Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-20 / 51. szám

„N Y t K V 1 D É H.' gazdasági ismeretek lesznek elméletben és gyakorlatban tanitva. Hiszem, bogy ezen iskoláknak életbeléptetésével az iskolába nem járók száma tetemesen csökkenni fog. Továbbá az iskolába járók adatainak ismertelésében van szerencsém felemlíteni, hogy a 41623 növendék , közzül mindennapi elemi iskolába járt összesen 30942, I kik közzül fiu volt 15792 es leány 15150; ismétlőiskolába járt 4 846 tiu és 4365 leány; iparos-tanoncz- ( iskolába S31 fiu; alsófoku kereskedelmi iskolába 140 fiu; | polgári iskolába 160 leány; leány ipariskolába 39 leány; középiskolába 300 liu. Vallás szerint volt 11136 róm. kath.. 7175 gk., 16496 h. hitv. ev.. 3256 ág. h. ev. és 3560 izraelita. Ezen adatokat összevetve a tankötelesek hasonló adataival, kitűnik, hogy a legkedvezőbb volt a beiskoláztatás az ág. h. evangéliumoknál, kiknél a tanköteleseknek nem is egészen egy és fél százaléka nem járt iskolába. Az iskolázás egyéb viszonyaira áttérve már sokkal kedvezőbb adatok állanak rendelkezésünkre, amennyiben kitűnik, hogy a 41623 iskolai növendék közzül tankönyvvel nem birt csupán 3164, ellenben bírt 3?459. Az igazolatlan mulasztások után kivetett bírságpénzekből befolyt 567 frt, mi legtöbb esetben taneszközök és tankönyvek beszerzésére fordíttatott. A 376 tanterem közül 1869. év óta épült 219 uj tanterem, mi 206 uj iskolaháznak felel meg. A vármegyében van összesen 318 iskola, melyek jelleg szerint igy oszolnak meg: 4 állami, 24 községi, 80 rk., 54 gk., 131 h. hitv. ev. 17 ág. b. ev., i7 izr. és 1 magánengedélyezett; 317 elemi és egy községi polgári leányiskola; 228 vegyes, 45 tisztán fiu és 4 5 tisztán leány; 6 iparostanonez-iskola és 1 alsófoku kereskedelmi iskola. Az iskolák tanítási nyelve az egész vármegye területén kizárólag magyar volt. Alkalmazásban állott 376 tanító, és pedig 333 rendes és 42 segéd, 352 férfi, 23 nő, 333 képesített és 4_! nem képesített. — Itt legyen szabad tiszteletteljesen felemlítenem, hogy a nem képesített tanítóknak feltűnő nagy száma csak látszólagos, mivel azok közé vannak sorozva a lelkésztanitók valamennyien, kik bár ha a törvény szerint mint nem képesítettek szerepelnek is, az oktatásügy szempontjából ily kedvezőtlen minősítés aiá alig eshetnek. Áttérve az iskolák vagyonára, bevételeire és kiadásaira, Szabolcsvármegyére nézve felette kedvező adatok állanak rendelkezésünkre. Igy az ingatlanok hatóságilag felvett becsértéke 1.120,306 frt, — tőkék mennyisége 143.801 frt. A lefolyt 1895—96. tanévben az iskolák fentartására összesen évi 220.375 frt fordíttatott és pedig készpénzben 140.400 frt, terményekben stb. 89975 frt. Származott pedig ezen évi 220.375 frt jövedelem a következő forrásokból: ingatlanok után 46.764 frt, tőkék kamataiból 4787 frt, tandíjból 44.114 frt, állami segélyből 12.291 frt, községi 15.508 frt, egyházi 80.599 frt és egyéb vegyes forrásokból 13.312 frt. Tehát az összes fentartási szükségletnek több mint egy harmada tisztán egyházi segély, melybe a felekezeli iskolaszéknél szedett tandijak nincsenek is beszámítva. Ezen bevételi tételekkel szemben állanak az összesen 220.375 frtra rugó kiadási tetelek, melyek a következőképen oszolnak meg: rendes tanítók fizetésére 155.434 frt, segédtanítók fizetésére 8761 frt, fűtés, tisztogatás és javításokra 13.525 frt, tantermek fölszerelésére 364i frt, szegeny tanulók segélyezésére 1980 frt, vásárlás, építkezés és tőkésítésre 34.825 Irt és vegyes kisebb kiadásokra 2204 frt. Ezen tételek közül legyen szabad kiemelnem a rendes tanítók fizetésére fordított 155.434 frtot, ezt összevetve a rendes tanítóknak számával, vagyis 333-al, megtudjuk, hogy az átlagos tanítói fizetés Szabolcsvármegyében 466 frt, mi felette kedvező eredmény, mivel, mint az a tekintetes közigazgatási bizottság előtt ismeretes, igen nagy azon tanítóknak száma, kiknek fizetése még a törvényes 300 frt minimumot sem üti meg. Ha tehát ezen minimumon aluli fizetések államsegéllyel 300 frlra, vagy miként az a legtöbb esetben ezen "közigazgatási bizottság által javasoltatik, 100 frtra lesznek kiegészítve, ugy ezen átlag tetemesen emelkedni fog és a szabolcsmegyei tankerületnek az ország többi tankerület -i között felette előkeló helyet fog biztosítani. Ezen állami segélyekről, mivel azok legtöbbje még a kérelmezés, illetőleg a felsőbb elbírálás stádiumában van, ez időszerint még részletes jelentést nem tehetek, nem fogok azonban késni azt annak idején egy részletes kimutatás kapcsán a tek. közigazgatási bizottságnak előterjeszteni. A tanügyet erdeklőleg szerzett közvetlen tapasztalataimra nézve ezen alkalommal legyen szabad csupán azon mozzanatokra szorítkoznom, melyek a nyíregyházi iskolák meglátogatása alkalmával lettek előttem különösen feltünökke. Ez°k egyike az, hogy nem csupán vármegyénk ezen székhelyén magában, hanem különösen a tanyákon több, annyira túlzsúfolt iskolát találtam, hogy azoknak továbbra is ily állapotban leendő meghagyása nem csak a közegészségügynek, hanem magának az oktatásügynek, illetőleg az oktitás eredményeinek érdekéből lehetetlen. Igy a debreczeni-utczai iskolában 101, a mándi tanyai iskolában 14t, az ujteleki tanyai iskolában növendék van egy tanító vezetésére bízva. E tárgyban ugy az iskolafentartó ág. h. ev. egyházközséggel, mint az ezen egyházközséget tanügyi czéljaiban segélyező Nyíregyháza város tanácsaival már a legközelebbi időben érdemleges tárgyalásokba bocsátkozom oly irányban, hogy ezen iskolák túlzsúfoltságának megszüntetése czéljából, már a legközelebbi tanév kezdetétől megfelelő helyeken három-négy uj iskola szerveztessék, melyeknél amennyiben az igényeltetni fog, a szükséges államsegélynek engedélyezése iránt állásomból folyólag legkészségesebben fogom a tanügy ezen vitális érdekeit felsőbb helyen támogatni. Még egy másik fontos körülmény volt az, mi a nyíregyházi tanyai iskolák meglátogatásánál különösen feltűnt és aminek orvoslása szintén sürgős szükséget képez. Ez az, hogy az iskolába kerülő tanköteles növendékek otthonról felette fogyatékos, sőt mondhatom majdnem semmi magyar nyelvi ismeretet hoznak magukkal, mi eltekintve az általános szempontoktól, az oktatás sikerességének szempontjából is minél előbb tanálandó, mivel azon nyelvi nehézség, melylyel az első két-három évben ugy a növendékeknek maguknak, mint a tanítóknak megküzdeniük kell, csak bénitólag hathat a tananyag feldolgozásában. Ezen olyképen vélek segitendőnek, hogy az óvodai törvények rendelkezéseit a nyíregyházai tanyákkal szemben most már haladéktalannl végrehaj tandóknak tartom és a nyári nagy szünidő tartamára az iskoláknak akkor üresen álló helyiségeit nyári menedékházak czéljaira felhasználandóknak tartom, amidőn az óvodaköteles gyermekek az erre képesített menházvezetőnő szakavatott vezetése alatt a magyarnyelvben e téren nevezett tapasztalataim szerint—felette könnyen kellő jártasságot nyerhetnek. De máskülönben is felette indokolt ezen nyári menedékházaknak a nyíregyházai tanyákon leendő mielőbbi felállítása, hol a lakosok kizárólag mezei munkával foglalkoznak s igy a nyári nagy munkaidő alatt gyermekeik a menedékházban kellő gondozásban részesülhetnének. E tárgyban eddig saját hatáskörömben oly irányban intézkedtem, hogy a szervezés idején megfelelő menházvezetőnők álljanak rendelkezésre, vagyis hogy ilyenek képesittessenek s e czélból menházvezetőnői érzékei parancsoltak s Így gyönge maradt. A gyöngének pedig szenvedni kell ez már örök tö.véuy. Tudta, hogy az aaszouy el.enbeu erős, minden fizikai gyöngesége daczára. Hogy összetörheti, megöl heti őt, de hogy lelkét nem nyűgözheti le sem erőszak kai, se szerelemmel, hogy akaratát uem törheti meg soha. Még ha hozzá is hajtanék valaha, ez is csak az ő kedve, tetszése szerint lesz. Lihet ő is talán boldog vagy boldogtalan, de akkor is c>ak a maga utján fog meuui uyugodtan és szabadon. — Ha még is hibás lenne! Ha bárminő gyöngeség hatalmamba adná! Most már megértette, miért kiáltott fel: Oh, ha csak féltékeny lehetnék ! (jf §De csak nem lehetett, mert nem volt a férjnek kiváusága, mit az asszony ne teljesített volna, uem volt szava, melyre nem felelt volna nyájasan, uyu godtau. III. Már vége felé hajlott a nyár. SArgás-piros körték lassan, nehezen hullottak le a fákról a magas fűbe s mindenütt zamatos, mézes illat tt rjedt a levegőben, lehulló gyümölcsökből, kosarakban hordott gvüraölc*ök bői, az uton széttaposott gyüuiö c ökből. Benne vult a légben az ősz féDyes bágyadtsága. Miutegy aranyporral, telítve csillant meg a napsugár a hoss/u fű-zálakon, nedves zöld tökindáu, egyes, magasau a kék égbe felnyújtott uapruforgótáuyérokon. Végtelen üdeséggel hullott a harmat minden reggel a sziues, kekpárás világra. Az emberek lelkéből is kifosztott az a küzdelemuzerü, villauyos feszítő érzés, mely a tavaszi napnk iz galmával kezdődik s eltart egész uyárhanyatlásig. Melyben anynyi szerelmes mámor, anynyi érthetetlen felindulás, anynyi véres, erőszakos tett leli magyarázatot. Mindezt felváltotta az 6tz nyugalma — az alvás előtti nyugalom. Almakk kertjében is virítottak az utoltö tarka őszi virágok. A hosszú hársfasorban már gyér levélzeten játszott a napfény s a kerti tó zöldes tükre ringatta a lehullott sárga füzleveleket. Sylvia a tó mellett sétált barátnőjével, ki az egész nyarat nála töltötte. A vidéki szomszédok csodálkoztak, hogy ily hamar esküvője után már barátuőt bl magához. Hiszen tudja mindenki, hogy ott, hol a szerelém erős növésű bozótja elterjedt, a barátság gyöngédebb s finomultabb plántájának pusztulni kell. Csak később, mikor a bozót buja levélzete meggyérül, mikor a viharok ágait megtépték, fejlődhetik ki újra egy-egy halvány virága a régi érzelemnek. De Sylvia nem tartozott azok közé, a kik egy régi érzést feladnak, bárminő más újért. — Via, — szólt a mellette menő sugár leány, — félek, hogy ittlétem férjednek nagyon is hosszú. — Dd édes Ellám, mit gondolsz! hiszen éppen annyit vagyok vele, mintha te nem lennél itt. ő mit sem veszít. Külöuben egészen beléd szeretett. Ne gondold, hogy oly valakit híuék házába, ki neki kellemetlen lenne. Ez már az ő hatásköre. Tudod, hogy mintafelesée vagyok — s a szép asszony csengóen felkaczagott. K^czagásába belévegyült Ella nevetése is. Maguk se tudták volna megmondani, miért nevetnek. — Di — folytatta Ella — ludod, hogy én is viszonozom ferjed szerelmét. Distingvált, kellemes és hogy szeret, imád téged! Nagyon boldog lehetsz? — Különös, mondá Sylvia, inkább mintegy önmagának, hogy még te is fölveszed a tömeg szólásmódját, te, ki egyéniség vagy. Kedves szivem, hiszen tudhatod, hogy boldogok soha sem lehetünk, csak abban a peic-ekben, mikor a boldogságot várjuk vagy visszaemlékezünk reá. — De Via, hiszen úgy beszélsz, mint regény hősnő, la femme incomprise. Egy asszony, ki talán más szerelemben több boldogságot képzel. — Édes E.lám — felelt Sylvia nagyon komolyan, tudod, hogy uein szeretem a regényhősnőket, s a házasságtörő drámákat — ínég gondolatban is — nagyon ro

jsz izlétüekuek tartom Tudom azt is, hogy bármely szerelmi viszony magába foglalja saját nyügét-terhét. Igazán ne képzeld, hogy Philemon oldalán Lovelace-ra vágyódom. Hiszen szenvedélyeinknek vagy számításunknak, melyből elvégre minden házasság kötetik, csak is egy ment.-ége van : az együttmaradá^, jóban rosszban mindbalálig. — Via, angyalom, te ezelőtt másképp gondolkoztál ! — Ah, eljegyzésemet érted Igonicsc^al? — Látod, Eiluskám, soha, soha sem szoktam tetteimet igazolni tanfolyam engedélyezése iránt a magas tanügyi kormánynál már is előterjesztéssel éltem. Ezen körülményeket már ez időszerint szükségesnek tartottam a tek. közigazgatási bizottság becses tudomására hozni oly czélból, hogy annak idején az előálló szükséghez képes! a tek. közigazgatási bizottságnak ezen a tanügy emelését czélzó intézkedéseimhez támogatását előre biztosítsam és már ezennel kikérjem. Karácsony a p ós tán. A közeli ünnepek alkalmából a nagyváradi posta és távírda igazgatóság a következőkre hívja föl — lapunk u'ján — a közönség figyelmét A karácsonyi és újévi ünnepek alkalmával a postai forgalom az egészországbau, de különösen a székesfővárosban rendkívüli mérveket ölt, melynek akadálytalan és pontos lebonyolítására, a t. közönség érdékeinek megóvása véget a szükséges intézkedéseket megtettem. Intézkedéseim és a postai alkalmazottaknak a terhes szolgálat körül kifejtett legjobb törekvései azoi/b.an a kelló sikert csak az esetben biztosithatják, ba a t. közönség a postát nehéz feladatának megoldásában támogatni és a forgalom gyors és pontos lebonyolítását elősegi'eni szíveskedik e/által, hogy a postai küldemények feladására, csomagolására és a helyes czimzésre uezve fennálló postai szabályok betartása mellett az alább előadottakat figyelemre méltatji. 1. Pénzt legczélszerübb postautalványnyal küldeni, küldhető azonban szabály? zerüen pecsételt levélben is, de más tárgyakkal egybecsomagolva sem pénzt sem ekszert nem szabad. > 2. Csomagolásra faládácska, vesszőből fout kosár, viaszos vagy közönséges vászon, kisebb értékű, csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig legalább is löbbrétü erős csomagoló papír használandó. Újságpapírba, ezukorpapirba s efélébe csomagolt tárgy egyáltalában uem fogadható el. Vászonba, vagy papírba a csomagokat szorosan kell begöngyölni, göbnélküli zsineggel többszörösen és szorosan átkötLÍ, a zsineg keresztezési pontjait pédig jóminőségü pecsétviaszszal oly módon lepecsételni, hogy az egymásra fektetett vászon, vagy papirrétegek köz i nyílásokon a tartalomhoz hozzáférni ne lehessen. A pecsételésnél vésett pecsétnyomó használandó. 3. A czimzésnél kiváló gond fordítandó a czimzett vezeték- és keresztnevének, esetleg előnevéuek, vagy megkülönböztető jelzésének (pl. ifjabb, özvegy stb), továbbá polgári) állá°áuak vagy foglalkozásának és lakhelyének poutos kitételére, a Budipestre és Bécsbe szóló küldemények czimirataiban ezeuuivül a kerület, utcza, házszám emelet aj'ójelzös stb. is kiteendő. A rendeltetési hely (vármegye) és ha ott pósta nincs, \ízy az utolsó posta pontos és olvasható feljegyzése különösen szükséges. 4. A czimet mayára a burkolatra kell írni, de ha ez nem lehetseges, úgy a czim fatáblácskara, bórdarabra, vagy erős lemezpapira írandó. Ezen czímíratot erős zsineggel vagy dróttal tartósan a csomaghoz kell kötni. P p

;rlapokra irt czimeket mindig egész terjedelmében kell a burkolatra felragasz ani s ezen kivül a csomagot zsineggel ús>y átkötni, hogy a zsineg keresztezése a ezimiraton legyen. Felette kívánatos, hogy a feladó nevét és lakáspt, továbbá a czimirat összes adatait mag iban foglaló czédula a csomagban is elhelyeztessék, hogy azon esetre, ha a burkolaton levő czimirat leesnék s elveszne, vagy pedig olvashatlanná válnék, a bizotsági felbontás után a jelzett czédula alapján a csomagot mégis kézbesíteni lehessen. senki előtt e világon, de neked elmondom ezt a históriát, mert szeretlek, mert akarom, hogy legalább te láss a lelkembe. Leültek a tó mellett egy pidra s elhelyezték fodros napernyőiket. Egy perczig mindketten halgattak, mint egy zavarban nem tudva tárgyukhoz nyúlni" Végre Ella kérdezte: — Nem kell még öltözködni menni? — Nem — ráérünk még. Emil kilovagolt, később reggelizünk. Ismét csönd, Egy hal vetődött fel a vízből messzire szórva a felcsillanó csöppeket. Ella gyors elhatározással kérdezte: — Hát szeretted Igonicsot? Sylvia, mintha csak a kérdést várta volna hirtelen felelt: , — Hisz' éppen azt akarom neked elbeszélni. — Mióta gondolkozni tudok, gyűlölöm ezt a szót hogy: eladólány, parasztos szó, de nálunk is használják ha nem a szó annyira, de értelme annál jobban megvan. Gyermekkoromban mást nem is halottam szüleimtől, a nevelónéktől, a jövő menő vendégektől, mint: majd ha Sylvia férjhez megy, majd ha Sylvia asszony lesz, ha Sylvia saját otthonában lesz! Mintha a szülei ház uem lehetne otthonom ! Tudtam, hogy eladó lány leszek. Eladó lány lettem. De nem kéltem el oly hamar, mint gondolták. Bálról* bálra, versenyekről-versenyekre jártunk. Tánczoltak velem, mondták ötvenszer is egy este, hogy gyönyörű vagyok, hogy remekül tánezolok, de nem kért meg senki. Azt hiszem, el voltam híresztelve, hogy nagyon büszke vagyok. Ezt a dicsérő szót pedig a láuyra mindig gánc-ul használják. Atyámnak miden bál u'án rosszabb kedve lett s ha mama szelíd hangon mondta nekem: Hallottad már, Rózsi minő szerencsét csinált ? — Tudod entrenous vagyuQk mi is, használjuk az ilyen második társaságban divó szólásmódott, hisz' az értelme nálunk is fennáll — nagyon jól értettem az engem érő vádat. Jó, hát elhatároztam, hogy én is szerencsét csinálok. Fog e nekik tetszeni, ha az első jött-ment tánezosommal megkéretem kezemet ? Mert bogy egyik vagy másik bizony meg fog kérni, ha egyszer komolyan akarom, ezt ú»y is tudtam. (Vége következik. ) Folytatása a II. mellékleten.