Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-29 / 48. szám

Mallóklot a „IVyírvidék" 1896. 48-ik számához. Nem czélunk ezzel nyerészkedni, vagy bárkinek is k.irt okozni. Nem czélunk egészségtelen coniíurrentiát támasztani, s igy szánt-siándékkal, egyéni érdekek miatt, bárkinek ártani. Czélunk jogos, sőt nemes amennyiben sajat magunk védelmére es a szűkölködő lakosság bajainak enyhítésére irányul. Ezen czél elérése végett felhívjuk Nyíregyháza város lakosságát, hogy hozzánk csatlakozzék, törekvésünkben bennünket támogasson s nekünk a nyíregyházi lius és fafogyasztási szövetkezetet létesíteni segítse. Kérjük tehát mindazokat, akik ezen eszmét és mozgalmat pártolják, jelen felhívásunkat sajátkezű aláírásaikkal ellátni és alábbi napra kitűzött szervezkedési gyűlésen megjelenni szíveskedjenek. A szövetkezet megalapitási módozatainak megbeszélése végett tehát van szerencsénk a n. é. közönséget Nyíregyházán, 189(5. évi november hó 29 d. u. 2 órakor a vármegyeháza nagytermében tartandó értekezletre meghívni, melynek tárgysorozata a következő lesz: 1. Általános határozat hozatal a szövetkezet megalakítására. 2. Az alapszabályok megállapítása. 3. Az üzletrészek megállapítása és az aláírási ivek kibocsátása. Nyíregyházán, 189(>. évi november 23-án. Kállay András. Batta lgnáoz, Sluilcsku Endre, Mikecz János, Szesztay Károly, Haas Mór, Surányi Imre, Menyhért János. * * * A szövetkezet ügyére vonatkozólag Somogyi Gyula .kir. közjegyző úr a következő levelel intézte lapunk szerkesztőjéhez: Tekintetes Szerkesztő úr'. Kedves barátom! Városunkban újból mozgalom indult meg azon fontos és közhasznú czélnak elérésére, hogy itt helyben fogyasztási szövetkezet léte.-itessék. Ezt en is olyan helyesnek és a közérdek szempontjából teljesen jogosultnak tartom, hogy városunknak minden egyes polgára erköl "si méltó kötelességének tekintheti ezen szövetkezet helyes megalkotásának és lehető legnagyobb sikeresitésének odaadó támogatását. De mert kétségtelen az, hogv ez a szövetkezet csakis úgy lesz képes nagy és nehéz feladatát sikeresen betölteni és évtizedeken át felvirágozni, ha helyes ós szakszerű alapokra lesz fektetve, ha ezen üzlet vezetésére egy ügyvivő és e mellé 2—t igazgató, kizárólag oly egyének fognak megválasztatni, a kik mindegyike teljes szakértelemmel bir; — nagyon időszerűnek és helyes dolognak tartom, hogy ezen ügyhöz a nyilvánosság terén is mentől többen teljes tárgyilagossággal hozzászóljunk és ez által a felvetett üdvös eszmének a leghelyesebb megvalósítását ez által is előmozdítsuk. Én a magam részéről mindjárt eleget kívánok tenni ez általános kívánalomnak s kérem a. t. szerkesztő urat, hogy észrevételeimnek a ,Nyirvidék"-ben helyet adni szíveskedjen. Egyelőre teljesen elégnek tarlom én is azt, hogy a fogyasztási szövetkezet péograminjába csak a húsnak és a tűzifának kiszolgáltatása vétessék fel; mert a ezukor, kávé, sőt a liszt is ezen szövetkezet működésének kétségtelenül méltó és jövedelmező tárgyát képezhetné, de az a szövetkezet megszilárdulása után később is bevonható lesz. Ha tehát egyelőre csupán a húsnak és a tűzifának előnyös szolgáltatását fogja is a szövetkezet megvalósítani, ezzel nemcsak a saját részes-tagjainak, hanem városunk egész közönségének — a jelenlegi egyedárusokat kivéve — nagyon hasznos szolgálatot fog tenni. — Ahhoz azonban, hogy ezen szövetkezet a maga elé kitűzött nagyfontosságú czélt sikeresen elérje, mulhatlanul szükséges, hogy: 1-ször, a szövetkezetnek legalább is annyi és oly mérvben kötelezett részes-tagja legyen, akiknek hús- és tűzifa-fogyasztási szükséglete évenként minimum 40—50 ezer forint értékű forgalmat biztosítson; 2-szor, úgy a húsnál, mint a fánál a helyben ez Sokáig tanakodtunk a feleségemmel, hogy kis fiunkat minek kereszteltessük: Samunak-e vagy Dezsőnek? Mert hát ezeket tartottuk a legszerencsésebb neveknek. Végre is, mert sehogysem tudtunk megegyezni, a sorsra bíztuk a döntést s a kalapomból a Samu név jött ki. Igy lett a fiam Samuka. Persze hogy nagy keresztelőt csapiunk és még perszébb, hogy apósom, az öreg Samu lett a keresztapa. Be is pezsgőztettük az öreget a nagy örömre derekasan. Kerekedett is olyan jó kedve az öregnek, hogy akár nyulat fogathattunk vón' vele. Ha most se vesszük ki az öregből az adomáját, akkor soha, mondám magamban ; s alig hogy az utolsó vendég kihúzta a lábát, nyomban meg is interpelláltam az öreget: De öreg, ha egy csöppet szeretsz bennünket, most elmondod ám azt a hires adomádat! Elmosolyodott erre a jó öreg s valami jól eső lágysággal felelte — miközben olyan melegen és értelmesen nézett reám mint soha az előtt. Nem tudok ón fiatn semmi féle adomát. Meg az öreg apám se tudóit, az is Samu volt, az Isten nyugasztalja. Az az hogy tudott volna biz ő egyet kettőt, hanem hát alig hogy belekezdett, mindég bele sült. — Én már okosabb vagyok, mert mindég eszembe van, hogy inikor egyszer az öregem, hogy az öreg anyám at mulattassa, a ki zsembes egy asszony volt, — vigyázz hogy a feleséged reá ne üssön, reá kezdte hogy: .Sóért meg paprikárt küldték az egyszeri fiút" . . . alig hogy a boltba ért, már úgy össze zavarodolt, hogy hat ökörrel se lehetett volna onnan kihúzni. Meg is mondta rá menten öreganyátok a szentencziáját: Ostoba vagy Samú, ostoba vagy! f)e hát kérdem én nyájas olvasó, nem jobb-e ostobának lenni? Ha az apósom apja o->l.oba lett volna, lehetett volni-e a fia képviselő, én pedig tábla biró? Ugye, hogy nem! idő szerint kapható legjobb minőség, teljes suly és a lehető olcsóság mindenkorra biztosittassék; — 3-szor, a hitelbe vásárlás — bármily rövid időre is — kivétel nélkül senkinek se engedtessék meg: — 4-szer, a szövetkezeli ügyek vezetésére egy, _ a tiszta jövedelem 35— tO'|

0-tólijával érdemdijazott oly szakember, és e mellé 2—4, ugyancsak ily alapon és egyenként 5— 10"|„-tólival díjazott oly igazgalósági tag választassék, akikben — az egyéni teljes megbízhatóságon kivül — a gyakorlati kellő szakértelem, az odaadó munkásság és részrehajlatlanság teljes mértékben meg van. Az ügyvezetőre nézve feltétlenül szükségesnek tartom, hogy ugy elméletileg, mint gyakorlatilag kitűnőnek' ismert kereskedő legyen. — A szövetkezet ilyen szakvezetés nélkül csak tengődni, sőt mihamar feloszlani fog; szakszerű, megbízható es ügybuzgó vezetőség mellett pedig bizonyára rövid idő alatt nagygyá fejlődik és széles körben áldásosán fog működni. Nyíregyháza, 189C. évi november hó 26. Somogyi Gyula, nyíregyházi lakos. A közigazgatási bíróság. A hivatalos lap 1896. nov. 24. száma közli a kormá yuak azt a rendeletét, amely a közigazgatási bíróságról szóló törvény végrehajtására nézve adja meg az utasításokat. A reud-le', amely a vármegyei és városi törvényhatóságokhoz, a főispánokhoz, a tőrvényha óságok első tisztviselőihez és az összes többi közigazgatási hivatalokhoz vau iutézve, a következő főbb ieudelkezé^ ket tartalmazza: A közigazgatási bíróságtól szóló törvéuy 1897. évi január hó elsején lép életbe. A közigazgatási bíróság előtt csak azon közigazgatási intézkedések és határozatok ellen kereshetni or voslást, melyek a törvéuy halálybl lépte, vagvi- 1897. j-iuuár 1 ső hHpja után keletkeztek. A középfokú közigazgatást hatóságoknak 1897. jiuuár 1 tol ke/dve hozandó első-, inasod vagy harmadfokú határozatai ellenében azonban bírósági panasznak van helye, habár a felebb viteli fokozatban eljárt hatóság huározatAnak vagy intézkedésének alapjtul szolgált első vagy má-odfoku «l sóbb hatósági h itározat vagy intézkedés 1897. január 1-ét megelőzőleg kelt is. Viszont mindazoknak a bármi néven nevezett felebbviteleknek vagy panaszoknak végérvényes elintézésére, melyek 1896. deczembtr 31-ig keletkezett középfokú hatósági határozatok ellen irányulnak — a meunyiben törvény vagy rendelet által a további jogorvoslat k i/.áivi nincs — az illető miniszterek hivatvák. Vagyis nem a piuasz vagy a felebbvitel benjuj tásának, de azon határozat vagy intézkedes hozata ának idópoutja az irányadó, amely elleu a panasz vagy felebbvitel intéztetik. A bitó-ág az al ó és középfokú közig t/.gatási ha lóságokhoz meghagyásokat iutéz ezek pedig a biró ághoz felterjesztéseket tesznek. A hatósági panasz jogát a törvéuy a lörvéuyh dósáéi és a közigazgatási bizottságbau elnöklő főispánra és a középfokú huóságok vezetőire illetőleg ezek helyet eseire ruházz i, akként, hogy a fóispln, vagy helyettese, ugy a törvényhatósági, mint a közigazgatási bizottságnak bármily halározatát hátósági panaszszal támadhatja meg, inig a középfokú hatóságok veztói és helyettesei, csupán a közigazgatási bizottságuak az á'taluk képviselt ág körében hozott határozatait és in'ézkedéseit tá tnadhiiják meg hatósági panaszszal. A tiszti főügyésznek, mint a ki intézkedési és ha tározási joggal uem bir > a közigazgatásunk egy ágát sem képviseli, külön hatósági panaszjoga nincs. A közigazgatási bizottság ellen irányuló panasz egyeue-eu a közigazgatási bizottságnál, illetőleg elnökénél adaudó be. A másod vagy harui idfoku haiározat ellen iiáuyuló pmaszt az első vagy raásodfokbai eljárt alsóbb hatoságnak még közvetítés vagyis az illetékes fel sőbb batő-áíhoz ju'tatás ezéljából sem szabad elfogadui. A szóbeli panasz az eljárt közigazgatá-i hatóságnál akár :t határozat kihirdetése alkalmával, ak Ír később, a 15 napos törvényes határidőn belől bejelenthető. Szó beli panasznál indokolásnak, uj ténykörülmény vagy bizonyíték felhozatalának helye nincs, a felveti jegyző könyv kizárólag csak a sérelem megjelölésére és a kérés szabatos feltüntetésére szoritkozhatik A hatósági pauaszról a benyújtók egyidejűleg az illető miniszterhez jelentést tenni tartoznak. A hatósági panaszszal megtámadott lörványhatósági és közigazgatási bizottság jogi állása a pörben ugymaz mint akármely bepiuaszolt félé. A panaszirathoz csatolt okmányok másolatait nem szükséges hitelesíteni, mert a bíróság az okmányok eredetijét a bizonvitá i eljárás folyamán bekivánhatj i. A panasz beadására a törvény 15 napot ír elő. A rendelet szerint posta utján való benyujias esetében a feladás, uein pedig a beérkezés időpmtja határoz. Kiemeli a rendelet, hogy ugy a közvetlen benyuj'ás (bejelentés), mint a postára feladás csak az esetben számit, hi a panasz elfogadására törvéuy szerint illetékes közigazgatási hatósághoz vagy bírósághoz intéztetett. A kellő időben, de illetékben helyre beadott p in isz joghatálylyal nem bir Az írásbeli panasz ál vételére ós a szóbeli panasz jegyzőkönyvbe foglalására hiva'ottak: közigazgatási bizottságnál (és e.iuek küldöttségeinél, szakbizottságok, albizottságoknál) a főispán, a törvényhatósági bízott Ságoknál az alispán (polgármester), székes fővárosi és törvényhatósági városi tanácsnál: cl polgármester, állandó biráló választmánynál: a főispán, adófeisz ilainlási bizottságnál : a pénzügyigazgató. E hivatalos személyek elfoglaltsága miatt a rendelet szeriut az Írásbeli panaszok átvételével a tör vényhatósági, illetőleg pénzű .tyigazgatósági rendes iktató bízandó meg; a szóbeli pau iszok jegyzőkönyvbe foglalását pedig a főispáni, illetőleg az alispáni (polgármesteri) és a pénzügyigazgatósági iroilábin az illetők nevében azok felelőssége mellett: a főispáni titkár (v.gy a fóisptni titkári teendőkkel felruházott közeg), illetőleg a törvény hatóság vagy péuzügyigazgatóság fogalmazói szakának egyik e célra külön megbízott tagja teljesiti. Az Írásbeli panasz a rendes hivatalos órák alatt, a szóbeli panasz felvételére pedig egy meghatározott órát tüzuek ki. Az írásbeli p mászok és a szóbeli panaszokról felvett jegyzőkönyvek egyesitett, a többi igazgatási ügyrktől elkülönített iktatókönyvbe iktataudók s a beérkezés, vagy felvétel napján az illető hatóság főnökének vagy elnökének, illetőleg helyetesének bemut.atandók. Az elkésett panaszokat hivatalból kötelesek visszautasítani, az elkésett szóbeli panasznak, ha a fél ragaszkodik panaszához, a piuaszjegyzőkönyvbe foglalása nem tagadható meg. Ugy a szóbeli, mint cz Írásbeli panasz vissznutasitásá' irá-ban indokolni s a végzést i be nyújtónak (bejelentőnek) három nap alatt kézbe siteni kell. A visszautasító határozat ellen a fél tizenöt napon belül felfolyamodással élhet a közigazgatási bírósághoz. A hatósági panaszszal szemben uem gyakorolhatják a visszautasítás jogát. A közigazgatási Hatóság a bírósághoz a panasz felterjesztése alkalmával megfelelő felvilágosító jelentést tartozik küldeni. A bírósági ha ározatok kézbe^tését az a közigazgatási hitóság eszközli, e mely a pina-zt a bírósághoz felterjeszti. A kézbesítendő iratokat boríték alatt kell a kézbeeitő kezéhez juttatni. A kézbesítés végett hozzájuk érkezett közigazgatási bírósági ira'okat kü ön jegyzékbe a megérkezés sorrendje szerint kell beiktatni. A közigazgatási bíróság előtti eljárás a hatósági közegekre nézve bélyeg és illetékmentes. Ellenben magánfelekre bélyegköteles. A felek a végrehajtás elrendelése tárgyában hozott közigazgatási határozat elleu nyolc nap alatt végrehajtási panaszt intézhetnek a közigazgatá-i bírósághoz. A végrehajtási panaszt a közigazgatási folyamban eljárt, tehát inindeu esetben a végrehajtást elrendelő közigazgatási hatóságnál kell és pedig Írásban benyújtani A végrehajtási panaszszal szembeu a bepanaszolt közigazgatási hatóság semmi esetben nem gyakorolhatja a visszautasítás jogát, hanem azt haladéktalanul és pedig a tárgyiratokkal, iratjegyzék kíséretében, pontosan felszerelve, megfelelő felvilágosító jeientés kíséretében tartozik a közigazgatási bírósághoz felterjeszteni. Felhívás. A/, einerbaráti tanintézetek országos szakfelügyelőjétől a beszédfogyatékosok oktatása ezéljából 188/896. hivatalos szám alatt a következő megkeresés érkezett az alulírotthoz: A dadogók és hebegők oktatása érdekében a nagyméltóságú vallás- cs közoktatásügyi miniszter úrhoz teendő javaslat ezéljából bizonyos adatokra lévén szükségem, van szerencsém tisztelettel megkeresni az iránt, szíveskedjék lehetőleg mielőbb a következő kérdésekre kimerilően telelni. 1. Hány dadogó és hebegő jelentkezett már eddig Önnél kezelés végett? 2. Hány ezek közül olyan, aki bizonyos csekély tandijat fizetni tudna és hajlandó volna? 3. Mily adatai vannak a községben élő dadogókról és hebegökről korukat és egyéb viszonyukat nézve? 4. Van-e most kezelése alatt ily beszédfogyatékos? — ha igen, szíveskedjék korát, állását, fogyatékosságának nemét és kezelési időtartamát felsorolni. 5. Az iskola-fenntartó hatóságok érdeklődnek-e az ügy iráni? (>. A magas minisztérium részétől Önnek nyújtandó erkölcsi támogatás mellett volna-e kilátás arra, hogy valamely helyi egylet vagy bizottság létesülne ily fogyatékosok oktatásának támogatására, avagy volna-e kilátása a község segélyére? 7. Egy újévkor megnyitandó ingyenes tanfolyamra volnának-e elegendő számú dadogó és hebegő növendékek ? 8. Hol, mily helyiségben óhajtaná a tanfolyamot tartani és volna-e felülről jövő támogatásra a helyiség (fűtés, világítás) átengedése iránt? 9. Megjegyezni kivánom még, hogy a dadogók számára készített módszeres olvasókönyvem még karácsony elölt megjelenik a magy. kir. egyetemi nyomda kiadásában és hogy — eltekintve a könyv olcsóságától — szegénysorsu növendékei számára kellő számú ingyen-példányokat kész vagyok a magas minisztériumtól annak idején kieszközölni. Teljes tisztelettel Vácz, 1896. nov. 14-én. Roboz József, az emberbaráti tanitézetek orsz. szakfelügyelője. Ezen megkeresés folytán ez ügy iránt érdeklődők becses figyelmét vau szerencsém felhívni arra, hogy itt helyben e tanfolyam létesithetése és arra vonatkozó szükséges adatok gyűjtése ezéljából nálam legkésőbb folyó évi deczember hó 5-ig jelentkezzenek, mivel ahhoz képest adataimat minél előbb fel kell terjesztenem. Eddig 4 dadogó és 2 hebegő jelentkezett nálam, kiket eddigi körülményeim miatt kezelés alá nem vehettem, de kilátást nyújtottam nekik az itt helyben rendezendő tanfolyam látogatására. És e reményben, úgy hiszem, nem is csalatkozom, mert ha legalább 20 dadogó és hebegő jelentkezend, a tanfolyamot — mely esti órákban lesz meglartva — jövő év január havában megnyitom; mire nézve nemcsak a szülőkel és e beszédhibákban szenvedők figyelmét van szerencsém felhívni, de kérem az iskola fentartó hatóságokat is és a tanügy barátait, miszerint kegyeskedjenek ezen emberbaráti törekvésemet támogatni, meiy hivatva van a legnemesebb feladatokat megoldani. > Nyíregyházán, 1896. nov. 24-én. A dadogók és hebegők oktatására képesített Fazekas János, ág. ev. tani t ő. (Lakásom iskola-u. 12. szám alatt van.)