennek, Szabolcsban nincsenek is, de szabadság törekvéseit akarják elnyomni, és annak megteremtéséhez Folytatása, az I. mellékleten