Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-07-19 / 29. szám

Mellóklot a „Nyirvidék" 1896. 29-ik számához. Ezredéves kiállítás. 7 », v.i:tatus a szegényebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők fi ijnri mumhiísoknuk cu ezredéves kiállítás és a fő- és tiékriroi mrjtek'ntcsc czéljából tervezett tömeges felrándulásai tekintetében. A kereskedelemügyi ui. kir. minisz'.er ur, miut az ezredéves kiállítás országos bizottságának eluöke, mesf siemeuő könnyítésekkel óhajtváu lehetővé teuui a szegóuyebb sorsú kisiparosok, kiskereskedők és ipari segéd munkásoknak az ezredéves kiállítás és a fo- és szék város megtekintését, elhatározta, hogy a legalább 30 személyből alakult csopmbau felráudulók részére: a) a m. kir. államvasutak és ezeknek ü/.emében álló vasutak vouilain 25%-nyi mérséklést engedélyez a zóaarendszerü személy díjszabás szerinti III osztályú menetjegyárakból, továbbá intézkedik, hogy a uem ál lami kezelés alatt álló vasutak vonalain, nemkülönben a gőzhajózási társaságok által fenntartott személy -jIratokon hasonértékü kedvezmények adassanak ; b) a fj- és székváros által, iskolaépületekben berendezett szállásokban lakást biztosit. E^y egy teremben 10—20 egyén nyer elhelyezést akként hogy miuden személy részére egy teljesen felszerelt, függöuyuyel ellátott vaságy, szék, polcz, ruliafogas, mosdó és írókészlet áll rendelkezésre; c) a kiállítás területén épült c<árdák és veudéglők tulajdonosaival létrejött megállapodás alapj iu 2 tál ételből álló ebédet szolgáltat; d) díjmentesen megfelelő számú és nyelvismerettel biró kalauzokat bocsát az érkező csoportok rendelkezésére, kik hivatva lesznek a csoportokat egész időzésük alatt a szükséges felvilágosításokkal és magyarázatokkal támogatni és kísérni, • e) huiz krajezárra mérsékelt belépti jegyeket adat ki a kiállításra, f) jegyfüzeteket hozat forgalomba a kiállítás igazgatósága u'jáu, melyekben a menettérti jegy, szállásutalvány, a kiállításba való belépésre jogosító jegyek, az ebéd-jegy együtt foglaltatik s melyekért a dijfi'.etés egyszerre ós egy összegbea törtéuvéu, az utazás kéuyelme biztosíttatik Ezen felsorolt kedvezmények mellett lehetővé válik az, hogy a XIV. zónához tartozó vidéken lakó iparos, illetve segéd 2 napi tartózkodásra (az élelmezést, szállást, belép i jegyet is beleértve) 8 forint költséggel; a XIII vooalszakaszhoz tartozó állomásról 7 frt 30 kr. a XII. i JJ JJ 6 . 77 ,, a XII. ÍJ 9 JJ 6 , 30 „ a X JJ * JJ 6 9 9 a IX JJ 9 JJ 5 . 50 . a VIII. 9 9 JJ 5 . 10 „ a VII. 9 9 9 4 . 70 , a VI. 9 JJ N 4 . 30 , az V. JJ 9 9 4 I f a IV. JJ 9 9 3 i) 50 , a III. 9 JJ 9 3 , 10 , a* II. 9 9 JJ 2 . 70 , az I. 9 JJ 9 2 . 30 , költséggel teheti meg az utazást Budapestre és vissza. A tömeges f.-lrándulasukat & kiilli'ás kerületi és helyi bizottságai, a hizai kereskedelmi és iparkamarák, illetve ipartestületek, társulatok, iparoskörök szervezik. A résztvevők előjegyzése, a résztvételi dijak beszedése, a jegyfüzetek kezelése és kiosztása, a felrándulás időpontjának, az u'azás programmjtuak megállapítása, vármegyénkint, vagy ezeken belül körzetetként a nevezett téDyezők eszközük. A kirándulók külön vonatot is vehetnek igénybe, ha az egészben fizetendő menetdíj által megteendő ut minden kilométere után 2 forint 40 kr. biztosíttatik a m. kir. államvasutaknak. Eíen hitározmány alól az igen távol fekvő állomásokról utazó csr.p irtokkal szemben és ha a kirándulók számi az 500 at eléri, a ke.-eske delemügyi m. kir. miniszter u tói esetről esetre kibérlendő engedély alapján, kivitelek is lesznek tehetők. Az egész csoportnak a tartózkodás egész ideje alatt való együ'tmaradisa feltétlenül kötelező. A kirándulókat étkezésüknél a kiállítás kalauiai fogadj Ik és kisérik szállásukra, onnét a kiállításba A délutáni órák a város nevezetességeinek megtekintésére lesznek fordíthatók. ÜDíidoskodás történik arról, hogy azok, kik a színházakat látogatni akarjak, azt k.lauzok kíséretében, kivételes árou kiadandó jegyekkel tehessék. Miudenkinek, a ki ezen közigazgatási szempontból jelentékeny és az egész országban megiuditandó mozgalomban tevékenykedni óhajt, a ki a kisiparosok és segédmu íkisok érdekeit szivén viselvén, a tömeges kiráudulások eszméjét terjeszteni óhajtja: a kiállítás kerü'eti ós helyi bizottságai, kereskedelmi ós iparkamarák, ipartestületek, iparoskörök fognak a további részletekre felvilágosításokkal szolgálni. Budapesten, 1890 évi jauuár hóban. Az ezredéves országos kiállítás igazgatósága. Az iparos segédek ós tanonezok munkakiállitása. Hizánk általános ipiri haladásának bemutatása mellett, iparnevelési szempontból országos érdek a serdü ő muikás fiatalság ambícziójának fölkeltésére, szorgalmuk és ügyességük ösztönzésére a millennium alkalmával külön kiállítást rendezni az ip irostanonczok, segédek és munkások készítményeiből. H>gy az ezredéves kiállítás hazánk kulturális viszonyaink e tekintetben is hü tükre legyen, e kiállítás érdekében országszerte s a külföldön is élénk érdeklődés mutatkozott, amennyiben a küfölpön továbbképzés czéljából tartózkodó fiatal iparosoknak a kiállításon való részvétel meg volt engedve. Több mint ezer kiállító jelentkezett számos érdekes tárgygyal, melyek együtt a jövő iparosnemzedék mai gyakorlati képzettségéről fognak a nagy közönségnek képet adni. E kiállítást Dániel Ertő keresk. miniszter ur julius 15 ikén nyitja meg a kiállítás területén lévő időleges kiálli'ások csarnokában s a megnyitásra az összes szaktestületeket meghívta. A kiállítás igazgatósága p>dig a keresk ós ip\rkamarákat, az országos egyesületet és a hizai ipatestületeket azzal figyelmeztette e specziális hivatással biró kiállításra, h)gy ez volna a legjobb alkalom a vl lékről az érettebb ip iros tanulókat, az ip.irossegéóeket és munkásokat az ezred éves kiállítás tanulmányozására — az engedélyezett kedvezmények igénybevétele mellett — fölhozni, hogy a kiállítás tanulságai mellett a saját dicsőségüket is közvetlenül láthassák. Er. a fi ital iparos generáczió önérzetét is emelni fogja. A tömeges felrándulás módozataira nézve részletes felvilágosítással az idezárt tájékoztatók szolgálnak. Az iparos tanonezok és segédek kiállítása ju'ius hó 15 tő! augusztus 15 ig tart. Kereszt-szentelés és felvonás a nyíregyházai gör. kath. templom tornyaim. Temp'omuk befejezéséhez közelednek a helybeli gör. katholikusok, mert e hő 12 én a temp'omgöubök és keresztek felvonása megtörtént. A legszebb időben d. u. 3 órakor, valláskülömbség nélkül gyülekezett a Szeat-M hály utcza sarkán épülő templom elé nehiny ezer emberből álló közönség, hogy tanuja legyen az egyházi szertartásnak. 4 órakor megérkeztek, s az uj temp'om kapuj i előtt készített lombsátorban elhelyezkedtek a keresztszülők: Dessetcffy Marién grófnő és Dessewffy Béla gróf ós a pipok. — A keresztszentelést a szabolcsi fóesperea és helybeli lelkész Fekete István végezte, Orosz Pál ajaki lelkész és Balogh Szilárd helybeli s. lelkész segédletével. Magát a szentelést magyar nyelven végezte fóesperesünk, mi valóban szívhez szóló volt. Mijd Orosz Pál, kinek e mű létesítésében oroszlánrésze van — mondott lendületes és hatásos beszédet, méltatva a kereszt, illetve kereszténység hivatását, küsdelmét és hatásait a társadalomra. Végezetül a főpap éltetve a várost, a jóltevőket és jelenlevőket, átadta a további teendők végzését az ácsoknak. — Elég gyorsan, biztosan és ügyesen végezték ezek tisztüket. — Utálom ezeket a rongyokat — mondta szenve délylyel, — amelyekbe belefeküdtem a betegségemet!.. Dobd ki, vagy gyűrd be a kályhába és gyújts alá tüzet. Utálom az egész ágyat, mert elveszett benne erőm, a hangom, a tüdém . . . Az utolsó szavakat már alig lehetett hallani, de az asszony hiába csitította. Azalatt valami barna kalapos zsidó fiu, a ki feltűzte a vörös jelvényt, de uem akarta a napot munkanélkül eltölteni, letelepedett az udvaron egy kölcsönvetett kintornával s a Marsellaisebe kezdett . . . A nyitott ablakon keresztül erősen felhatolt a fanatikus dallam s a máju<i levegő. megcsapta a GyuriC3 arczát. Felkönyökölt az ágyban s egyszerre valami izgató sejtelem szállotta meg. — Mi van ma? — kérdezte a feleségétől türelmetlenül. — Mljus elseje — felelte az asszony zavartan és lehajlot a párnák után. A helyökre tette. Gyurics visszaesett a gyűrött ágyba és a szeméhez szorította a piros paplant. Sir.. A gyermekek előjöttek a zenére a szoba szegletéből és egymásba kapaszkod ak, hogy tánczolni fognak. A szűk szobában ügyetlenül mozogtak a Marseillai«e dallamra. Az asszony szomorúan nézte. Gyuricwn később valami keserű lelkesedés vett erőt és fel :melkedett a párnák közül, — Hogy beszólnék most a ligetben, Mari, ha kimehetnék a többiekkel! — Majd beszélsz jövőre — vigasztalta az asszony és könyet érzett a két kisirt szemében. Nem tudod te: milyen gyönyörűség az — mondta Gyurics kimerült, fáradt — hangján. — Mikor az embert hallgatják és jónak, helyesnek találjak, amit gondol, — mikor olyat tud gondolni, amit ezeren nem tudtak... És egy évig várjak? É'ek ó egy évig Mi rí ? — Csak kikelthess az ágyból jobban leszel . . . Most is olyan szépen süt a nap, de később meg szebben fog . . . Mijd meglátod, ctak kikelhess . . , És a fák is olyan zöldek . , . Kimegyünk majd a zöldbe, de lassan megyünk . . . Gyurics félbeszakította. — E'őrehajlott az ágyában és csaknem hadarva beszélt: — Eredj ki most. Miri . . . Ugyan-e kimégy? Hallgasd meg, hogy kik beszélnek és majd elmondod nekem. Aztán hozol egy vörös szalagot is. M ndig viseltem a kabátomon, hát most is . . . Tűzzél te is . .. A gyermeknek is hozzál . . . Az asszony elkészült és ment. A kintornás elhallgatott, hát a gyermekek is visszabuj'ak a szegletbe. Gyurics meg fáradtan, kimerülten hunyta le a szemét.. . Talán el is szunnyadt, mert mikor ismét kinyitotta, már lassankint alkonyodni kezdett A nagy, komoly emeletes házban alig volt otthon egy-két cseléd. A hűfös, fehér falak közt pedig olyan különös vasárnapi csendesség honolt. Gyurics a gyereket szólitot: — Sanyi! Nem szólt egyik sem. _ Tedd be az ablakot, Sanyi! — mondta erősebben. E'aludtak, azért nem szóltak. Miután a keresztek fenn csillogtak a magasban, a vezető mii ikásokpohárköszöntóseket mondtak a királyra ós hazára, az egyház fejire és püsp'ikére és a helybeli f íesperes lelkészre, a keresztanyára ós összes jóltevőkre, a város elölj íróságára és lakosaira, az összes hívekre és gondnokokra, végül a mű tervezőire ós munkásaira. Minden a legszebben ment végbe. Mi magu-K részéről gratulálunk a nyíregyházai gör. kath hitközségnek, mely talán őslakosságát adta vármegyénk ós városunknak, hogy végre valahára egy hozzájuk méltó dl «zes templommal fognak itt birni, mely talán még arra a sorsra is vár, hogy a vajúdásban levő magyar gör. kath. püspökségnek székesegyháza legyen! Áldja Isten! ... Sz. C5G. f. i. — Szabolcsvármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatóságánál elhalálozás folytán megüresedett s egyenként 500 írt évi fizetés és 100 frt lakpénzzel javadalmazott két központi Írnoki állásra ezennel pályázatot nyitok s a pályázni kívánókat felhivom, hogy törvényes minősitvényüket, valamint életkorukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket a folyó év augusztus hó 1-sőjéig. mint záros határidőig hozzám nyújtsák be. Nyíregyházán, 1896. julius 14. Kállay András, főispán. ÚJDONSÁGOK. — Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter berei Bartha Géza itteni pénzügyigazgatósági számgyakornokot a szent-endrei kir. adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Uj anyaküuyvvezetok. A belügyminiszter Szabolcsvármegyében a döghei anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Bacskay Ferencz ev. ref. tanítót, a kanyáriba Kovács Pál ev. ref. tanítót, a nyir-acsádiba Hegedűs Béla jegyzői Írnokot, a timáriba Vattamány András pénztárnokot, a kis-bákaiba László Gyula ev. ref. tanítót, a tornyos-púlczaiba Hegedűs József g. kath. tanítót, a tisza-eszláriba Jármy Ferencz jegyzői írnokot, a pthrügyibe Semsey András jegyzői írnokot, végre a tisza-dadaiba Soós Lajos evang. ref. tanítót nevezte ki. — Pap-választás. A helybeli ág. ev. egyháznál néh. Farbaky József elhalálozása folytán megüresedett lelkészi állásnak választás utján való betöltésére július hó 26-dika tüzetett ki. Az egyházi közgyűlést e czélból a mondott nap d. e. 10'/» órájára hívták össze s a templomban fogják megtartani. Elnökölni fognak Thuróczy Pál hegyaljai aleoperes, sajó-arnóti lelkész és Radványi István felügyelő. A választási aktus különben egészen simán fog végbemenni, minthogy egyetlenegy jelöltje van az egyháznak : Geduly llenrilc. — Hivatal-vesztésre itólt jegyző. Lőrinczy István kenézlői körjegyző ismeretés fegyelmi ügyében a napokban érkezett le a harmadfokú jogérvényes fegyelmi ítélet a belügyminisztériumból, — Lőrinczyt e fegyelmi ügyben az alispán hivatalvesztésre ítélte. — Ez ítélet Lőrinczy felebbezése folytán a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya elé kerülvén, a választmány a hivatalvesztés kimondása helyett, 300 forint pénzbirságra Ítélte el Lőrinczyt. — A fegyelmi választmány ez Ítélete ellen a körjegyzőséghez tartozó érdekelt községek képviselőtestületei adtak be felebbezést s a belügyminiszter helyt adva a felebbezésnek, — Lőrinczy Istvánt hivatalvesztésre itélte. — Tanárválasztás. A nyíregyházi ág. hitv. evang. főgimnáziumban üresedésben levő tanári állásokat a mult szombaton tartott ülésén töltötte be a főgimnázium kormányzó tanácsa. A latin-német tanszékre Udvardy Sándor, a tornatanári állásra pedig Gally Lajos oki. tornatanár választattak meg, egyelőre természetesen ideiglenes minőségben. Nemsokára megjött az asszony ós a férfi ágyának a szélére ült. Olaadta neki a vörös jelvényt. Gyurics örült és a szines ingére tűzte. Aztán beszélni kezdett az asszony: — S)kan beszéltek, de nem hallhattam mindent. Tótot ha'ottam meg a veres Pollákot. Mostan már mulatnak a nagy sörcsarnokban. Az általános választójogról beszéltek, de hát én azt nem értem. Te jobban tudod. A veres Pollák a három nyolezast emlegette. — A mit én beszéltem tavaly — szólott közbe Gyurics — bolondság volt. Most másat mondanék. — Téged is sokan kérdeztek — mondta az aszszony. Gyurics csak a fejével integetett és a lázas homlokára szorította a hideg kezét. Az asszony a hajit simogatta. — És nem mondhattam el, amit akartam, — szólott később Gyurics szomorúan. — Mit akartál? — kérdezte szelíden az asszony. Gyurics hirtelen felült az ágyban és megmozdult a mellén a vörös jelvény. Felemelte az öklét, a lázas erek meg kidagadtak a forró homlokán. — Azt akartam mondani, — szólott izgatottan, — hogy nem bánom, hát, dolgozzunk kimerülésig . . . sokat . . . tizenkét órát, akármennyit ... de ha össze esünk nyomorultul, hát ott legyen az állam ... A mit a pénztárból kapunk, az semmi . . . épen semmi . . . Hi meghaluuk, hát temettessen el tisztességesen, nem mint a kutyát ... De még nincs végeen . .. még nincs. A hang egyszerre a torkában akadt. A többit már csak kigondolta. A felesége vállára hajtotta a forró, beteg fejét és fuldokló zokogás közt csak annyit mondott: — Még nincs vége ... Az özvegy ... a gyermekek ... az árvák . . . ! I —