Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-25 / 17. szám

XVIII, évfolyam. 17. szám. Nyíregyháza, 1897. április 25, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. bolcsvArmegys hivatalos lapja A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Égés?, évre 4 forint. Fél évre 2 , Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egés'. évre csak két forint. Megjelenik: hetenliint egyszer, vasárnapon Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l

aP szellemi részét képező külileménrek, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a 3zerkesztő czim

e alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: z- - > hí^ , . . , . . Minden négyszer hasábozott petit sor eaysz r lamlasok Joba Elek kiadó-tulajdonos f

o„"jfl í , levelek csak ismert kez ktol közlése s kr.: többszöri ketté* esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . . . e" Kincstári bélyegiij fejé en, minden egyes biríTánnsykv há7Í int^n^ít- •„ kéziratok csak világos kívánatra s az detés útin 30 kr. fizette ik. (janöszky haz) intézendok. Jiető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények d.ja soronkint 10 kr Hird0tÓ33k elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten Haasenslein és Vogler irodájában Becsben, Pragaban és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, fl 26. K. 1897. Szabolcs vármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye törvényhatóságánál üresedésben levő s 600 forint évi fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott IV-ik aljegyzői állás folyó évi május hó 11-én tartandó rendes közgyűlésen választás által batöltetni fogván, a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám a folyó évi május hó 10-ig — mint záros határidőig — nyújtsák be. Nyíregyházán, 1897. április 20-án. Mikeez János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. (Í9

91. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 1894• évi XII. törvény VlI-ik fejezetében foglalt rendelkezés szerint köteles minden birtokos a fák rügyeinek fakadása előtt fáit és bokrait a hernyófészkektől és lepketojásoktól megtisztítani s az összegyűjtött hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. Köteles ezenkívül a később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenése alkalmával azokat megfelelő módon pusztítani.' Köteles továbbá minden birlokos birtoka egész területén a szerb tövist virágzása előtt, az arankát pedig megjelenése után azonnal alkalmas módon eltávolítani. Ugyancsak a jelzett törvény fentebb idézett VlI-ik fejezetében kötelességévé van téve az elöljáróságnak, hogy aki a kártékony állatok és növények meghatározott időben rvaló irtását elmulasztja, helyette az irtást a községi elöljáróság a mulasztó költségére végeztesse. Mindeme rendelkezések pontos betartása a nemzeti közvagyon megóvásának egyik igen lényeges biztositékát képezvén, amidőn a.nnak végrehajtására nézve évről-évre kiadni szokott rendeleteimhez hasonló módon a közönség figyelmét ezúttal is felhívom, egyidejűleg Nyíregyháza város és a községek elöljáróságát utasítom, miszerint ugy saját maguk közvetlenül, mint a községek és egyesek által felfogadott mező- és hegyőrök utján a birtokosok eme tevékenységét hathatósan ellenőrizzék, kötelességük A „NYIRVIDEK*

4 TÁRCZAJA, Gróf Széchenyi Istvánról. (Vége). A reformátornak mily felséges megnyilatkozása ez, az emberszeretetnek apotheozisa ,az ember, mint ember érhesse el a disz legmagasabb fokát", nem hangzauak e ezeq szavai güuy gyanánt felénk és századvégi viszonyainkra? Nem álluuk-e hátrább felfogásainkkal ma a 19-dik század végnapjaiban, mint állott Síéchenyi a Század küszöbén. — Akkor a társadalom két osztályra volt tagolva, a mi társadalmunk ninc-t e jobban szerte bontva? ós a polgárság maga ninc-s-e pártokra, feleke zetekre szaggatva, előítéletektől eltelve, raug és czimkórságtól elkapitva? s vájjon korunkban csakugyan „szép lélek, csinoiru't ész, szorgalom és jellemtisztaság" azon lépcső, mely előmenetelünket jobban biztosítja, vagy taláu a köztanácskozás termeibe, vagy tán a t parlamentbe nagy tudás, gazdag tapasztalat, kristály tiszta jellem, lelki felsőbbség, hivatás és szerzett érdemek juttatják ma az embert?! — Erre ki-ki adja meg magának a feleletet! Széchenyinek feutidézett szavaiból látjuk, hogy hazánkban a " uépjognak ő volt első szószólója és bajnoka ; a parasztság szomorú állapota m ghatotta ós szám talauszor feljajdult 9 millió jobbágy sorsának j ivításáért, a kiket a magyarság utolsó zálogának, reményének és fentartójának hirdet ós főleg neki köizönheti a dézsma és robot eltörlését, saját felszabadulását s polgárjogait, melyekre biítos kezekkel a talajt előkészítette s mit tapasztalunk, hogy a köznép megváltóját alig ismeri -s midőn márczius 15-ét miut a szabadság derengését, htjnalhasadását üuuepeljük, nem emelkedik haog, mely & köznépet kitanítaná, hogy szivvórével küzdött érte gróf Szécheuyi litván, hogy a jogegyenlőség eszméjét teljesítésére alkalmilag figyelmeztessék, eredménytelenség esetén pedig velük szemben a törvény 52 szakaszában elrendelt kényszer irtást alkalmazzák. Nyíregyházán, 1897. évi április hó 10-én. Mikeez János, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától 5720. K. 1897. A megüresedett petneházai körjegyzőségre vonalko zó pályázati hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1897. márczius hó 30-án. Mikeez János, alispán. 2294,97. K. Pályázati hirdetmény. A megüresedett petneházai körjegyzői állásra pályázatot nyitok. A körjegyzőséget Petneháza székhelylyel Petneháza és Laskod község képezi. A körjegyző évi javadalmazása szabad lakás, 400 frt fizetés, 45 frt, iroda átalány, 45 frt, fűtés, 10 írt fuvar, és szabályrendele•tileg megállapított munka dijak. A választás határidejéül f. évi tnájus hó 3-ik napja d. e. 10 óráját Petneháza község házához lüzöm ki. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az 1883.1. t. cz. 6. §. értelmében felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám ez évi május 1-ső napjáig, mint záros határidőig adják be. Kis-Várda, 1897. évi márczius hó 26-án. Ana- alossy Pál, főszolgabíró. 7°i897

^ Szabolcsvármegye alispánjától. Hirdetmény. A községi jegyzői szigorlatok a folyó év május hó 23-án és 24-én fognak Nyíregyházán, a vármegyeháza kis tanácstermében megtartatni, felhivatnak azért mindazok, kik a jegyzői vizsgát ez alkalommal letenni óhajtják, hogy kérvényeiket az 1883. évi I. t.-cz. értelmében megkívántató okmányokkal felszerelve hozzám legkésőbb május hó 20-ig beadhatják. Egyidejűleg figyelmeztetem vizsgázni akarókat, hogy azt, miszerint mint jegyzői gyakornokok, vagy mint segédj^gyzők a vármegyei jegyzői egylet elnökéhez már egy évvel ezelőtt nyilvántartás végett bejelentve voltak s ezen egy év alalt ilyen alkalmazásban működtek, a jegyzői egylet elnökével igazoltassák. Nyíregyházán, 1897. április hó 20-án. Mikeez János, alispán. ő plántálta nemzete szivébe, mélyen és kiirthatlanul s ez az eszme nem veszhetett ki többé a magyar közéletből. Széchenyi nem tanulmányozta rendszeresen a nem zetek szervezetét. Utazásai közben érdeklődését és figyelmét a gazdasági fejlődés köti le. Beutazza egész Európát. Országokat lát, melyekben a haladás, a tudomány és cultura csodákat mivelt. Egy fényes és szebb életképe tárul fel előtte és e kép mélyen bevésődik képzeletébe. Szegény, tudatlau ós elmaradt nemzetét felakarja emelni, virágzásra, erőre és hatalomra segíteni és e végből keresi a magyar nemzet gazdasági előmenetelének feltételeit. A robot és dézsmában, az ősiségben, az egyéni tulajdon hiányában, a törvénykezés és közigazgatás mizériáiban, a törvény ellőtti egyen lőség, tőke ós hitel, kereskedői becsület ős munkásság, ipar, közlekedési eszközök és vállalkozási kedv hiányában találja a gazdasági gyarapodás akadályait. Ezen felolvasás szük keretében nem terjeszkedhetem ki egész részletességgel mindarra, mit a gazdasági gyarapodás akadályainak elhárítása és a gazdasági fejlődós előmozdítása érdekében tett, csak röviden utalok azon eszközökre, melyekkel kitűzött céljára tört. A rendi érdekek és intézmények döngetése után első gondja volt uemzeti érzületet gerjeszteni, közszellemet éleszteni, mely nélkül nemzeti feladatok meg nem valósithatók. E végből az újjászületés egyik tényezőjéül már 1820 ban hangoztatta, hogy Magyarország fővárosát Budipestnek kell elnevezni, Pestet Budával állandó híddal összekötni, az országnak egy szép és nagy központot teremteni, a hova édesgetni vélte magyar főurain kat és nemeseinket, kik külföldön keresték az élvezeteket, ezeknek a hazában akart kellemes szórakozást nyújtani, egyúttal a külföld figyelmét és érdeklődését felkelteni és a nemzeti élet fejlődése és az ország kereskedése szempótjából Budapestet kereskedelmi piaczczá, nagygyá, virágzóvá, világvárossá és kellemes tartózkodási helylyó tenni — s ennek elérése czéljából mindazon intézmó Le roi est mórt, vis-e le roi. Kállay András, Szabolcsvárrnegye volt főispánját szokatlan melegséggel, a mély gyökeret vert tisztelet tüntetésével csak néhány nappal ezelőtt búcsúztatta el Szabolcsvármegye a maga tömör egészében. Arai azt jelenti, hogy minden alkatrésze és tagozata a törvényhatóságnak belső hajlamból volt ott, midőn 8 esztendei fóispáui működés iránti elismerés volt kifejezésre jutatandó. A búcsúzás közvetlen és olyan meleg volt, amilyen a híres — uevezetes önfejű vármegyében ritkaság számba megy. A dekórum, s ,,az ugy illik" kiesett az indító okok közül. Ez adja meg Kállay Audrás főispáni' idejének kiváló erkölcsi jelentőségét. Ha ennek :i 8 eszteudőnek történeti eseményeiből akarnók konstruálni a volt főispán egyéuiségének fajsulyát. kevés fáradsággal ki lehetne emelni azon momentumokat, amelyek azt magasra fokozzák. A hivatalos tevékenységének eredményei szépen kiegészülnek társadalmi működése által. A szereplési irányok ilyetén kettéválasztásában megtaláljuk ama másik forrást, amelyből indokokat meríthetünk, hogy miért volt a távozása alkalmából az egész vármegye részéről demonstrált ragaszkodás és tisztelet oly meleg, oly benső. Abban a nagy hatáskörben és kötelezettségekkel, a inelylyel a főispáni állás felruházva van, sikereket szerezni elvégre is nem rendkívüli, de ebben a mi széthúzó, megosztott, czéltalanul barangoló vármegyei társadalmunk minden rétegében és tagozatában rokonszenvet, elismerést és hálát kivívni, — több, mint nehéz. Kállay András egyénisége ma körül van véve ennek az egység nélküli társadalomnak hálájával és rokonszenvével, bizonyítékául annak, hogy sokoldalú tevékenységével utat talált magányeket létesíteni, melyek egy világváros jellegéhez megkívántatnak. Ez vezette lóversenyek rendezésére, melylyel kettős érdeket kötött össze, a lótenyésztés nemzetgazdasági, tehát vagyonosodás érdekét és alkalom adását arra, hogy ezen sport iránt érdeklődő főurainkat a fővárosba gyűjtse s oda szoktassa. Az akkori közállapotok megértése végett felemlítem, hogy a lótenyésztés ezóge alatt kezdeményezett lóverseny tervének végrehajtása mily temérdek nehézségekbe ütközött, hogy az engedélyért magához a császárhoz kellett fordulnia, hogy a császár tervének Írásban bemutatására utasította Széchenyit s ennek megtörténtével csak hosszas sürgetésekre egy év után bírta ai engedélyt kieszközölni. A nemzeti újjászületés hasoueszközének egy caszinó alapítását tekintette, mely központja legyen a magyar előkelőségnek, s az értelmiségnek és kiválóbb polgároknak, a kiket tagokul óhajtott, bol módjában álljon regeneráló eszméit terjeszteni, üdvös eszmecserére s vitatkozásra tért nyitni, nemzeti érzületet és közszellemet nevelni, a lóversenyekre és a fővárosba rándulóknak kényelmes és kellemes szórakozás-i helyet teremteni, őket magyarosítani és a magyarságnak minél több híveket hódítani, a főranguakat egymással, a nemesi birtokos o.-ztálylyal, az értelmiséggel és polgárság kiválóbb képviselőiv -megismertetni, köztük közeledést létesíteni a társadalom Különböző osztályainak egymáshoz való simulását elősegíteni s ez uton a jogegyenlőség útjait egyengetni, egyszersmind a finomabb izlés, finomabb társalgási modor és lovagias szellemet szélesebb körben terjeszteni. Ez utóbbira azon időben nagy szükség volt, mert a lovagias elégtétel adása és vevése nem volt ismeretes és tettleges bántalmazások gyakran előfordultak. 1833. évben gróf Andrássyuál egy Füzesséry és egy Tisza felpofozták egymást az egész vendégsereg szeme láttára és l-'üzesséry vonakodott megvívni. Széchenyi sérMai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.