Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-26 / 30. szám

X .NTIRviDÉ K miguikat. miothi a felséges so ét éjbe tekiutenénk, amelyben csillagok ftíuyleuek ugyau de miuől tovább uéielódQok, auuál inkább szorul össze szivüuk, auuál hatalmasabban nyomul lelkUuk belsejéig az éjszaka fagyos lehelete. Érezzük teh-tétlenségünket ós semmi­segünket. — Micsoda egy ember ebbeu a végfelen világban, — mi jelentősege van egy lövid földi napuak •bben a vegteleu idóben ? — Több é az egy esócsepp — melyen egv pillanatnyira átsüt a napsugár, mielőtt eltüunék ? Ámde mihelyt a sajlt kedély világunk mélységibe merülünk, azonnal Hfedezüuk magunkban, bármi csekélyek vagyuuk, egy csöudes szentélyt, ahol az Örökkévaló gondolatait át tudjuk goudolui, a bol a ter­mószeti ós erkölcsi világrend fensége üjy tükröződik le, mint csendes kis tóban az égnek dicsősége, a hol min den szentnek és nagynak erejét lényegi rokonságban érezzük magunkkal. A mindenség mélységéből felemel­kedünk a magasba, a hol f«junk legjobbjai s legneme­sebbjei üdvözölnek, akik győzelmi koronát nyertek azon sötét, durva hatalmak elleni harczban, melyek az embert állati ő.zéketleuségbe akarják lerántani; a kik mind annyian szent lelkesedéstől, áhítattól vannak áthatva, mindannyian követei anuak az Istenségnek, a ki minket szellemi magas és boldog életre hlvot', tanúbizonyságai ók azou igazságnak, mely minden földi aggodalmau miudeo földi gyarló.-ágon messzire fölülemelkedik. Ekként tehát az elfogulatlan vizsgálódás azt mutatja, hogy a természetismeret bevezeti ugyau az embert a a szentély elópitvarába, de az igazság szentélyébe csak az Örökkévalónak életünkbeu tett kijelentései által s szivünk tapisztalatai által juthatuuk. Ne féltsük hát a hitet, az Isten eszméjét a termé szet kutatásától. Minden ismert csak kulcs az örök igazság megismerésének szentélyéhez. Furrer Konrád zürichi pap előadása felhasználá­sával: Llc. Rácz Kálmán. Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 92282.96. szhoz. Pályázati hirdetmény. A magy. királyi államvasutak igazgatósága a folyó 1896. év folyamán visszanyert és még visszanyerendő pályafentartási ős vágányépítési czélokra már nem hasz­nálható: mintegy 500 tonna különféle óCika aczélsin, 2200 tonna belföldi ócska vassin és 3000 tonna kü'­földi ócska vassínnek eladása czéljából nyilvános pllyá­zatot hirdet; kikö'.tetik azonban, hogy a m kir. állam­vasutak részéről ezen mennyiségekre nézve — melyek korlátlanul nagyobbak vagy kisebbek lehetnek — semmi­nemű kötelezettség nem vállaltatik s hogy vevő az 1896 óv végéig tényleg rendelkezésre álló mennyisége­ket tartozik a felajánlott egységárakon átvenni. Ezen sínek a m. kir. államvasutak valamely állo­másán bérmentve kocsiba rakva és hivatalból lemázsálva azon részmennyiségekben bocsáttatnak.a vevő rendelke­zésére, amint azok az ügylet megkötésekor készletben vannak, illetve az év végéig a pályából visszinyeretnek. A folyó év november hóban rendelkezésre álló készlet & vételár előzetes lefizetése mellett legkésőbb folyó évi deczember hó 25 ig, a deezember hóban visz­szanyert sínek pedig legkésőbb 1897. évi január hó vé­géig feltétlenül átveendők. A sínek minden kötelezettség nélkül az egye j dara bok szelvényére és minőségére adatnak el; a sinek hosszát illetőleg megjegyeztetik, hogy c-akis öt méte­ren felüli és őt méteren aluli hossz.1 bíró darabokra vállalunk kötelezettséget, miért is oly ajánlatok, melyek határozoit hosszakat vagy szelvényeket fcö nek ki, figye­lembe nem' vétetnek. Kiköttetik, hogy minden ajánlattevő ajánlatával az a felett hozandó határozatig kötelezettségben marad. Ajánlat részmennyiségre is tehető. Az ajánlattevő a jelen kérdésben fel nem sorolt feltétéjekre nézve kötelezőknek elismeri a m. kir. ál­lamvasutaknak az ócska anyagok eladása iránt 129381 91 sz. a. fenálló általános feltételeit, a melyeket 15 kros magyar bélyeggel és aláírásával ellátva, ajánlatához csa­tolni tartozik. Ezen feltételek 15 krérc a nyomtatvány­tártól megszerezhetők. Vidéki megkeresésekre pedig 15 kr és megfelelő postabélyeg beküldése ellenében meg­küldetpek. Az ajánlatban az átvételi állomás, továbbá az ajánlati ár (számmal és betűvel) végre az idézett felté­telek elfogadása világosan kiteendó. Felhivatnak tehát a p Ilyázni szándékozók, hogy kellően lepecsételt s e^y 50 kros m. kir. bélyeggel el­látott ajánlataikat ezen külfelirattal: „Ajánlat ócs 7ca si­nek megvételére 92282.96. számhoz" folyó 1896. évi aüg. hó 18 ának déli 12 óráig anyag ós leltár beszerzési szakosztályunknál (Andrá ;sy üt 73. sz. II. emelet) benyuj tani szíveskedjenek. Blnatpénzképen az ajánlott egységár szerint kiszá­mított értékösszeg 5% a augusztus hó 17-én déli 12 óráig főpénztárunknál készpénzben vagy állami letétekre alkalmas értékpapírokban leteendő. Bánatpénznélküli, elégtelen bánatpénzzel, a határidőn túl beérkező ajánlatok, úgyszintén olyanok is, melyek az előirt feltételek nélkül érkeznek és pótajánlatok figyelembe nem vétetnék. Egyébként a m. kir. államvasutak igazgatósága fentartja magának a jogot, hogy az aján'atok között, tekintet nélkül az ajánlott árra, szabadon választhasson, hogy az ajánlott mennyiségből az egyes ajánlóknak tetszés szerinti részmennyiségeket is engedhessen át s végre, hogy a czél elérésére bármely más intézkedést is tehessen. Ha "ajinló csak a kiirt egé=z mennyiségre, vagy annak bizonyos meghatározott részére kíván ajánlatot tenni, ezt ajánlatában határozottan kifejezni tartozik. Budapest, 1896. évi julius hóban. Az igazgatóság. 85838.-C.-1V. 96 sz A m. kir. állímvasutak igaz g»Ms4g4nak értesítése szerint a magyar-olasz közvetlen íiemélyf'jrgalombin (Fiuue-Aac >ni, illetve Fiume Ve­lenczón át) kiadandó uj díjszabás életbe léptetőse f. évi julius hó 15-dikérol, aujusztus hl 1 j^re halasztatott el 86351.-C.-IV. 96. A m. kir. államvasutak igazgató­ságától nyert értesítés szerint a Csáktornya—zágrábi h. é. vasúton folyó óv ju'ius hó 1 őre életbelépteteudőuek hirdetett személydijszabás csak f. ő. augusztus hó l-?n lép érvénybe. 85767. C IV. sz. A m, kir. államvasutak igazgató­ságától nyert értesülés szerint Nagyvárad (vásártér) állomásáról Pdspókfürdőre a közönséges menettérti je­gyekeu kivül, külön fürdőjegyfzyel combinált menettérti jegyek is adatnak ki, melyek az összes püspökfürdői tukörfürdőkbe érvényes fürdője^y szelvényuyel vannak ellátva. — Ezeu menettérti jegyek ára fürdőjegygyei együtt 1 frt. 80701.-C.-II. 96. Az 1894. évi februir hó 1-től ér­vényes ma.yar-német fa- ős kéreg díjszabáshoz f. évi augusztus hó 1-éu a III, számú pótlék lép életbe. E pótlék által, a nevezett napon a rajaa-wartíali osztrák magyar kötelék keretébe áthelyezett Altenbecken, Halle (Wdrtfalia) Ilersfeld, 0 nabrück, (Hanu. B'ef.) Pader­born ős S test állomásokkal való forgalomban érvényes díjtételek hatályon kivül helyeztetnek. Amennyiben a nevezett állomások átkebelezése által díjmegdrágulások nagy forgalmi korlátozások álla­uak be, ugy a czimben megnevezett forgalomban a kér­déses állomásokra fenálló díjtételek még f. évi augusz­tus hó 15 ig hatályban maradnak. Ezenkívül a nevezett pótlékban még néhány mó­dosítás és kiegészítés tartalmaztatik. 83824C.-IV.96. sz. A m. kir. államvasutak igazgató­ságától nyert értesítés szerint a bihari h. ő. vasúton f. é. máj hó 1 ére életbeléptetendónek hirdetett díjszabás csak f. év augusztus hó 1 én lép érvénybe. 96817. C II 96 zs. A fent megnevezett köteléki forgalombau 1895 évi október hó 1 étöl érvényes áru díjszabás (II. tész. 2..füzet) Budipest duaapart. p. u.— Münsen C B viszoaylatban a III. kölündijszabás díjtétele mint szembeöltő sajtóhiba azonnali érvényes­séggel 1, 68 márkáról 1, 86 márkára helyesbitettik. 92.702D.IV. sz. A magy. kir. államvasutaktól nyert értesülés szerint a boldvavölgyi h. é. vonaton a megnyitás napjával z inarendszerü sz?mély és podgyász díjszabás lép életbe. (A díjszabás a m. kir. államvasutak dijcsalás elárusító irodájibin) Budapest Csengeri utcza 33 10 krét kapható. KÖZGAZDASÁG. „Star" élet biztosító társaság, London. Az előttünk fekvő 1895-ik jelentésből, mely a társaságnak 1896. már­czius 11 én tartott közgyüléseu a részvényesek és biz­tosított felek elé terjesztetett, következő adatokat emel­jük ki: Az 1895 ik évben6404 biztosítási ajánlat 56,695.975 korona öszegről nyújtatott be, melyek közül 1281 részben visz lUtasittatott, részben még el nem inétztetett ,5123 kötvéuyálitatottki 43,901 300 koronaö iszegről, melyekért 1, 692,784 korona bevételeztetett első évi dij fejtben Azoonal kezdődő 29.693 korona életjáradékért 246.051 korona bevételeztetett. Az érvényben lévő biztositások ötszege 364.557.800 koronára rug. A mérleg számla a következő adatokat tünteti fel: Vagyon: Jelzálogok 29.963.529, kölcsönök kötvényekre 6,196 722, álampipí­rok, elsőbbségek és részvények 46,051.319 bizstosrekojj 1,043. 187, ingatlanok 2 523,456, telekjáradék 1,962.364, kölcsönös életjáradékokra 1,395 590, künulevó kamatok 157.947, öszegyüjtött kamatok 1,197 538. künnlevő díjkö­vetelések 4.434.934, készpénzben bankoknál 877.500 pénztári készlet 68.633, összesen 95,719 korona. Teher: B;fizetet részvénytőke 125 000, biztosítási és életjáradék­alap 95 043.366, elismertbe még ki nem fizetett követelé­sek 704 353, összesen 65,872.719 korona. A nyereség­és veszteségszámla apitai : Bevétel : Biztosítási alap az év elején 89,439 115, díjbevétel 11,478 666. bevétel életjáradékokért 246 031, kamatok és osztalékok 3 391 231 illetékek 7.110. összesen 104,563.173 korona. Kiadások: Esedékes kötvéuyekért 6,145.768, visszaváltások 612 074, életjáradékok 342 237, ju'alékok 1,222 416, igazgatósági 9S kezelési költségek 657.868- orvosi tiszteletdíjak 118 221, jövedelmi adó 169,106, készpénz-osztalékok a részvénye­seknek 6250, dijlevonások osztalék fejében a biztosítottak javára 120 866, biztosítási alap 1894 végén 95'198 367, összesen 101,563.173 korona. társaság magyarországi képviselősége mult év április hóban kezdvén meg műkö­dését a magyarországi üzletről külön mérleget mem ké­szített, mindamellett ezenrövid idő daczára légjogosultsá­gát fényesen deigazolta és a társaság az egész orszgban a legjobb körökben számos felet nyert meg". A búzatermés jövedelmezősége. Most a midőn mind aktuálisabbl válik az a kér­dés, mi okozza a buza árának csökkenését s miképen jöttek létre általában az alacsony gabonaárak: nem lesz érdektelen a búzaterméssel és az ezzel kapcsolatban álló faktorokkal is foglalkozui. Ismeretes, hogy a magas 12 — 14 frtos búzaárak idején, mennyire megvolt a jólét hazánkban is, ámbár a produkczionális viszonyok koránt­sem volt <k olyauok, míat most. Akkoriban 7—8 méter­mázsára rúgott az országos átlagos termés hektáronkint ós most 13—14 mmázsára rug; de azóta a gabonaárak is alászállottak. Emelkedtek azonban a közterhek, de a munkáshiányny il aránylag a produkczionális kölségek is nagyobbak ma, mint busz őv előtt voltak. A hetvenes és nyolczvanas években nem volt munkás hiány, a gaz­dák 50—70 krajczárért, s a legrosszabb esetben is 1.20—1.50 írttal kaptak bőséggel munkásokat; ma a legtöbb alföldi vármegyében a munkáskéz hiányzik s alig is lehet muakást kapni 2.50—3.— írttal. Eunek oki a mlvelés alatt álló földeknek óriási mórvü térfog­lalatja, továbbá a nagyarányú munkáskivándorlás. Ilii sz év alatt M igyarországból Amerikába ős Itiminiiba kö­zel 200.000 munkabíró elem kivándorolt és ezzel ter­mészetesen a munkások száma is megcsappant. A nagy árak idején, amikor a buza átlagban csak hét méter­mázsát, adott, a hektáronkinti bruttó jövedelem 85—90 frt volt s most, a midőn a búzaárak 7 frtra rúgnak a bruttó jövedelem 90- 100 frt. Igy tehát a jó jövede­mezőség között — semmi külömbsóg nem mutatkoz­nék, de mert, amint már emiitettük, a közterhek emel­kedtek ós a produkczionális viszonyok is nehezedtek, a tiszta haszon i< természetesen csökkent. A hetvenes években, egész 1882 ig a nyers jövedelemből (85-90 írt­ból) a tiszta haszon az akkori becslések szenint 25— 35»/ 0 volt, most azonban alig 5—0%, » a legjobb eset­ben is 8% A külömbség tehát annyira szembetűnő, hogy a gazdák méltáu kereshetik az okokat, mi okozza a jö­vedelmezőség hanyatlását? Az alacsony árakkal kétség­telenül kapcsolatos a jövedelmezőség csökkenése; minél iukább huilámzauak az árak (javulnak vagy csökkennek) annál inkább ki vau téve a gazda jövedelme is az esé­lyeknek. Ebből a szempontból kiindulva a gazdákra nagy feladat vár még hazánkban, kivált még ha a búzater­melés jövedelmét ezután is növeli óhajtják. Ésvalószinü­leg czőljukat el is érhetik, mert a mint szaporították a buzaprodukcziót eddig, ugy ezentúl is szaporithatók, legalább annyira, hogy egy-egy hektár földről 13—14 métermázsa buza helyett 20 métermázsa búzát kihozhat­nak. A nagybirtokosok és uradalmak már rég tul van­nak ezeken az átlagokon. Ilyen terméssel talán ismét pirításba jöhetnek azzal a korszakkal, a mikor a jövedel­mezőség oly fényes volt, daczára az alacsony termés­átlagoknak, föltéve természetesen, hogy az árak a jövő­ben már lényegesen nem változnak. Érdekesen tartjuk végül bemutatni mikép hullámzott a buzaprodukczió után a jövedelmezőség. búzatermelő bektáronkint átlagos boia- bruttó jllve­árak delem hektá­ronkint 1871-ben forintokban 1871-ben 6 38 métermázsa 1218 77-71 1876-ban 5.25 D 1097 57 59 1880-ban 8'87 v 12 44 110-34 1884-ben 10-44 W 9 11 9510 1889-ben 867 w 8 — 69-36 1894 ben 12 20 fl 7-— 84-— 1996-ban 12 20 » 7-— 85-40 Olyan esztendő, a minő az 1882-iki volt, a mikor hektáronkint 15 métermázsa termett, a ritkaságok közé tartozik; ekkor a bruttó jövedelelem hektáronként 167 frt volt és a tiszta jövedelem közel 40°/ o =• 67 frt. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1896. julius 52-éi. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló —.04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > —.52 Buza 100 kiló 5.40 5.50 Borjú hús 1 > —.52 Rozs 100 » 4.50 4 60 Sertés hús 1 > -.48 Árpa (uj) 100 » 3 40 3 50 Jah hús 1 > Zab 100 » 5 40 5 50 Háj 1 > KukoriczalOO > 4 15 4.20 Disznó-zsír 1 > —.62 K. repcze 100 > 8 — 8 50 Szalonna 1 > —.58 Paszuly fehér » —.— —.— Faggyú (nyers) 1 > —.26 Szesz literenként tó 8/* 52 Zöldség 1 csomó — .15 I'laczi árak. Paprika 1 kiló 1.60 Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » —.42 Mund-liszt 1 > —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 < —.15 Szalma (tak.) 100 » 1.— Ruza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr 3.30 Barna kenyér-liszt 1 > —.12 Tölgyfa 1 a 3.80 Szerkesztői üzenet. Markó Miklós árnak, Budapest. Rossz emlékező tehet­sége van. Az a tárcza-czikk, amelynek közlésére bennünket un­szol, már megjelent nyomtatásban, még pedig az Egyetértés mult vasárnapi számában Ezért: nem közöljük. L. B. urna't, Nyírbátor. Legközelebb ! Felelős szerkesztő: INCZÉDT LAJOS. Kiadó tulajdonos : JÓBA ELEK. I Jimf~ Árverési hirdetmény, Alulírott végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a érte'mibe.i ezmnel köihirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság 4369/98. P. szimu végzése által a Szabolcsi Hitel­bank czég végrehijtató javára, Garii L ászióné buji lakos ellen, 280 frt töke, ennek 1894. év julius hó 1. napjától számitandi 8°| 0 kamatai és eddig összesen 48 frt 83 kr. perköltség követelés (rejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefog­lalt és 452 frtra becsült szarvamarhák, gazdisági eszközök, serté­sek és tűsi-fá'iót álló ingóságok nyilvános árverés utján el­adunak. M-ly árverésnek az 5695|96. P. sz. kikü'dist rendelő vég­zés folytán a helyszínén, vigyis Berczílen, Kóvér Miklós lakásán leendő eszközlésére 189 ;-ík év augusztus hó 10. napjának d. e. 9 órája határidőül kitúzetik és ahhoz a venni szándékozók ezen­n>l o'y me.íj .'gyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árveresen, az 1881. évi LX. törvéuyczikk 107. §-a értelmé­ben a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1831. évi LX. t.-cs. 108. §-iban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyiregyhízln, 1896. julius 18-án. Oláh Gyula, 7(32—1 1) kir- bírósági végrehajtó. ^^ Árverési hirdetmény. Alólirott kiküldött végrehajtó az 1831. LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel krtzhirré teszi, hogy a nyíregyházai kir. járásbíróság, 5834/9.!. P. ezámú végzése által, Kaukál Mátyás nyíregyházi lakos végrehijtató jjvira, Hogyan Pál nyíregyházi lakos ellen, 191 frt. tőke, edilig összísen 4> frt 30 kr. per­költség követelés erejéig elrendelt biztosit isi végrehajtás a kal­mávil bíróilag lefiglalt és 1843 forintra becsült bútorok, lovak, szekér és taliga gaboni stbből álló iugíságok nyilvinos árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 7317/1896. P. számú kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Nyíregyházán, alperes laká­sán leendő eszközlésére 1896-ik év augusztus hó 1-ik napjá­nak délelőtti 10 órája h ttáridóül kitilzetik és ahhoz a venni szándé­kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107. §-a értel­mében, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul Í3 eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 18S1. évi LX. t. cz. 108. §-b in megállapított f;ltét*lek szerint lesz kifizetendő. Kelt Nyíregyházán, 1896. évi juliui hí 18-ik napján. Oláh Gyula, (325—1—1) kir. bírósági végrehajtó,

Next

/
Thumbnails
Contents