Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1897-04-18 / 16. szám
„N Y f R V I t> É K." emlékeddel mindig élni fogsz velünk s ha nagyon sokszor ajkunkra veszünk; az igazság, a munka, az elvhűség, a magyarság, a vendégszeretet lypusa jelenik meg előttünk . . . Legyen hát hamvaidnak könnyű a föld, legyen áldott a te emlékezeted! Hisz nagyou reá szolgáltál! Isten veled! * * * A boldogult elhunytáról a következő gyászjelentéseket vettük. Ö/.v. Lányi Autainé szül. Mikecz Ju'iánna s gyer mekei E.z-tebei, Jenő, Iiona, Autal és Imre, v.lamint az elhuuytnak elsó házasságából született leánya Z u zsánna ferj. Halka Isivánne és gyermekei, fájda.otu ó. megtört szívvel tudatják a legszeretőbb férj ek - iej/ gondosabb edesatyauak és nagyatyának Lányi Antalnak Oros község jegyzőjének s Szabó.CiVármegye oizottsagi tagjának, folyó 1897. évi ápril hó 16 án, élete 65 ik, boldog házassága 21 ik évében, hosszas szenvedés után törtónt gyászos elhunytát. Hült tetemei folyó hó 18 án délután 3 órakor fognak, az evaug. ref. egyház szertar tása szerint, visszaadatni az anyaföldnek. Oros, 1897. április 16. Munkás életével kiérdemelt nyugalma csendes, emléke áldott legyen. Oros község közönsége mély fájdalomtól lesújtott szívvel jelenti, anytgi ós szellemi, valamint erkölcsi jólétéért 25 év óta buzgóaD, odaadással, sikerrel működött felejthetetlen jegyzőjének, tekintetes Lányi Antal urnák, S'.abolcsvármegye törvéuyhitósági bizottsági tagjának folyó 1897. évi ápril hó 16 án hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. Az elhaltnak hült tetemei e hó 18 án d.u. 3 órakor fognak az orosi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Oros, 1897. április hó 16 Emló kezet, a közönség el nem enyésző hálája lengjen mind örökké az elhunyt porai felett! — Kinevezés. Az igazságügyminiszter Horváth Miklóst a t.-löki kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — Két nevezetes kérdés. A m. kir. belügyminiszter vármegyei közdolgaiuk két nevezetes kérdésében való döntéséről értesítette leiratilag a vármegye közönségét. Az első a Nyhegyházán építendő törvényhatósági közkórház kérdése, amelyre nézve — köztudomás szerint — a vármegye közönsége legutóbb tartott közgyűlésen azt a határozatot hozta, hogy a kórházépítés ügyének további tárgyalását Nyíregyháza város önállósitási törekvésére való tekintettel s e mozgalom eldőléséig — felfüggeszti A belügyminiszter a közgyűlés e határozatát megsemisitette. Másik leiratában pedig tudatta a belügyminszter a vármegye közönségével, hogy Nyíregyháza város képviselőtestületének, a vármegye közgyűlése által a katona beszállásolási terhekhez való hozzájárulás kérdésében hozott vármegyei közgyűlési határozat ellen való felebbezését elvetette. — Széchenyi ünnepély. Széchenyi ünnepélyt rendezett e hó 11-én a „Korona szálló" dísztermében a helybeli kereskedő ifjak egylete. Egy kicsi, szerény egylet, melynek talán létezéséről is csak a közönség kis része bírt eddig tudomással, estélyt rendezett a nagy közönségnek. És akár az ünnepélyt rendező egyesületet, aTíár a városunk notabilistái közül kikerült közreműködőket, vagy valamennyit együtt illeti az érdem, — de a Széchenyi ünnepély a szó teljes értelmében fényesen sikerült. És ha mindenkinek, aki azon jelen volt, kijutott az őt!megillető jutalom: a közreműködőknek a figyelem, az elösmerés, a taps, a hallgatóságnak az a nem mindennapi élvezet, amelyben részesült, — legyen meg a kereskedő ifjak egyletének is az a jól megérdemelt jutalma, hogy elösmerésünket fejezzük ki azért, hogy oly irányban működik, amely neki csak dicséretére, tagjainak minden tekintetben hasznára és még a közönségnek is tanulságára, élvezetére szolgál. A műsor minden egyes pontja magában véve is teljes műélvezetet nyújtott.^ Először Benczy Gyula zenekara foglalta el az emelvényt és a „Teli Vilmos" opera nyitványának kitűnő előadásával érdemelte ki a közönség tetszésnyilvánítását, majd a dalárda adta elő Schuber „Fohász"-át a tőle megszokott precisitással. — A tapsvihar lezajlása után Halasi János ügyvéd olvasta fel gróf Széchenyi István életét és működését méltató, szép részletekben gazdag művét, melyet élőiről végig feszült figyelemmel hallgatott a nagyszámú közönség. Ezt követte Dömötör György helybeli r. k. lelkész szavalata. A közönség élénk tapssal fogadta e fiatal lelkész fellépését, aki már valóságos kedvenczévé nőtte ki magát. Arany János „Ssréchenyi emlékezete" czimü költeményét adta elő vervvel, lelkesedéssel, valódi érzéssel, sok hatással. Majd a dalárda által előadott Hymnus és ezután a Henczy által játszott indulóval véget ért az ünnepély. A díszteremből csaknem teljes szántban az étterembe vonult a közönség társas vacsorához, hol kedélyes hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt. Természetesen pohárköszöntőkben sem volt hiány. Halasi János felolvasásának közlését lapunk e száma tárczarovatában kezdjük meg. — Színészet Nyíregyházán. Komjáthy János, a debreczeni színház igazgatója, a jövő hó elején kitűnő társulatával városunkba jön. Legközelebb részletesen referálunk a kivá'ó színtársulat tagjairól, ide érkezésük idejéről s repertoirjukról. — Felhívás az „Eötvös-alap" ügyeben. A „Magyar országi tamiók hötvös-alupjá! gyűjtő es kezelő országos bizottsága" az 1896 évben befoiyt tiszta jövedelemből, valamiut a „Tauitók háza" alap'őkéjének kamatjaiból néhány száz es több ötven forintos ösztöndijat ós segélyösszeget alkotott sezen ösztöndijakra és segélyösszegekre jogos igényt tartható rendes tagokat felhívja, hogy e jótétemények elnyerése czéljából az „Eötvös alap'-ot gyüjtö — és kezelő bizottsághoz intézendő folyamodványaikat Budapestre, Likits Vendel igazgatóhoz, mint a központi bizottság titkárához küldjék be. A magyarországi tanítók Eötvös alapját áldozatra kész, nemes keblű tanférfiak alapították, a rendes tagok egy forintnyi évi tagsági dijaiból, lelkes tanügy barálok és jótékouyczélu intézetek kegyes adományaiból tartják fel s áldásos működése által büszkeségét képezi minden rendes tagjának, minden magyar népnevelőnek. A nemes czélu intézet jótéteményeiért csak azok a rendes tagok folyamodhatnak, a kik az egy forintnyi tagsági évdijat már legalább is öt izben beszolgáltatták, vagy a kik a 20 forintnyi örökös tagsági tőkét teljesen befizették. Minthogy a szabolcsmegyei általános tanitó egylet a Maevar országi tanítók „Eötvös-alapjá"-nak 11 é v óta"'alapító tagja 6 a kebelében működő helyi gyüjtőbizottság által t?t 1 D,\ glo Jí é Sf 61 eSZkÖZÖlt 5 a Jó'ékony alap javára 21 év óta 886 forintot gyűjtött és szolgáltatott be a központi pénztárba, a tan.tóegyietnek joga van az alap jotetemény e.nek elnyerésére a rendes tagok gyermekei őzül ugy a hazai egyetemeken, mint a felső tanintézetekben, tanitó és tanítónő k^pezdében tanuló szorgalmas és jó taneredmenyt igazoló, ugy szintén a segélyre szőrűit szegeuysor.-u tauitói özvegyeket, a kö/ponti osztó bizottságnak ajánlani; ennélfogva tisztelettel felhivom az alap osziöudijura vagy segélyezésre jogosult pályázókar : szíveskedjenek felszerelt kervenyeiket, ha egyetemi hal g itók, vagy kepe/.deszek, a folyó tanévről szó.ó bizonyítványaikat mellékelve f. é. juhus l-ig alólirotthoz bekuideni, hogy a kérvények a helyi gyüjtőbizottság igazolványával és ajánlatával a tanitóegyleti választmány elé terjesztessenek és kellő időben a központi o<ztóbizottság titkárához elküldessenek. Nyíregyháza 1897 évi április hó 15 én. Pazár István, az „Eötvös-alap' helyi gyüjtőbizottság elnöke. — A Ludovika akadémia alapítványi helyekre pályázók közül S epán E^k uti biztos Béla fia vissza 'épitt tulíutuüal ez idő szerint nem adja be pályáZ3.f át. — Anyakönyvi kinevezés. A belügyminiszter a nyirbaktai anyakönyvi kerületbe anyakönyvi helyettessé Sztráda István jegyzői írnokot nevezte ki. — Névváltoztatás. Cseffo Lajos és Cseffo Rozália vezeteknevüket, belügyminiszteri engedélylyel „Hajnal"-ra változtatták. — Értesités. A „Nyíregyházi izr. (Poel Zedek) segély egylet" f. ápr. hó 19 én (hétfőn) d. e. a hitk tanácstermében tisztújító — közgyűlést tart. A választó bizottság. — Gyiimölcsészeti tanfolyam. Vettük a következő sorokat: Tanügyünk helyes alapra fektetését s fokozatos emelkedését czélozza azon gyümölcsészeti tanfoly írnok rendezése, melyeket a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi miniszter úr az ország több helyén rendez, s melyek közül a legközelebbi tanfolyam ápril 5—14-ig Kolozs-Monostoron tartatott és tizennegyedikén nagyságos Molnár István úr kir. tanácsos s orsz. gyümölcsészeti miniszteri biztos jelenlétében tartott zárvizsgálattal végződött. E tanfolyamon megyénkből (Szabolcsmegyéből) is résztvett államköltségen két tanitó és vizsgázott dicséretesen, u. m.: Kollonay Dániel Pátroháról és Mészáros János B.-Szt.-Mihályról. A magas minisztériumnak úgy látszik, czélja: apostolokat képezni a gyümölcsészet terén, kik a nép között e hasznos és nemes ágnak szakszerű ismeret és tovább képzés utján terjesztői és meghonosítói legyenek. Tíz napi idő elég volt arra, hogy e szépismeretágat elméletileg és gyakorlatilag megkedveljük; elég volt arra, hogy nemes érzelem s erős akarat verjen gyökeret bennünk a szakszerű továbbképzésre — gyenge erőnkből kifolyólag Istennek segedelmével. -•- A nyíregyháziiparos-ifjuság önképzö-egylcte saját pénztára javára április hó 19 én, húsvét másod napján egyleti helyiségében családias jellegű zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: személyenkint 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogad tatnak s hirnapilag nyugtáztatnak. — A t. hölgyközönségnek. Kik olcsó és ízléses selyem, gyapjú és nyári mosó kelmét akarnak vásárolni, kérjék Weiner Mátyás, (Budapest, Andrássy út 3) legnagyobb dívatárűházának legújabb tavaszi mintagyüjteményét, melyet ingyen és bérmentve küldenek meg. Megirandó, hogy mily minőségű és körülbelül mily árú szövet vagy selyem-minta küldessék. — Jókai Mór uj kötete. Az „Athenaeuui Olvasótára" sorozatában Jókai Mórtól egy uj kötet jelent meg, cíime „Ne hagyd magad! és egyéb elbeszélések". Nincs talán olyan életviszony, a melyből Jókai Mór ne merített volna már tárgyat regényeihez és ebben mégis egy uj forrást nyitott; egy eddig teljesen ismeretlen térről, a fővárosi telekspekuláczió, e legmodernebb életviszonyból vette a „Ne hagyd magad" tárgyát és hőseit. Épen azért oly üdék, oly eredetiek ezek a közöttünk élő fővárosi alakok, kik most mint regényhősök vonulnak fel előttünk, habár a mindennapi életben oly sürüen találkozunk velük. Ezeket a rideg, önző jellemeket Jókai Mór kiapadhatatlan humorral rajzolta meg, sőt még bizonyos rokonszenvet érzünk a magát teljesen agyonépitő és agyonspekuláló becsületes hentesmestei iránt,kit az úgynevezett házépi'.ő bankok és nagyzó családja, fényűző leánya tesznek töukre. Ezen kivül Jókainak még három apróbb elbeszélése van ebben a kötetben, u. m. „A jedikulai rab" és a „Keleti regék", Jókai ragyogó phantásiájának leghálásabb teréről, a török világból merítve. „A boszniai huszár-kaland" ban pedig egy igen kedves és vonzó adomát mond el egy mtgyar huszártiszt naplójából. — Ugyaucsak az „Athenaeum Olvasótárában" most jelent meg Edwardes Anna „A kalandornő' 1 caimü világhírű regénye, melyet angol eredetiből Székely Irén fordított magyarra ós pedig olyan sikerülten, hogy ennek a nagyvilági kalandornőnek eredetijére empáu szövevényes életviszonyaiból ismerünk rá, melyet Eiwardea Anna oly kifogyhatatlan leleményességgel szokott fonni bősei körül. Különben majd nem eredeti magyar regénynek kellene tartanunk ezt a zamatosan magyaros fordítást. Egyes kötet ára diszes vászonkötésben 50 kr. 155469. szám. A magy. kir. államvasutak kolozs vári üzletvezetőségének kezelése alá tartozó Székelyvasutak Sepsi Szt. György—CNik-szeredai vonala, SepsiBodok, Máluás Fürdő Bükszád Bálványos, Tusnád, Szt.Simon és Csík Szereda állomásokkal továbbá TusnádFürdő és Csik Szt. Király rakodó állomásokkal, — végül Kőröspatak—Gidófalva, Málnás, Verebes, Csik Szt. Imre és Zsögöd Fürdő megállóhelyekkel folyó évi ápiilis hó 5-éu a nyilvános forgalomnak átadatott. Valamennyi állomás és rakodó állomás az összes forgalomra, Kőrös-patak—Gidófalva, Málnás, Verebes, Csik-Szt.-Imre és Zsögöd Fürdő megállóhelyek pedig csak a személy ós podgyász forgalomra vannak berendezve. Az ezen vonalon szállítandó küldemények díjszámítása a vonalainkon 1897 évi január hó 1-én életbelépett uj helyi árudijszabás IV. fejezete A.) szakaszán. 1 0 Pújában foglalt határozmányok mérvadása szerint ki lométerm utat ónkhoz ugyanazon a napon hatályba lépett MII. pótlékban megállapított távolságok alapul vetelével eszközöltetik. A személy és podgyász szállítására nézve a helyi személy díjszabás függelékéhez kudott III. pótlék mérvadó. KÖZGAZDASÁG. Használhatunk-e takarmanyrépa alá trágyát és minót? E kérdésekre helyes választ csak akkor adhatunk, ha ismerjük egyrészt a takarmányrépa használati értékét megállapító tényezőket, másrészt azon igényeket, melyeket az a talaj iránt támaszt. A takarmány répa használati értéke annál nagyobb, minél bótermőbb, minél nagyobbak az egyes példányok 8 minél több azokban a protein. Miután pedig trágyázás által a következményeknek eleget tenni kepesek vagyunk, amennyiben nemcsak bővebb terméseket idézhetünk elő, hanem különösen a répa protein tartalmát fokozhatjuk, szükségtelen részletekben fejiegetui azt a kérdést, hogy használhatunk e takarmányrépi alá trágyát va^y uem; szükségtelen annyival is inkább, mert a gyakorlatból merített tapasztalat elég igazolásul szolgál arra nézve, hogy trágyázot, répa vetéseink mindig jobban sikerülnek," mint azok, melyek közvetlen trágyázásban nem részesültek, s hogy kult ur növényeiuk közül talán egy se hálája meg annyira a trágyázást, mint épen atakarmányrépa, mely igen nagy tápanyag mennyiséget képes értékesíteni. SokkáI fontosabb tehát a másik kérdés, nevezetesen az, hogy a különböző tápszerek mely nemét vegyük alkilmazásba ? Ha figyelembe vesszük mi a répának a talaj iránti igényeit,ügyetekintetbeu iscsakhamar tisztában lehetünk. A répa — mint ismeretes — hosszú, a föld mélyebb rétegeiben terjedő gyökérzettel bir; következés tehát, hogy csakis oly talajon lesz sikerrel termelhető, a melybe gyökereit könnyen boc-ájthaija, a mely kellő porhanyósággal bir, s a mely tápanyagban bővelkedik. A poihinyóságot főkép a humusztartalom idézi elő, önként érthető tehát, hogy miudizon tényező, mely a humusz szapoi ilására kedvezően hat,előmozdítja egyúttal a talaj porhanyóságát is Szaporíthatván pedig a humuszt különösen istálló trágyával, oly talajzat, melyek nem bírnak a porhanyóság kellő fokával, istállótrágyával bővebben fogunk ellátni. Ezen istálló trágyázás keresztülvitelét azonban nem csak annak a talajra gyakorló kedvező hitása teszi szükségessé, hinem magának a répának tápanyag iránti igénye is, amennyiben abból nitrogén szükségletét fedezhetvén, képes lesz fehérnye tartalmát szaporítani. Az istálló trágyák különböző nemei közül külö nősen a hevesebb természetű ló és juh trágya érdemel kiváló figyelmet, mert ez hatását gyorsabban tudván érvényesíteni, a tak^ rmány répa fehérnyében dús és kitűnő termést fo^, szolgáltatni. Dj nemcsak az istállótrágya, hanem az ember ürülék s a híg trágya is eredményezhet hasonló hatást mely okból ezek takarmány répi termelésnél sziutéu figyelmet érdemelő trágyaszerek. A mesterséges trágyák közül a kálitrágyák — daczára annak, hogy a takarmány répa sok kálit tartalmaz — nagy jelentőséggel nem birnak, s igy a káli vissza pótlásáról gondoskodni szükségtelen, mert egyrészt talajunk a legritkább esetben szenved kánban hiányt, másrészt pedig azt nehezen oldható vegyekból is képesek felvenni s az egész híg káli oldatot is hasznukra tudják fordítani. Egészen máskép viselkednek azonban a nitrogén és foszfortrágyák iránt. Mindkettőt nagyon meghálálják mert fejlődésükhöz rendszerint nagyobb mennyiségben igénylik, mint a mily mértékben visszapótlásuk egyedül istálló trágyával haszonnal történhetnék. A nitrogén trágyák közül különösen sikerrel használ ható a chilisalétrom, a melyet fejtrágya gyanánt baszná lünk éspedig leghelyesebben úgy, hogy belőle kat. holdan ként 50-75 kgot szórunk el oly talajra, mely a vetéBl megelőzőleg 150-200 kg. szuperfoszfát trágyában részesült. Egy általam végrehajtott ilynemű trágyázási kísérlet 72 métermázsa többletet eredményezett. A fo«zfortrágyáknak használaia takarmányrépa ala szintén indokolt, s e tekintetben különösen a szuperfoszfát, s mészszegény talajon a Thomas salak érdemel figyelmet A finom őrölt szuperfoszfátot tavaszszal hintjük el, kat. holdanként 200-250 kg. mennyiségben, ? ezt aláextirpáljuk Hatása itt sokkal szembeötlőbb, mint a tavaszi kalászosoknál. A Thomas salakból 4—5 métermázsát számithatunk kat. holdanként s ezt ósszel kebelezzük a talajba. A mész, mint a répának egyik igen fontos tápanyaga szintén pótolható mesterséges uton annyival is inkább, mert az a talajban kálit tesz szabadJá slanöíényék által felvehetóvé. A mészből kat. holdanként 6-8 métermázsát vehetünk s ezt ősszel elhintve sekély szántással a talajba juttatjuk. Sokan helyesebbnek tartják ugyan a meszet nem közvetlenül a takarmányrépa alá adni, hanem az előveteményre. Cukorrépánál mindenesetre ez u'óbbi eljárás foganatosítandó, ellenben takarmányrépánál m nden nagyobb baj nélkül elhinthetjük oszszel a nélkül, hogy a minő ségnek ártanánk. Igen nagy mennyiséget azonban ne adjunk belőle, mert esetleg a későbbi termésekre hathatkárosan, a mennyiben a talaj a mész oehatására nagyon tevékeny lesz s hamar kimerülhet. Gerlóczi Géza, gazd. int. tanár.
