Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-08-09 / 32. szám

„IN Y 1 R V I D É K.' 12536. K

. Szabolcsvármegye alispánjatol. 1896. A községek elöljáróinak. Ujabban több helyen konstatáltatok, hogy a szőlőket az úgynevezett szőlőmoly (Cochilis ambiguella) támadta meg s azoknak károkat okoz — hogy egy bekövetkező nagyobb bajnak eleje vétessék, szükségesnek tartom a közönség figyelmét a kérdésre már most íranyitani és felhívni, miszerint azon esetben, ha hatosaga területén valamelyik szőlőben a szőlőmoly jelenléte konstatáltatok, ugy ezt hozzám haladéktalanul jelentse be. A szőlőmoly leírását és az ellene való vedekezest tárgyazó utmutatás egy-egy példányát mellékelve — a községi előljarókkal a ,Nyírvidék' utján oly felhivassal közlöm, miszerint annak tartalmát a szőlőbirtokosok közt a lehető legelterjedtebb módon ösmertesse meg. Nyíregyházán, 1896. julius 16-án. Mikecz János, alispán. Útmutatás a szőlőmoly (Cochylis ambiguella) irtására. A szőlőmoly évente kétszer szokott mutatkozni. Az első nemzedék hernyói május elejétől körülbelül junius első negyedéig találhatók, a mikor kezdetben a fürt apró bimbóit, később a nyiló viragzatot, majd az apró kötődött bogyókat pusztítják. E hernyó eleinte igen parányi és zöldes színű, később szennyes rozsas, vagy ibolyás szürkés, de feje és az utána következő első testiz feketés barna; teljesen felnőtt korában 8—10 milliméter hosszú. E hernyót a fürtön sohasem lehet szabadon látni, mert mig igen kicsi, addig bele furakodik a bimbókba, miközben azokat finom pokszalakkal összekőtögeti, későbben pedig részint az elrágott virágokból, részint azok elváló hulladékaiból ugyancsak a szájából eregető pókszálakkal a fürt gerezdei között hosszúkás fészket készít, a melynek belsejét kibéleli. E fészekben tartózkodik és innen indul ki, hogy a kártételeit folytassa. Julius elején teljesen kifejlődött és vagy az eddigi fészkében, vagy ritkábban a karó és szőlőtőke alkalmas repedésében, de nem ritkán a szőlő kötözésére használt anyagban (szalma, gúzsba csavart füzvesszők, sás vagy raffia között) készített külön burokban bebázódik. Bábja csak mintegy 6 milliméter hosszú és világos barna. Két hét múlva julius vége felé, vagy augusztus havában kikel e bábból a szőlőmoly, mely valamivel nagyobb és termetesebb a közönséges ruliamolynál, mert 7—8 milliméter hosszú és kiterjesztett szárnynyal 13—15 milliméter széles. E molyra könnyen rá lehet ismerni arról, hogy hátán, a felső szárnyain egy kis nyereg alakú és kávésbarna szinü sáv húzódik; a felső szárnyak hegyén a nyereg alakú rajzhoz hasonló szinü pont van. Ha megül, szárnyait háztető forn»ájára csapja össze. A moly a nappal legnagyobb részét a levelek alsó felére húzódva tölti, csak este röpködik, miközben párzik és a vagy már félig kifejlődött bogyókra, vagy azok nyeleire egyet-egyet, összesen m.ntegy 30—40 petét tojik. E pete fehéres és szabad szemmel nem igen vehető észre. Az ebből a petéből kikelő kis hernyóceka, tehát a szőlőmoly második nemzedéke, mely szinre és termetre majdnem teljesen azonos a juniusi hernyóval, augusztusban a bogyókba furakodik. Azokat részben egészen kirágja, részben csak kikezdi, de szálaival mindig összefonogatja. Az igy megtámadott és összecsomózott bogyók, melyek legtöbbször a fürt hegyén vannak, rothadnak, nemcsak mert már ugy is meg van sérülve, hanem azért is, mert rájiík telepednek a különböző gombák is. Még mielőtt a szüret ideje beköszönt, a hernyó elhagyja a fürtöt és vagy a tőkére, vagy a karóra vándorol, hol bebázodási helyet készít magának, a melyben novemberig, vagy deczemberig eleinte mint hernyó vesztegel s csak azután bebábozódik. Ilyen báb alakjában kitelel. Május elején, de ha meleg a tavasz, akkor már április végén megjelenik azután a moly, mely petéit a bontakozó hajtásokba, illetőleg azokban a bimbókra tojja: e petékből kél ki az a nemzedék, mely tavaszszal és nyár elején a virágfürtöket szokta rongálni. A szőlőmoly előfordul szórványosan Magyarországon, de olyan károkat nem igen okoz, mint pl. Svájczban vagy a bádeni nagyherczegségben. Mindazonáltal tanácsos, hogy ezt a kis mértékű megjelenését is figyelemmel kisérjük mindig. A hol csak szórványosan mutatkozik, pl. minden 5 — 10 tőkén itt-ott egy hernyó, akkor ott elég, ha azt egyszerűen leszedetjük,- nagyobb infekezió esetén azonban ez fárasztó munka lévén, czélszerübb lesz a permetezéshez hozzáfogni. Az ehhez szükséges folyadék 3 kg. puha fekete szappanból, 1'/» kgr. valódi pyrethrum (Zacherl) porból és 10 lit. vizből készül olyan formán, hogy e vizben elébb a szappant feloldjuk s aztán hozzá keverjük a pyrethrumport. Az igy nyert folyadékot aztán még 90 liter tiszta vízzel kell fölhigitani. Permetezéskor, a mely bármely permetező készülékkel hajtható végre, csak a fertőzött fürtöt kell permetezni, a tőke többi részeit nem kell bántani. Jó, ha ilyenkor nem a permetező diót használjuk, hanem ha a folyadékot egyenes, vékony sugár alakjában a fürt fertőzött részére löveljük. Molyrajzás idején használhatók a molyfogó lámpák ; ezek egyszerű lámpásokból állanak, a melyek kívülről áttetsző, enyves felületű papirossal vannak bevonva: este a világosságnak neki röpülő molyok neki mennek az enyves papirosnak s odaragadnak. A molylámpánál, mely esős időben, vagy holdvilágos estén nem alkalmazható, jobb a molylegyező. Ez egy fogóhoz erősített vékony, de széles felületű fa-, vagy vastag papirlemezből készül. E molylegyező egyik fele be van kenve ragadós anyaggal (glycerin, vagy lenmag és megolvasztott kolofonium egyforma arányú keveréke). Az eljárás az, hogy a munkás egyik kezével megveregeti a tőkét, másikba tartva a legyezővel utána suhint a felzavart molynak, a mely a ragadós felülethez oda tapad. Ez a molyfogás tehát végrehajtható nappal is. Tavaszszal, szőlőnyitás idején, alkalmazható ellene a kéreghántás. Ez abból áll, hogy a tőke felesleges kérgét és az elszáradt csapokat leütjük s a tőkén megmaradt repedésekbe húzódott bábokat lugyes árral megöljük. Ez alkalommal meg kell tisztítani a rajta meghúzódott bábokból a szőlőkarókat is, valamint, hogy el kell egetni a szőlőben maradt megelőző évi kötőanyagot is. A tőkéről levert kérget és fát szintén el kell égetni. Különösen kell vigyázni arra, hogy a kéreghántáskor kihullott kis bábok földön ne maradjanak. Ez oknál fogva tanácsos, hogy a tőke alá már a munka megkezdése előtt valami ponyvát vagy zsákot teregessünk, a melyről a hulladék aztán könnyen összeszedhető. Egyéb szükséges felvilágosítással készségesen szolgál az alább megjelölt intézet. (Budapest, V. kerület, Nádor-utcza 28.) Budapest, 1896. julius havában. M. kir. állami rovartani állomás. más után következő évre a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Bezdéden a körjegyzői írodaban a hivatalos órák alatt az árverés kezdetéig bármely napon megtekinthetők. Miről az árverezni szándékozók jelen hirdetmeny utján értesíttetnek. Thuzsér, 1896. augusztus 2-án. Rácz Béla, körjegyző. Révész János, biró. Árverési hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy Bezdéd község határán az úrbéres fordulón és a kisebb tagos birtokokon gyakorolható vadászati jog Bezdéd községházánál az 1896. évi augusztus hó 15-ik napján délután 2 órakor tartandó nyilvános árverésen hat egymás után következő évre a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Az árverési feltételek Bezdéden a körjegyzői irodában a hivatalos órák alatt az árverés kezdetéig bármely napon megtekinthetők. Miről az árverezni szándékozók jelen hirdetmény utján értesíttetnek. Bezdéd, 1896. augusztus 2-án. Rácz Béla, körjző, Varga Károly, biró. A „NYIHVlDEr TÁRCZÁJA, Levél egy barátomhoz. Édes Barátom! E lap 28—30. számainak Cáarnokában megjeleut czikkemre válaszolsz. Köszönetemet nyilvánítom az irántam, vagy helyesebben az általam szolgált ügy iránt tauusitott figyelmedért. Me.yreható fejtegetéseidben azt igyekszel kimutatni, hogy a vallás csak egy lépcső a műveltséghez, hogy te becsülöd ugyau a vallást, mint a műveletlen népaek ma még szükséges intézményt, sót te is vallásos vagy, de a vallás jövőjében nem bízol és kifejezed azon reményedet, hogy eljön az idó, meghozza az általáuos műveltség, a természet erői nek alaposabb ismerete, a mikor vallás nélkül ús boldog lesz az ember. Miután közöttetek, tudományosau képzett emberek között általáuosuak is nevezhető már ez a vélekedés, engedd meg, hogy közérdekű aggodalmaidra a nyilvánosság előtt válaszolok. Üdvözöllek, hogy a dolgot uem veszed közönyösen. Mert hidd el, hogy a vallást szerető lélek elótt niucs irtóztatóbb annál a közöuyuél, melylyel manapság a ti körötökben lenézik mindazt, ami az emberi szellem legfontosabb kérdéseivel vau összeköttetésben. Minden ügynek közöny a megöló gyilkosa, de a vallási közöny még sokkal nagyobb veszélyt rejt magábau, mert ez az egész szellemi élet stllyedésót jelenti s ha a hozzád hasonlók érdeklődése egy szebb jövő hajualát nem jelentené, kétségbe esném az emberiség sorsa felett, mert annak az erkölcsi sűlyedésaek, mely megdöbbentően jellemzi társadalmunk minden rétegét, egyedüli oka a vallási közöny, mely rosszabb a nyílt isteatagadásuál. Pedig píldi áll előttünk, hogy a társadalom vallási közönye a teljes alásülyedés előjele. Olt van Khina, amely a bölcs Konfucius tanai alapján állami morált léptetett életbe s mi lett az eredmény? A hajdan mozgékony szellemű mongol nép belsőleg megromlott, beszédében, modorában finom, udvarias, de ezzel csak nyers indulatait takargatja. Látszat ós valóság sehol sincs ellentétben, mint itt, hazugság ós hízelgés sehol sincs úgy elterjedve, 14145. K. a—~ Szabolcsvármegye alispánjától. 189b. A községek elöljáróinak. Thuzsér és Bezdéd községek vadászterületi bérbeadására vonatkozó árverési hirdetményt minél szélesebb körben leendő terjesztésére felhívom. Nyíregyházán, 1896. augusztus 6. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. Ár verési hirdetmény. Közhírré tétetik, miszerint Thuzsér község határán az úrbéresek birtokán gyakorolható vadászati jog Thuzsér községházánál az 1896. évi augusztus hó 16-ik napján délután 2 órakor tartandó nyilvános árverésen hat egymint e népnél, nagy gondolkozókban, nemesen érző emberekben egy nép sincs oly szegény, mint a khinai. Igen, megölte összes szellemi és erkölcsi életét a közöny, mert a hivatalos állam elnyelte a társadalomnak még vallásos érdeklődését is. Ezért üdvözlöm én a legnagyobb örömmel azokat, akik érdeklődnek a vallás iránt, ha czáfolják, ha támadják is azt. Csak nyílt és őszinte hircz vezethet az eszmék világábau győzelemre. Azt mindod nagybecsű soraidban, hogy „a vallás a tudomány kegyelméből él, attól függ és élete addig tart csupán, míg a tudomány izekre nem szedi a vallás összes tévedéseit s mihelyt ez meglesz, összeomlik mint gyönge szélre a kártyavár." Te ismered az emberiség törtenetet s felelj meg, melyik volt előbb, tudjmáuy-e vagy vallás? Ugy-e, a tudatlan vad népnek is van vallása s miért? Mert v llási érzéke vele született; ha szemüukbeu nem volua meg a képesség a fény felfogására, nem tudnánk látni: ha Isten erejéből nem volna bennünk, nem tudnánk 0 róla gondolkozni. Azt mondod, hogy a tudomány átkutatta az eget s nem találta meg Istent. Da vjjjon kereste é? Állíts csak valakit egy márványszobor elé, hogy gyönyörködjék abban; fogé gyönyörködni, ha csak tapogatja, méregeti, de az öszbenyomást, mert nagyon közel áll hozzá, nem tudja elvezni. Vidd csak ót ofebb és tedl figyelmessé az egész szobor öszhangjára, meglásd, élvezettel fog felkiáltani: mily szép! Éppmújy a tuiós is ha az öszhangot is észre tudja venni a világban, ha a fent és alant uralkodó szép reudet megtuiji látni, be kell ismernie, hogy itt bölcs gondolatok milliói valósultak meg, a legnehezebb számadások lettek megfejtve, tehát kell lennie egy legfőbb teremtő szellemnek, s Így fog felkiáltani a költővel: •Teremtő Isten, földön s menyen Léted kiáltja minden nékem !< Azt is mondod, hogy a tudomány felkutatta az emberiség egész történetér, de Istent sehol sem találta meg. D> hát — kérdem ismét — kere3te-1 benne? Nem ismerünk-é nagy alakokat, egy MÍzest, egy Jézust, egy Sokratest, egy Pál apistolt, egy Siéchenyit, akik azzal a tiszta tudattal munkálkodtak, hogy nekik tervszerű és nagyszerű missziójuk van az őrök S'.ellemtől, akik 13998. K. 0 . , . ... ..... —rsTTí Szabolcsvarmegye ahspanjatol. 1896. A községek elöljáróinak. Az alábbi árverésnek minél szélesebb körben leendő terjesztésére felhívom. Nyíregyháza, 1896. augusztus 3. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 699/96. K. Árverési hirdetmény. Oros község alantirt elöljárói ezennel közhírré teszik, miszerint Oros község határában fekvő, úrbéri birtokosok tulajdonát képező, mintegy 2500 kat. hold kiterjedésű területen gyakorlandó vadászati jog, a f. évi augusztus hó 20-án d. e. 9 órakor, Oros községházánál tartandó nyilvános árverésen, 6 egymást követő évre, vagyis az 1896. évi szeptember hó 1 -tői az 1902. évi augusztus hó 31-ig terjedő tartamra 3 frt kikiállási ár mellett haszonbérbe fog adatni. Az évi haszonbéri összeg mindez előre, szeptember hó 1-ső napján lesz Oros község pénztárába befizetendő. Miről az árverezni szándékozók jelen hirdetmény ulján értesíttetnek. Oros, 1896. julius hó 31-én. Lányi Antal, jegyző. Kelemen György, főbíró. 11551. K. ~~ —^ggg Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a sertésvész az eddig is forgalmi korlátozás alatt levő Levelek község belterületén fellépett, s ez okból a zár ugy Levelek, mint a vele szomszédos s ez ideig is szintén fertőzött vagy forgalmi korlátozás alatt álló Ofehértó, Besenyőd, Ny.-Bakta, Kércs, Ramocsaháza, Ibrony, Apagy és Magy községekre újból kiterjesztetett. Nyíregyháza, 1896. julius 4. Alispán helyett: Mikecz Dezső, főjegyző. 13884. K. —j-ggg Szabolcsvármegye alispánjától. Értesítem, hogy T.-Polgár községhez tartozó „Basa" nevü tanyán az egri főkáptalan kárára 1 db sertés sertésvész gyanúja miatt kiirtatott s ez okból T.-Polgár községben „Basa" nevü tanyán 900 db sertés zár alá helyeztetett. Nyíregyháza, 1896. augusztus 2. Alispán helyett: Mikccz Dezső, főjegyző. a legbensőbb, legmélyebb áhítattal telve, elmerülve az örök bölcseség ós örök szeretet érzésébe, a világ összes fájdalmain felül tudtak emelkedni és örömmel tudták jól teljesített missziójuk érzetében kegyetlen kinok között feláldozni életüket! Hát ez mind csak ábránd volt, hát e nagy szellemeket közönyösen birja nézni a legridegebb szív is?! Kérlek azért, kedves Barátom! ne féltsd a vallást a tudománytól; s azt se hidd, hogy a tudományos vizsgálódás szabad szárnyai, a vallás iránti kíméletből nyirbálni kellene. Ói nem! Tudomány ós vallás nem ellenségei egymásnak, az igazi tudomány támogatja a vallást s az igazi vallás ifjúi erőt és pezsgő életet nyújt a tudomáuynak. Felhozod a vallás ellen azok vélekedését is, akik a vallást „a nyomorban sinlödö nép elaltatására alkalmas ópiumnak tartják, mert a nyomor békés tűrésére int a mennyei jutalom reményébenNe hidd, hogy ezáltal „megbénítjuk az elnyomott néposztályoknak a jobb jövő felé törekvését, hogy gátoljuk az emberi méltóság kibonta ozását s ez által a hatalmasok dölyfének, önzésének s erőszakoskodásának akarunk tért nyitni." Óh ne hidd ; az igazi vallás éppen a nép nagykorusitását czélozza, Jézm magáévá tette a gyöngék bajait, nem hitvallást követel tanítványaitól végbúcsuja alkalmával, hanem azt köti szívökre: „Arról ismerik meg, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretenditek.' A betegek ápolása, az éhezők megelégitése, a ruhátlanok felruházása, a foglyok meglátogatása: hát ezek mind csak ópiumok s nem az általános jólét s közboldogság j terjesztésének eszközei a földön?! Óh az igazi vallás kezet nyújt a gyöngének, erősiti az egymásért való közös felelősség érzetét, számadásra vonja az egész társadalmat minden egyes nyomorultért, fogékonynyá teszi a,szivet minden nyomor iránt — És az a vallás, mely az önfeláldozó, szolgálatkész testvérszeretetet tekinti az embsrélet koronájának, a szegény ember jólétének ellensége nem lehet ! Te azt is mondod, hogy a vallás gyakorlása szellemi üdülés", a művészi élvezeteknek egy bizonyos neme Folytatása a íuellékloteu