Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-12-06 / 49. szám

„1> Y t H V 1 1) í; i-.. fotra emelkedett, de az óriási forgalom mellett is kimutatta a bíróság, hogy száz esztendőre volna szükség a várt meuuyiség eladásáig, hogy akkor a kereskedő örököseinek többet kellene kitíietniök az összes angol államadó«ágnál. A ravasz kereskedő azoubau a dus haszonból köuuyeu lefizethette a 30 front sterling büntetést. — /.ónareiulszerii személy és podgyászdijszabás. A in. kir. államvasutak igazgatóságától nyert er tesillés szeriut a nyíregyháza—mátészalkai vasutou, a deczember hó l ére hirdetett uj személy és podgyászdíjszabás csak 1897 jauuir 1 -ével lép éle be. E'.en díj szabás a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irotlájában (Budapest Ciengery utcza 3.'! sz.) 10 krért kapható. — Országos vásár. A nyír, gyházi Lucza-napi országos vásár e hó If-díkéu, hétfőhöz egy hétre fog megtartatni. Arra azonban, hogy serlésvásár is legyen, nincs kilátás. — Rurucz nóták. Endródi Sáudor ily c/.imen gyűjtötte össze legújabb költeményeit, a melyek már is országos hírűek. A fővárosi hírlapokon és folyóiratokon megjelent mutatváuyok felkeltették az érdeklődést a mü iránt a mely valóban páratlan a maga nemében. Költóí ihlet sugárzik ki minden verséből, igaz, hazafias lelkesedés szülte minden sorát. Nem feladata e sorok uak az Eudródi Sándor költészetének ismertetése. Egyszerűen felhívjuk a figyelmet egy műre, a melyről a kiváló költő ezt mondj i: — S >h i életembeu több gyönyörrel nem dolgoztain muukán, mint ezen a kis nótás köuyvöu. A dicső Iiikóczi korszakról zeng a költő és csodálatos, hogy a teljesen modern költeméuyekbeu szerelmes és harczi dalokban, bordalokban és gúnyos nótákban mily remekül tükrözteti vjsza a viiharos mult szellemét, örömét, bánatát. RendkivUl eredeti a könyv kiállítása is, mely az A'.heuaeun kiadásábau jelent meg s fűzve 1 frt 40 krajczárért, ósdi diszkötésbeu pedig 3 írtért megkapható mindeu könyvkereskedésben. Színház. Egy kis nehezteléssel kezdjük meg ezt a lielí referádát. Az igazgató urak — úgy látszik — nem ismerik a — hogy is mondjuk csak — — — a helyzet szignaturáját. Az az, hogy most már talán, a három nap egymás után erőszakolt bérletszünetes előadások üres házának a képe gondolkozóba ejthette őket a következő dolguk felől: 1-szőr is. hogy egyáltalában ildomos dolog-e három nap egymásután bérletszünetes előadást tartani ? 2-szor, hogy Nyíregyházán egy debreczeni primadonna vendégszereplése ilyen kivételes intézkedésnek megokolásául szolgálhat-e? És 3-szor — — — — ezt már nem kérdés alakjában mondjuk el; hanem ajánljuk az igazgatóságnak szíves figyelmébe a következő körülményeket. Nyíregyházán a színházba járás szükséglete az utóbbi 1 — 2 év alatt óriási nagyot hanyatlott. Hogy miért, az nem tartozik most ide: de e ténynyel, ezzel a valósággal számolni kell. És ha számolunk vele és ha ezt a dekadenciát a maga mértéke s/.erint figyelembe vesszük: igazán meg kell becsülni azt a — ha még olyan kis — bérlő közönséget, és pedig abbin értelemben kell megbecsülni, hogy a színházba nem járás ragadós divatjával szemben ez a kis csoport közönség a kötelesség-tc-ljesités érzetétől vezetve inkább, mint igényei kielégítését keresve — bérel, áldoz és színházba jár. Megmaradt magja ez a kis „bérlő közönség" Nyíregyháza város egykor színházba járó közönségének, és még mindég tekintélyes számú ahhoz, hogy idők változtán, jobb napok derülésén a színházba járás divatjának modelje legyen, és megbecsülendő, mint olyan kis tábor, mely nem engedi azt, hogy Nyíregyháza város társadalmi életében a színház, színeszet, színházba járás az érdeklődést keltő fogalmak sorából kitöröltessek. Mi szívesen elösmerjük és aláírjuk, hogy Kapcsi Józsa k. a., a debreczeni színház operelt-priinadonnája igazán temperamentumos, eleven, jó hangú, szépen éneklő színésznő, szóval művésznő a inagá zsánerében. De a három nap egymásután való bérletszünetes előadást — a Kaposi k. a felléptei czimén — azért ínég sem tartjuk indokoltnak; s a társulat anyagi érdekei szempontjából mejj szerencsésnek épen nem, még pedig azért, mert a nyíregyházi közönség — ez előtt mindig a debreczeni szinliáz tagjai tartván nálunk előadásokat — a debreczeni színház egyik másik művésznőjének vagy művészének nálunk való vendégszereplése hirére semmi különösebb érdeklődésre fölmelegedni nem fog. Amint azt a Kapossi Józsa k. a. vendégfellépései is megmutatták. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban még fölemlítjük azt is, hogy kívánatos lenne, miszerint a szinlapokon jelezve legyen az, hogy a következő napi előadás bérletben avagy bérletszünetben fog-e tartatni. A heti játékrendnek fölemlegetett beosztása révén aztán megtörtént, hogy a héten a bérlő közönség csak két estén mehetett a színházba. Az elmúlt hét — a mult vasárnap — népszínmű előadással kezdődött, a Bokor József „Télen" czirnü népszínművével. Hétfőn, kedden és szerdán a debreczeni színház operette-piimadonnája Kaposi Józsa k. a. vendégszerepelt, mind a három eslén üres ház előtt, pedig Kaposi Józsa mind a három szerepében igazán excellált. Csütörtökön „IJurand és Durand" bohózatot ismételték meg, pénteken a szokásos féláru jegyekkel a .Télen" került másodszor szinre, szombaton pedig a ,Boszorkányvár", operette. — A legelső jutalom-,játék. Színtársulatunk kedves naivájának: Dullich Mariska kisasszonynak a hét valamelyik napján jutalomjátéka lesz. A „Három testőr", Hevesi kitűnő bohózata kerül ez alkalommal szinre s mint vendég, részlvcsz az előadásban Benedek Gyula, •A debreczeni színház kitűnő bonvivantja is. A jutalmazandó Lizát, Rátkayt pedig a vendég-művész játsza, kinek ez t^yik legkiválóbb szerepe. A közönség koréból.*) A vasúti út. Esztendők sora óta olvasom már a „Nyirvidók"-beu s hallom emlegetni a társaságokban a vasúthoz vezető ut rendezéséuek az ügyét. S még a dologból sikerült egy miudenféleképeu összebonyolított ügyet csinálni, az alatt a városházán intézik ugyan az e kérdésre vonatkozó aktákat s szaporítják a számot, de euuek a vasúti útnak az állapotai napról napra mind inkább emlékeztein k bennüuket arra a bizonyos Ázsiára. Nincs Nyíregyháza városáuak talán egyetlen egy — legszélsőbb és legelhagyatottabb utczája sem, ahol roszabb és gyérebb világítás lenne, miut. a vasúti úton. Csakhogy, míg ezeken a legszélsőbb és legelhagyatottabb utczákou, ilyenkor téli időben, úgy G óra utáu este ha minden fél órában botorkázik végig egy-egy elkésett halandó, addig e/.en a vasúti útoo, épeu mikor a sötétség beáll, este 5 órától kezdve — az érkező és induló vonatok nagy forgalmat idéznek elő kocsin és gyalog járó emberekbeu. A^ városból a vasúthoz, vagy onnan a városba igyekvő gyalogos ember forgalom ennek az útnak az Ér alatti oldalára van egészen szorítva. Ezen az oldalán az ú'uak d. u. 4'/

a órátúl este G'/j óráig, mig a négy felől érkező, s ugyan annyi irányban induló vonatok megérkeznek és eliudlttakuak igen nagy nem csak a kocsi közlekedés, de a gyalog járók forgalma is. Jönuek a vasúttól, s mennek ki a vatuthoz ugyan egyidőben tö megeseu az emberek, s természetesen lépten nyomon szembe kerülnek egymással azon az alig hogy egy méter széles gyalog ütőn, amely — a maga teljes sötétséges mivoltával — a jobbra térőt vagy a meghúzott drót oszlopába, vagy az útbi ültetett akáczfa valame lyikébe való beleütközés avagy pedig a gyalog út szélső oldalán tátongó 1 — 1'/> öles s korláttal el nem választott árokba való bezuhanás veszedelmével fenyegeti. Ezek a hatalmas árkok arra minden körülmények között alkalmatosak ugyan, hogy — akikuek azokou belől félteni valójuk van, hát könnyebb vállalkozásu tolva jóktól megőriztessenek, de a tisztelt városi magistrátus észrevehetné, hogy ennek a végig húzott ároknak az út felőli oldala — a dolog természete szerint — napról napra kopik s ezzel aztán a vasúthoz vivő út gyaiogú'ja napról napra keskenyebb lesz, és napról-napra va lóiziuübbé válik auuak a veszedelemuek a bekövetkezése, hogy egy jámbor utas érkezve, va^y tovább igye kezve, belézuhau majd ebbe a nagy hosszú, s mélysége és meredeksége szerint igazáu remekbe csinált árokba, összetöri kezét lábát s kártérítési pört akaszt a város nyakába,amelynek aktáit majd hozzácsatolhatja a tanács az önálló törvén) hatóságot kérő képviselőtestületi határozathoz. Annak a veszedelemuek elhárítása tekintetéből, hogy ezen a bizonyos gyalogúton egymással szembejövő emberek egymással össze ne ütődjenek s ilyen összüt közésekból nagyobb kázusok (összeverekedések a helyszínén, párbaj stb.) ne keletkezhessenek, ajánljuk, hogy aki d. u 5 órától kezdve a vasúihoz megy, vagy onnan a városba befele igyekszik, égó szivart dugjon a szájába, szívja azt teljes tüdővel s vigyázzon rá, hogy a hamu ne vegye el a szivarjának a tüze fényét. Ajánlja ezt az eljárást felebarátainak egy utas, aki a nyíregyházi vasúti indóháztól e hó 1-én d. u. 5 órakor gyalog jövéu be a városba, karambolt csinált, s verekedéstói avagy párbajozástó! aztán csak ugy menekedett meg, hogy a véle összeütódött ismeretlen be látta azt, ho^y mind a ketten egyformán hibásak,(illetőleg ártatlanok) vagyunk, mert hogy miért mentünk neki gyalogszerrel és szájuukban égő szivar nélkül enuek az útnak s aztán eltűnt a sötétségbán. Kérem a t. Szerkesztő urat hogy a fölszólalásomuak a „Nyirvidék'-ben helyet adni szíveskedjék. Egy utas. Megjegyezzük, hogy a 19-dikén megkezdendő villamvilágitással ez a mizéria meg fog szűnni. Az árkokat azonban csakugyan szükséges lenne korláttal ellátni. A szerk. Tekintetes Szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapja utján hívjam fel a nagy-kállói elöljáróság figyelmét egy közérdekű dologra, melynek meghallgatása minden esetre igen üdvös volna. A nagy-kállói posta és távírda hivatal, mely oly sokak által van használva, most télen, midőn már délután 4 órakor teljesen sötét van, szinte megközelíthetetlen, veszély nélkül, mert nincsen egy lámpa, inely némi világosságot terjesztene. A nagy közönség, ha sürgős elintézni valója van, kénytelen sárban, hóban, nekiütődve egy-egy fának botorkálni, míg végre njgy nehezen a hivatalba jut. Azt hiszem, be fogja látni az érdemes elöljáróság, hogy ez nem a legkellemesebb valami? A bajon pedig igen könnyen lehetne segíteni, ha az épület elibe egy lámpát helyeztetne a közönség érdekét minden bizonnyal szivén viselő elöljáróság. És én hiszem, hogy közel jövőben ez meg is lesz? Most pedig a tekintetes szerkesztő úrnak szívességét a közlésért köszönve, maradtam. Nagy-Kálló, 189G. deczember 2-án. Mély tisztelője: egy gyakori posta-vendég. KÖZGAZDASÁG. A „Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület" és az „Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-Intézet." A „Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület" hivatalos közlönyéből, a „Gazdasági Értesítő" mult hó 15-iki számából veszszük az alábbi jegyzőkönyvi kivonatot, ugy mint: XXIV. Jegyzököngv. Felvétett Eperjesen, 1896. november hó 9-én, a „Sárosvármegyei Gazdasági Egyesülel" igazgató Vjilasztmánga által, l'iller Kálmán elnöklete alatt tartott ülésben. *) E rovat alatt a köeérdt-kii felszólalásokat díjtalanul közlünk a beküldő felelőssége mellett. SzTk' Jelen voltak: Pillér Kálmán elnök, Uessewlly Pál és Bujanovits Gyula alelnökök, Seinsey Oltó, Adler Samu választmányi lagok, Havas Jakab kir. állami állatorvos és llreblay Emil g. e. tilkar. Rlnök üdvözli a jelenlevőket és megnyitja az ülést. 201. Titkár felolvassa az „Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-Intézet"- átiratát: „Pénzintézeti igazgatóságunk most törlesztéses „kölcsönöket — tetszés szerinti magas összegekben is — a legrövidebb idő alatt szavazhat meg „s fizethet ki. „Nehogy tehát tagtársai részéről ezen, a becs- lésre még alkalmas időjárás kihasználatlanul ha„gyassék, van szerencsénk az iránt megkeresni, „miszerint az ide csatolt üzleti szabályainkban fog„laltakat tagtársai körében ismertesse s azoknak „ajánlani szíveskedjék, hogy a birtokukra vonatkozó „telekkönyvi kivonatokat és kataszteri birtokiv„másolatot hozzánk sürgősen beküldjék, hogy az „ügyletet pénzintézeti igazgatóságunk szakbecsüsé„nek ottani kőrútjába még beoszthassuk. „Az o téren eddig elért fényes sikereink és „az elismeri coulanlia, melylyel a földbirtokosok „érdekeit képviseljük, elég megnyugtatásul szolgál„hatnak, hogy ajánlotlai minden jogos igényeit „kielégíttetni fogjuk. „Azon reményünknek adva kifejezést, hogy „már a legrövidebb időn belül veszünk kölcsön„ügyleteket tagtársai köréből, kérjük egyúttal, hogy „velünk azok neveit és lakhelyét közölni szives„kedjék, a kiknek — esetleg direkt — ajánlatot „tegyünk. „Ebbeli szives értesítéséért előre is köszönetet „mondva, maradtunk teljes tisztelettel: Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmi-Intézet : pr. Gurré Ferencz. „U. i.: Az idő előrehaladottsága miatt különbben a legczélszerübbnek tartanok, ha a kölcsönt „igénylők a szükséges iratokkal személyesen jönnének fel hozzánk, hogy az ügy részletei inegbeszél„lietők s ennek megtörténte után az ügylet nyom„ban folyamatba tehető legyen. Tudomásul szolgál. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. K. m. f. Hitelesítetie: Jegyzette és kiadta: Fillér Kálmán s. k. llreblay Emil s. k. g e. elnök. g. e. titkár. Számtalanszor adta már jelét a magyar sajtó, hogy az „Ingatlan- és Jelzálog-Forgalmí-lntézet"-nek (Budapesten, VI. ker., váczi-körut 39. sz.) coulans tevékenységét elismerte, azt a magyar gazdaközönség figyelmébe ajánlotta, mégis jól esik értesülnünk arról, hogy már a gazdasági egyesületek is belátják ezen intézetnek hasznosságát, sőt mondhatjuk nélkülönözhetlenségét s nincs is okunk kételkedni benne, hogy ily ajánlatban részesülvén más gazdasági egyesületekben is, nemcsak a magyar gazdaközöuségnek fog előnyére lenni, de a magyar igazságszolgáltatásnak is, mert — kiirtatván azon elem, a mely a szegény nép koldusbotra jutattására törekszik — nem lesz kénytelen kötet-számra hozni ítéletet oly ügyekben, a melyekben felperesekként a becsapott földbirtokosok, alperesekként pedig pénzügynökök szerepelnek. GABONA-CSARNOK. Nyiregy'iáza, 1896. deczember 5-én. v gabona-csarnoknál bejegyzett árak. Buza ~ 100 kiló 7.20 Rozs 100 > 5.75 Árpa (uj) 100 . 4.30 Zab 100 » 5 10 KukoriczalOO » uj 4 40 K. repeze 100 > 8.— Paszuly fehér » Szesz literenként Piaczi árak. Borsó 1 kiló Lencse 1 » Mund-liszt 1 » Zsemlyeliszt 1 « Ruza-liszt 1 > 7 30 5.80 4.40 5 20 4.50 8.50 147, 50'/

2 Barna kenyér-liszt 1 —.20 —.26 — .17 —.15 —.14 —.12 Burgonya Marha hús Borjú hús Sertés hús Juh hús Háj Disznó-zsír Szalonna Faggyú (nyers) Zöldség Paprika írós vaj Eczet Széna Szalma (tak.) Bikfa 1 Tölgyfa 1 1 kiló 1 > 1 > 1 » 1 > 1 » 1 > 1 » 1 > 1 csomó 1 kiló 1 liter 1 » 100 kiló 100 » köbmtr —.04 — .52 —.52 -.48 —Í60 —.62 —.58 —.26 —.15 1.60 —.80 —.42 2.20 1.— 3.30 3.80 Szerkesztői üzenetek. It. P. úrnak helybeu. Azzal a kétségbeejtő s uieg nem érdemelt bizalommal szemben, melylyel Ön iranyunkbau viseltetik (reménykedvén, hogy »költeményeitc közölni fogjuk), mi is teljes bizilommmal oktatjuk Önt ki az iránt, hogy a vers a prózától nem épen csak az által különbözik, hogy az elsőt — ha leirjuk, hát a papiroson két oldalt üres hely marad, mí^ a prózánál a fehér lap a betűkkel egész szélességében megtelik. Idézünk »Önből :« >Nem kérlek arra én, Hogy hú maradj hozzíni; Csak arra kérlek angyalom, Hogy néha, uéha gondolj rám l« Leirtuk ezt az Ön »költeményeiből< újy, hogy két oldalt margó maradt a papiroson, t. i. versbe. Most leirjuk prózába is: Nem kérlek arra én, hogy hú maradj hozzám, csak arra kérlek -ngyalom, hogy néha, uéha gondolj rám. Lássa, hogy ha Ön is nem akar mindeu áron versben okvetetlenkedni, bizouyára a kérését, akinek szól, az ia szivesebben teljesiti. „Vidéki előflzető"-nek. A közBégi birói tisztet mindenki, akinek a törvényben meghatározott ahhoz való kvalifikácztója meg vau, tartozik elvállalni. Ez polgári kötelesség, s a törvény gondoskodik arról is, hogy e kötelezettségnek legyen szankciója is, amennyiben pénzbírság terhe alatt szabja meg e köteleBseg teljesítését. Önök is jól teszik, hl ragaszkodunk hozzá. Egyébként természetesen csak órü'ni tudunk, hogy jövendőbeli fóbirájuk kiszemeléséhez az impulzust a »Nyirvidék« uek a községi választásokról írott cíikke adta meg. Felelős szer kesztő. INCZÉDY LAJOS. Főmuuka árs: Dr. PROK UYULA. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK,