Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-10 / 2. szám

„IN V í K V t D É K— Jókai Mór, Ágai Adolf, Fenyvessy Ferencz, Hock János, Szouiaházy István, Lauka Gusztáv, Ridó Autal, Kozina Audor, Rikosi Viktor, Ábrányi E nil, Heltai Jenő, D.timady Győző, Jikab Ödöu. Sz-abó Endre, Kenedi Géza, Murai Kiroly, Abouyi Á pld. Sis Ede, Szomczy Emil, Vérte-y Gyula, Kezdi K .v ics LW.ló, Kern Aurél, Girdonyi Géza. Silamoa Ödóu. Oízí Kmiél, Timir S'.auiszló, Ko nor Gyula, Ltzár B 'la, Márku* József, Bíró Milcotnas Bjla, Di\ Bjdon Kiroly, B de Jób, Szóilö.y Zsigmoad, Sáiklay Jáuos, Erdélyi Z>ltán. Révész Tivadír, S<ent mtrtoní Daruay Kálmán, Várady Autal, D . F.ilk Z igmoud, B. Virsli Gizi, Vertessy Gyula, Eudr >dy Siudor, Havas István, E Kovács Gyu'a, Ziltán Vnmos. Ti.lier Claode, D. Amant Les Krudi Gyula, Dóczy József, Buday László és Adorján Sándor irták meg az Ország Világ karácsonyi számát. A legkiválóbb iróiuk teszik ezt a számot ritka irodalmi cseme gévé. Hi még hozzátesszük, hogy az Ország Világ karácsonyi számábm hirmincznál több illuitratió van, hogy kU öa két oldalra terjedő zeuemellékleiet ad, azt hisszük sikerüli a gyönyörű számot némikép leírni Külömben mutatványszámot szívesen küld a kiadóhivatal, Budapest, V. hold u. 7. sz. Az Ország Világ előfizet 'sí ára egy negyed évre csak 2 frt, és 30 kr, csomagolási dijért minden előfizető megkapji Tillier Ciaude 32 éves Seép asszony czirnü regényét, mely könyvkereskedésben 2 írtba kerül. — A képes levelező lapokból miudeu nagyobb forgalmú postahivatalnál 32 külön darabbői álló teljes gyűjteményt kaphatnak rendes árban, darabját 2 krral. Szin há z. A Kálnay László „Deli Marczi"-járói kellene megírnunk a kritikát. Helybeli szerző, első kísérlet és annak bemutatója! És vegyük még hozzá, hogy aki írta, neve van már, jó neve a magyar irodalomban. Csupa kínálkozó alkalom és szinte elibénk álló kötelesség: kritikát írni a Kálnay László népszínművéről. Ahogy „Deli Marczi'-t bemutalták nálunk, abszolvál bennünket, hogy a Kálnay László népszínművét megbíráljuk. Igazságtalanok lennénk okvetlenül és megtévednénk bizonyosan, ha — ahogy elibénk tálalták — úgy néznénk bele, ezen a hamis szemüvegen keresztül ebbe a népszínműbe. Mert — először is — színtársulatunk ismeretlen dramaturgja ezt a kritikát — elibénk vágva — gyakorolta már. Olyan módon tudniillik, hogy a kéziratban levő népszínművön, mielőtt átadta volna azt a súgónak, elkoptatta a kék plajbászát. Ennek az irodalmi műveletnek aztán az lett a „Deli Marczi"-t érdeklő következménye, hogy — imigyen kerülve színre — érthetetlen hézagok támadtak a színdarab testén. Közbe jön aztán a sugó is. — Elaludt-e, vagy kisiáradt az ujja vége: megtörtént, hogy egy lap helyett hármat, vagy négyet fordított egyszerre. Ami közbemaradt, az persze kimaradt az előadásból. Meg még valami. A Kálnay László premierjére megtelt a színház: az egész földszint, az összes páholyok ; sőt volt publikum a karzaton is. Ha már egyébért nem, ezért a telt házért is megérdemelte volna a „szerző", aki ezt a telt házat összehozta, hogy színdarabja szereplői, csak egy kicsikét legalább, a szerepüket megtanulják. Épen csak ketten közülők: Dullich Mariska k. a. és Iíidassy vettek maguknak ezt a fáradságot. Ennek aztán az lelt a következménye, hogy az előadás minduntalan megakadt, s hogy a szereplők többet nézlek a sugótyukba, mint az illendő lenne. Az előadásban, mint műkedvelő, résztvett Vay Zoltán úr is. Az árvíz elöntötte birtokos szerepét játszotta sok természetességgel és — föllépése által ő is minden esetre hozzájárult ahhoz, hogy, a saisonban először, megtelt a színház, s hogy színtársulatunk kitűnő komikusa: Hidassy, kinek ez az előadás jutalomjátéka volt, az igazán megérdemelt elismerésben részesült. A debreczeni színház igazgatóját: Komjáthyt és feleségél Závodszky Terézt a mi közönségünk idáig nem ösmerte még, és akik Sardou drámájának, „Fedorá" nak csütörtöki előadására a tzinházba elmentek, nem is sejtették, nem is tudhatták, hogy az előadó művészet milyen hatalmas, milyen igaz gyönyörűségeiben fognak részesülni Komjáthyné már külső megjelenése által is szinte rátermett arra,hogy ábrázolja Sardou szenvedélyes asszonyait.Nagy intelligenciájú színésznő. Hanghordozása ugyan inkább csak a szenvedély erősebb kitöréseinek interpretációinál érvényesül, de arczának, mozdulatainak csupa jellemző, csupa erőteljes kifejezései vannak. Komjáthy hatalmas szinész-temptramentum. A szeri-lem, a fajdalom minden kitöréseire alkalmas, remek érczes hangja, nagy intelligenciája, előkelő mozgása a színpadon mind olyan tulajdonságok, melyek kiváló színészszé teszik őt. A közönség hatalmas tapssal és éljenzéssel adott kifejezést elragadtatásának s többször hívta a müvészpárt a lámpák elé. * * * Dulicli Mariska ,jutalom-játéka. Színtársulatunk kedves naivájának Dulicli Mariska kisasszonynak a héten, csütörtökön lesz a jutalomjájéka. Színre kerül ez alkalommal, mint újdonság, a „Garasos alispán", Kazaliczky kitűnő vígjátéka, a budapesti nemzeliszinház nagy sikert ért műsor-darabja. Dulich Mariska k. a. általános kedvencze színházi közönségünknek s igy alig-alig van rá szükség, hogy jutalomjátékára külön is fölhívjuk a közönség érdeklődését. A budapesti népszínház kitűnő komikusa Németh József, három estén vendégszerepelni fog színpadunkon. Első föllépte ma vasárnap lesz, amikor is a „G/igánybáró", Strausz kitűnő operettje kerül színre. Hétfőn a. „Bőregér"ben jálsza Eisensteint, mely a művésznek egyik legjobb szerepe, kedden pedig, utolsó föllépteül az „Orpheus az alvilágban", Ofíenbach operettje kerül színre. Németh Jupiter szerepét fogja ebben játszani. Mind a három nagyérdekü előadás berktszünetben, rendes helyárakkal tartatik meg. Csarnok. Klára. Irta: Catulle Mendéa. I. A kis Klára tizenhat évével, lóz^ás arczával, aranyos szőke hajaval, szép mint a fakadó tavasz. Kikönyö köl a magányosan álló kis nyárilak ablakán, szebbnélszebb virágok árnyékozzák be üde arczát a zöld lombozatból vidám madarak danája hallszik. — Nem gondol semmire, nem követi a magasan szárnyaló pacsirtát, nem hallja a lábai előtt folydogáló csermely csobogását. Bámulatos öniu latlansággil élvezi arany szabadságát. Nem is tudja, hogy szép, hogy csábító, hogy imádásra méltó, hogy jeleuléte okvetetlenül szükséges ahhoz a lüudér szép összhinghoz, mely körülveszi. Mint a rózsa, mely nem sejti fakadását, a szellő, mely nem tudja, mily lágy dallama vau, — anélkül, hogy valaki figyelmeztette volna rá, teljessé teszi egy ismeretlen lánglelkű nagy mester r mekművét, a természet, titokzatos p inorámáját. Mialatt kissé előrehajolva kikönyököl az ablakon, a csintalan szellő kikap egy kis halvány p ros csipkerózsát hajából, és beleviszi szallagostól a vl'.be. A kis rózsa szalagjával együtt nyomot higy a folydogálló csermelyben, lassan halad tovább a szomorú fllz árnyé kolta p irtok között, majd haragom zümmögésel rá telep szik egy kis szitakötő is, és előkészületeket tesz egy hosszú utazásra. II. A szomszédos kis város egyik szegényes házikójába!), egy ifjú virrasztja el az éjszakát. Irományokkal telt a-ztalkája előtt ül zokogva, idegesen harapdálj* njkiít, kebléből nehéz sóhajok törnek alő. A hujualbau felkelő nap első su^áraí nem képesek szive fájdalmát elosz'utiii — Felkel, mint a megzavart vad kelreczében, jár fel s alá szűk szobájában. — Ez az egy már igaz ! Olga nem szereti többé! Az az isteni szép nő, kit őr jöngő szerelemmel vett körül, ki elfeledtető vele uyomo ruságos életét, elment, itthagyta, hogy többé vissza ne térjen sohasem pelment, elszökött egy má«ík féifival ! Annyi eskü, oh annyi édes Ciók után másnak esküszik hűséget, másnak nyújtja, a még előbb csókoktól nedves ajkait, ujabb csókra! Mi lesz már mos' ó b lőle? A gazdag, a hatalmas emberek könnyen vigasztalódunk! Vigaszukat lelik a fényűzésben, a dicsőségben, óh ezek sokkal kevesebbet szenvednek, ha elhagyják őket azok, kiket szerettek! De ő, a szegény elhagyatott, i>meret len, kinek se barátja, se családja, mitévő legyen? Val jou milyeu lesz az édes ma után a keserű holnap? Amiut ugy elgondolkodik, hogy uem lesz többé ki munkára sercentse a csüggedót, kinek édes hangjától, forró öleléséből uj erót merítsen, uem lesz többé ki finom illatával mámorítóvá tegye a kis szoba levegőjét, a mint rátekint a kis ágyra, melyen sohasem fog a kedves többé pihenni, sohasem fogja reggel kedves ásitás-al karjait feléje tárni, — kedve kerekedik felgyuj tani a kis szoba bil'orzatát, elégetni a ftlgrönyöket, és magát is elemésztéui a hamu és törmelék között! Nem, nem maradhat egy perczig sem tovább ebben sz átkos szobában! Távozni kell! Heves kézmozdulattal rántji fel az ajtót, és támo lyogva hagyja el a házat. Még csendes a kis város. Hossz.iu elnézi a bezárt ablakredőnyöket. 0 t a deszkák mögött tartja a férj hitvesét, a szerető kedvesét karjaiban! Mérgesen dob bant lábaival, s mint az űzött vad iramodik a szabadba. A kis folyó partjához ér. Azouban a szegény gyermek ágyába, nem képes sem a vlz lágy, kísérteties locsogása, sem az ébredő természet ezernyi szépsége világosságot deríteni, Hosszid, igen hosszan elnézi a vizet. Sehogy sem tudja tekintetét a sima víztükréről levenni Meghalni, igen meghalni jött ó ide! Mért ne haljon megV Mit ér az élet ó néküle? Végtelenül megharagudott erre a Csalárd világra, melyben a nők azért dobják oda magukat kedvesők karjábn, hogy hűtlen-égőkkel annál nagyobb sebet üssenek a szerető szivén: minden férfi gonofz, minden nő rossz. Minden örömmel karöltve jár az üröm! Nem létezik örök boldogság. Mire való a szerencsét kívánni, ha az amugysem maradandó? Minek nevetni most, ha majd később amúgy is siruuuk kell. Oh mily utálatos az élet, mennyivel jobb a halál! Oh mennyire utálja azokat a titkos kézszorításokat, mennyire megv.'li a csókot ! N-'tn, uem haboz tovább egy p^rczig sem ! Meghal. Müy nyugalmas fekhelye lesz itt a mély sírban, elfeledheti az árulást, a csalást, itt nem gyötrik rémes állom épek! Vé re tltött a megváltás órája! Egyedül van a parton! Már mára mélységbe bocsátkozik. De mi ez? Egy kis rózsisziuü szallag úszik a habokon, egy kis csipkerózsa van rátűzve, utitársul meg egy dongd szitakötő szegődött! III. Nem vetette magát a vízbe! Kihalászta belőle a kis szallagot a virá gal együtt. Lassan lépdegél a part mentén, szomorúan nézegeti a kis csipkerózsát. Vaijon miért? Miga sem tudja. Nézi, nézi. majd öntudatlauul ajkaihoz emeli és hosszan megc-ókolja. Hounan jöhet ez a kis világ? Micsoda bájos főről hullhatott alá? ügy itinik előtte, mintha e kis virág arra figyelmeztetné, hogy minden kis keserűségért nem szabad az életet' inatuuktól.könnyelmüen]elvetni; nem szabad egy a-szony hűtlensége miatt az egész női nemet elítélni! Nem mert abban a vízben meghalni, melyben ő is volt! De ez a felbuzdulás csak rövid ibeig tartott. Erőt vessz rajta a halál gondolata. Ez a virág is uny hazu dik mint a gazdája! Egy mozdulattal mintha örökre bucsut akarna venni a világi gondoktól, nekiiramodik a viznek. Most vagy soha! — Ah, az én kis csipke csipkerózsám, meg a szalla goml hallatszik e^y édes hang. Megfordul. Meglátja a kis házat, az ablaknál lílaszinü orgona virágok közepette azt az angyali bájos főt, azt a gyönyörű aranyszőke tizenhat éves leánykát! — Kegyedé volt e virág kísusiony ? — kérdi És mert érintette, átnyijtva neki a virágot, azokat a rózsás remegő ujjikat, ugy érzé, mintha szive i« követne a kis csipkerózsát, mintha szive is helyet foglalna rijta mint az a zümögő szitakötő, mely hoss/u útra készül. Vasúti üsyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 22871. szám. Felhívás. Vijti János 1871. óv deczember hó 4 én Magyaror-zág, Fejérmegye V-ál községbe született s ugyanott illetékes, jelenleg ismeretlen helyre eltávozot állomás má'házó ezennel felhivatik, hogy jelen felhivá-uak a .Budapesti Közöny* ben történt egyszeri közzététele napjától számítót 14 nap alatbeosztási helyén, Kis C-ell állomás főnökénél, szolgálati tételre aunál bízonyosabbau jelentkezzék, mivel elleukező esetben ellene a szolgá aii rendturtás 53 illetve 58 § ának végpontjában foglalt határozmányok fognak M'Uaimaztatni. Szombathely, 1896. deczember 27 én Üzletvezetőség. 174738/54380. Ezeuuel közhíré tétetik, hogy a va^u'i kuCiikbin és az állomási hel)bégekben elhagyott tárgyak, u. m, bőröndök, táskák, kalepok, ruha-és" fehérnetnüek, botok, napernyő, esernyők stb. az alább felsorólt állomásokon és következő napkor tartandó nyilvános árverés alkalmával azonnali készpénzfizetés mellet el fognak adatni. Szeged állomáson f. é. január hó 11 én d. e. 9 órakor. Debreczeu állomáson f. é. január hó 18 án d. e. 9 órakor. Arad állomáson f. é. jinuár hó 21 ér d. e. 9 órakor. 171739/54453/ C. V. szám. A kézbesithetlen és fölös szálitmányokra vasutf üzletszabályzat 70. § a értelmében uyilvános árverés utján d. e, 9 órakor az alább felsorolt állomások teherárú raktáraiban a következő napokban kerülnek eladásra, mvlyhez t. cz. köíönség ezennel meghivatik. Győr állomásra 1897. január 20-án, Budapest dprt Kecskemét Zigráb Újvidék Csaba S'.eged Miskolcz göm. Brassó Pápa Kassa Debreczen Ko'oszvár*) Bp'st ny. p i PoZtODJ' Szatmár N. Várad Eszék *)Kolozsvárt az árverezés az első 21 én, 22-éu, 22-én, 25 én, 25-én, 25 én, 26 án, 26 án, 27 én, 27 én, 27 én, 28 án, 28 án, 28 án, 28 áD, 28 án, 29 én, magyar eng. árverezési csarnokban (város, belközép u'cza 19. sz a.) tartatik. 162442/C IP szám. 1897. évi jinutr hó 1 tói a fenti kötelékben 1890. junius 1-tól örvényes díjszabási I rész B. szakaszálnz a III sz pitiéit lép életbe, maly az áruosztályozás batárjzmányaínak módosítását és helyesbítéseket tartalmaz. A pótlék a részes vámigazgatóságoknál ingyen kxpható tíABOXA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1897. január 9-én. gabona-cünriioknál bejegyzett árak. Buza 100 kiirt 7.50 Rozs 100 » 5.90 Árpa (uj) .00 » 4.20 Zab 10J > 5 20 Knk' rirzalOO . uj 3 3) Köl só 100 » Paszuly fehér > —.— Szesz literenként 14'/, Piaezi árak. Borsó l kiló Lencse 1 > Muud-liszt 1 > Zsemlye liszt 1 < Huzn-liszt 1 > 7 60 6 — 4.30 5 30 3 35 Barna kenyér-liszt 1 SO'/j —.20 —.26 —.17 —.15 —.14 —.12 Burgonya Marba búi Borjú bús Sertés hú< Juh hús IUj Diaxnd-ziir Szalonna Faggyú (nyers) 1 kiló 1 > Zöldség Paprika írós vaj Eciet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » köbmtr — 04 — 52 — .62 — .48 -60 — 6J —.38 —.26 — .15 1 60 — 80 _ 42 2 20 1.— 3.3J 3 80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Fómunka árs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. Nyilt tér, Dr. Kesztenbaum József cs ós kir. ezredorvos Rendel reggel 8 órától 9-ig, délután 2—4-ig, szegényeknek ingyen. (5-2) Lakásom: Nyíregyházán, szarvas-uteza 16 sz. Bérbe adó birtok. Buj községben egy 440 ho!das, dohányengedélylyel biró földbirtok, folyó évtől kezdve bérbe kiadó. — Értekezhetni a tulajdonossal, Szunyoghy Istvánnal Ujfehértón. (9 3_„