Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

„N Y í It V I D É K.<« — Ytrscny-kugliz&s. A Dorabrádon alig pár hóuap elóti alakult „Muieuiumi kuglizó egylet* juuius hó áu, verseny kuglizással egybekötött tánczmulatságot tartóit, mely dacilrs a vidékiek csekély részvétének, igen s/épen sikerűit, s méltán dicséretére vállik az egy létben levi reudezó ifjakuak. — A verseny első dija e.-T 10 koronás arauy, második egy szép emlekkönyv, a harmadik egy díszes szivartárcza az egylet által, a negyedik: egy azép tájkép Dedinszky Endre ur által ajándékoztatott. A verseny végeztével a jelenlevők társas oz>onához Ültek — hounau a tánczkedvelő ifjak a szépen feldíszített uyári tánczhelyiségbe menve, míg az eltesebbek a szintén díszes kuglizóban mulattak világos reggelig. — A résztvevő felültketők : Maravek Gusztáv, Klein Mór, B)dor Zsigmond Birek Istváu és Zicsek János urak 1 frt; Weitzner Beuó, Groszmai u Sámuel, Szobonya Nándor és Gálovics József urak 50 kr. Róth Bernátk ur 30 krral — fogadják e helyen is az egylet hálás köszönetét. — Nem kövezünk ! A városi képviselet a tanács ama javaslatát, hogy a belső-tér teljesen kiköveztessék, azzal a határozattal utasította vissza, hogy mindaddig, míg a kövezetvám bevételeiből erre fedezet nem lesz, a belsőtér további kövezésébe a képviselet belemenni nem hajlandó. — A Ill-ad osztályú kereseti adó kivetésénél közreműködött bizalmi féifiak: Tahy Miksa és Lakner Ödön napi-dijait a képviselet 2—2 frtban állapította meg. — Nyilvános számadás. A nyíregyházi nők által a város részére készítendő zászlóra adakozni szívesek voltak: Bertalan Kálmánná és Básthy Berta k. a. gyüjtőivén adakoztak: Nyíregyházi takarékpénztár egyesület, Szabolcsi hitelbank, Kállay Andrásné b—5 Irtot, Mikecz Jánosné 2 frt, Grosz L. II.-né 1 frt, di\ Haas Emil 1 frt 50 kr. Führer Zsigmondné 1 frt, Glück Ignátzné 1 frt, Sicherman Heléna 20 kr, Szabó Dániel 50 kr, Blum 30 kr, Kreisler Simon 50 kr, Henterné 1 frt, Jordán Ignácz 1 frt, Rosenthal Gábor 2 frt, Testőr Lajosné, Éles Lajos, Czukor és Hegedűs 1 —t frtot, Schatz Károly. Horn Sámul, Jakabovics Fánny 50—50 kr, Kerekes Pál 1 frt, Déutsch Samu, Ebrey, Sulyok Ferencz 50—50 kr, Manheimer 20 kr, Havas M. 30 kr, Taub Lajos 20 kr, Verzár István 2 frt, Lichtenberg Jakab 30 kr, Gyiskó Jánosné 40 kr, Trajtler Sománé 1 frt, N. N. 20. kr, Korányi ^Imréné 5 frt, Baruch Arnoldné, Nádasy Lajos, Nádasy Kálmán 1 — 1 frt, Zsák Endre 50 kr, Nádasy János 50 kr, Burger Mihályné 1 frt 50 kr, Epstein Linka 1 frt, Kazár Jánosné 50 kr, Rozner H. 20 kr, ifj. Hibján D. 40 kr, Szabó Mihály 50 kr, Fábry Béla 1 frt, Friedlieber 1 frt, N. N. 30 kr, Epstein 50 kr, Nikelszky Sámuelné I frt, Popp Györgyné 2 frt, Gara Leóné 1 frt, Schák 50 kr, Orsovszky Gyuláné 50 kr, olvashatlan 5 frt, Kovách Elekné 2 frt, Kollár Margit 30 kr, Csengery Mihályné, Csengery Kalmánné, Csengery József 2—2 frt, Jósa Andrásné 3 frt, Bertalan Kálmánné 2 frt. Klár Gusztávné és Bencs Etellca k. a. gyüjtő-ivén adakoztak: Klár Gusztávné 5 frt, Somogyi Paulin, Fejér Imre, Kunike Paulin, Merle Flóra, Palicz Gizella 1 — 1 frt, Róth Ferenczné 50 kr, Mikecz Dezsőné 1 frt, Friedman Károlvné 55 kr, N. N. 30 kr, Labaji Jánosné, Gyimóti Péterné, Gyimóti Ilonka 10—10 kr, Déry Károlyné 50 kr. Fuchs Aladárné 50 kr, Márky Elek 1 frt, Megyeryné 2 frt, Hatházy Kornélia 1 frt, Grósz Jakabné 20 kr. özv. Benczúr Miklósné 50 krajczár, özv. Kubassy Arthurné 50 kr, Flegmán Sándorné 1 frt. Haas Ignáczné és Bencs Mariska k. a. gyüjtő-ivén adakoztak: Haas Ignáczné 5 frt Maurer Károlyné 1 frt, Ungár Lajosné 1 frt, Ferenczi Margit 1 frt, Lenhorn Márton 1 frt, Rosenthál Józsefné 50 kr, Groszman Jakabné 1 frt, Mandel Gusztávné l frt, G. Czukor 50 kr. Jóba Elekné 1 frt, özV. Beniczkyné 1 frt, Bacher Lajosné 50 kr, Suhanecz Jánosné 50 kr, Szokol Sámuelné 20 kr, Oláh Gyuláné 1 frt, Risdorfer Erzsike 50 kr, Markó GyörgynéSo kr, Liszt Gézáné 50 kr, özv. Hegedűs Edéné 2 frt, Laufer Miksáné 1 frt, Szesztayné 1 frt, Kertész Bertalanná 1 frt, Pataki Dánielné 50 kr, Juhász Lajosné 50 kr, Hrenkó Sámuelné 10 kr, Kralovánszky Mária 50 kr, Szabó Károlyné 1 frt, Vay Pálné 20 kr, Jurás Lajosné 50 kr, Nagy Andrásné 30 kr, Wachterné 50 kr, Tahy Istvánná 1 frt, Kunné 1 frt, id. Krúdy 50 kr, Lázárné 1 frt, Hoffmanné 1 frt, Guttmann Henrich 1 frt, Stern Jenőné 3 forint, dr. Haas Emil 1 forint. (Folytatjuk.) — Egyenkint 30 forint jutalom-díjat szavazott meg a legutóbb tartott képviseleti gyűlés ama nyíregyházi gazdáknak, kiknek lovai a város ötös fogatában az orsz. kiállításon bemutatva lettek. — Késelő gulyás. Bánóczi György császárszállási gulyás a napokban összeszólalkozott Pinkula Pál béressel. A veszekedés csak hamar tettlegességgé fajult, miközben Bánóczi Pinkulát egy késsel ugy mellbe szúrta, hogy az pár perez alatt kiszenvedett. Bánóczit a csendőrök elfogták és átadták a bíróságnak. — Veszett ebniarás. Kálló-Semjénben junius 27-én egy veszett eb Kohn Ferenczet és a 80 éves Kóthi Ist vánnét megmarta. — A törlesztéses kölcsönök mi már igeu fontos tényezői közgazdasági életünknek, amelynek — kivált a mezőgazdaságban — nagyon fontos szerep jatott osztályrészül. Fontos szerepüket azonban csak ugy tölt hetik be áldásosán, ha ilyenek felvételét a viszonyok és körülmények kellőképen igazolják, — továbbá, ha meg szerzésüknél a szükséges gondossággal és elővigyázattal járnak el. Az ,Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-Intézet" íBudapeaf, Váczi körút 39.) egyike azon vállalatoknak mely a legszélesebb alapokon dolgozva és kiterjedt összeköttetésekkel rendelkezve, ingatlanokra ilyen tör lesztéses kölcsönök kieszközlését legmegbízhatóbb és legelőnyösebb módon képes foganatosítani, már annyival inkább, mivel üzletköre kizárólag az ilyen tranzakeziókra van berendezve. — Egy kis elnézés. Szatmár közelében levő Reszege nevű vasúti állomásról egy debreczeni uri ember óhajtott a nyitramegyei Menyhére utazni. A gőzös azonban, anélkül, hogy észrevette volna, elment az orra előtt s az utazandót ott hagyta az állomáson. Ho^y azonban övéit mégis megnyugtassa, táviratozott haza a következő telegrammot adván fel :„R»szegén lekéstem a vonatról, itt hálok meg, holnap Menyhén leszek — Gábor." Rövid idő múlva megérkezik kedves övéi körébe a a telegramm, a melyet a német táviró tiszt a következően adott, le: .Részegen leestem a vontról, itt halok meg, holuap Menyben leszek — Gábor". El lehet képzelni mily benyomást kellett e lesújtó hír otthon, de elkep«elhető viszont az is, hogy mily öröm >volt másnap; a papa vidáman megérkezett » értesült az ő gyászos véget ért balesetéről, haláláról és feltámadásáról. — Kérelem a t. közönséghez. A Budapestre szóló levelezéseket a hiányos Cítuizés miatt még mindig nem lehet a kellő gyorsasággal kózbesiteui, mert a t. közöuség többnyire csak az utczát és a házszámot tünteti ki, holott ha a közigaztatási kerületet és hihetőleg az emelet-, ajtó számot is feljegyezné, a levelezések kézbesítését meggyorsítaná ős a postai közegek teendőit is megkönnyítené. — Az utazó postai alkalmazottak ugyauis a Budapestre érkező mozgó ós kalauz-postákkal közvetített összes levelezéseket már útközben közigazgatási kerületek szerint rendezik oly czélból, hogy a kézbesítéssel foglalkozó székes-fővárosi postahivatalok a rendezett levelezéseket a közigazgatási kerületben alakított levélhordói kerületek szerint gyorsan szétoszhassák. — Ha a levelek czimzése hiányos, az utazó^postai alkalmazottak, nemkülömben a kézbesítő postahivatalok feladatukat a kellő időre megoldani nem képesek és ennélfogva kellő időre a levelek sem kézbesíthetők. — Újból felkérem a t. közönséget, hogy saját érdekében a levelezések gyorsabb kézbesílhetose s a posta alkalmazottak amügy is terhes szolgálatának megkönnyítése végett a Budapestre szóló levelezések czímiratában az utcza és házszámon kívül a közigazgatási kerületet (I—X-ig) és lehetőleg az emelet és ajtó számát is kiírni szíveskedjék. — Budapest, 1896. május hó 28-án. — Dürr, s. k. — A munkás heti bérletjegyek megszerzése. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint, a munkás heti bérletjegyek és az azokhoz szükséges igazolványokkönnyebb elnyerése végett,azokért többé kérvények nem nyújtandók be az igazgatósághoz, hanem egyszerűen a munkaadó altal kiállított bizonyítvány ftílmuiatása mellett a muukások az igazolványt és bérletjegyet az illető állomás személypénztáránál szerezhetik meg. — Az igazolványok kitöltésére vonatkozó eddigi eljárás azonban továbbra is fénntartatik. 85229. szám. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a Szegedről éjjel 2 óra 40 perczkor induló és Budapest—nyugati pályaudvarra reggel 8 óra 40 perczkor érkező személyvonatnál Albérti—Izsa állomáson folyó hó 26 ától kezdve az utasoknak nem csak a leszállás, hanem a felszállás is meg van engedve. A közönség köréből*) Nyilatkozat. A n. kállói járás főszolgabiróságának vármegyénk alispánjához beterjesztett azou jelentését — hogy a nép tömegesen azért nem vesz ré*zt az ezredéves kiállításon, mert a róm. és gör. kath. lelhessek a szószékről híveiket a kiállítás megtekintésétől minden tehetségökhöz képest elrémisztik, lebeszélik, — e szolgabiróság területén működő munkács-egyházmegyei gör. szert. kath. pap társaim nevében és megbízásából, szeplőtlen, tiszta hazafiúi érzelmeinket mélyen sértő alap nélküli támadásnak nyilvánítom addig is, míg hazafias érzelmeiben, reputációjában ily módon megsértett gör. kath. lelkészi testületnek az általam is kérelmezett és elrendelt vizsgálat teljes elégtételt és jogos megtorlást nem szolgáltatand. Nagy Kálló, 1896. junius 27. Lengyel Endre, D.-kálloi egyh. ker. esperes. Nyílt kérdés Ujfalussy Béla urlioz, a pcrcentes megalkuvás tárgyában. A Nyírvidék f. évi 25 ik számában „A közönség körébűi" czimü rovatban Ujfalussy Béla urtol azon tartalmú felhívás jelent meg, hogy a jövő évi képviselőválasztások alkalmából a szabolcsmegyei pártok 60— 40% arányában egyezzenek ki a választandó országos képviselők pártállását és személyét illetőleg. Nem akartam ugyan a kérdéshez hozzá-szólaui, mivel a politikai életben szerepet vinni nincs ambitióm; de miután mások, — kik nálam e téren hivatottabbak — hallgatnak, óhajtanék e kérdéshez komolyan, sine ira et studio hozzá szólani. Azonban vaunak némely kétségeim, melyeket elszeretnék oszlatni, a kérdés beható mérlegelése előtt. Azt kérdezem tehát Ujfalussy úrtól: 1. Összeegyeztethetőnek tartja-e az ilyen politikai alkut az igaz hazafiság és meggyőződés feltétlen érvé nyesitésével ? 2. Melyik kalamitást tartja nagyobbnak, — vagy kisebbnek; a korteskedéssel járó demoralisatiót (?), vagy a szabadság, felvilágosultság szent ós nagy érzelmeinek árán általa czélba vett perczeutes alkut. 3. A jelenlegi országos képviselők közül, — kik tudvalevőleg mind függetlenségi pártiak — kiket kíván a jövő évben mandaturnaíktól megfosztatni? Névszerinti megnevezést kérek. 4. Végül méltóztassék saját politikai pártállását igaz meggyőződése szerint kinyilvánítani. Feltett kérdéseimre megkapván Ujfalussy Béla úrtól a kívánt feleletet — Ígérem, hogy a kellő tárgyilagossággal bővebben fogok foglalkozni az ajánlatba hozott percentes alkuval. Megkülömböztetett tisztelettel: Kis-Létán, 1896. junius 30. Nagymáté Albert, ev. ref. lelkész. *) E rovat alatt közérdekii felszólalásokat díjtalanul közlünk beküldő felelőssége mellett. Szerk. Csarnok. Testgyakorlat és párbaj. — Dumas egy levele. — Kedves báró! Azt kérdi tőlem, olvastam-e az ön czikkeit a Gil Blasban a sportról és sportsmanekről, s aztán mit gondolok felölök. — Talán tel akarja használni válaszomat könyvébeu. — Ám lássa, engem a dolog nem bánt, inkább az ön olvasóit, mert ez ügyekben nem vagyuk nagyon illetékes. Mint érdeklődőt, az az ön iratai annál jobban vonzottak. Különben is, nekem mindaz szenvedélyem volt, ami a testgyakorlatokra, az ügyesség, az elegánczia, a férfi szépség kifejlesztésére vonatkozik, sőt még máig szenvedélyem. Azt sem lehet tagadni, hogy az életrevalóság, az ügyesség, az elegánczia s a férfi szépség a legnagyobb hatással van a nőkre, ami a kérdés megfontolásánál nagy sulylyal bir. A huszonöt éves szép fiu, ki délczegen megüli a lovat s azzal merészen átugorva tüsköu-bokron keresztül, a nő képzeletére, érzékeire és szivére egészen más hatást tesz, mint az ugyané korbeli könyv-moly, kit csak azért hívnak elő, hogy megvigasztalja a nőt, midőn őt az első elhagyá. A természet akarja ezt igy. Itomeó, ki nyakát szegi, hogy láthassa Júliáját az erkélyen, jobban fellelkesíti azt, mintha az ajtón át jönne, — és hogy ha Herkules nem tudna mást, mint fonni Omphale lábainál, bizouyára csakhamar kilökték volna. Míg a világ áll, a nők mindig szeretni fogják az erőteljes, bátor férfiakat, — a gyöngéket és vékony dongájuakat csak akkor fogadják el, ha az előbbiek nincsenek. — A férfiik ragadjanak tehát meg minden eszközt, hogy mindinkább tessenek a nőknek. Szép gyermekeik lesznek és ha megszólal, a harczi riadó, lóra patlanak, hogy kellemmel haljauak meg a hazáért. Arai engem illet, ha Ízlésemet követhettem volna, ha nem egyedül is, de bizonyára sokat foglalkoztam volna lovakkal, kutyákkal, a vívással, a vadászattal, s kivált a testgyakorlással. Az izomerő sokáig képezte arabiczióm tárgyát és sokra is vihettem volna, mert e részben a természet nem volt hozzám mostoha. A sors, vagy hogy az igazabb szót használjam, — a szerencse másként határozott s én a fél-uton állottam meg. — Meg kellett elégednem a platói athlétasággal. Egyébként a küzdelem e szeretete elkövetett szobámig, bátorított, — sőt tán határozott, hogy azt a pályát válaszszam, amelyet választottam. Innen származhatott a vakmerőség, melyet sokszor szememre vetettek s melylyel én még nem vádolom magamat. A közönség nagyon durva ellenfél, melyet nem könnyű lefegyverezni, de melynek legyőzése nagy gyönyörűség, ha érzi az ember, hogy igaza van, s akkor a közönség nagyon szeretetreméltó. Kétségkívül ez ingerelt engem. Abban a kevés szabad időmben melyet pályám engedett, valamint a pályám előtti hosszú szabad időmben (én ugyanis huszonkét, huszonhárom éves koromban alig voltam egyébb henyélőnél) sokat foglalkoztam a vívással, lovaglással, gimnasztikával, sőt ma is értek egyikéhez-másikához. * Ön tehát nem pihen soha? kérdé egykor atyámat egyik barátja Megegyeztünk fiammal, — felelte ó — én dolgozom, ó pihen. Midőn atyám belefáradt az írásba, vívtunk, vagy elmentünk vadászni. Atyám kitűnő vadász volt és annak sok tanúságát adta. Ő nagyapámtól nagy testi erőt örökölt, a melynek első tanújelét 14—15 éves koromban tapasztaltam. Egy vasárnap a színházban voltunk. Midőn az előadásnak vége volt, az eső csak ugy zuhogott. A boulevardra mentünk, a hol csak egy bérkocsi állott. Atyám megmondta lakásának czimét a kocsisnak, a kezét a kocsi ajtajának kilincsére téve igy szólt: „Ily időben nem mozdulok öt frankon alul". „Nem akarsz menni? „Nem!" „Egy, kettő, három!" A kocsis nem mozdult. Atyám erre megragadta, a földre vetette, azután fölemelte a levegőbe, és kocsi bakjára dobva, kiáltá: „És most lódulj előre!" És a kocsiba ülve, igy szólt hozzám: „Jigyezd meg, igy kell bánni a makacskodó kocsisokkal. * Mindig eszembe jut apám bánásmódja, de sohasem éltem vele. Nem mintha a kocsisok most udvariasabbak volnának, hanem mert nem kínálkozott rá alkalom. Be kell ismernem, hogy atyám nem kereste az alkalmat testi erejének fitogtatására, de ha kínálkozott, megragadta. Föltettem magamban, hogy gyakorlom magamat, hogy egykor szintén olyan erős legyek, mint atyám volt. Emiitettem már, hogy atyám a testi erőt nagyapámtól, Dumas tábornoktól örökölte, ki korának legerősebb fórfiai közé tartozott. íme egy eset róla. A tábornok akkorijában 22 éves lehetett. Egy este pongyolában volt a színházban egy kreolnő páholyában, a kit akkor sokat emlegettek. Atyám a páholy-hátuljában ült, midőn belépett egy katona, Ö a kreolnő mellett foglalt helyet és társalgást kezdett vele, melyet azzal végzett, hogy meghívta a nőt, menjen el vele. — Köszönöm uram — felelte ez, — itt nem vagyok egyedül. Kivel van? — Amaz úrral. És megnevezte nagyatyámat. Ah, bocsánat! — felelte a fiatal ember — ón az urat az ön inasának néztem. A mint e szavakat kimondá, nagyatyám megragadta őt és a páholyból kidobta a színház földszintjébe. A tábornoknak megvolt saját lovaglási módja. Mikor egy gimnasztikai kapu alatt vágtatott el, hirtelen megkapta két kezével a boltozatról lefüggő két vasgyürüt fölemelkedett s lovát is magával emelte. Tyrolban, meg a brixeni hidnál husz emberből álló osztrák előőrs tüzébe esett. Lova kantárszárát foga közé vette, mindkét kezébe felkapta pisztolyait, azokkal két embert lelőtt, azután eldobva a pisztolyokat, kihúzta kardját és kivágta magát. Csak pisztolyait sajnálta, a rnelyek helyett aztán hadügyminiszter ujakat adott neki. — Máskor Egyiptomban, midőn reája tört az ellenség, kiugrott az ágyból, csak nadrágját kaphatta fel, aztán felkapott a nyeregnélküli lóra, belovagolt a mecsetbe, a hon az ellenség bemenekült és teljes diadalt aratva, lova térdre bukva állapodott meg a mecsetben levő nagy sirelmék előtt ós a lovon mozdulatlanul ült, akAr a győzelem és igazság szobra.