Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-16 / 33. szám

11a az előre fizetett összeg a tényleg végzel t vizsgálatok által már fel van emésztve, az előfizetés alapján az illető fél hitelre igényt nem tarlhat, hanem minden további vizsgálat után előre tartozik lefizetni a megfelelő dijat. Az ólomzárolás dija fejében, a mélermázsánként számítandó fenti arankamentességi vizsgálati dijon kivül még 5 krajezár fizeti ndő; ha azonban egy métermázsányi inagmennyiség több részletben ólomzároltalik, még ezrn felül minden egyes részlet után 2 kinyi dij fizetendő. Az ólomzárolások alkalmával történő arankamentességi vizsgálatok akkint lesznek fel-zámitva, hogy minden egy métermázsa súlyú mag után egy arankavizsgálat dija számíttatik, a mely azon esetben is fizetendő, ha a megvizsgált magkészlet arankatartalmunak találtatván, ólomzárolhaló nem volt. Nem az illető vetőmagvizsgáló állomás székhelyén történő ólomzároltalás alkalmával, a fél a kiküldölt közeg útiköltségeit és napidijait az állomásnak megtéríteni tartozik. Gazdák számára a vetőmagvizsgáló állomások, alapszabályaik értelmében, az arankamentességi vizsgálatokat díjmentesen leijesitik, az ólomzárolás alkalmával azonban a fenti dijak és költségek a gazdákat is terhelik. Kelt Budapesten, 189<". julius hó 10-én. Darányi, s. k. Wdmivelésügyi m. kir. miniszter. Szabolcsvármegye közönségének Nyíregyházán, 1896. év julius hó 2-án tartott rendkívüli- közgyűlés jegyzökönyvének kivonata. 309/S96. Bgy., 11631— 1 1834/890. K. Tárgyalás alá vétetett Nyíregyháza város által katonai beszállásolás czimén lett kiadásoknak a vármegye többi községei állal az aránylagoson leendő viselése tárgyában javaslattal megbízóit küldöttség jelentése és az alispán ugyanezen tárgyra vonalkozó javaslata. Határozat. A küldöttség és a/, alispán javaslata tudomásul vételik és kimondatik, hogy tekintettel az anyagi áldozazatokra, a melyeket Nyíregyháza város a katonai beszállásolások czimén tett. tekintettel továbbá azon igen fontos körülményre, hogy Szabolcsvármegye 1882. évi 227. Bgy. sz. a. alkotott szabályrendeletének í>. §-a értelmében arra kötelezte magát, hogy Nyíregyháza városának megtéríti az állandó beszállásolás czimén felmerülő kiadásainak háromnegyed részét, tekinteltel végül arra, hogy ugyanazon szabályrendelet 13. §-ában azon esetre, ha a vármegyében kaszárnya állíttatnék fel, annak felépítési költségei tekintetében a vármegye a hozzájárulást is kilátásba helyezi, ugyanazért kimondatik, hogy Szabolcsvármegye — Nyíregyháza városának a katonai beszátlásolásokból évente származó veszteségéhez hozzájárul. A hozzájárulás aránya akként állapittatik meg, miszerint az évenkint kimulatandó veszteség, mely az előző évek számadásainak áttekintéséből kitünőleg mintegy '-'0,000 l'rtot tehető, s fele részben lesz megosztandó a vármegyével, de oly képen, hogy az esetleges jövedelemben is a vármegye fele részben részesülni fog. A kaszárnyák tulajdon joga a városé marad, de a veszteség és az épületekből befolyó jövedelem fele részben megosztandó lévin, erre egy bizottság megalakítása határoztatik, mely bizollság hivatva K s/. esetről-esetre vagy is évről-évre a város katonai köllségelőirányzatát elkészíteni, a számadásokat felülvizsgálni, egyátalában a katonai beszállásolásból származó kiadás és bevételeket ellenőrizni és a számadásokból utólagosan megállapítani azon összeget, melynek mint veszteségnek fele részében a vármegye osztozik; ezen vegyes bizottság előzetes jóváhagyása nélkül elő nem irányzott költségek utalványozhatók nem lesznek A hozzájárulás 1897. év junuár hó 1-én veszi kezdetét; azonban tekinteltel arra, hogy a város már az előző évek során is nagy mérvű áldozatok árán bírt eleget tenni azon kötelezettségének, a mely reá a katonai beszállásolásuk folytán nehezednek — Szabolcsvármegye közönsége akként határozott, hogy a városnak az 1890. év végéig a múltra nézve járó összes követelése kiegyenlítése fejében, a katonai beszállásolási alapban kezelt mintegy 0700 frtra rugó pénzösszeget azon határozat jogerőre emelkedésével a városnak ily czimén felmerülhető igényeinek teljes kielégítése gyanánt a városnak felajánlja és átadja. Az 1897. év január 1-től kezdődőleg felmerülő költségének fedezésére usyancsak 1897. január 1-től a felmerülendő tényleges veszteségnek a fele részét Szabolcsvármegye megtérili és hogy ezen kötelezettség teljesíthető legyen, az alispán utasitlatik, hogy a pótadó megszavazására nézve az október havi közgyűlés elé előterjesztést tegyen. ' Megjepyeztetik azonban, hogy ezen póladóhoz állami adó állományának Nyíregyháza város hozzájárulni tartozik. A későbben felmerülhető vílás kérdések tisztázása tárgyában a vármegye kijelenti, miszerint a fenlartási czimén kizárólag az épületek és tartozékainak jókarban tartása képezi a közős kötelezettsége!, s más egyébb ujabb beruházási vagy berendezési költségekhez hozzá nem járul — viszont az épület tartozékai és beruházások közvetlen jövedelmén kivül másnemű jövede|< tnre igényt nem tart. Ezen haláro/.at közérdekű voltánál lógva a „N\írvidék" hivatalos lap utján közhirré tétetik és a községi elöljárók valamint Nyíregyháza város polgármestere utasíttatnak; hogy ezen határozatot a szokásos módon kihirdessék s a kihirdetést igazoló bizonylatokat a járási főszolgabirák ulján, illetve Nyíregyháza város polgármestere közvetlenül beterjesszék. Miről az alispán, a községi elöljárók a .Nyírvidék" hivatalos lap utján, Nyíregyháza város képviselő tcslülele s a járási főszolgabirák jelen jegyzőkönyvi kivonanaton értesítietnek. Kelt mint fent. Kiadta: Okolicsányi, aljegyző. j '• Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A földtnivelésügyi m. kir. miniszter 33550/II1-2. számú rendeletének másolatát tudomásul vétel és ahoz leendő szigorú alkalmazkodás és szabályszerö közhirré tétel végett oly felhívással adom'ki, hogy amidőn a sertésvész valamely nagyobb kiterjedéssel biró községnek halárában csak egy külön-álló gazdaságban lép t'el, csupán ezen területnek zár alatt tartása iránt hozzám azonnal indokolt előterjesztés leendő, de a község egész területe zár alatt tartandó mindaddig, míg a földtnivelésügyi miniszter a kivételes óvintézkedés foganatbavételét meg nem engedte. Nyíregyháza, 1896. julius 14-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földtnivelésügyi magyar kir. miniszter. 33150/111--'. szám. — Valamennyi törvényhatóságnak. — Ismételten tapasztaltam, hogy a sertésvész fellépése következtében érvényesítendő forgalmi korlátozások tárgyában a hivatali elődöm által mult évi október hó 4-én 72 J32. szám alatt kiadott rendelet 2. pontját számos törvényhatóság helytelenül értelmezi és hajtja végre, amennyiben a sertésvész fellépése alkalmával majd csak az illető község belterületét, majd pedig csak az illető fertőzött pusztát, vagy majort helyezi zár alá és épugy jár el a zár feloldásoknál is. Hasonló helytelen intézkedéseknek a jövőben való kikerülése végett figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a község belterülete a hozzátartozó összes pus/.tákkal, majorokkal és tanyákkal együtt egy közigazgatási egységet képezvén, sertésvész fellépése alkalmával az idézett rendelet értelmében a község egész határa szoros zár alá veendő. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és miheztartás végeit oly felhívással értesítem, hogy az e tárgyban eddig esetleg felmerült hiányokat jelen rendeletem értelmében haladéktalanul pótolja. — Megjegyzem egyúttal, hogy amennyiben egyes, kiválóan nagy kiterjedésű városi vagy községi határokra való tekintetből, adandó alkalommal e rendelkezés hatályának módosítása a helyi viszonyok miatt czélszerünek ós tnegokollnak látszik, hajlandó vagyok az ilyen kivételes helyi körülményeket az illető törvényhatóság megokolt előterjesztése alapján figyelembe venni és ott a fent hivatkozott rendeletektől eltérőleg a fennforgó különleges viszonyokhoz alkalmazkodó rendkívüli intézkedések érvénye ilését megengedni. — Budapest, 1896. julius 3-án. Darányi, s. k. 6748/1890. K. Körözvény. Ny.-Acsád községben a f. év julius hó 27-én egy db 7 - 8 éves. fakó sárga, kancza ló fogatott fel bitangságból, mely ki nem sajátitás esetén a f. év és hó 28-án Ny.-Acsád község házánál elárvereztetni fog. N.-Kálló, 1896. augusztus 5. Zoltán, főszolgabíró.