Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-13 / 50. szám

..N K t> ÉK.' arvat'olyó — A városi óra. A vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén annak aproposjából, hogy egyik-másik bizottsági tag. a városi, t. i. a rom. kath. toronybeli óra jelzése szerint megkezdett ülesre keson érkezett, mert az illetők zsebórája s a toronyora által mutatott idő között egy egész fél óra különbség volt, szóba került az a kellemetlen és bosszantó allapot, hogy a városi hatóság felügyelete alatt álló úgynevezett hivatalos toronyóra már hosszabb idő óta s úgyszólván napra napra 15—20. egész 30 percznyi diflerenciakk.il mutatja az időt, hol sietve, hol megint késve. Különösen a bíróságoknál okoz sok kellemetlenséget a hivatalos városi órának ez a folytonosan ingadozó idő mutatasa. A biró természetesen az ő fali órájához tartja magát, a felek pedig a városi óra szerint igazodnak s igy megtörténhetik, hogy — néha fél órai különbségek is előállván, — egyik másik időre beidézett felett elmakacsolnak. — A közigazgatási bizottság enneltogva elhatározta, hogy fölhívja a polgármestert, hogv egy, a zónaidőt mutató és pontosan járó városi óra beállításáról gondoskodjék. Mint halljuk, a róm. kath. torony órájának a gépezete annyira elromlott, hogy minden külső befolyás, szél, harangozás, eltereli a uiutalokat. A város ez évi köjtségvetésebe 1000 frt már föl is van véve egy uj óra beszerzézére s úgy tudjuk, hogy a rendőrkapitány orás szakértők véleménye alapján már tett is arra nézve előterjesztést, hogy uj óra szereztessék be. — Nyíregyháza város képviselőtestülete e hó 15-dikén, kedden, délután 3 órakor a városháza dísztermében rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Vármegye-bizottsági határozat Nyíregyháza város katona-beszállászolási kiadásainak felerészbeni megtérítése tárgyában. — 2. Tanácsi előterjesztés a vásárvám-bérletnek az 1897-ik évre leendő kiadasa targyában. 3. Tanácsi előterjesztés Simon András ingatlanvételi ügyében. — 4. özv. Kiszdorfer Jánosnj kéri Íme kegydij megszavazása tárgyában. — 5. Nikelszky Mátyásné-féle 1000 frtos alapítványra vonatkozó hagyatékét átadó végzés. — 6. Tanácsi előterjesztés Santroch Alajos lakositási ügyében. — 7. Dr. Ferlicska Kálmán tisztiügyész hivalalróli lemondása. 8. A kebelbeli szék előterjesztése az egyénenkénti leszámolásból kiutalás eszközlése iránt. — Esetleg más tárgyak. — Árvák karácsonyfája. Péchy Lenke k. a. az árvák karácsonyfája czeijaira 3 frtot küldött be szeikesztőségünkhöz, hogy azt rendeltetése helyére juttassuk. Midőn nemes kívánságának készséggel eleget téve jelez zük, hogy jótékony adomáuyát a nőegylet pénztárnokának már^átszolgáltattuk,fölhívjuk egyszersmind a közönséget hogy ne feledkezzenek meg ez évben sem a szülőtlen árvák karácsonyfájáról. Az adományokat lapu ik szerkesztősége is átveszi s rendeltetési helyére juttatja. — A vármegyei árvaszék, mult hivi tevékenységéről Péchy Gyula árvaszéki elnök a közigazgatási bizottság csütörtöki ülésén a következő adatokkal számolt be: Az előző hóról elintézetlenül átjött 1002 ügydarab, ehez november hó folyamán érkezett 1434, elintézeudő volt tehát 2436. elintéztetett 1652. maradt hátrány 783 ügydarab. Apadt tehát a hátrány 219 ügydarabbal. — Megjutalmazott dohányos. Jager József, ki Káilay András ÍO^pin nagyhalászi gazdaságában mint dohányos kertész már húsz év óta van alkalmazva, az ezredévi orsz. kiállítás illető juryje által, kitűnő dohánytermelésért 20 korona jutalomban részesült. — Halálozás. Mint mély részvéttel értesülünk, Nagy Lajos kir. járásbirót súlyos csapás érte: fia Imre, Ill-ad éves theologus e hó 12-dikén az esti órákban, hosszas szenvedés után meghalt. — Az önk. tűzoltó egylet közgyűlése. A nyíregyházi önk. tűzoltó egyesület a mult vasárnap tartotta meg közgyűlését a tűzőrségi laktanyán. A közgyűlésen, Bencs László polgármester, az egyesület elnöke távol lévén. Májerszky Béla főjegyző, mint legrégibb választmányi tag elnökölt. A közgyűlésen mindenekelőtt megemlékezés történt József főherczegnek a mult őszi kitüntető látogatásáról, a mikor is József főherczeg katonai szemle kőrútjában Nyíregyházára érkezvén, meglátogatla a tűzoltókat is, megtekintvén szertárukat és végig nézvén gyakorlatukat. A magas vendég látogatásának emlékére beírta nevét az egyesület vendégkönyvébe, — az egylet pedig azt a tollat, a melylyel nevét beirta, emlékül tette el. A gyűlés folyamán előterjesztett pénztári állás szerint az egyesület vagyona 2575 frt készpénzből, 250 frt segély-alapból és 8000 frt értékű felszerelésből áll. Az évi jelentés szerint az egyesületnek 74 tagja van. A legutóbbi közgyűlés óla 31 parancsnoksági ülés és 75 gyakorlat tartatott. A rendes őrségén kivül színházban és más nyilvános előadásoknál 254 őrség lartatotl. A tűzoltók 57 tűzesetnél fejtettek ki tevékenységet, még pedig olyan kedvező eredménynyel, hogy ogy háznál több, egy esetben sem égett le, sőt több esetben az égő ház tetőzetének egy része is megmentetelt — A kigyúlt épületekben a bútorok netn égtek be egy esetben sem. Sztárek Ferencz főparancsnok ezután az ezredéves országos tűzoltó-ünnepélyen való részvételről tett jelentést. Bemutatta az egylet állal 39 nagyobb város tűzoltóegyesületeivel szemben diadallal elvitt első dijat, amelyet a négykerekű mozdony-fecskendő szerelésénél nyertek a nyíregyháziak. De hogy a versenyen egyáltalán mennyire kitüntették magukat lűzollóink, annak illusztrálására felmutatta a tűzoltó szövetség hivatalos közlönyében az országos verseny lefolyásáról megjelent hivatalos tudósítást, amelynek igazolása szerint a nyíregyháziak mindazon versenyekben, amelyekben részivettek, első osztályú minősitesDen részesültek. A „Tűzrendészeti Lapok* pedig a versenyről megemlékezvén, nyugodtsága és rendszeres gyakorlottsága révén az alcsutha és nyíregyházi egyleteket emeli ki a többi egyesületek közül. Indítványozta ezek alapján a főparancsnok, hogy a versenyben részfvett tűzoltók az egylettől elismerő oklevelekat kapjanak, továbbá, hogy az egylet költségén lefényképeztessenek s ezen fényképekből 1 — 1-et József főherczegnek. Nyíregyháza városának, Bencs László polgármesternek, mint az egylet elnökének és Breuer Szilárd szövetkezeti mesterüknek juttassanak. — Az indítványt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Előterjesztette ezután a lőparanesnok, hogy az egyesület működő tagjai közül többen vannak, akik az 5 és 10 évi szolgálati érdemre immár jogot formálhatnak. Ezek részére az érmek megrenaelese és kiadása elrendeltetett. A szolgálati érmek és a versenyen resztvettek részére adandó oklevelek átadása megfelelő ünnepélyességgel fog annak idején megtörténni. Volt a közgyűlésnek szomorú tárgya is, amennyiben az egyesület elhunyt alapító (dr. Baruch Mór és dr. Heumán Ignácz) és" választmányi (Miklós László, Török Péter Farbaky József) tagjairól történt megemlékezés, kiknek emlékét jegyzőkönyvileg örökítették meg. — A földmivelésügyi miniszter f. é. decz. 3-án kelt leirataval ertesitette a vármegye közönségét, hogy a vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezéséről alkotott szabályrendeletet és a vármegyei gazdasági egyesület alapszabályait a felterjesztett alakban és tartalommaljóva nem hagyhatta. Ez ügyben helyszíni tárgyalást tart szükségesnek a melyre Németh József miniszteri segédtitkárt küldi ki. — Uj rend a városnál. Nyíregyháza város tanácsa rendes heti üléseit az eddigi szokástól eltérően — hétfő helyett — hetenként szerdán délután tartja. — Körorvos választás. A nyirbaktaikörben lemondás folytán megüresedett körorvosi állásra hat pályázó közül dr. üteiner Miksát választották meg egyhangúlag. — Elhalasztott bál. A polgári olvasó-egylet január 6-dikára tervezett bálját január 9-dikén fogják megtartani, az ág. ev. központi népiskola dísztermében. — Rab-statisztika. A nyíregyházi kir. törvényszéki fogházban november hó vegén le volt tartóztatva 115 férfi, 21 nő, a nagykállói kir. járásbirósági fogházban 2 férfi, Kisvárdán 12 férfi, 1 nő, Nyírbátorban 9 férfi, Tiszalökön 13 férfi. — A helybeli jótékony nőegylet tombolával egybekötött tánczestelyét f. hó 27-én, karácsony harmadnapján tartja meg, s a meghívókat a napokban küldik szét. Belépti díj vacsorával együtt személyenkint 1 frt lesz. — Regálék bérbeadása. A bor és sör ital, hus és czukor fogyasztási, valamint a szesz italmérési adók Mándok és Zsurk községekben e hó 17 én, Berezel és Nagy-IIalász községekben pedig e hó 21 én fognak a nyíregyházi kir. pénzügyigazgatóságnál árverezés utján bérbeadatni. Lakadalom — tüzvcszcdeleni. A héten csütörtökön nagy lakadalom volt a rozsréti szőllőskert egyik házában. Javaban folyt már a vigasság, amikor egyszer csak egyik vendég észrevette, hogy fejük felett lángokban áll a tető. Volt persze nagy riadalom a tető leégett s vége lett a mulatságnak is. A tűz ugy keletkezett, hogy az istállóban elhelyezett kályha csöve kigyulladt s áttól tüzet fogott a nádtető. — Milyen lesz a tél? Egy német lapnak olva sója öt évtizeden át tartó megfigyelési alapján a téiről ezeket irja: Minél korábban hullatják őszszel lombjai kat a fák, annál enyhébb lesz a tél. Hogy a fák az előbbi tavaszon korábbau vagy későbbeu lombosodtak e meg nem határoz valamint az sem, hogy tavaszszal vagy lyáron milyen volt. az időjárás. Különösen feliünő pél dák és ellentétek 1879 — 80. és 1885—86 tele. 1879 ben a fáknak uov. közép ín még meg volt lombjuk fele s ez a tél nagyon hideu volt. A mult évben azonban már ok tóber legelején lehullott minden lomb és a tél csakugyau igeu enyhe lett. Az idén kissé későbben álott be a lomb hullás, mint rendesen. Ebből e szériát a jós azt következteti, hogy az idei tél kissé hidegebb lesz a rendesnél, de azért még sem lesz túlságosan kemény. — A „Fővárosi Lapok" uj tulajdonosa. A legrégibb magyar lapnál a 33-éves „Fővárosi Lapok nál örvendetes változás állott be: a lap tulajdonjogát egy részvénytársaságtól maga az eddigi felelős szerkesztő Porzsolt Kálmán vette át s a lapot maga a szerkesztőség adja ki, melynek kebelében az ország legtekintélyesebb írói vannak. A „Fővárosi Lipok" már báróin irodalmi generácziót nevelt föl s igy már régebben irodalomtörténeti fontosságra emelkedett; két éve pedig a politikai világban is számot tesz, a mennyiben uj utat tört, egy uj politikai iránynak, a soviniszta magyar kultúrpolitikának szerzett diadalt. Az összes politikai pártoktól független nyílt, őszinte és szókimondó organuma ez maguknak a független íróknak, kikhez a többi lapok szerkesztőségeiből is számos olyan író csatlakozik, ki szabad véleményét nem írhatja meg a saját lapjában s ezért a minden irányban független „Fővárosi Lipok"ban nyilatkozik. Igazi naturalista újság, melyből az una inas, nagyképű politika ki van zárva s a legszárazabb politikai eseményt is tetszetős szépirodalmi formában dolgozz.ik lol. Vezérczikkeket Beksics Gusztáv, Eötvös Ktroly. Hegedűs Sándor, Szathmáry György, Porzsolt Kálmán, B ilogli Pál, Lipcsey Ádám, Kozma Andor, Ligetkuli Iván, Szokolay Kornél stb. irtak bele. Tárczarovatában Jókai Mór, Ágai Adolf (Porzó). Vérlcsy Arnold Tolnay Lajos, Vadnay Károly, Jakab Ödön, S/.abóné Nogáli Janka, Gyarmaty Zsigáné, Gabányi Árpád, End rődy Sándor, Bartók Lrjos, Abonyi Árpád, Dalmady Győző, Kazár Emil. Lauka Gusztáv, Makai Emil, Radó Antal, Adorján Sándor. Pósa Lajos, Szabó Endre, Szász Károly, Szabolcska Mihály, Szana Tamás, Szépfaludy Ö. Ferencz, Strklay János, Torkos László, Tömörkény István, Vértesy Gyula, Zichy Gézi gróf stb. neveivel találkozunk. A lap kultúrpolitikai hivatásnak megfelelően tényleges kulturális munkát is végez: a „Fővárosi Lapok" szerkesztősége az ország különböző vidékein jótékony kulturális czélokra teljesen díjtalanul felolvasásokat és hangversenyeket rendez; a budapesti Nemzeti Színház számára ezer koronás pályadíj it tűzött ki társadalmi színműre s a pályázat eldöntése után az előfizetők a jutalmazott drámát díjtalanul fogják megkapni. Hasonlókép díjtalanul kapják az előfizetők a Fővárosi Lapok Almanachját, mely díszesen illnstrált vaskos kötet lesz szépirodalmi dolgozatokkal. Egyetlen lap a Fővárosi Lapok, mely hetenként időszerű illusztrácziókat is közöl s ezenfelül az előfizetők kedvezményes áron kapják a legregibb magyar divatlapot, a .Magyar Bazár'-t. Felkeli még emlitnünk, hogy a „Fővárosi Lipok- az egyetlen újság, mely most újonnan berendezett nyomdájából franczia rendszerű betűkkel, tisztán nyomva, finom fehér papiroson jelenik meg, s a melynek nemcsak politikája becsületes és a tónusa tisztességes, hanem a külső megjelenése is az előkelő szalonokba való. — Szilágyi Sándor kitüntetése. A király ő Felsége f. é. nov. 26 ról kelt legmagasabb elhatározásával Szilágyi Sándornak, a budapesti tudomány egyetemi könyvtár igazgatójának, a hazai történétirás teréu kifejtett kiváló működése elismeréséül, a miniszteri tanácsosi Cíimet adományozta. A magyar történetírás egyik legki tünőbb,kép viselőjét érte ez a királyi kitüntetés Szilágyi Sindor személyében, ki közben félszázados írói pályályának dúsgazdag eredménye gyanánt egész történeti köuyvtárral gyarapította történetirodalmunkat. Hiszu és érdemekben gazdag történetírói működésének koronáját a Síilágyi Sindor szerkesztésében és az „Athenaeum" kiadásában megjelenő a „Magyar Nemzet Története" czimü tízkötetes nagy muüka (millenniumi kiadás) teszi fel. Ex a legnagyobb történetirodalmi vállalat, melyet eddig Magyarországban felmutathatunk. Az eddig megjelent négy kötél, melyben a mohácsi vészig vezetik le hazáuk és nemzetünk történetét, a törtéuetirodalom legújabb vívmányának alapján épül fel. Minden korszakot, minden kö'et más más kiváló szakember ir ugyan, de valamenyin meg lehet érezni Szilágyi Slnudor rendkívüli ügyes szerkesztői kezének jótékonyságát, tnely egységet, hirinóniát önt a reugeteg lerjedelmü villalatba és a nyomdában is csakugyan meggyőződuek arró', hogy a sztrkesztői revízió nem hiiba való, ha olya u lelkiismeretes és pontos ember kezeli, mint Szilágyi Sándor. E« a uagy munka egyben hivatva volt arra is, hogy a magyar lör.énetirás szerény munkásai iránt minél szélesebb körben keltsen érdek lődést. Rövid idö alatt Szilágyi Slndort mir a második kitüntetés érté. Nem régiben ugyanis a bécsi tudományos akadémia külfő di levelező taiijaiuak viasztotta. Most pödíg a király tüntete ki a miniszteri tanácsosi czim es jelleg adományozásával. Felesleges megjegyeznünk, hogy ez a magas kitüntetés mily örömet és lelkesedést keltett mindenfelé. — A „lerészegedés" a magyar nyelvben. A magyar nyelvnek kifejezéseit a veresedéire már össze gyűjtötte Jókai Mór. Most, a „Migyar Nyelvőr* legutóbbi érdekes tartalommal megjeleni számában Kiss Ernő a „berugás" szinonimikáját közli, csak azokat, meiyek Csanád-vármegyében használatosak. A makói ember, ugymondacikkelyecske.isbeaszekurál, beállít,becithiugöl, becselikszik egy pár litert, becsudálkodik, becsöcsint, mint a tataiak is, — beérkezik akár a veszprémi ember, — be káfol, beköpörcöl, mint Kecskeméten is megteszik, beképil, bekap, belöcsöl, benyakal, benyal, alaposan beruházkodik az itallal, — de már a szatmáriakkal együtt berüttyenteni nem szokott, csak betürűközik néhanéha. Ilyenkor aztáu be van hajítva, be van rúgva, elázott, ellátta magát, felöntött a garatra elkészült, kikészült. — Erre nincs mit tenni s felruházott állapotban, vagy jól felhúzva botorkál hazafelé s nem igen látji az utat, bár illáminálva van — Mentegetőlzik is otthon az asszouya előtt, hogy csak fölhörpintett egy kicsit, egykettőt köppintett, egy kicsit, az üveg fenekére nézett, s félteherre akarta magát leiiini. — De az asszony nem hisz neki. Hiszen látja, hogy gógyos, kapatas, kótyagos, sőt egészen tökrészeg. — Hanem aztáu az is megesik, hogy az asszony is öutögeti a bort a konty alá, körösztbe áll a szöme csakhamar. — DJ azért, kivált, ha embere is veletart, rózsaszínben látják a világot. Elkövetkezik azonban, bogy oda lesznek mind a ketten. — Ugy berúgnak, mint egy ágyú, részegek lesznek, mint a csap, s azt se tudják, fiuk e, vagy láuyok- — DJ azért a makói ember nem szokta meghúzni a nayy haraugot. sem ugy berúgni, mint egy ur, vagy mint egy csi,kó, majmot sem fog, mint a hogy mindezt L4van megteszik — Az Orbán süvegét se szokta föltenni, se félig-meddig jó fejjel lenni, se nyakban nincs. — Azt se mondja, amit egy kitűnő nyelvészünk szokott mondani. „Indokozik a magyar nyelv" Hanem bizony duplázik a szeme, bár nincs ugy kinyalva, mint az öreg ököré. — Igy csak Félegyházán esik meg. — Bezzeg azonban másnap, mikor zintesődött a gyomra, pókhálós, kic ike a szeme, vagy éppen cérnán lógnak a szemei. — de megfogadja, hogy nem iszik többet! Hanem hát csak a fogadásnál marad mindig . . . — Az uj vasút menetrendje. A tiszapolgár— nyíregyházi vasút teljes menetrendje a következő: Oda Vissza d. e. cl.u. ' 7-36 5-24 7-58 5-44 8-14 r>-59 8-26 G-l 7 8.38 (i-28 8-47 tí-30 8-58 6-413 911 6-58 <1-22 708 9-26 710 9-36 7-19 1004 7-43 10-19 7-56 1 10-41 8-18 10-59 8-36 - A 1 ind. érk. ind. érk) ind) 1 érk. Nyíregyháza Dessewff'y Királytelek Királytelek Bashalom Tisza-Eszlár Kisfás-Földház Hajnalos Tisza-Lök Rázom Tisza-Dada Tisza-Dob Tikos-Puszta Tisza-Polgár d.e. érk. 651 ind. 6-31 615 érk. 5-55 5-44 i 5-36 4 5-26 * 514 (Ind 503 (érk 501 4-53 4-37 4 417 8 ! 3-57 ind. 3-40 eljegyzéséről d. u. 4'39 4-17 400 3-45 3-33 3-24 313 300 2-48 2-44 2-35 2-18 1 "55 1-29 110 n i királynő eljegyzéséről Sándor szerb királylyal beszél és foglalkozik mostanában nagyban a világsajtó. Ebből az alkalomból mutatja be az „Ország-világ ez a kitűnő képes hetilap olvasóinak a holland királynő sikerültarczképet. L;gutóbbi sziini az „Országvilág"-nak ismét lele van aktuális és érdekes czikkekkel és képekkel. Czikkeket irtak e számába Mikszáth Kálmán, Váradi Antal, Adorján Sándor, Staek Zsigmond, Buday László, Voinovich Géza stb. stb. képei bemutatják folytatólagosan az országgyűlési képviselők VI. Csoportját Gróf Károlyi Istvánt, Kardos Káltnán, Belicska Bénit és Herkovics Ferenczet. Benne találjuk ezekivül e számban Izsó Miklós a kiváló magyar szobrásznak néhány nevezetes művét és arczképét stb. Színház. Ha csak valamiféle csodatétel nem történik minden jós-tehetség nélkül is előre látjuk, hogy a nyíregyházi színházi saison, anno 1896—97, megint nagy szomorúsággal, és a mi városias mivoltunk nagy csúfságára fog bevégződni. A nagy szomorúság nem csak azért szomorúság, hogy Beránek és Ágh szinész-diroklornk üresebb zsebbe l