Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-27 / 52. szám

„IX Y I K V I D É K" iránt intézkedjék s a mennyiben a nyomozás eredményre vezetne, arról a tiszai járás t'őszolgabiráját azonnal értesítse. Nyíregyházán, 1896. november 24-én. Mikecz János, alispán. 264. h-t

. Tiszai járás főszolgabirájatól. 1896. Felkérem, miszerint az alább jelzett hadköteleseket nyomoztatni s eredmény esetén hivatalomat értesíteni szíveskedjék. Mándok, 1896. február hó i3-án. Vldovich, főszolgabíró. Szabolcsvármegye Tiszai sorozójárás területén Ib75. évben születeti teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzéke : Lichtenstein Izsák, Reizman Jakab, Balázs Ferencz, Martzi vagy Kontrák István, Sípos Pál, Onder András, Biró Sámuel, Bodnár Lajos, Horváth József, Nógrádi József, Czigány József és Becza György. Szabolcsvármegye alispánjától. 21805 K. ~ ~18yö] Hivatkozva a f. évi szeptembe hó 18-án kelt 16968. K. számú értesítésemre, tudomására hozom, hogy a Bökóny közsé ben Klein Lipót gazdaságában fellépett száj és köröm fájás betegség folytán az ezen gazdaságban levő szarvasmarha állományra elrendelt zár a folyó hó 1-én feloldatott. Nyíregyháza 1896. deczember 4. Mikecz János, alispán. Szabolcsvármegye alispánjától. 2154

1. K. 1896.' A községek elöljáróinak. A földmivelésügyi m. kir. miniszter f. évi 6 9909. számú körrendeletének másolatát alkalmazkodás és a szükségesnek mutatkozó intézkedések megtétele végeit közlőm. Nyíregyházán, 1896. november 11-én Mikecz János, alispán. (Másolat.) Földmivelésügyi m. kir. miniszter 699 9 szám VII.-1.1896. A mezei közös dülő utak köztudomás szerint igen sok esetben az utmenti birtokosok által az idők folytán eszközölt foglalások állal magvannak szűkítve eredeti irányuktól elvannak térítve és sok esetben teljesen el .vannak vonva rendeltetésüktől, telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok során pedig a telekkönyvi állapot kiigazításánál, a telekkönyvi betétek szerkesztésénél a meglevő tényleges állapot vétetik alapul s igy, miután a tényleges állapot a jogi állapotnak igen sokszor meg nem felel, a telekkönyvi betétek szerkesztése által esetleg törvénytelen állapot nyer törvényes alakot, ugy, hogy az igy elfoglalt, vagy megcsonkitott s nem eredeti irányában és szélességében telekkönyvezett u ezei közös dülő utak később csak per vagy kisajátítás utján állíthatók vissza eredeti állapotukba. — A mezeigazdálkodásra felette hátrányosan kiható eme viszonyok lehaló megszüntetése érdekéből felhívom ennélfogva a közönséget utasitsa a hatósága alá tartozó összes községek előjáróit és járások főszolgabiráit (városi tanácsot) hogy mindazokban a községekben a melyekben telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok foganatosíttatnak, ezeket a munkálatokat megelőzőleg kellő időben, amennyiben pedik csak a munkálatok már folyamatban volnának azonnal allapitsák meg azt, hogy a birtokrendezés, vagy a tagosítás alkalmával hol, mily irányban és mily szélességben lettek a mezei közös dülő utak kijelölve, az igy miden rendelkezésükre álló eszközökkel kinyomozott mezei közős dülő utakat a vármegyei szabályrendeletben meghatározott határjelekkel, vagy a menyiben a határjelzésre vonatkozólag a vármegye közönsége szabályrendeletet még nem alkotott volna, egyébként megfelelő módon jelöljék meg és a megállapított és megjelölt mezei közös dülő utakra vonatkozó adatokat bocsássák a telekkönyvi betétszerkesztő bizottság rendelkezésére. — Fölhívom végre a közönséget arra hogy évenként, mind addig, míg a törvényhatóság területén a betétszerkesztési munkálatok teljesen befejezve nem lesznek, jelen intézkedésem pontos végrehajtásának ellenőrzésével gondoskodni szíveskedjék. — Kelt Budapesten, 1^96 évi november hó 12-én. A miniszter helyett: Bedő s. k. államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 21590. K. 1896. A járási föszolgabirákmik, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. A 6068/96 eln. számú belügyminiszteri körrendelet másolatát oly utasítással adom ki, hogy mindazok kik e lapra előfizetni akarnak, deczember 20-ig jelentsék be, az előfizetési dijakat pedig legkésőbb január 5-ig hozzám terjesszék be. Nyíregyházán 1896. november 29. Mikecz János, alispán (Másolat.) M. kir. belügyminiszter 6068 eln. sz. Tekintetes Mikecz János urnák. Szabolcsvármegye alispánjának Nyíregyházán. Tekintetes úr! A .Belügyi Közlöny* alapítása tárgyában folyó evi február hó 6-án 661 eln. sz. alatt kiadott körrendeletemre hivatkozással a következőket hozom tekintetes uraságod tudomására: I. A „Belügyi Közlöny fö és melléklapja 18

lJ7 évben a hivatalból, köteles fizetéses példányként megkúldettik. a, az összes vármegyei es városi törvényhatóságoknak. I>, a járási főszolgabírói hivataloknak, c, a rend. tan. városoknak. d, a nagy községek és közjegyzői s/.övelkezeteknek. A két lap együttes elófizetesi dija" 4, négy frt. 2. Külön a .Belügyi Közlöny főlapjának (a minden hó 1-én és 15-én megjelenő időszaki lapnak) előfizetési dija: a, magánosoknak 3, három Irt. b, kis községeknek, állami, törvényhatósági hivataloknak, tisztviselőknek és községi előjáróknak kedvezményes árban 2, két frt. 3. Külön „a Rendőri Közlöny" napi melléklapnak előfizetési ára kizárólag hatóságok, hatósági községek és közhivataloknak 3, három frt. Felhívom tekintetes uraságodat, hogy a két lap együttes előfizetőinek pontos czimét legkesobb folyó évi deczember hó 31-ig jelentse be, hogy a czimszalagok helyesbíthetők legyenek, es a lapok expedialasaban fennakadás ne álljon be. E.'yuttal megfelelően intézkedjék, hogy az előfizetési dijak és pedig a: egész év\ előfizetés összegében, a belúgu minisztérium segéd hivatali főigazgatójának czimezve mielőbb felküldessenek. 5. A 661/96 eln.'számú körrendeletben foglalt kijelentés megújításával. nemcsak nem kifogásolom azt az ügy érdekeben helyeslőleg veszem tudomásul, ha a törvényhatósági tisztviselők részére, a .Belügyi Közlöny" főlapja a törvényhatósági házi pénztárnak terhere rendeltetik meg. 6. A magán előfizetők es a kedvezményes előfizetők szinten csak az egész év folyamra egy összegben fizethetnek elő. Azok a magán és kedvezményes előfizetők részére, kik előfizetési pénzüket legkésőbb 1897 január 15-ig be nem küldötték, a „Belügyi Közlöny" tovább nem jár, végül utasítom tekintetes uraságodat az iráni való intézkedésre hogy a „Belügyi Közlöny' 1896 évi folyamának hivatalos példányai — mihelyt a folyo évi utolsó szám az egész év folyam tárgy mutatója megjelent — bekötetnek, és leltári vagyonként őriztessenek Budapesten 1896 évi november 27-én a miniszter helyett Latkószy Imre, s. k. államtitkár 221K Szabolcsvármegye alispánjától. A járási föszolgabiráknak, Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Értesítem, hogy a Kótaj községhez tartozó „Béla* tanyán, a Klár Sámuel gazdaságában lévő sertés-állományában a sertésvész fellépett, s ez okból úgy ezen tanya, mint Kótaj és a vele szomszédos Kemecse, Halász, lbrány, Buj, Nyíregyháza és Pazony zár alá helyeztettek, s illetve a fenn álló zárlatok meghosszabbíttatnak. Nyíregyháza 1896. deczember 8. Mikecz János, alispán. 11489/896. K. N.-Kállói járás főszolgabiróságától Szabolcsvármegye nagy-kállói járásába kebelezett Balkány, (Székely,) Bököny, Szakoly, Geszteréd, Mihálydi és Gelse községek és csatolt pusztáik területére kiterjedő körorvosi állomásnak választás utjáni betöltésére ezennel pályazatot nyitok, s felhívom mindazokat, kik ezen állomásra pályázni kívánnak, hogy az 1876. XIV. t. cz. 143 §-ában megkívánt kellékek kimutatására szolgálható ok ratokkal felszerelt kérvényeiket az 1897. évi január hó 20-ka d. u. 5 óráig a nagy-kállói járás főszolgabiróságánál adjak be, mivel a bármi uton később érkezendő kérvények az 1897. évi január 21-ke d. e. 10 óráján Balkány községházánál a kör községei képviseletei részéről megejtendő választásnál figyelembe vétetni nem fognak. A körorvos évi díjazása áll 500 frt állandó fizetésből és 150 frt utazási általányból, melyért a körnek minden községében és 100 léleknél többet számláló tanyáján minden héten, a hétnek szabályrendeletileg megállapított napján megjelenni és a körorvosi hivatalos teendőkben eljárni köteles. A községekben a megáliapitott hivatalos napokoni látogatáson megvizsgálás és vényért, valamint Balkányban saját lakásán, nappal 20 kr, házhoz menve 30 kr, éjjel 50 kr járul, Balkányban a halottkémlés teendőjéhez tartozik, miért 30 kr dij számíttatik. A kör községeibeni hivatalos látogatásokon kivül a körorvosnak természetbeni előfogat, avagy a helyben dívó fuvarbér s nappali látogatásért 1 frt, éjjeli látogatásért 2 frt fizetendő. A kör összes községeiben az elöljáróság által szegénynek igazolt egyéneket minden dij nélkül tartozik kezelni, a szükséges fuvarról a község tartozván gondoskodni. Nagy-Kálló, 1896. deczember 21. Zoltán István, főszolgabíró. sánál mindenkor az 1879. évi XL. t.-czikk 141. §-a alkalmazandó. — A törvény egyöntetű végrehajtásának biztosítása czéljából a bel- és igazságügyi miniszter urakkal egyetértőleg szükségesnek látom ennélfogva a hatóságot figyelmeztetni, hogy a fentebb kifejtettekre való tekintettel ugy a magánosok, valamint a kéményseprő-iparosok által a kémények tisztántartásának elhanyagolása, illetőleg a kéményseprés hanyag teljesítése, vagy elmulasztása által elkövetett kihágások eseteiben az iparhatóságok nincsenek hivatva eljárni, hanem miután a kérdéses kihágások nem a vonatkozó szabályrendeletek, hanem az 1879. évi XL. t.-czikk 141. §-a alapján büntetendők, azoknak elbírálására az 1880. évi XXXVII. t.-czikk 42. §-a, illetve az 1880. évi 38547. sz. a. kiadott belügyminiszteri szabályrendelet 8. §-ában meghatározott közigazgatási hatóságok illetékesek s hogy ennek következtében a szóban forgó kihágásokra kiszabott pénzbüntetések nem az 1884. évi XVII. t.-czikk 165. g-ában, hanem az 1892. évi XXVII. törvényezikk 3. §-ában meghatározott czélokra fordítandók. Magától értetődik azonban, hogy minden esetben, midőn valamely kéményseprő iparos nem a kémények tisztántartásának, illetve a kéményseprésnek elhanyagolása, hanem a szabályrendelet egyébb határozmányaiba ütköző cselekmény elkövetése által követ el kihágást, a kihágások elbírálására az iparhatóságoknak a szabályrendeletben megáliapitott illetékessége jövőre is vállozatlanul épségben marad. — Felhívom a hatóságot, hogy jelen rendeletem tartalmáról az első fokú iparhatóságokat tudomás és alkalmazkodás végett megfelelő módon értesítse. — Budapest, 1896. november 1-én. — Miniszter helyett Vörös, s. k. államtitkár. Szabolcsvármegye alispánjától. 1896. A járási föszolgabiráknak, Nyiregyházaváros polgármesterének és a községek elöljáróinak. A m. kir. kereskedelmi miniszter 49236/96-VI. sz. rendeletét másolatban tudomásvétel s megfelelő eljárás végett kiadom. Nyíregyházán, 1896. november 19. Mikecz János, alispán. (Másolat.) Kereskedelemügyi magy. kir. minister. 59236/VI. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. A kéményseprési ipar gyakorlásának szabályozása tárgyában a törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok által az 1884. évi XVII. t.-cz. 11. §-a éltelmében alkotott szabályrendeletek a kéményseprő iparosokat a kémények pontos és rendszeres seprésére kötelezven, az ezen kötelezettség ellen vétő iparosokat az iparhatóságok az eddigi gyakorlat szerint a kérdéses szabályrendelet azon határozmánya alapján büntették, mely szerint „kihágást követ el és az iparhatóságok által az 1884. evi XVII. törvényezikk 165. §-ában meghatározott czélokra fordítandó 50 (rend. tan. városok szabályrendeletében 20) frlig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, ki a szabályrendelet határozmányai ellen vét." — Tekintettel azonban arra, hogy a kémények tisztántartása tűzrendészeli szempontból képez fontos körülményt, minélfogva a lűzrendészeti érdekek megvédelmezése czéljából az említett mulasztást már az 1879. évi XL. t.-cz. is kihágásnak minősíti s megfelelő módon büntetni rendeli, amennyiben 141. §-a szerint az, ,aki a tűzvész kiütésének, vagy terjedésének meggátlása czéljából kiadott szabályokat megszegi, 300 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő*, — ennélfogva az emiitett mulasztás a törvény idézett szakaszára való tekintettel nem a kéményseprő-ipari szabályrendelet alapján büntetendő, miután a törvényhatóságok és rendezett tanácsú városok a törvény által már büntetendőnek rendelt cselekményt kihágásnak nem minősíthetik, hanem a kérdéses kihágási cselekmények elbirálá21034. K. —j-ggg Szabolcsvármegye alispánjától A községek elöljáróinak. A m. kir honvédelmi miniszter 65788/896 sz. rendeletét tudomás vétel s alkalmazkodás végett kiadom. Nyíregyházán, 1896. november 22-én. Mikecz János, alispán. (Másolat.) magyar királyi honvédelmi miniszter 65788/szám VIII. Szabolcsvármegye közönségének. Körrendelet ismételten zavarokra s ennek folytán panaszokra adott alkalmat azon körülmény, hogy különösen a vegyes ajkú lakossággal biró törvényhatóságoknak tisztviselői a nem magyar nemzetiségű állítás kötelesek neveinek főleg pedig a kereszt-(utó ) neveknek használásánál nem járnak el egyöntetűen, mert mig némelyik az ily idegen hangzású kereszt neveket az illetők anyanyelvén irják, addig mások ezeket magyarra fordítják, a mely alkalommal nem ritkán téves fordítások is eszközöltetnek ; sőt egyes járási tisztviselők a vezeték neveket is nem eredeti irás módjuk hanem hangzásuk után magyarosan írják lé. Egyöntettü eljárás czéljából ezennel elrendelem, hogy a nem magyar ajkú állítás köteles .k kereszt (utó-) nevei ezentúl ne az illető nemzetiségek anyanyelvén, hanem mindenkar és kizárólag magyarul mint az állam hivat ilos nyelvén jegyeztessenek be, megengedvén, hogy oly esetekben a mikci a nemzetiségi kereszt-(utó) nevek a megfelelő magyar nevektől nagyon eltérnének (pl. Dragulin =» Károly, Koszta = Szijárd, Dobrosztáv Bonifácz, stb.) az illetőknek idegen nyelven használatos keieszt nevei zárjelben szintén feltüntessenek. Valószínűnek tartom, hogy a vegyes és nem magyar ajkú vidékeken működő járási tisztviselők az ott dívó idegen keresztnevek magyar fordításait ismerik s hogy ,ennek folytán a fordítások eszközlésére segédkönyvre nem szorulnak; a mennyiben azonban mégis annak szükségessége állana elő hogy egyes járási tisztviselőknek megfelelő gyakorlat vagy nyelvismeret hiányában, a forditáso c szabatossága szempontjából segédeszközről kelleje gondoskodniok e czélból azon füzet lesz hivatalos haszr nálatra beszerzendő, a mely a vallás — és közoktatásügyi in. kir. minisztérium megbízásából a magyar tudományos akadémia I. osztálya részéről kiküldött bizottság által szerkesztett és az 1893 évben — „Nem magyar keresztnevek jegyzéke" czim alatt, a magyar tudományos akadémia könyvkiadó hivatala által kiadatott. A családi (vezeték) nevek irás módja tekintetében pedig elrendelem, hogy azok mindenkor ugy írandók, miként az anyakönyvekben illetőleg az ezek alapján összeállított községi összeírásokban feljegyezve laláihatók; e tekintetben tehát semminemű önkényes elferditésnek vagy hangzás utáni irás módnak helye nincs. A kereszt- és vezeték neveknek fentiek szerint megállapított irás módja az állítási és végkötelezettség közül felmerült összes tárgyalásoknál valamint személyi okmányok, igazolványok kiállításánál jegyzőkönyvek felvételénél stb. szintén irányadó lesz; és különösen a jövő 1897-ik évre nézve az első korosztályt képező s az 1878-ik évben született állitáskötelesekre vonatkozólag megszerkesztendő állilá

0i lajstromot már szorosan a most megáliapitott irás mód szemmel tartásával készítendők el. Felhívom tehát a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletemet a járási tisztviselőkkel és azok utján a községi elöljáróságokkal azonnal közölje. Végül megjegyzem, hogy jelen közrendeletem a védtörvény — végrehajtási utasítás I Rész 24 §-nál és a 36 §-ának 4. pontjánál előjegyzendő. Budapesten 1896. évi november hó 11-én A miniszter helyett: Gramon s. k. államtitkár. 22509.K. —jggg Szabolcsvarmegye alispánjától. Nyíregyháza város polgármesterének és a községek elöljáróinak. Zemplén vármegye alispánjának megkeresése folytán közhírré teszem, hogy miután a ragadós száj- és körömfájás nagyobb részben megszűnt, a S.-A.-Újhelyben tartandó országos vásár engedélyeztetett oly formán, hogy csakis lovak és szarvasmarhák hajthatók fel azon községekből, amelyekben az említett járvány kevésbbé, vagy egyáltalán nem uralkodott, vagy pedig már teljesen megszűnt és annak idején elrendelt zárlat szabályszerűen feloldatott. Tekintettel arra, hogy a sertésvész még folyvást terjed, sertés felhajtás meg nem engedtetik. Nyíregyháza, 1896. deczember 14. Mikecz János, alispán. Folytatása az I. mellékleten