Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

„IV YIRVIDÉK hogy nincsen senki, aki képes lenne, illetve akarna segíteni a jegyzői karon, mert azok az intézmények, melyek hivatvák volnának a jegyzői kar baján, panaszán, sorsán segíteni, kicsinyes dolgokkal bajlódnak; hasonlókép vagyunk az ország szivében létező azon in tézménynyel is, mely a kormány előtt lenne hivatva érdekeink megvédésére. Hogy ezen intézmények melyek mindnyájan tudjuk: A megyei s országos jegyzői egyletek. Térjünk most vissza a kiiudulási pontra. Ha a többi hivatalnoki kar kedvezményekben reszestllt, ked vezméuyes jegyeket, kétszeres fizetést kapott, talán mi sem voltunk egészen mostoha gyermekei az államnak, mi is kaptunk talán valami ajándékot az államtól vagy a megyétől. Szomorúan hangzik száz meg száz ajakról: Semmit, semmit. — De hát Uram bocsá', ki is gondolna a szegény jegyzőre ? Napi és vidéki lapjaiuk tele vannak a szegény tanitó nyomorával, azok fizetés csekélytelenségével, az országházi gyűléseken folyton felsegélyezéstlkön vitatkoznak. Hiszen nem irigyeljük tőlük az ország érdeklődését, de már csak mi is méltán elvárhatnók, hogy a honatyák mirólunk se feledkeznének meg egészen, ha már kedvük szerint ócsáioltak bennüuket, javunkra is tennéuek valamit. — Lehetne talán egy kis respectuss&l lenni arra, hogy annak a gúnyolt adóprésnek a nyo mórudja végén mi állunk s a munka a rudhoszszával állván arányban, ha csekély is az erőnk, bizony többet préselünk mi, mint azok, kik a csavar mellett, a központhoz közelebb dolgoznak. Azon kellene a vármegyei jegyzői egyleteknek segíteni, azon iparkodai, hogy mirólunk is tudjanak valamit; igyekezve ne csak bombastokkal spékelve, hanem tárgyilagosan előterjeszteni bajainkat, tenne az országos jegyzői egyletnek előterjesztéseket; ne engedné azt, hogy terheinket ott is nagyobbítsák, a hol azt le kellene villáinkról venni. — De hát mit várunk akkor, midőn arról ábrándozunk, hogy a mi teendőinket ezután érettségit, két-három évi jogot végzett egyéneknek kell elvégezni? Avagy az a híres tekintély, mely fennt a magasban sarkcsillag gyanánt ragyog egyesek szerint, csak Így érhető el? Akkor amidőn ezen munkálkodnak, nem veszik észre, hogy lábaink alatt a talajt rángatják s a meg nem élhetés sivatagába taszítanak bennünket. Vagy talán azt hiszik, hogy jogot végzett ifjaink jobb jegyzők lesznek, mint mi, kik azt nem végeztük? Csalatkoznak, mert azok nem fognak úgy neki feküdni a munkának, mint mi s e'temetni magukat egy egy szegé nyebb községbe, ott a nep bajaival törődni, azokon segíteni, hanem igen is foguak uraskodni s mivel ily díjazási elvek közt, mint a mienk, nem lesz miből, be fog rajtuk teljesedni, hogy „Fennt az ernyő, nincsen kas." — Az államnak ped;g epen nem czélja a parasitákát vagy proletárokat tenyészteni. Neküuk azon kellene iparkodni, hogy munkásságunk az elismeréssel lenne megjutalmazva úgy, hogy önmagának bebizonyítsuk s iparkodjuuk felfelé is ugyanezt tenni, hogy a jelenlegi jegyzői kar mindenütt mindenkor megállja helyét s a jelen megkövetelt képzettséggel is képes nehéz hivatalának, — ha lelkiismeretesen teljesiti azt, — megfelelni. — De kifogja ezt felfelé bebizonyítani, ha egyletünknek legfőbb gondja az, hogy kit küldjön fel az országos gyűlésre, ahol aztán kellő utasítások nélkül nagy bölcsen meghallgatják az ottan már szintén előre elkészített programmot s a batquetteken részt vesznek á la a mi egyletünk gyűlése után. Jaj! De hát azzal ne törődjünk, hogy 10 frtró[ 20 írtra emelik fel nyugdíj fizetési részletünket, holott ha egy negyedkrajczárral többet fizetnének a községek, ezt tenni nem kellene, de szavazzuk meg a községek terhére a vármegyei tisztikar nyugdij alapjára fizeteudő összeg felemelését. Vagy talán egyletünk, úgy a megyei mint az országos annyira gyermekkorát eli még, hogy nem képes határozatainak érvényt szerezni, az intézőköröket annak végrehajtására megnyerni? Ébredjenek fel már egyleteink eddigi szunyadó állapotukból s emelkedjenek fel hivatásuk magaslatára s ne barátságos összejövetelnek tekintsék gyűléseiket, hanem oly helynek, hova azért gyűlünk egybe hogy bajainkon segítsünk, sérelmeink orvoslását keressük s oda hassunk, hogy minket megillető tekintélynek örvendjünk s beláttassuk azt, hogy nálunk nélkül nem lehet kormányzatot teremteni. Bár eljönne mihamarabb ezen idő, hogy ne néz nénk le egymást, mert egyikünk jobb községbe kerülve a vagyonosodás felé halad, míg másikunk majdnem a lét fenntartásával küzd; vajha egy nagy család tagjai lehetnénk. Hassunk tehát oda, hogy egymtáson szeretet hazánkon segítsünk, hogy azon munkálkodhassunk, amin minden igaz magyar embernek munkálkodnia kell, hogy hazánk másik ezer évét még inposánsabbul, gazdagab bul, nagyobb boldogságban érje meg. Eg) jegyző. Tanügy. Az iskolai év kezdete. A nyíregyházi főgimnáziumban a jövő évre vonatkozó beiratúsok szeptember hó három első napján eszközöltetnek. A javitó és pótló vizsgálatok augusztus hó 29-, 31-dikén tartatnak. A főgimnázium egyik osztályából a következő felsőbb osztályba csak az a tanuló léphet, ki az elvégzett osztály rendes tantárgyaiból legalább is elégséges osztályzatot kapott. Azok a tanulók, kik reáliskolából vagy polgári iskolából a gimnáziumba akarnak átjönni, kötelesek felvételi vizsgálatot tenni. E vizsgálat az elhagyott ós újonnan választott iskola tantervei között mutatkozó lényeges különbözetre terjed ki. A gimnázium V. osztályába belépő tanuló szülője, illetőleg gyámja köteles kijelenteni, vájjon fia. illetőleg gyámoltja az 1890. évi XXX.. törv.-czikk értelmében a görög nyelvet, avagy az idézett törvényczikk által meghatározott más tantárgyat fogja-e tanulni? A felvételnél minden tanuló 2 frt felvételi dijat flzet, mely dijnak fizetése alól senki sem menthető fel. Fizet továbbá minden tanuló a gimn. alapra 1, orsz. nyugdij-alapra 3 irtot, 50 krt ifj. könyvtárra. A tandij 21 frt. Ez összeg két részben, és pedig felerésze a beiratáskor, másik felerésze február hó 1-én előre fizetendő. — Az igazgatónak nincs joga fizetési halasztást engedélyezni. Azon tanulók, akik magukat részben vagy egészben a tandij fizetése alól felmentetni óhajtják, tandíjmentességüket kérelmező folyamodványaikat kellően felszerelve, a főgimnázium kormányzó tanácsához czimezve, augusztus 15-éig a főgimnázium igazgatójához nyújtsák be. — Később beadott folyamodások tekintetbe nem vétetnek. A magántanulók 40 forint vizsgálati dijat fizetnek s ezenfelül a gimn. alapra 10, nyugdíj-alapra 3 forintot. A 13 forint a beiratás alkalmával előre fizetendő. — A magántanulók ezenfelül vallástani vizsgálati dijat is fizetnek a vallástanároknak, és pedig a keresztény tanulók 3—3 forintot, a izraeliták 5—5 forintot. A tápintézet szeptember hó 1-én nyilik meg. A tápintézetbe vallás-felekezeti különbség nélkül vétetnek fel a tanulók. A tisztességes ebéd és vacsora dija egész évre 50 forinl, mely összeget a tanuló két részben előre tartozik befizetni. A nagy káliéi reáliskolában a jövő 1890—97. tanév kezdetével a gimnázium második osztálya is megnyílik, s a reáliskolában — megszűnvén a II. osztály — csak a III. és IV. osztályok maradnak meg. A tanév szeptember hó 1-én kezdődik. Ennek megkezdése előtt augusztus hó 30—31. napjain javitó és pótló vizsgálatok, augusztus hó 31-én a másnemű iskolákból jelentkezők felvételi vizsgálatai tartatnak. A tanulók beiratása szeptember hó 1., 2., 3. napjaiban történik; ezentúl nyolez napon át az igazgató csak oly tanulókat vehet fel, kik elkésésöket kellőleg igazolják. A még később jelentkezők felvételét az igazgatósághoz benyújtott folyamodvány alapján — a tankerületi főigazgató engedheti meg. Azoknak, kik a tanév első hónapja után vétetnek fel, az eddig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállaniok. A felvételkor a tanuló felmutatni tartozik születési bizonyítványát, továbbá orvosi bizonyítványt arról, hogy mikor volt utolsószor beoltva, s mily eredménynyel? A felsőbb osztályokba való felvétel a megelőző osztálynak sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány felmutatása mellett történik. Azon tanulók, kik gimnáziumból, vagy polgári iskolából reáliskolába, vagy polgári, esetleg reáliskolából gimnáziumba akarnak átmenni, kötelesek felvételi vizsgálatot tenni; e vizsgálat az elhagyott iskola és a reáliskola tantervei közt mutatkozó lényeges különbözetre terjed ki. E felvételi vizsgálatok dija 10 frt, melyet a vizsgálat megkezdése előtt kell megfizetni. A behatásnál minden tanuló fizet felvételi díj czímén: a gimnázium 1. és II. osztályában 3 forintot, a reáliskolában 2 forintot, ezenkívül ifjúsági könyvtárra egyaránt 50—50 krajezárt. Az evang. ref., ág. evang. és izr. vallású tanulók vallás-tanítási díj czímén fizetnek egész évre 5—5 frtot, melynek első fele a beiratás alkalmával, a másik fele pedig február hó végéig okvetlenül lefizetendő. A tandij egész évre a gimnázium I. és II. osztályában 25 forint, a reáliskolában 18 forint, melynek lefizetésére minden tanuló köteleztetik, hacsak felmentve nincs, vagy szegénységénél és jó erkölcsi magaviseleténél fogva jövőre fel nem mentetik. — A tandijat négy részletben lehet fizetni; az első részletet legkésőbb október 15-ig, a másodikat deczember l-ig, a harmadikat márczius 15-ig és a negyediket május l-ig. Tandíjmentességért minden tanévben kétszer lehel, — szept. 15-ig és febr. 15-ig — folyamodni. A magánvizsgálatok augusztus hó 30—31. napjain fognak megtartatni; e vizsgálatokra az illető magántanulók — csak felsőbb tanhatósági engedély felmutatása mellett — az igazgatóságnál aug. 29-ikég jelentkezzenek. Minthogy szállást fogadni — az iskolai törvények 10. §-a értelmében — csak az iskolai igazgatóság beleegyezésével szabad, a t. szülők az igazgatóságnak tudta és beleeg yezése nélkül szállás és koszt iránt előre ne szerződjenek; e tekintetben az igazgatóság mindenkinek — előlegesen is — szívesen nyújt felvilágosítást. Kik a scgélyző-egyesület jótékonyságában részesülni óhajtanak, folyamodványukat, szegénységi hiteles okmány és iskolai bizonyítvány kíséretében augusztus hó 30-áig a s-gélyző-egylet elnökéhez nyújtsák be. A helybeli szabolcsmegyei takarékpénztár jövőjévi jótékonyságának elnyeréseért a kérvények a takarékpénztár vezérigazgatóságához szintén augusztus hó 30-ig nyújtandók be. A helybeli ág ev. népiskolákban a jövő 189G — 97-ik tanév szeptember hó 3— 10-ig a tanulók beiratásával veszi kezdetét. Felhivatnak a t. szülők és gyámok, miszerint tanköteles gyermekeiket a fent jelzett időben az illető osztálytanítóknál pontosan személyesen írassák be, hogy a rendes tanítás menete ne akadályoztassák. A javitó- és magán-vizsgák szeptember hó 1—5. napjain d. e. 10—12-ig tartanak. A nyireqyházi községi po'gári leányiskolába lépő tanulók beiratása szeptember 1-én veszi kezdetét s bezárólag szeptember 7-ig fog tartani. 1. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet: a) ki legalább 9-ik évét betöltötte; b) kinek az elemi népiskola IV. osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit rendes bizonyítvánnyal, vagy az e végre elrendelt fölvételi vizsgálattal igazolja. 2. A polgári iskola bármely osztályába fölvehető oly növendék, ki koránál fogva az általa kijelöl t osztályba beillik s ezen osztályban megkívántató elők észültségről fölvételi vizsgálat utján bizonyságot tesz. 3. A fölvételi és javitó vizsgálatok szeptember hó 7-én délelőtt fognak megtartatni. 4. Fölvételi és javitó vizsgálatok díjmentesek. 5. Tandij egész évre 20 frt, beiratási dij 1 frt, könyvtár dija 1 frt. 6. tandíj elengedésért oly tanulók folyamodnak, kik jó magaviseletűek s az előző tanévről legalább „jó* bizonyítványt nyertek. 7. A folyamodvány a községi iskolaszékhez czimzendő s mindjárt a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. 8. A kérvényhez csetolandó : a) Iskolai bizonyítvány az előző évről. b) Szegénységi bizonyítvány. Tanítók ezen bizonyítvány csatolását mellőzhetik. A szegénységüket kimutató növendékek tandijt nem fizetnek, egyéb dijak a beiratás alkalmával fizetendők. Beiratás alkalmával köteles minden tanuló ujra-oltást igazoló bizonyítványát is bemutatni. Értesítés. A helybeli izr. iskolában a beiratások augusztus hó 20-tól szeptember hó 6-ig tartatnak. Később jelentkezők csak iskolaszéki engedélylyel fognak felvétetni. Azok a szülők, a kik magukat rész ,en vagy egészben a tandij fizetése alól felmentetni óhajtják, az iskolaszékhez czimzett folyamodványaikat augusztus hó 15-ig adják be. Később beadott folyamodványok tekintetbe nem vétetnek. A tanítás szeptember hó l-jén veszi kezdetét. Fried Ármin, tanitó. Felhívás. A szabolcsvármegyei t. tanítóságot ezennel értesítem, hogy az ezredéves orsz. kiállítás igazgatóságától sikerült oly előnyös kedvezményt kieszközölnöm, amely az összes tanítóságnak lehetővé teszi azt, hogy az orsz. kiállítást valóban igen csekély kiadás mellett megtekintse s ez által ismereteit nagy mértékben gyarapítsa. Ugyanis az általam rendezendő csoportos felmenetel alkalmával három napi fennlétel — és pedig lakás, reggeli, ebéd és vacsora, ezenkívül vasúti fel- és leutazás — mindössze kilencz forintba fog kerülni. Azok részére, kik 400 forintot meg nem haladó fizetésük után ingyenes vasúti szabad-jegygyel bimak, vagy azt hivatalom utján augusztus 25-éig megszerzik, a (elrándulás a mérsékelten számított utazási költséggel olcsóbb leend. Felhívom tehát mindazon t. tanítókat és tanítónőket, kik a kiállítás megtekintése czéljából a vezetésem alatt rendezendő társas felutazásban résztvenni szándékoznak, hogy a 9 frtnyi dij beküldése mellett a szabolcsvármegyei kir. tanfelügyelőségnél (Tokaji-utcza 11.) személyesen vagy irásbelileg az iránti szándékukat, mint legvégső határidőig, f. hó 20-ig jelentsék be. A szóban lévő felrándulás f. évi augusztus 25—31 között fog történni, miről a jelentkezők általam kellő időben értesíttetni fognak. Végül megjegyezni kívánom, hogy a jelzett kedvezményes felrándülás legalább is 50 jelentkezőt igényel. Nyíregyházán, 1896. augusztus 8. Eördögh Dezső, kir. tanfelügyelő. ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli közgyűlés a vármegyénél. Mint lapunk legutóbbi számában már jeleztük, e hó 17-dikén a vármegye rendkívüli közgyűlést fog tartani. A közgyűlési meghívót s 24 pontból álló tárgysorozatát lapunk első helyén közöljük. — Anyakönyvvezetői kinevezés. A belügyminiszter a gyulaji kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Péczely Sándor ottani segédjegyzőt nevezte ki. — Névváltoztatás. Glück Fülöp buji illetőségű, budapesti lakos vezetéknevének „Gáspár"-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — Katonai látogatás. Mádi Kovács György táborszernagy julius hó 31-én este, Auersperg gróf dandárparancsnok és Taxis gróf ezredes kíséretében Nyíregyházára érkezett. Augusztus 1-én szemlét tartott az itt állomásozó katonaság fölött és 1-én este utazott el. A magyar ref. egyház ezredévi örömét sötét gyász zavarta meg. Hullnak, hullnak, egymásután, hullnak oszlopos emberei, vezérei. Megint kidőlt egy a legnagyobbak, leghívebbek közül, aki közel félszázadon keresztül lobogtatta magasan, erős kézben az őseiről reá maradt zászlót. Hétfőn este 6 órakor érkezett a szomorú, lesújtó hírt hozó távirat, hogy Vállyi János, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület főgondnoka, főrendiházi tag, kilehelte nemes lelkét. A boldog emlékezetű Dégenfeld Imre gróf halála után a főgondnok-jelöltek Tisza Kálmán, akkor miniszter-elnök és Vállyi János nagybirtokos voltak. Heves küzdelem után, melynél a diadalt a felső tiszavidéki, sürü, apró egyházak szavazatai döntötték el, Vállyi Jánost választották meg. A választásnál akkor erősen politikai pártszempontok domborodtak ki; de el kell ismerni, hogy Vállyi János azután az elnöki széken mindig a teljes pártatlanság és részreliajlatlanság elvét követte s híven beváltotta azt, amit beiktatásakor hangsúlyozott, hogy ő a világi politikát az egyházival azonosítani nem akarja. Azóta megérte azt a kitüntetést is, hogy mint egyházának képviselője, helyet foglalhatott a főrendiházban is; de csak ritkán, egyedül a legnagyobb fontosságú törvényjavaslatok tárgyalásánál élt ezzel a jogával. Legutoljára az egyházpolitikai reformjavaslatokat segítette győzelemre jutni."Épen együtt ült a kerületi közgyűlés, amidőn döntő szavazásra került a sor. A legnagyobb örömmel, igazi lelkesedéssel sietett fel Budapestre a liberális szellemű főgondnok, hogy a vallásszabadság és jogegyenlőség javára szavazatát ő is a mérlegbe dobhassa Valóban hazáját, egyházát önzetlenül szerető, áldozatokra kész férfiú szállt vele a sirba, akinek elvhűsége — még politikai ellenfeleit is tiszteletre hivólag — szilárd jelleme követésre méltó példaként ragyog. Temetése csütörtökön délután 2 órakor ment végbe a szathmár-megyei Majtison. Vállyi János.