Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-26 / 30. szám

.,N Y t R v i D É K" A jövő feladatni. II. Említettük, hogy a képviseletre a jövő évben váró feladatok közül eminens jeleutőséggel, a hatáskörök kijelölése és ami ezzel szoros összeköttetésben van a munkakörök helyes szétválasztása és csoportosítása ruházandó fel. A feladat maga abstract ugyan, következményei alig beláthatok, s a laikus szem mit sem vesz észre nagyjelentóségéból. De a tisztviselők működésének egyöntetűsége, az ügyek tényleges cselekményekkel való ellátása és átlátszóság ezen ellátásban, továbbá a könnyebb áttekinthetőség, világosság és ebből származva a tisztviselők tevékenységének szabályossága és időtakaritás képezvén a természetes konzekvenciáit a helyes hatásköri beosztásnak, épen azért a közigazgatás javulásának nagy érdeke vau hozzá fűzve. És vegyünk hozzá még valamit Ha a tisztviselő teljesen tájékozva van, hogy minő természetű ügyek tartoznak a ressortjába, hol végződik az a batár, amelyen tul tevékenysége többé már nem szerepel, tagadhatatlan könynyebbségére szolgál ugy elméleti mint gyakorlati ismereteinek elsajátítása és kibővítése. A hatáskörök kijelölésében a gyakorlat és elmélet annyi vezérelvet állapított meg, hogy a képviseletnek ez irányban tájékozódnia nem kerülhet nagy fáradságába. Egyrészről az azonosság, másrészről a törvények és szabályok, végül a czélszerüségi motívumok képezik a kiindulópontot, a melyről aztán a gyakorlati szükség többé kevésbé domináló érdekének utmutatása segítségével a biztos és helyes megoldást köuynyon meg lehet találni. Mert mig pl. a tanügyi tanácsos munkakörébe észszerűen benem olvasztható a sertésnyáj fölötti íelügyelet, épen ugy hiba volna az egészség ügyet szolgáló közigazgatási tevékenység körébe vágó feladatoknak a tanügyi tanácsos hatásköréből való kivonása, mert egyrészt az ügyek rokonságban vannak, másrészt a tanügyi tanácsos elnevezés szerinti feladata alig biztosit neki havonként pár napi elfoglaltságot.Vagy, az építkezési engedélyek fölötti határozat fogalmazványai a mérnök kezéből származnak, aki tehát egyszemélybeu szakértő, véleményező, végrehajtó, és önön magának a jegyzője. A jegyzői funktió a mérnök munkaidejét '|i-ábau elfoglalja annyira, hogy a valódi mérnöki teendőket kénytelen e miatt elhanyagolni, határozatai pedig rendszerint a következő esztendőben adatnak ki általános derültséget keltve, — a midőn már időszerűtlenné és tárgytalauná váltak. És mindjárt itt konstatálnunk kell egy további feladatot. A tisztviselők gyakran hallható panasza, az ügyek notorius elhanyagolása, és azon érdek, amely ezen ügyek gyors és szakértői elintézése által kielégítést követel, most már nélkülözhetetlenné tette 1-ször: a „másod mérnöki" állás szervezését, 2-szor egy „másod jegyzői" állás szervezését. Az elsősorban emiitett állás szervezéséről e lapok hasábjain már elégszer dissertáltunk. A Il-ik jegyzői állás az északról — délfelé terjedő résznek pedig az ongás és csukástó voltak halas tavai, háttérben a már emiitett „hosszakkal", melynek déli végét a község lakosai, megértvén a kor intő szavát és keresve a kinc e

l, melyet a nyíri homokok rejtenek magukban, szőlővel ültettek be. A határ déli oldalában van a fehértó, a nyírnek prototypicus szikes vize; ennek nyugati oldalán is homok dombok terülnek el. A határ déli részótól néz Karász felől, az előtte elterülő lapjs földre sz u. n. Leshe^y. Hatalmas órhalom. Bizony érdemes a tetejéről körül nézői, a Czobel Minka költészetében festett nyír ségnek térségén és ha elgondolja az ember, miként a körülfekvő halmok, dombok nylres erdővel, az alantasabb részek más nemű fákkal boriivá voltak, hogy az egymást érő kender ásztató, fogat alja, dögöstó, fehértó, ongás, mely folyó szerű medecc/.ét tüntet fel, fekete rokottya, halban, vizi vadakban bővelkedtek a nyírség közelebb és távolabb fekvő hasonló tavaiva', erdő borította halmaival ós lapályos területeivel hasoulóan — megtaláljuk a magyarázatot, hogy a honfoglaló ősök előbb-kelői közül miért választották ezt a részt, a Nyírséget oly sokan s miért volt a Nyírség Aipld-házi királyaink közül soknak, különlsen a mai ér:elemben vett trónörökös herczegeknek több izben tartózkodási helye. . . Ajak község vidékének, határának, földrajzi fekvésének ezekben némi rajzát kiváuván adni, most már rátérek magának a községnek szorosabb értelemben vett történetére. Egyes helyek, községek történetének megírására, a régészeti adatokon kívül, legalkalmasabb utmutató, ugy vélem, a helynévnek jelentése, az a fogalom, mely a helynévben kifejezve van s az eredet, melyre annak a helynévnek szószármaztatása vezet. EZ alatt azonban koránt sem értem a Horváth István féle ötletes, a hely névnek hangtani hasonlóságára fektetett magyaráatok tt! nélkülözhetetlenségét pedig dokumeutálja az, hogy a mérnöki határozatokat a tanács nevében a mérnök véleményezése alapján csak tanácsjegyző adhatja ki Továbbá az iparügyek, melyek ma a tanács czége alatt láttatnak el, szintén alapos tudással, önálló erőt igényelnek, végül a mezőrendőri törvény a polgármester közvetlen tevékenységét jelentékenyen kiszéj lesbitvén, segéd közegként egy másod aljegyző utalandó hozzá. E három nagy csoport a közigazgatási, tanácsi és képviseleti előadói minőségben sértetlenül meghagyott első jegyzői tisztség mellett egy másod jegyzőt teljesen elfoglal Ma fogalmazási teendőket a városnál olyanok is végeznek, akiknek ehhez semmi uéven nevezendő jogczimük nincs. Eme visszás állapot következménye aztán az, hogy a városi határozatoknak vajmi kevés a tekintélye, pedig ugy lehet, tartalmilag és formailag korrektek. E szempontok figyelembe vétele, valamint azon erkölcsi és politikai suly, a melylyel az egyes konkrét tevékenységek eredményeit és látható külső formáit az illetékes factortól való származás felruházza, ma már kell, hogy domináljon a szervezkedés kérdésében, s többé a képviseletnek joga sincs ezen állások rendszeresítése fölött eltekinteni. Itt constatáljuk egyúttal, hogy még egy állás betöltése előre láthatólag szintén kell, hogy nagy gondot adjon a képviseleti közgyűlésnek. Minden jel oda mutat ugyanis, hogy a város egyik jeles árvaszéki üluöke ott hagyja eddigi működése terét, s a belügyminiszter által nem régen engedélyezett vármegyei 5 dik árvaszéki ülnök kedvezőbben dotált állásival cseréli föl. * * _ * Arra az ujságczikkre, amely városunk közigazgatási ügyeinek a képviselet által elrendelt megvizsgálása, és a vizsgálat eredménye alapján az általános tisztújítás idejére való uj szervezkedés anyagának előteremtésére kiküldött bizottság nautikájának várható sikere felől előleges bírálatot mondva, e lap legutóbbi számában megjelent: Somogyi Gyula ur a következő sorokat küldötte hozzánk: Nyíregyháza, 1896. julius hó 24. A „Nyírvidék" tekint, szerkesztőjének Helyben. A „Nyítvidék" folyó hó 19-én megjelent 29-ik számában „a jövő feladatai" czím alatt egy czikk áll, mely a városi képviselő testület által a közigazgatás megvizsgálására és a helyes közigazgatás tárgyában javaslattételre Kgy. 17/896. sz. a. megválasztott 9 tagu bizottságnak többségét személyileg ezen feladatra képtelennek, az alapot rosznak és ezen bizottság munkálatát tökéletlennek jelenti előre ki. E bizottságnak, mely a beadott felebbezés eldöntéséig csak a folyó évi junius hó 25-én alakulhatott meg, elnökévé én lettem megvál szíva; e minőségemben, de úgyis, mint a városi közügyeknek 23 év óta odaadó harezosa, kötelességemnek ismerem: hogy a hivatkozott czikknek teljesen alaptalan és a közjó előmozdításában önzetlenül fáradozó polgárok áldozatkészséget hálátlansággal viszonzó személyeskedését határozottan viszautaHi Ajak községnek alakulását, eredetét, őstörténetét, — helyneve után vizsgáljuk, már erről is a községnek kua eredetére, a községben ős kua szállásra kell gondolnunk, vagy legalább is a magyarság azon törzsének megszálló helyére, mely közelebb állott az u. n. Kuntörökséghez, aminőnek különben Vámbéry, az Árpáddal bejött magyarságot általán vitatji és ha a történeti nyomozások egykor Vámbérynek azt a feltótelét igazolttá teszik, hogy a mai magyarság, illetve a migyarság mai értelmében véve és a magyar nyelv, a kun, avar utódoknak török elemekkel egyesülése mellett itt a hazában, már Árpád bejövetele előtt alakult meg, akkor egyenesen azt kellene feltételeznünk, hogy az e vidéken is már előbb elhelyezkedve volt Kunavar magyarság között, több helyen, ezek közt Ajakon is, talán az Árpáddal egyidejűleg, vugy már a honfoglalás után első év tizedekben bejövő kunok eleve telepedtek meg. Dj higyom ezúttal e kérdís felvetését, talán fogok lulni adatot szolgáltatni arra nézve is, hogy mely időbeu lett Aji'i. kuook által megszálva, most közvetlenül azt kivágom igazolttá tenuí, hogy a hely neve, mely nagyon is modern magyarságunak tűnik fel, miért bizonyítja kun telepnek Ajakot? Nem akarok hosszas fejtegetésekbe bocsátkozni és ezzel nagy térre ereszteni a községnek a milleniumi ünnepségek alkalmából mondhatni megren lelésre készített monográfiáját, azért röviden felelek, hogy azért, mert maga a hely neve, Ajak is kun származék, kun eredetre valló szó. E-edetileg áldozati edényt, áldozásra használt kelyhet jelentett, legalább Vámbéry Ármiu jeles orientalistánk és történet iróuk ezen jelentésűnek mondja és azok közé a nyelvünkben is meglévő szavak közé sorolja „A magyarok eredete" czimü művében, melyek szerinte az ó törökök, vagy is a kun törökök nyelvében is meg voltak, akikkel tehát közös szavunkat képezte ós hely megnevezésnél átvitt értelemben használtathatott, áldozó hely jelentésben. Valószínűleg az áldozó kehelysitsam, — a tisztességes és korrekt bírálókat pedig arra kérjem fel : miszerint illetékes Ítélkezésüket akkorra szíveskedjenek fenttartani, a mikor ezen bizottság — nehéz és boszu fáradsággal járó feladatát befejezve — munkálatát a városi képviselő testülethez beterjeszti. A tekint, főszerkesztő urat ezen nyilatkozatomnak mielőbbi szives közlésére kérem. Kiváló tisztelettel Nyíregyházán, 1896. julius hó 24. Somogyi Gyula, nyíregyháza városi képviseleti tag. E nyilatkozat hangja és az a köztisztelet, amely a nyilatkozat írójának nevét és közműködését méltán körülveszi, kötelességünkké teszi, hogy a uyilatkozatuak ama vádjával szemben, mely a kérdéses czikk Írójának a jelzett képviseleti bizottság működésének megbirálásában rosszhiszeműséget és hálátlanságot vet szemére, ismételten és nyomatékosan hangoztassuk a mi teljes és hozzáférhetetlen, minden mellékérdek nélkül való álláspontunkat, amelyről általában a közdolgok, s azok között Nyíregyháza város közdolgainak megbirálásával kötelességünket teljesíteni szoktuk Az uj szervezkedés ügyét mi városunk jövendőjére nézve életbe vágó kérdésnek tartjuk. A tisztikar újra alakítása elodázhatatlan alkalom, a mely elől a képviselő testület nem térhet ki: az adminisztráczió szerveinek ujabb megállapítására, és azok működésének az adott viszonyok és az előre látható fejlődés mértéke szerinti beosztására. Ehhez a munkához, mely az uj szervezet megállapítására nézve a képviselő testületnek utmutatást adni vau hivatva, abbau a bizottságban, amelyet erre a képviselő testület kiküldött, igenis mi nem látjuk szívesen azokat az elemeket, akik városunk közdolgainak intézésében mindig és miuden alkalommal nemcsak hogy ők maguk folytonosau akadályai voltak az előre való haladásnak, de a képviselő testületben úgyszólván vezetői voltak, és azok ma is annak az árnyalatnak, a mely minden ujitást és minden kritika nélkül, csupán és egyedül azért, mert az ujitást jelent — perhorreskál. Somogyi Gyula úr nagyon jól tudja, hogy ő reá nem gondoltunk, azt is tudja, kik ezek a tagjai annak a bizottságnak. Ennek daczára is, hogy semmi kétség e tekintetb-n ne lehessen, ide igtatjuk, hogy mi Zomborszky János, Náclasi Lajos és Mikecz József képviseleti tagokat az ő eddigi működésük szerint olyan reform munkához, mint amilyen városi administratiónk újra való megállapitásáuak a kérdése, arravalóknak egyáltalában nem tartjuk, és nem tudjuk igazán megérteni, hogy ilyen nevezetes küldetéssel hogy kerülhettek ők be ebbe a bizottságba, holott a mi képviselőtestületünknek nagyon sok olyan tagja vau, akik akár tudás, de még inkább a szükséges reform iránt való hajlandóság tekintetében abbau a bizottságban áldásos munkát végezhettek volna, mig így — azt talán nem fogja kétségbe vonni Somogyi Gyula úr, hogy okunk van e tekintetben aggodalmakat táplálni, és jogunk van annak Folytatása (i mellékleten nek a száj, a mai ertelemben vett ajakhoz való hasonlóságából vetetett át az általa mai nap kifejezett fogalom, akarom mondani testrész meghatározására, a melyhez hasonló szó alakulás és a szó értelmének átvitele nyelvünkben ügy szólván minden napís. Ajaknak kunszállás volta mellett azonban nem csak helynevének eredetét, jellegét hozhatom fel; van e mellett írott adat is rendelkezésemre. így a mellett, hogy Ajtk az általam eddig öamert oklevelekben már a legrégibb időkben elójön, ahol mint a vidékekben számos helyen birtokló Gutkeled nemzetségbeliek birtoka van feltüntetve, Ajak és vele hasonlóan Patróh (Pátroha) Dombrád (Damarád), Berencs, Kemecse (Kemencse), Kará-z községek kunszállás voltát, mely utóbbi helyeket a Kun Karhász vagy Karkhász szóval azonosnak vélem, az előbbiek pedig egyenesen kunszemélyuevek, bizonyítja Szabó Károly történészünknek IV. vagy Kun László királyunkra nézve tett az a megállapítása, hogy feltűnően sokszor, különösen 1284. év középítői kezdve az év végéig a Tisza mentén, az általa kedvelt kuaok szállásai közelében tartózkodott. Hogy ezen tartózkodási hely és a kun szállások közelsége, Ajak ós a közelébeu levő, előbb emiitett kun szállásokra is vonatkozhatott, azt bizonyita, hogy IV László királyunknak jul. 24 ről Dadáu, aug. 4 és 5 ről Patakon kelt oklevelei maradtak fen, hogy ezen időben adományozta az Ajaknak csak nem szomszédságában lévő Pap községet is Síndor omesnek ós, hogy a nevezett László király alatt e vidékben is folyt harezokban résztvevőkről, különösen a Gutkeled nemzetségbeliekről, akik tehát mint előbb említettem Ajiknak is urai voltak, megemlítve van, hogy vegyes lakosságú birtokaiknak megfelelően, ama harezokban, igy a Loránd szepesi ispán elleni harezokban, — aki különösen e tiszántul is Erdélyig dúltak és rabolta,—.kua és magyar fegyvereseikkel vettek részt! ("Folytatása következik.) Kovács István.