Nyírvidék, 1897 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1897-03-21 / 12. szám

„IN V Í I< V I D É H.' — Elismerés. A vármegye kőzigazg. bizottságának a héten, csütörtökön tartott ülésén, a kir. tanfelügyelő jelentése alapján elismerését nyilvánította a helybeli tanítótestület két kiváló tagja,: Orsovszky Gyula r. kath. és Stoffan Lajos ág. ev. tanitók irányában, akik mint kitűnő képzettségű tanitók, a vezetésük alatt álló növendékekkel fényes eredményt érnek el. Ugyan ez ülésén a közig, bizottságnak a kir. tanfelügyelő szintén nagy elismeréssel emlékezett meg ama nagy buzgalomról és szakavatottságról, amelylyel Sextg Gyula, Nyíregyháza város tanügyi tanácsos ajelügyeletére bízót iskolákat látogatja s ott szerzett tapasztalatait érvényesíteni igyekezik. A közig, bizottság Sexty Gyula tanügyi tanácsos irányában is elismerését fejezte ki. — József napja a főgimnáziumban. A helybeli ág. ev. főgimnázium tanuló-ifjusága ez évben is szeretetteljes ovációban részesítette főgimnáziumunk érdemei igazgatóját, Martinyi József ur.it, nevenapja alkalmából. Az ifjúság ez alkalommal a főgimnázium dísztermében gyülekezett össze, ahová küldöttség által hivták meg a szeretett igazgatót. Az ifjúság nevében Szitlia Sándor VIII. oszt. tanuló köszöntötte föl s az igazgató meghatott hangon válaszolt. Az ünnepélyen két tanuló szavalt is s az ifj. dal- és zenekor is szerepelt. — Nyíregyháza város képviselő-testülete e hó lC-dikán délután közgyűlést tartott, Bencs László polgármester elnöklete alatt. A polgármester bejelentését Juhász F. Lajos halálesetfölvevő elhunytáról, a képviselet részvétteljes tudomásul vévén, hátramaradt árvája részére •|

4-ed évi fizetésösszeget szavazott meg. — A helybeli g. kath. és statusquo izr. egyházak részére megszavazott segély esedékes részletét utalványozta a közgyűlés, valamint helyeslő tudomásul vette a tanyai fedeztetési állomásoknak ez évben való meghagyását. A vasúti vendéglő bérletének a gróf Schönborn-féle munkácsi uradalom részére való átruházásához a közgyűlés hozzájárult, kikötvén természetesen, hogy az épület csakis vendéglői czélokra használható. A Nikelszky Mátyás-féle IOOOfrtos alapítvány kamatait az idén is a tavalyi segélyezetteknek szavazta meg a közgyűlés, az alapítványt tevő özvegy kívánságához képest. Beránek és Ágh szinész-igazgatóknak, kik — mint az ösmeretes — nagy -anyagi veszteségekkel fejezték itt be a téli színházi saisont, 100 forint segélyt szavazott meg a közgyűlés. Végül Somogyi Gyula indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a vármegyei közgyűléshez kérelem intéztessék a katonai elszállásolás hatósághoz való hozzájárulás összegének kiutalványozása iránt. — A szabolcsmegyei (nagykállói) takarékpénztár az idén már a következő összegeket fordította jótékonyczélokra: tűzkárosultaknak futólagos jóváhagyás reményében, előre kiadva) 60 frt, városi szegényeknek 120 frt, szegény gyermekek fölruházására 120 frt, a reáliskola tanulói ösztöndijául 50 frt, magyar irók segélyegyletének 20 frt, a magyarorsz. tanitók árvahizának 10 frt, Eötvös-alapra 10 frt, nagykállói dalárdának 20 frt, sétatéri parkra 50 frt, összesen 460 frt. — Halálozás. Nyíregyháza város székházán rövid idő közben megint kitűzték a gyászlobogót, jelezve a város egyik fiatal, törekvő tisztviselőjének: Bertalan Kálmán rendőr-tanácsosnak halálát. Lassan emésztő kór, hosszú szenvedés előzte meg halálát, s igy ha az nem is jött váratlanul, a veszteség mély érzetével érintette a ,város közönségét s borította gyászba a családját. Temetése e hó 19-dikén nagy részvét mellett ment végbe. Elhunytáról külön gyászjelentést adott ki a város tisztikarai A család által kiadott gyászjelentés igy szól: Özv. Bertalan Kálmánné szül. Palicz Ilona, Nikelszky Erzsébeth és férje O és Egyházas-Básti Básthy Barna, Palicz János és neje, őzv. Nikelszky Sámuelné szül. Ambrusz Anna, Bartholomeidesz János, Bertalan Pál és gyermekei, Nikelszky Sámuel és családja mély fájdalommal tudatják a felejthetetlen jó férj és gyermek, illetőleg unoka és vő Bertalan Kálmán, Nyíregyháza városának rendőr-tanácsosa, tartalékos huszár hadnagy, az önkéntes-lüzoltóegylet alparancsnoka 1897-ik év márczius hó 17-én délután 2 órakor életének 28-ik, boldog házasságának 2-ik évében történt elhunytát. A megboldogult hűlt tetemei folyó hó 19-én délután 3 órakor fognak az ág. ev. egyház szertartása szerint, a pazonyi-utezai sírkertben örök nyugalomra tétetni. Nyíregyháza, 1897. márczius hó 17. Áldás és béke lengjen drága porai fölött! — A sertés-vész Nyíregyházán megint föllépett, s igy a csak 10 nap előtt feloldott zárlatot ismét el kellett rendelni. — A nyíregyházi vívókör, Gally Lajos nyíregyházi főgimnáziumi torna tanár vezetése alatt, egyelőre 20 taggal megalakult. A belépti dij — fölszerelés nélkül 3 frt. A klub vívó-estélyeit hetenkint kétszer a tornacsarnokban tartja, kedden és pmteken 6—7-ig. — Hivatali könnyelműség. Nem valamelyik határszéli kis falu, hanem Budapest fő- és székváros magisztrátusa cselekedte meg azt a gyökeres egészségügyi kihágást, hogy egy Budapesten meghalt egyén holttestének vasúton való elszállítására megadván az engedélyt, erről az illetékes törvényhatóságot, a hová a holttest szállítva lett, nem értesítette. Az eset annál érdekesebb, mert a XlX-dik század fölvilágosodottságának nagyobb dicsőségere, a főváros hatósága e törvényellenes mulasztásának érdekes következményei lettek. Elmondjuk azért, mi történt. Özv. Feldheim Ignáczné e hó 15-dikén Budapesten meghalt. Hozzátartozói holttestét kettős — belől érez-, kivül fakoporsóban, a fővárosi hatóság engedélyével Nagy-Kálióba szállították. A holttest szállításáról a vármegye értesítve nem lett. A holttest megérkezvén Kálióba, egyenesen az izr. temető halottas házába szállították. A temetés előtt azonban a nagy-kállói izr. hitközség kifogást emelt az ellen, hogy a holttest érczkoporsóba van elhelyezve, s így anélkül, hogy a hatóság a dologba beavatkozhatott volna, a holttestet az érczkoporsóból kivétették, az orth. rítusnak megfelelően deszkák közzé áthelyzlék ts úgy temették el. — Mind ez — ismételjük — Budapest székes-főváros hatóságának mulasztása folytán, csak úgy more patrio, minden hatósági assislcntia nélkül történt meg. A dolog annyival föltünőbb, mert a legközelebb múltban már két ízben is megtörtént, hogy Budapesten, és pedig ragadós betegségben elhalt egyének holtteste eltemetés végett ide szállíttatott Szabolcsvármegyébe, anélkül, hogy a főváros hatósága a holttest szállításáról a vármegye hatóságát értesítette volna. — Ez ügyben vármegyénk alispánja a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el, a belügyminiszterh ö pedig jelentést tett. — Vizsga a posta és távírda segédtiszti tanfolyamon. A helybeli posta és távírda hivatalnál a inult ev szeptember hó 15 én megnyílt és 6 hónapig tartó segédtiszti tanfolyam záró vizsgái e hó 13. és 14 napjain tartattak meg. A vizsgán a nagyváradi igazgató ságtói kiküldött tanácsos, Rutter Emil elnökölt. Az eredmény teljesen kielégítő volt, a mennyiben a tanfolyam mind a 6 hallgatója, névszerint: Haraszty László, Segesváry István, Tóth Ferencz, Bereng Peter, Szitha Gyula és Kajetáu Bála általános jó ostályzattal nyertek képssitést. A vi'sga végeztével a tanácsos szép beszédet intezett a levizsgázottakhoz, figyelmeztetvén őket szorgalommal kitartásra; ecsetelte előttük a szolgálat nehézségét, de melyet törekvéssel,lelkiismeretes munkássággal siker rel lehet megoldani. Egyúttal kifejezte előttük,hogy a vizs gálát jó eredménye tekintetében sokat.sőt, legtöbbet, szakképzett tanáraikuak köszönhetnek; Surányi Imre posta távírda felügyelőnek, ki a postakezelés keretébe tartozó tárgyakat adta elő ós Fintor Gyula posta távírda tiszt nek, ki a távirdai, vonalepitési es a kapcsolati teendők re oktatta őket. Az igazgatóság nevében is köszönetet mond a két tanárnak, odaadó lelkiismeretes munkásságukért, a minek köszönhették, hogy az igazgatóság 3 egymásu án következő éven tüntette ki a nyíregyházai posta távírda hivatalt a tanfolyam vezetésével. — Templom szentelés. Demeeserben a róm. kath. hivek szép haiajuknak adtak kifejezést e hó 14 dikén tartott temmplom szentelés alkalmával, ft. Bertóthy Benjámin volt demecseri plébános kegyes adakozása iránt. Az iskolaszék nevében Csintalan József, egyház gondnok üdvüzölte az egyházközség volt plébánosát, Főtisztelendő Piébáuos Ur! A legforróbb hálatelt szívvel jöttünk most Főtisztelendőséged kegyes szine elé — úgymond — midőn is nekem jutott a szerencse, hogy Főtisztelendő;éged páratlan áldozatkészséget jótékonysá át némi szavakkal tolmácsolva a demecseri hivtk nevében megköszönjem. Hogy röviden összesitsem demecseri lelkészkedése áldásos működését is. mely Istentől nyert rendeltetését betölve, megvilágítva Isten munkáját, hevítve, termékenyítve a földet, megnyitva a rügyeket s a virágok kelyheit, érlelve a gyümölc-öt, megvigasztalva a szegényt és szűkölködőt: örömmel és hálával tölti el szlvüuket s valónkat, midőn távol tőlünk kedves megjelenésével most visszaemlékeztet a lelkiekre. Főtisztelendő Piébáuos Ur! Gyönge ajkaimmal nem vagyok képes ecsetelni azon érzelmeket, melyek mindnyájunk szívén egy akarattal csügg, azért is mivel Főtisztelendőséged már éveken keresztül határtalan jótékonyságával benünket elárasztani méltóztatott, igy legújabban templomuukhoz uemes lelküen adott pénz összegért s gyönyörű oltárért köszönetünket, de egyszersmind hálánkat és szeretetünket csak eme szavakkal fejezhetem ki: Nyújtsa az isteni gondviselés még igen hoszszuvá és boldoggá az egyháznak és hazának oly megbecsülhetetlen drága életét. — Válás előtt. Az egyszerű, igénytelen leányból hiü léha divat űző asszonyá lett nőnek, illetőleg ezen a réven szerencsétlenné tett férjnek a története, amint ez a „Nyirvidék* e hó 7 dikén megjelent számában közölt erdekes levélben megírva volt, úgy látszik különösen nó olvasóink körében élénk érdeklődést keltett. Erre mu at legalább, hogy három levelet is kap unk erre vo latkózólag. Egy közülök Nyíregyházáról, kettő vidékről van keltezve s mind a három finom nói kezek vonása. E levelek közül egy különösen érdekes. Az irója fiatil asszony, aki elösmeri magáról, hogy ő is szeret szépen, elegánsul és divatosan öltözködni, s egész részvétével fordul azért mégis a szerencsétlen férj sorsa f lé, kit feleségének hiúsága s az a mániája, hogy csakis Budapestről vagy B.'csből hozatott szövetek és ruhák lehetnek igazán elegánsak, egész a válópörig juttatott. ,Én is — írja nekünk az illető úrhölgy szere tetremíitó őszinteséggel — gondolkoztam ügy egy idő ben, hogy ha elegáns akarok lenni, legalább is Buda pestrói kell hozatnom a ruháimat s szöveteimet.Szerencsére az<.nban, egy í'.ben berándulván Nyíregyházára, az Uugár L'pót czég paunpis kirakata megragadta a figyelmemet. Éppen szükségem lévén egy u'czai toillettere, a dús kirakat becsábitott az Ungár Lipót féle üzletbe s csak elbámu tam, hogy ebben az üzletben mily dús választéka van fölhalmozva a legpompásabb nói szöveteknek. Még nagyobb volt azonban meglepetésem, midőn — kiválasztván magamuak egy megfelelő, igazán nagyon finom szövetet, azt, minden alkuvás nélkül oly olcsó árban számították föl, hogy — megvaratván azután a ruhát, épen az Ungár úr által ajánlott legelső nyi.egyházi női-szabó üzletben, a kész ruha is csak alig valamivel került többe, mint amennyibe odáig a budapestről vagy B.'csből hozatott és semmivel sem finomabb, ha ugyan nem rosszabb szövetek maguk — megvarratás nélkül — kerültek. És az óta bizony se Budapesti vagy bécsi ügynökök nem alkalmatlankodnak az én házamnál, vagy ha jönnek is, hiába jöuuek, sem pedig budapesti, bécsi vagy pozsonyi árjegyzékek után nem indulok, hanem toillette szükségleteimet beszerzem az igazán szolid, megbízható Ungár Lipót czígnél Nyíregyházán. És még általános vélemény szerint igazán elegánsul öltözködöm, mégis évenkint tetemes összegre rugó megtakarítást eszközlök az óta, hogy nem Bécsből és Budapestről szerzem be — mint a következésjmegmutatta — kettős áron — a toillettejeimet, hanem Ungár Lipótnál Nyíregyházán. És még az a nagy hasznom is meg van, hogy az ott vásárolt szövetekből készült ruháim két három év multán is megtartják színüket, frissesógüket, úgy hogy egy kis átalakítással szinte uj öltözetek kerülhetnek még ki be'őlük. Mondauom sem kell talán, hogy toillette számadásaim örvendetes apadását a férjem nagy boldogsággal vette tudomásul. — A felsült keresztapa. Városunk egyik polgárát egy állítólagos komja, régebben, talán csengő poharak mellett, felszólította, hogy „hát te feledékeny keresztapa nem is emlékezel meg a keresztfiadról?" mán t. i. az ő kis fiáról. A bevezetése ennek a dolognak olyan lehetett, hogy a szegény nyugodt polgárunk a jó viszony és egymással ritkábbani találkozás miatt, nem volt tisztában magával, hogy csakugyau keresztalyja-é a felszólító kis fiának; de hogy ne legyen feledékeny keresztapa és az eddigi mulasztásokat helyre hozzi, gyakrabban meglepte a kis keresztgyermeket majd ilyen, majd olyan ajándékokkal, a melyek között nem egy-két körmöczi vertarany is volt. Ez éveken át igy ment, mig most a kis fiúnak bekövetkező név —• vagy születés napjára ujabb ajándékról gondoskodott; de mindamellett sehogy sem fért az agyába, hogy hát csakugyan keresztatyja-é ő a kis fiucskának, gondolja magában, ha pénzembe kerül is, de meggyőződöm a valóságról és beszerezte a kis fiu keresztlevelét. Almikor azt olvassa, csak elképpedt, hogy hát bizony nem ő, hanem egészen mások a keresztszülők. Ebbeli szégyenkezésében a jó keresztapa most nagy ajándékkal fogja meglepni a kis fiút és annak édes atyját, t. i. a beszerzett keresztlevéllel. — Debreczeni lóversenyek. A debreczeni lovaregylet a napokban küldötte meg szerkesztőségünknek az ápril. hó 24. és 2". napjain tartandó lóversenyek részletes programmját, melyet a következőkben ismertetünk. Első nap: szombat, április 24-én. I. Nyeretlenek eladóversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 1600 méter. 3é és id. lovak számára. A nyerő 2000 koronáért árverés ulján eladó. II. Debreczen sz. kir. város dija. 100 drb. cs. és kir. arany, melyből 90 arany a győztesé és 10 arany a második lóé. Ezenkívül 100 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság 1400 méter. 3é es id. belföldi félvér mének és kanczák számára, melyek még 1800 korona értékű sikversenyt nem nyertek. Legalább két különböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. III. Hortobáyyi dij. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Államdij. Távolság 1600 méter. 3é és id. belföldi lovak számára, melyek 1896—97-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. IV. Eladók gátversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 2400 méter. 4é és id. lovak számára. A nyerő 3000 koronáért árverés utján eladó. V. Szent-Györgyi akadályverseny. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Államdij. Távolság 4000 méter. 4é és id. belföldi lovak számára, melyek 1896—97-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. VI. Eladók akadályversenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 3200 méter. 4é és id. lovak számára, melyek 1896—97-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. Második nap. Vasárnap, április 25-én. I. Nyeretlenek versenye. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 1200 méter. 3é és id. lovak számára. II. Totalisateur verseny. 1500 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 2400 méter. 3é és id. lovak számára, melyek 1896—97-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. III. Eladó verseny. 1000 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 1600 méter. 3é és id. lovak számára, melyek 1896—97-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. A nyerő 2000 koronáért árverés utján eladó. IV. Nyúlási gátverseny. 1200 korona a győztesnek, 200 korona a második lónak. Egyleti dij. Távolság 2400 méter. 4é és id. lovak számára, melyek 1896—97-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. V. Nagy akadályverseny. 1500 korona (melyből 1200 korona államdij és 300 korona egyleti díj) a győztesnek, 200 korona (egyleti dij) a második lónak. Távolság 4800 méter. 4é és id. belföldi lovak számára, melyek 1896—97-ben 1800 korona értékű versenyt nem nyertek. VI. Mezei gazdák versenye. 220 korona. Egyleti dij. Futhatnak hajdumegyebeli és sz. kir. Debreczen városi mezei gazdáknak saját oly lovai, melyeket a biróság elfogad. Távolság a pályán egyszer körül, nyereg nélkül lovagolva. — Nyeremény az elsőnek 400 korona, a másodiknak 60 korona, a harmadiknak 40 korona, a negyediknek 20 korona. Bejelentés félórával a futás előtt. Legalább négy külömböző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassék. — Öngyilkosság. Suszta Róza 17 éves cselédleány, a fölötti szégyenében és bánatában, hogy szerelője elcsábította s aztán elhagyta, a helybeli vasúti állomás közelében a berobogó vonat elé vetette magát, s szörnyet halt. — Az Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. márczius 14 éu tartotta Scbwarz Ármin elnöklete alatt XXXIV. rendes közgyűlését. Az évi jelentésből kivesszük, hogy 1896. éviben 3321 tag 6062 jutalékrészszel íratott be és nászjutalékok fejében 161,092.69 fizettetett ki. Az 1896. évben elért 315,568,32 üzleti felesleg által a díjtartalék 1.356,492 26 krra, a nászjutaiék felemelési tartalék 100,315 37 krra, a külön tartalékalap 40,966-13 krra emelkedett. A mérleg 1.522,763-34 krajezár vagyont mutat ki, mely fedezetét nyeii két négyemeletes intézeti bérházban, takarékbetétekben és elsőrendű értékpapírokban. — A jelentós tudomásul vétetett ós felügyelőbizottság indítványához képest a felmentvény egyhangúlag megadatott. Az igazgatóság javaslata, hogy a mult év május havában létesített ós ezidőszerint 5561-41 frból álló nyugdijalaphoz 1000 frt utaltassék, elfogadtatott. Gerő Károly intézeti tag indítványára Schwarz Ármin elnöknek, Kohn Arnold vezérigazgatónak és az egész igazgatási,testületnek jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Felügyelő Bizottsági tagokká ismét megválasztattak Dr. Alextnder Bernát, Dr Simonyi Zsigmond, Basch Lijos, Héger József, Leipniker Gyula és Weil Dávid I. A választmányba újólag választattak a kisorolt tagok: B-uer Sándor, Blazek I. Antal, Dr Braun Fülöp, Fischel Mór, Frank Albert, Goitein Ignácz, Hollánder Ede, KeDdi Antal, Reiner József, Sarkadi Bertalan, Seemann Károly, Seifensieder József, Scbillinger Miksa, Strasser Ármin és Wertheimer Alfert. Uj tagok: Fon Dezső, Kölbel Ignácz, és Salzer Ignácz — Siirii lombok hűvös árnyán Lincke Pálnak ezt a széltében hosszában mindenütt dalolt kedves dalkeringőjét közli a „Zenélő Magyarország" zenemű folyóirat most megjelent VI. füzete. A mindenkor 10 >ap zeneművet tartalmazó füzet ezenkívül még tartalmazza Angyal Ármánd „Ez a kis leány szomorú" ós Buday István „Meszelik a nagykőrösi temetőház kőfalát* két szép magyar dalt, Greizinger Iván, „Lemondás" czimü poétikus hangulatképét s végül kisgenészi Szabó István „Fordíts*! sikerült Regatta polkáját.