Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-23 / 34. szám

értesítem a tőrvényhatóságot, hogy az osztrák cs. és kir. belügyminiszter úr 1895. évi julius hó 1-én 18G68 sz. a., illetve' 1800. évi márczius hó 22-én 9049. és 189G. évi julius hó 20-;in 24372. sz. a. kelt értesítései szerint megengedte, hogy a „Productiv Gesellschaft der Wiener Fleischselcher" rzímü szövetkezet a bécsi középponti állatvásár tőszomszédságában fekvő vágóhídjára, valamint Ziigler József és Karlik Alajos bécsi hentesek saját vágóhidjaira az ausztriai szabad sertésforgaloniból kitiltott magyarországi és horvát-szlavonországi törvénybalóságok területéről, úgy járványmentes, valamint fertőzött községekből, de ily községekben levő járványmcntes udvarokból, azonnali levágásra szánt sertéseket minden külön engedély kikérése nélkül vasúton elszállíthassanak. Ezen törvényhatóságok területéről azonban sertéseket további intézkedésig csakis a következő fellételek mellett szabad ezen vágóhidakra való szállítás végeit felvenni: 1. Az 'elküldendő sertéseket, melyeket minden egyes vasúti kocsirakományra nézve külön kiállított szabályszerű és ' az állami állatorvos által reávezetelt egészségi záradékkal ) ellátott marhaleveleknek kell kisérniök, kizárólag állami állatorvos jelenlétében és felügyelete alatt szabad felrakatni. A bécs—szt.-marxi vasúti állomásra irányított es hasonlókép állami állalorvos jelenlétében ólomzárral ellátott waggonokra, ezenkívül az állami állatorvos által aláirt és az állatok egészségi állapotát igazoló bizonyítvány is reá ragaszlandó. 2. Azon serlés-szállitó kocsik, melyekiől ezen bizonyítványok hiányoznak, vagy melyeknek ólomzárjuk megsérült és végül melyekben az egészségi igazolványokon feltüntetett sertéslétszám a Bécsbe érkezéskor a kocsiban talált sertések létszámával nem egyezik meg: a sertéseknek ott a feladó költségére foganatosítandó etetése és itatása után ugyancsak terhére azonnal és feltétlenül visszaküldetnek a feladó állomásra. Az illetékes hatóság ide minden ilyen visszautasítás eseléiől, szinten a fél költségére távirati uton fog értesítést küldeni. 3. A jelzett sertés-szállítmányok csupán a nappali órák tartama alatt (azaz reggeli 6 és délutáni 5 óra közti időben) értekezhetnek, illetőleg fognak átvétetni. 4. A közlekedési intézeteknek a sertésvész miatt forgalmi korlátozás alá vont területekről csak oly sertésszállilmányokat szabad Bécsbe szállítás végett felvenniök, melyeknek marhalevelei az állami állatorvosnak a fenti 1. pontban előirt igazolását tartalmazzák. A vizsgálat költségeit (napidíj és utazási költség, de vizsgálati dij nem jár) az eljáró állami állatorvos által irt és aláirt költségjegyzék alapján a rakodó felek számának arányában ezen felektől szintén a közlekedési intézet illetékes ! közegei szedik be és a napidíj után járó bélyegdijnak megfelelő bélyeggel el Iái ott nyugta ellenében fizetik ki az állami állatorvosnak. Egyúttal megjegyzem, hogy a nevezettek vágóhidjaira sertéshús nem szállítható és hogy az ezen vágóhidakra érkezett élő sertések levágása legkésőbb a sertések érkezése utáni hétfőig eszközlendő. Azon fentebb említett törvényhatóságok, a melyek területéről származó sertések az ausztriai szabad forgalomból ki vannak tiltva és így a fent közölt feltételek mellett ez idő szerint Ausztriába csakis a f'ent nevezett három bécsi serlésvágóhidra szállíthatók, jelenleg — folyó évi julius hó 20-ától kezdve — a kővetkezők: Magyarország területén: a) Vármegyék: Arad, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Békés, Bihar, Borsod, Csanád, Fejér, Gömör-Kishont, Ilajdu, Heves, Honi, Jász-Nagy-Kun-Szolnok, Komárom, Krassó-S/.örény, Moson, Nógrád, Pest-PilisSolt-Kiskun. Pozsony, Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, Szilágy, Temes, Tolna, Torontál, Vns, Veszprém, Zala. b) Városok: Arad, Debrecz.en, Győr, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom. Nagyvárad, Poncsovn, Soüron, Szabadka, Sz.atmár. Szeged, Székesfehérvár, Újvidék, Versecz, Zombor. 2. Horvát-Szlavonország területén: a) Vármegyék: Körös-Belovár, Szerém, Verőcze. Zágráb, Pozsega. — b) Városok: Pezinja, Sziszek, Kostajnicza, Joanin ós Bród. Budapest, 189G. julius 23-án. A miniszter megbízásából : Kovácsy, s. k. ~ j. Szabolesvármegye alispánjától. A járási föszolsabirákiink. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A magy. kir. belügyminiszter 111226/V-b. számú rendeletének másolatát tudomás és miheztartás végeit közlöm. Nyíregyházán, 1896. augusztus 7. Alispán helyett Mikecz l>ezr>ö„ főjegyző. (Másolat.) M. kir. belügyminiszter. 111226/V-b. sz. Mull 1895. évi szeptember hó 16-án s folytatólag megtartott bizottsági rendkívüli közgyűléséből 1005/36315. Kgy. szám alatt az iránt intezett a vármegye közönsége feliratot hozzám, hogy a jogtalanul távozó cseléd vagy munkás visszakísérem alkalmával felmerülő költségeknek ki állal való viselése tárgyában a mult 1895. évi aug. hó 5-én 6031

s

i. sz. a. kiadott körrendeletemet hatályon kívül helyezzem s az eddigi gyakorlatot fenntartsam. Értesítem a vármegye közön-égét. hogy az ezen feliratban kifejezett kérelem teljesítésére magamat indíttatva nem érzem: mert joglalanul távozó cseléd vagy munkás visszakiséréséből évenként tetemes és mivel sem indokolható költség merült fel az államkincstár terhére és mert e költségek már eddigelé is több helyit a munkaadók által meg lettek térítve, úgy hogy már az egyöntetűség szempontjából szükséges volt ez ügynek körrendeletileg való szabályozása s mert hivatkozott feliratban semmiféle oly dönlő körülmény fel nem hozatott, amely e körrendelet hatályon kívüli helyezésit szükségessé lenné. Hogy pedig a szóban forgó köl'sépnek a munkaadók által való viselése — a visszkereseti jog fentartásn mellett — jogosan és a fennálló szabályoknak megfelelőleg mondatott ki, teljesen indokolja már azon körülmény is, hogy a „Rendeletek Tárában" is inepjelent csendőrségi szolgálati utasítás 22. §-a értelmében az ily visszavezetések nem tartoznak a csendőrség rendes, hanem a 23. §. értelmében a felszólítás folytán végzendő szolgálati teendők közzé, már pedig a „Bendeletek Tárában" szintén megjelent csendőrségi szervezeti utasítás 37. §-a, továbbá a csendőrségi illetmény szabályok 73. §-ban ki van mondva, hogy mindezen szolgálatok után, azaz mindazon esetben, amikor a csendőrség segédlete, még ha más minisztériumok vagy hatóságok rendeletcinek és Ítéleteinek végrehajtása czéljából is vétetik igénybe, az ebből felmerülő költségek, a csendőrségi javadalmazásból csak előlegkép fedezendők, ha tehát ez a hatóságokkal szemben ekkép érvényesül, annál inkább indokolt és önként értetődő, hogy a tisztán magánjellegű egyes személyek kívánsága és érdekében hatóságilag elrendelt és teljesített csendőrségi segédleti szolgálat után felmerülő költségek szintén e szempont alá essenek. De különben már maga azon körülmény is szükségessé teszi e körrendelet fentartását, mivel ily czélból a csendőrség igen gyakran vétetik igénybe és előfordulhat oly eset is, amikor a munkaadó törvényadta jogával a visszakisérést illetőleg csak azért él, hogy ebbeli jogának érvényt szerezzen, anélkül, hogy cselédjét vagy munkását síolgálatában továbbra is megtartaná. Ami pedig a felirat azon részét illeti, hogy ezen költségek viselése miatt a munkaadó a visszavezetési jogát nem fogja gyakorolni, ez figyelembe nem vehető indok, amennyiben a munkaadó visszkereseti joga biztosítva lévén, ezt mindenkor jogszerűen gyakorolhatja és a munkabérből való egyszerű levonás folytán ez, nagyobb nehézségekbe nem ütközik, sőt sokkal könnyebben foganatosítható, mint az 1875. év III. t.-cz. által is megtéríteni előirt betegápolási költségek levonása, ezen felül pedig ezen eljárás a munkaadóra inkább előnyös lesz., mivel végeredmrnykép e köllségeket a cseléd vagy munkás fogja fedezni és már maga ezen költség viselésének luilala igen sok e-etben a cseléd vagy munkást munkájának minden ok nélkül való elhagyását ól vissza fogja tartani, Egyszersmind tudomás és mihez tartás végett értesitein a vármegye közönségét, miszerint azon esetben, ha a csendőrséghez intézett felhívásban a szökött cseléd tartózkodási helye megjelölve nincsen, akkor a szökött cseléd után a csendőrség csak rendes szolgálata alkalmául] teljesi'i a nyomozást és ebből oly köllség, mely a gazdát vagy a cselédet terhelne, lel nem merülhet; ha azonban a csendőrséghez intézett felhívásban a szökölt cseléd tartózkodási helye is megjelöltetik és a csendéi; ség azt olt fel nem találja, ily e-etben a csendőrség által teljesített különleges szolgálat folytán felmerült költséget azon fél viseli, kinek érdekében a szolgálat teljesíttetett és a ki téves adatok bejelentése által okozta a szolgálat eredménytelenségét. Budapesten, 1896. évi márczius hó 30-án. A miniszter helyett: Latkóczy Imre, s. k. államtitkár. A másolat hiteléül: Vigh Bertalan, igazgató.