Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-04-25 / 17. szám

XVIII, évfolyam. 17. szám. Nyíregyháza, 1897. április 25, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. bolcsvArmegys hivatalos lapja A SZABOLCS VÁRMEGYEI KÖZSÉGI JEGYZŐK EGYLETÉNEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: postán vagy helyben házhoz hordva : Égés?, évre 4 forint. Fél évre 2 , Negyed évre 1 „ A községi jegyző és tanító uraknak egés'. évre csak két forint. Megjelenik: hetenliint egyszer, vasárnapon Az előfizetési pénzek, megrendelések s a A l aP szellemi részét képező külileménrek, lap szétküldése tárgyában leendő felszó- a 3zerkesztő czim e alatt kéretnek beküldeni Hirdetési dijak: z- - > hí^ , . . , . . Minden négyszer hasábozott petit sor eaysz r lamlasok Joba Elek kiadó-tulajdonos f o„"jfl í , levelek csak ismert kez ktol közlése s kr.: többszöri ketté* esetében 4 kr. könyvnyomdájához iskola-utcza 8. szám . . . e" Kincstári bélyegiij fejé en, minden egyes bir­íTánnsykv há7Í int^n^ít- •„ kéziratok csak világos kívánatra s az detés útin 30 kr. fizette ik. (janöszky haz) intézendok. Jiető költségére küldetnek vissza A nyilt-térl közlemények d.ja soronkint 10 kr Hird0tÓ33k elfogadtatnak lapunk részére a kiadó-hivatalban (II. kerület iskola-utcza 8-ik szám); továbbá: Goldberger A. V. által Budapesten Haasenslein és Vogler irodájában Becsben, Pragaban és Budapesten, valamint Németország és Sveicz fővárosaiban és Dorn & Comp. által Hamburgban. Hivatalos rész, fl 26. K. 1897. Szabolcs vármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Szabolcsvármegye törvényhatóságánál üresedésben levő s 600 forint évi fizetés és 100 frt lakpénzzel java­dalmazott IV-ik aljegyzői állás folyó évi május hó 11-én tartandó rendes közgyűlésen választás által batöltetni fogván, a pályázni kívánókat felhívom, hogy törvényes minősitvényüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvé­nyüket hozzám a folyó évi május hó 10-ig — mint záros határidőig — nyújtsák be. Nyíregyházán, 1897. április 20-án. Mikeez János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. (Í9 91. K. 1897. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgár­mesterének és a községek elöljáróinak. A mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló 1894• évi XII. törvény VlI-ik fejezetében foglalt rendelkezés szerint köteles minden birtokos a fák rügyeinek fakadása előtt fáit és bokrait a hernyófészkektől és lepketojások­tól megtisztítani s az összegyűjtött hernyófészkeket és hernyótojásokat elégetni. Köteles ezenkívül a később mutatkozó kártékony hernyók, valamint a cserebogarak tömeges megjelenése alkalmával azokat megfelelő módon pusztítani.' Köteles továbbá minden birlokos birtoka egész terü­letén a szerb tövist virágzása előtt, az arankát pedig meg­jelenése után azonnal alkalmas módon eltávolítani. Ugyancsak a jelzett törvény fentebb idézett VlI-ik fejezetében kötelességévé van téve az elöljáróságnak, hogy aki a kártékony állatok és növények meghatározott idő­ben rvaló irtását elmulasztja, helyette az irtást a községi elöljáróság a mulasztó költségére végeztesse. Mindeme rendelkezések pontos betartása a nemzeti közvagyon megóvásának egyik igen lényeges biztositékát képezvén, amidőn a.nnak végrehajtására nézve évről-évre kiadni szokott rendeleteimhez hasonló módon a közönség figyelmét ezúttal is felhívom, egyidejűleg Nyíregyháza vá­ros és a községek elöljáróságát utasítom, miszerint ugy saját maguk közvetlenül, mint a községek és egyesek által felfogadott mező- és hegyőrök utján a birtokosok eme tevékenységét hathatósan ellenőrizzék, kötelességük A „NYIRVIDEK* 4 TÁRCZAJA, Gróf Széchenyi Istvánról. (Vége). A reformátornak mily felséges megnyilatkozása ez, az emberszeretetnek apotheozisa ,az ember, mint ember érhesse el a disz legmagasabb fokát", nem hangzauak e ezeq szavai güuy gyanánt felénk és századvégi viszo­nyainkra? Nem álluuk-e hátrább felfogásainkkal ma a 19-dik század végnapjaiban, mint állott Síéchenyi a Század küszöbén. — Akkor a társadalom két osztályra volt tagolva, a mi társadalmunk ninc-t e jobban szerte bontva? ós a polgárság maga ninc-s-e pártokra, feleke zetekre szaggatva, előítéletektől eltelve, raug és czim­kórságtól elkapitva? s vájjon korunkban csakugyan „szép lélek, csinoiru't ész, szorgalom és jellemtisztaság" azon lépcső, mely előmenetelünket jobban biztosítja, vagy taláu a köztanácskozás termeibe, vagy tán a t parlamentbe nagy tudás, gazdag tapasztalat, kristály tiszta jellem, lelki felsőbbség, hivatás és szerzett érde­mek juttatják ma az embert?! — Erre ki-ki adja meg magának a feleletet! Széchenyinek feutidézett szavaiból látjuk, hogy hazánkban a " uépjognak ő volt első szószólója és baj­noka ; a parasztság szomorú állapota m ghatotta ós szám talauszor feljajdult 9 millió jobbágy sorsának j ivításáért, a kiket a magyarság utolsó zálogának, reményének és fentartójának hirdet ós főleg neki köizönheti a dézsma és robot eltörlését, saját felszabadulását s polgárjogait, melyekre biítos kezekkel a talajt előkészítette s mit tapasztalunk, hogy a köznép megváltóját alig ismeri -s midőn márczius 15-ét miut a szabadság derengését, htjnalhasadását üuuepeljük, nem emelkedik haog, mely & köznépet kitanítaná, hogy szivvórével küzdött érte gróf Szécheuyi litván, hogy a jogegyenlőség eszméjét teljesítésére alkalmilag figyelmeztessék, eredménytelenség esetén pedig velük szemben a törvény 52 szakaszában elrendelt kényszer irtást alkalmazzák. Nyíregyházán, 1897. évi április hó 10-én. Mikeez János, alispán. Szabolcsvárrnegye alispánjától 5720. K. 1897. A megüresedett petneházai körjegyzőségre vonal­ko zó pályázati hirdetményt szabályszerű közhírré tétel végett közlöm. Nyíregyháza, 1897. márczius hó 30-án. Mikeez János, alispán. 2294,97. K. Pályázati hirdetmény. A megüresedett petneházai körjegyzői állásra pályá­zatot nyitok. A körjegyzőséget Petneháza székhelylyel Petneháza és Laskod község képezi. A körjegyző évi javadalmazása szabad lakás, 400 frt fizetés, 45 frt, iroda átalány, 45 frt, fűtés, 10 írt fuvar, és szabályrendele­•tileg megállapított munka dijak. A választás határidejéül f. évi tnájus hó 3-ik napja d. e. 10 óráját Petneháza község házához lüzöm ki. Felhívom a pályázni kívánókat, hogy az 1883.1. t. cz. 6. §. értelmében felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám ez évi május 1-ső napjáig, mint záros határidőig adják be. Kis-Várda, 1897. évi márczius hó 26-án. Ana- alossy Pál, főszolgabíró. 7°i897 ^ Szabolcsvármegye alispánjától. Hirdetmény. A községi jegyzői szigorlatok a folyó év május hó 23-án és 24-én fognak Nyíregyházán, a vármegyeháza kis tanácstermében megtartatni, felhivatnak azért mind­azok, kik a jegyzői vizsgát ez alkalommal letenni óhajt­ják, hogy kérvényeiket az 1883. évi I. t.-cz. értelmében megkívántató okmányokkal felszerelve hozzám legkésőbb május hó 20-ig beadhatják. Egyidejűleg figyelmeztetem vizsgázni akarókat, hogy azt, miszerint mint jegyzői gyakornokok, vagy mint se­gédj^gyzők a vármegyei jegyzői egylet elnökéhez már egy évvel ezelőtt nyilvántartás végett bejelentve voltak s ezen egy év alalt ilyen alkalmazásban működtek, a jegyzői egylet elnökével igazoltassák. Nyíregyházán, 1897. április hó 20-án. Mikeez János, alispán. ő plántálta nemzete szivébe, mélyen és kiirthatlanul s ez az eszme nem veszhetett ki többé a magyar közéletből. Széchenyi nem tanulmányozta rendszeresen a nem zetek szervezetét. Utazásai közben érdeklődését és figyel­mét a gazdasági fejlődés köti le. Beutazza egész Európát. Országokat lát, melyekben a haladás, a tudomány és cultura csodákat mivelt. Egy fényes és szebb életképe tárul fel előtte és e kép mélyen bevésődik képzeletébe. Szegény, tudatlau ós elmaradt nemzetét felakarja emelni, virágzásra, erőre és hata­lomra segíteni és e végből keresi a magyar nemzet gazdasági előmenetelének feltételeit. A robot és dézsmában, az ősiségben, az egyéni tulajdon hiányában, a törvény­kezés és közigazgatás mizériáiban, a törvény ellőtti egyen lőség, tőke ós hitel, kereskedői becsület ős munkásság, ipar, közlekedési eszközök és vállalkozási kedv hiányában találja a gazdasági gyarapodás akadályait. Ezen felolvasás szük keretében nem terjeszkedhetem ki egész részletességgel mindarra, mit a gazdasági gyara­podás akadályainak elhárítása és a gazdasági fejlődós előmozdítása érdekében tett, csak röviden utalok azon eszközökre, melyekkel kitűzött céljára tört. A rendi érdekek és intézmények döngetése után első gondja volt uemzeti érzületet gerjeszteni, közszellemet éleszteni, mely nélkül nemzeti feladatok meg nem való­sithatók. E végből az újjászületés egyik tényezőjéül már 1820 ban hangoztatta, hogy Magyarország fővárosát Budipestnek kell elnevezni, Pestet Budával állandó híddal összekötni, az országnak egy szép és nagy köz­pontot teremteni, a hova édesgetni vélte magyar főurain kat és nemeseinket, kik külföldön keresték az élvezeteket, ezeknek a hazában akart kellemes szórakozást nyújtani, egyúttal a külföld figyelmét és érdeklődését felkelteni és a nemzeti élet fejlődése és az ország kereskedése szem­pótjából Budapestet kereskedelmi piaczczá, nagygyá, virágzóvá, világvárossá és kellemes tartózkodási helylyó tenni — s ennek elérése czéljából mindazon intézmó Le roi est mórt, vis-e le roi. Kállay András, Szabolcsvárrnegye volt főis­pánját szokatlan melegséggel, a mély gyökeret vert tisztelet tüntetésével csak néhány nappal ezelőtt búcsúztatta el Szabolcsvármegye a maga tömör egészében. Arai azt jelenti, hogy minden alkatrésze és tagozata a törvényhatóságnak belső hajlamból volt ott, midőn 8 esztendei fóispáui működés iránti elismerés volt kifejezésre juta­tandó. A búcsúzás közvetlen és olyan meleg volt, amilyen a híres — uevezetes önfejű vármegyé­ben ritkaság számba megy. A dekórum, s ,,az ugy illik" kiesett az indító okok közül. Ez adja meg Kállay Audrás főispáni' idejének kiváló erkölcsi jelentőségét. Ha ennek :i 8 eszteudőnek történeti ese­ményeiből akarnók konstruálni a volt főispán egyéuiségének fajsulyát. kevés fáradsággal ki lehetne emelni azon momentumokat, amelyek azt magasra fokozzák. A hivatalos tevékenysé­gének eredményei szépen kiegészülnek társa­dalmi működése által. A szereplési irányok ilyetén kettéválasztásában megtaláljuk ama másik forrást, amelyből indokokat meríthetünk, hogy miért volt a távozása alkalmából az egész vármegye részéről demonstrált ragasz­kodás és tisztelet oly meleg, oly benső. Abban a nagy hatáskörben és kötelezettsé­gekkel, a inelylyel a főispáni állás felruházva van, sikereket szerezni elvégre is nem rend­kívüli, de ebben a mi széthúzó, megosztott, czéltalanul barangoló vármegyei társadalmunk minden rétegében és tagozatában rokonszenvet, elismerést és hálát kivívni, — több, mint nehéz. Kállay András egyénisége ma körül van véve ennek az egység nélküli társadalomnak hálá­jával és rokonszenvével, bizonyítékául annak, hogy sokoldalú tevékenységével utat talált magá­nyeket létesíteni, melyek egy világváros jellegéhez megkívántatnak. Ez vezette lóversenyek rendezésére, melylyel kettős érdeket kötött össze, a lótenyésztés nemzetgazdasági, tehát vagyonosodás érdekét és alkalom adását arra, hogy ezen sport iránt érdeklődő főurainkat a fővárosba gyűjtse s oda szoktassa. Az akkori közállapotok megértése végett felemlí­tem, hogy a lótenyésztés ezóge alatt kezdeményezett ló­verseny tervének végrehajtása mily temérdek nehézsé­gekbe ütközött, hogy az engedélyért magához a császár­hoz kellett fordulnia, hogy a császár tervének Írásban bemutatására utasította Széchenyit s ennek megtörtén­tével csak hosszas sürgetésekre egy év után bírta ai engedélyt kieszközölni. A nemzeti újjászületés hasoueszközének egy caszinó alapítását tekintette, mely központja legyen a magyar előkelőségnek, s az értelmiségnek és kiválóbb polgárok­nak, a kiket tagokul óhajtott, bol módjában álljon re­generáló eszméit terjeszteni, üdvös eszmecserére s vi­tatkozásra tért nyitni, nemzeti érzületet és közszellemet nevelni, a lóversenyekre és a fővárosba rándulóknak kényelmes és kellemes szórakozás-i helyet teremteni, őket magyarosítani és a magyarságnak minél több hí­veket hódítani, a főranguakat egymással, a nemesi bir­tokos o.-ztálylyal, az értelmiséggel és polgárság kiválóbb képviselőiv -megismertetni, köztük közeledést létesíteni a társadalom Különböző osztályainak egymáshoz való simulását elősegíteni s ez uton a jogegyenlőség útjait egyengetni, egyszersmind a finomabb izlés, finomabb társalgási modor és lovagias szellemet szélesebb kör­ben terjeszteni. Ez utóbbira azon időben nagy szükség volt, mert a lovagias elégtétel adása és vevése nem volt ismeretes és tettleges bántalmazások gyakran előfordul­tak. 1833. évben gróf Andrássyuál egy Füzesséry és egy Tisza felpofozták egymást az egész vendégsereg szeme láttára és l-'üzesséry vonakodott megvívni. Széchenyi sér­Mai számunkhoz egy iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents