Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

Hivatalos melléklet a „Itfyirvidók" 1896. 29-ik számához. 699/1896. Árverési hirdetmény. Oros község alant irt elöljárói ezennel közhírré teszik, miszerint Oros község határában fekvő úrbéri birtokosok tulajdonához tartozó, mintegy 2500 cat. hold kiterjedésű területen gyakorlandó vadászati jog, a f. évi julius hó 30-án, hat egymást követő évre, vagy is, az 1896. évi szeptember hó 1-től az 1902-ik évi augusztus 31-ig terjedő időtartamra, Oros község házánál tartandó nyilvános árverésen 3 frt kikiáltási ár mellett haszonbérbe fog adatni. Az évi haszonbéri összeg mindenkor előre, szeptember 1-én lesz Oros község pénztárába befizetendő. Miről az árverezni szándékozók jelen hirdetmény utján értesíttetnek. Oros, 1896. julius hó 11-én. Lányi Antal, jegyző. Kelemen György, főbiró. 1279/96. sz. 12329/896. K. Árverési hirdetmény. Zsurk község alólirott elöljárósága részéről közhírré tétetik, miszerint az 1883. évi XX-ik i.-cz. 3-ik §-a szerint a községi vadász terület folyó évi julius hó 28-án d. e. 10 órakor Zsurk község házánál nyilvános árverésen haszonbérbe fog adatni. Árverési feltételek: 1. A bérlet kezdetét veszi f. évi junius 1-én start 6 egymás után kővetkező évig vagyis 1902. évi junius 1-éig. 2. Kikiáltási ár 10 frtban állapittatik meg. 3. Évi bérösszeg mindenkor junius 1-én a községi pénzkezelő kezéhez fizetendő ki. 4. Bérb' vevő köteles évente 2—3 hajtó vadászatot tartani. 5. Vadászat közben vetésekben és ültetvényekben okozott károkért bérbevevő felelősséggel tartozik. 6. A haszonbérnek a kellő időbeni nem fizetése esetén a bérlő kárára és költségére uj árverés fog elrendeltetni. 7. Az árverésnél felmerült irás és bélyeg dijakat bérlő beszámítás nélkül sajátjából tartozik fizetni. Kelt Zsurkon, 1896. julius hó 2-án. Mitrik Mihály, kjegyző. Pancs József, biró. 604/96. K. Árverési hirdetmény. Gyulaháza község alulírott elöljárói által ezennel közhírré tétetik, miszerint Gyulaháza község határában fekvő, az 1883. évi XX. t.-czikk 2. §-a alá nem tartozó, mintegy 2750 katasztrális hold vadászterület folyó 1896. évi augusztus hó 1-ső napjától számítottan 6 (hat) egymást követő évre Gyulaháza község házánál folyó évi julius hó 24-ik napján d. e. 9 órakor tartandó nyilvános árverésen haszonbérbe adatik. Árverési feltételek: 1. Haszonbérlő a bérösszeget minden évben a bérleti év első napjain lesz köteles Gyulaháza község pénztárába hiánytalanul befizetni. 2. Kikiáltási ár 7 frt. 3. Árverési költségek haszonbérlőt terhelik. Gyulaháza, 1896. junius 30. Kiirthy János, jegyző. IJarkóczy, főbiró. Árverési hirdetmény. Közhírré tétetik hogy a turai úrbéres gazdák, kisbirtokosok, az iskola és egyház tulajdonát képező és közvetlenül egymás mellett fekvő 500 kat. hold birtokon való vadászati jog bérbeadatik nyilvános árverésen 1896. év auguszt. 2-án d. u. 3 órakor, a bérlet tart 1896. auguszt. 15-től 1902. év auguszt. 15-ig. A bérösszeg egyszerre minden év auguszt. 15-én fizetendő az nrbéres gazdák pénztárnokának. Kelt Túrán, 1896. julius 5-én. Adorján István, kjegyző. Itodnár Gábor, fbiró. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága erdészeti albizottsága részéről Nyíregyházán, 1896. évi junius hó 11-én tartott ülés jegyzökönyvének kivonata. 52/1896. EB. Olvastattak az erdőőröknek a földuiivelésügyi m. kir. miniszter által 1896. évi 72085. sz. alatt kiadott fegyverviselési, fegyver-használati és fegyelmi szabályai, s ezzel kapesolatban tárgyaltatott a kir. erdő-felügyelőség 1896. 40. számú javaslata. Határozat. Tekintettíl arra, hogy ezen szabályzat a törvényhatóság területén levő, az erdőtörvény 17. §-ában megnevezett erdőbirtokok, valamint részben a magán erdőbirtokokban is alkalmazott felesketett erdőőröket és az erdőbirtokosokat egyaránt érdekli: az illetékes I. fokú hatóságok utján közhírré tétetni rendeltetik. Az erdőbirtokosok ez alkalommal felhivatnak, hogy erdőőreiknek hatósági felesketéséről, minden szolgálati változásnak bejelentéséről, erdei kihágási napló vezetéséről, valamint fenti szabályzatban foglaltak szigorú betartásáról gondoskodni és az előirt fegyvert 1896. évi julius hó végéig beszerezve, ezt az erdőtörvény 37. §-ában megjelölt minősítéssel biró, hatóságilag felesketett erdőőröknek hivatalos használatra átadni, és a fentidézett szabályszerűen bemutatni felelőséggel járó kötelességüknek ösmerjék; önként értetvén, hogy a régi jogon 1879. junius hó 11-től számított 10 év alatt az erdőtörvény 37. §-a értelmében felesketett szakvizsgát 112111 tett, de „erdőőr"-nek czimzett erdőszolgák, valamint általában erdőőrzési segédszolgálatot teljesítő, bárminő cziraet viselő erdő-védszemélyzet, mely t. i. erdőőri szakvizsgát még nem tett, illetőleg a védtörvény 37. §-ának b) pontjában előirt minősítéssel nem bír, és így hatóságilag fel nem eskethető, az elől idézett szabályzatban körülirott jogokkal a birtokosok részéről fel nem ruházható. Nyíregyháza rend. tanácsú város rendőrkapitányi hivatala es a járási főszolgabirák felhívatnak, hogy fenti irányú rendelkezés és utasítás szigorú végrehajtását maguk részéről is ellenőrizve, az erdőőri eskütételi nyilvántartásban szereplő „erdőőrök'-et hivatali székhelyükre, illetőleg közjegyzőségekhez, eskü-bizonyitványaikkal, erdőőri jelvényeikkel, kihágási naplójukkal, szolgálati okmányaik- és szolgálati fegyverzetükkel felszerelten, a kir. erdőfelügyelővel együttesen előre meghatározandó napra véliv mellett idézzék be és erről megjelenhetés végett a kir. erdőfelügyelőt is értesítsék; az eskütételi nyilvántartási jegyzőkönyveket, valamint az eskü-bizonyitványokat a találandó s beigazolt szolgálati változásokhoz képest helyesbitsék, az „észrevétel* rovatba pedig azt, hogy szolgálati-fegyver viselésre jogosult, és hogy azzal tényleg el is van látva: tételenként jegyezzék be — a változást nyert ezen tételeket a legközelebbi féléves erdőőri felesketési beszámoló jelentésük alkalmával a nyilvántartás másolatában mutassák ki, ha pedig szabálytalanságokat, vagy mulasztásokat tapasztalnának, jelentéseikben erre is részletesen terjeszkedjenek ki. Miről a kir. erdőfelügyelőség, a járási főszolgabirák, Nyíregyháza rend. tan. város rendőrkapitányi hivatala, az összes erdőtisztek, ugy is mint az erdőbirtokosok törvényes képviselői, utóbbiak a miniszteri szabályzat egy másolati példányának kíséretében, végül az összes erdőbirtokosok — ezek a hivatalos lap utján — e határozaton értesíttetnek. Kelt mint fent. Hrabovszky, alb. elnök. (Másolat 52/896. EB. számhoz.) Az erdöőrök fegyverviselési, fegyverhasználati és fegyelmi szabályai. (Az 1894. évi XII t.-cz. 92. §-ában nyert felhatalmazás alapján kiadta a magy. kir. belügyminiszterrel egyetértöleg a földmivelésügy m. kir. miniszter 1895. évi 72086. sz. a.) Az erdöőrök fegyverviselése és fegyverhasználata. 1. §. Az 1879. évi XXXI. törv.-czikk 17. §-ában megnevezett birtokosok erdeinél alkalmazott s hatóságilag felesketett minden erdőőr szolgálat-adójától egy rövid vadászkést képező szuronynyal és természetes szinü, szíjon viselendő bőrtokkal ellátott, könnyű szerkezetű, hátul töltő karabélyt kap, melyet szolgálatában állandóan magánál viselni köteles. Ezen fegy verzet, a szolgálatadó tulajdonát képezvén, kímélendő, s mindig oly állapotban tartandó, hogy szükség esetén használható lehessen. 2. §. Az idézett törvény szakasza alá nem tartozó magán erdőbirtokosok is elláthatják felesketett erdőőreiket a fentebb előirt fegyverzettel, az ily erdőőrök azonban a fegyerhasználatra nézve a jelen szabályzatban biztosított jogokkal csak abban az esetben ruházhatók fel, ha