Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-02 / 18. szám

XVIII. évfolyam. 18. szám. Nyíregyháza , 1897. május 2, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. SZABOLCSTÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. A SZABOLCSVARVIEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETENEK KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnapon. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Egés>. évre 4 forint. Fél évre 2 „ Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanít > uraknak egéa' évre csak két forint. Az előfizetési pénzek, megrendelések s a lap szétküldése tárgyában leendő felszó­lamlások Jóba Elek kiadó-tulajdonos könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám (Jánószky ház) intézendők. A lap 9zellemi részét képező küldemények, a szerkesztő czime alatt kéretnek beküldeni Bérmentetlen levelek csak ismert kez ktől fogadtatnak el. üirdetési dijak : Minden négyszer h uábo.'o'.t petit sor eaysz r köílése 5 kr.; többszöri közlés esetében 4 kr. Kincstári bélyegdij lejé en. mind n egyes I ir­A kéziratok csak világos kiv inatra s az detés után kr. fizette ik. illető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények dija soronkint :i0 kr Hirdetések elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. körüle? iskola-utcza B-iklrim)'; lovábbTTGÖldberger A. V. által Budapesten, Haasenstein és Vogler irodájában Becsben, Prsgában és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban Hivatalos rész. ——j^p—" Szabolcsvármegye alispánjától. Minden bizottsági tagnak. Szabolcsvármegye törvényhatósága a vármegye főispánjává kinevezett báró Feilitzsch Berthold ünnepélyes beiktatása czéljából folyó évi május hó 8-án, délelőtt 10 órakor, Nyíregyházán, a vármegyeháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tártand, melyre a bizottság tagjait tisztelettel meghívom. Nyiregyháza, 1897. ápril 30. Mikecz János, alispán. A beiktatási ünnepély sorrendje a következő: 1. Őméltósága kíséretével a Debreczen felől jövő vonattal Nyíregyházára május hó 7-dikén d. u. 5 óra 18 perczkor érkezik. 2. A vasúti induló háznál a bizottsági tagok és képviselőtestületi kiküldöttek állal fogadtalik és Bencs László, Nyíregyháza város polgármestere által üdvö­zölletik. 3. Bevonulás a vasúti pályaháztól a vármegye­házára, hol a tisztviselői kar élén őméltóságát az alispán fogadja és üdvözli. 4. Ösmerkedési estély a Korona szállóban este 8 órakor. 5. Bendkivüli beiktató közgyűlés a vármegyei szék­ház nagytermében május 8-dikán d. e. 10 órakor, és pedig: elnöki megnyitó beszéd, mely után őméltóságát és kíséretét egy küldöttség meghívja, a megjelent főis­pán a hivatalos esküt leleszi, melynek megtörténtével a vármegye közönsége nevében őt az alispán üdvözli, ki erre a törvényhatósághoz intézett beszédjében válaszol s amennyiben további felszólalások nem történnek, a köz­gyűlést berekeszti. 6. A közgyűlés berekesztése után őméltósága hiva­talos helyiségeiben a küldöttségek tisztelgéseit fogadja, mely tisztelgések sorrendje a helyszínén fog a főispáni hivatalban a küldöttségeknek tudomására hozatni. 7. Társas ebéd a Korona szálló nagytermében d. u. l'/j órakor. 56 63. K. 1897. Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. belügyminister ur a dadai alsó járás főszolgabirájához alkalmazandó második dijnoki állás rendszeritésére irányuló 17/97 Bgy. számú közgyűlési határozat közhírré tételét elrendelvén, a jelzett határoza­tot oly felhívással közlöm, miszerint azt a községi elöl­járók, illetve Nyiregyháza város polgármestere az 1886 évi XXI t. czikk 7-ik §-a és a 447/895 számú szabály­rendelet rendelkezései értelmében azonnal tegyék közhírré az ezt igazoló bizonyítványokat pedig 8 nap alatt a já­rási főszolgabirákhoz — a polgármester közvetlenül hoz­zám — terjesszék be. A föszolgabiráknak kötelességévé teszem, hogy a beérkezett bizonyítványokat sürgetés be­várása nélkül 20 nap alatt mutassák be. Nyíregyháza, 1897. ápril. 29-én. Mikccz János, alispán. Szabolcsvármegye közönsége részéről Nyíregyházán, az 1897. évi márczius hó 12-én folytatólag tartott rend­kívüli közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 17. Bgy. 3133. K. 1897. Tárgyalás alá vétetett a dadai alsó járás főszolga­birájának azon jelentése, melyben a vezetése alatt álló hivatalhoz egy állandó napdijasi állás rendszeresítése iránt folyamodik. elvégzésére a jelenlegi személyzet egyáltalában nem ele­gendő, s ezen körülmény a dadai alsó járás szolgabírói hivatalára nézve is, hová a becsatolt kimutatás szerint az elmúlt év folyamán 2122 ügydarabbal több érkezett be, mint az előző évben, — beigazolva van, — s miután éppen ezen körülmény folytán már a tiszai, kis-várdai, nagy-kállói és nyir-bátori járásokban két-két napdijas irnok lett alkalmazva, mig a dadai alsó járásban most is csak egy működik, holott ezen járásban is, tekintve ennek lélekszámát s nagy területi kiterjedését s az ezen körülmények folytán előálló nagy . forgalmat, — erre szintén feltétlenül szükség volna, mert a nagymennyiségű beadványok beiktatása, mutató könyvek vezetése, irat­tározás, kiadmányozás és leirás, valamint a nagy számú nyilvántartások vezetésére, az eddig alkalmazott egy irnok­és egy dijnokból álló kezelőszemélyzet elégleien: folya­modó főszolgabíró kérelmének hely adatiks a vezetése alatt álló hivatalhoz még egy napdijasi állásnak a f. évi márczius bó 10-től 30 forint havi dijjal, a vármegyei házipénztár megtakarításai terhére leendő alkalmazásbavétele hatá­rozatilag kimondatik, s ezen határozat jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetik. Miről a magy. kir. belügyminiszter felterjesztésen, a vármegye alispánja és Dobos Imre főszolgabíró jegyző­könyvi kivonaton ért sittetnek. Kelt mint fent. Kiadta: Sipos Béla, Ib. főjegyző. Szabolcs vármegye alispánjától. 6015. K. Í897." A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek f. évi 6577 sz. alatt kiadott rendeletét, melyben a gyári keres­kedői és iparos segédek és segéd munkásokra kivetendő útadók előírása, kezelése és behajtása iránt intézkedik, tudomásul vétel és alkalmazkodás végett másolatban közlöm. Nyíregyháza, 1897. ápril. 6-án. Mikecz János, alispán. (Másolat. 6015/97. K. számhoz.) 6577/1897 szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Körrendelet. Vala­mennyi vármegye és önálló törvényhatósági joggal fel­ruházott város közönségének (Budapest fővárost és Fiumét kivéve). A kereset adóról szóló 1875 évi XXIX t. cz. 11 §-a értelmében a gyáii kereskedői cs iparos segédek és segédmunkások kereset adóját a munka adók fizetők, de jogokban áll az általuk befizetett adó tartozást az illetők béréből levonni. Ezen törvényes rendelkezés ana­lógiája alapján az 1890 évi I. t. cz. végrehajtása iránt 1892 évi márczius hó 31-én. 15322 sz. a. kiadott ula­tasitás II. csoport 15. §. 19. pontjának határozmányai­hoz képest a gyári kereskedői és iparos ségédek és se­géd munkásokra a szóban forgó kereset adó után az 1890 évi I. t. cz. 23 §-a értelmében kivetendő útadó szintén a munka adóra vettetik ki s tőle hajtatik be, de viszont azon joga, hogy az általa fizetelt ezen adót, az illető béréből levonásba hozhassa, a hivatkozott utasítás II. csoport I 5. §. (8. e.) pontja szerint fenntartatott. Az 1875 évi XXIX. t. cz. idézett rendelkezéseinek alkalma­zásában ujabban azon gyakorlat követtetett, hogy a se­gédek adója oly e-etekben is a munka adótól követelte­tett, midőn a munka adónak nem áll módjában a levo­oást érvényesíteni. E méltánytalanság megszüntetése iránt a pénzügyminiszter ur az 1894 évi február bó 14. 8850 sz. a. kiadott és a „Magyarországi rendeletek tára' 1894 folyó 58 számában közzétett körrendeletével saját, hatás körében intézkedett. Mivel pedig az emiitett gyakorlat a fennlebb elmondottakból kifolyólag az útadó behajtásá­nál előálott, azon egyöntetűség megóvása érdekében s méltányosságból az útadó kivetését és beszedését illető­leg a következőket rendelem: 1., Mivel a kereset adó a fentebb idézett pénzügyminiszteri rendelet szerint 1894 évtől kezdőleg vetendi ki s irandó elő a gyári, kereske­dői és iparos segédekre és segéd munkásokra de ezen kereseti adóra eső útadó 1895-től kezdve szintén köz­vetlenül a segédek és segéd munkások neve alatt vetendő ki és irandó elő. 2. a.) Az állandóan alkalmazott segé­dek és segéd munkások útadója attól a munka adótól szedendő be, kinél a segéd illetve segéd munkás az ut­adótartozás esedékessége napján alkalmazásban áll. A munka adó azon joga, hogy a lefizetett útadót az illető kötelezett béréből levonhatja: továbbra is érvényben marad, b.) Az állandóan alkalmazva nem levő segédek és segéd munkások útadója minden esetben (te' át akkor is. ha a kereset adón kivül más á lami adóval is megvannak róva) közvetlenül maguktól a kötlezeltektől szedendő be. 3. Azon gyári kereskedői és iparos segédekre és segédmunká­sokra kik az 1890. évi I. t. cz. 2i §-ában felsorolt egyenes adok egyikével sincsenek megróva, ez utóbb hivatkozott törvény 25 §-a értelmében az e §-ban megállapított három kézi napszámnak megfelelő útadó vetendő ki. — 4. Ha a nevezett segédekre és segéd munkásokra a kereset adón kivül iná* ugyancsak útadó alapul szolgáló állami egyenes adó van előírva, ez esetben az egyenes adók összegezendők s az útadó az összesített egyenes adó összeg után vetendő ki. — Az ekként kivetett útadó, ha az a törvényes minimumot meg nem haladja, a munka adótól, ellenkező esetben pedig a kötelezettől magától szedendő be. A munkaadó a minimum erejéig és utóbbi esetben is szavatol. — A fentiek alapján az 1890. évi I. t. cz. végrehajtása tárgyában hivatali elődöm állal 1892. év< márczius hó 31-én I53J2 szám alatt kiadott utasítás II. csoport 15 § a 19 és 20 pontjainak jelen rendeletemmel ellentétben álló rendelkezéseit ezennel hatályon kivül helyezem. — Budapest 1897. márczius 17. A miniszter helyett: Csörgeő s. k. államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 6932 . K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. Értesitem, hogy a Mándok községben levő összes kutyák egy veszett eb kóborlása következtében 40 napi zár alá helyeztettek. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikccz János, alispán. Szabolcs vármegye alispánjától. 7026. K. Iö97. Értesítem, bogy a Thuzsér községben levő összes kutyák egy veszett eb kóborlása következtében 40 napi zár ala vétetnek. Nyiregyháza, 1897. ápril. 23-án. Mikccz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6931. K. 18977 Értesitem, hogy Bezdéd községben Berkovics Ignácz ottani lakos 2 drb. lova rühkór miatt 30 napi zár alá helyeztetett. Nyiregyháza, 1897. ápril. '20-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6866. K. 1897. Hivatkozva a folyó évi márczius hó 21-én kelt 4990 K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Dögbe községben Jánvári András ottani lakos 3 drb. lovára rühkór miatt elrendelt zár a folyó hó 15-én fel­oldatott. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 6909. K. ' 1897. Értesitem, bogy Ujfehérló községben Brutóczky József ottani lakos kárára egy drb. ló takonykórban el­hullóit, Ujfehértó községben miután az elhullott állit más állattal nem érintkezett, zár elrendelésének szüksége fenn nem forgott, amennyiben azonban a ló nyíregyhá­zán a f. hó 10-én tartott heti vásáron Tóth József kótaji lakostól vétetett, — a szükséges óvintézkedéseknek ezen községben leendő azonnali foganatba vételére a bogdányi járás "főszolgabirája felhívatott. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikecz János, alispán. Szabolcsvarmegye alispánjától. Határozat. Miután kóztudomásu dolog, hogy az ujabb törvény­hozási és felsőbb hatósági intézkedések következtében a közigazgatás minden ágában bekövetkezett rohamos fejlődés által oly munkaszaporulat állott elő, melynek MaTszámunklioz egy és fél iv melléklet van csatolvr. 6865. K. 1 897. Hivatkozva f. évi márczius hó 21-én kelt 4991. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Papp községben Kocsi István oltani lakos 2. drb. lovára rüh­kór miatt elrendelt zár a folyó hó 15-én feloldatott. Nyiregyháza, 1897. ápril. 20-án. Mikecz János, alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents