Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-11-08 / 45. szám

„N Y I R V I D É K« 3.960 köbm. 175 861 w 47.476 w 152.889 9 219-259 9 9.675 w 125 871 * 8.381 • 121.900 * 57.876 • 0.570 • 237.800 9 237.783 II 57.800 w 15081 9 112.837 9 méretei a hasonló Vasúti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 30502/1896. Pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutak debreczeni üzletveze'ősé^e 1897., esetleg a következő 1898. és 1899. évekbeu a vonalai számára szükséges pályafeutartási fák szállt!á. sáuak biztosítása végett nyilvános pályázatot hirdet. Jövő 1897-ik évben körülbelól az alább közölt mennyiségre lesz sztlkség: erdei feuyó deszka jegenye fenyő des/ka szélmetszetlen deszka puhafából faragott fenyőfa 7 in. hosszig 12 . 12 mtren felQl faragott szurkos fenyőfa erdei fenyő palló jegenye fenyő palló tölgyfa palló vörös fenyőfa palló faragott tölgyfa 4 m. hosszig • • 7 i r> . 12 . , tölgy szálfa feuyó szálfa Az 1897. évben szállítandó fí szám alatt kiadott méretjegyzékben foglaltatnak; az 1898. és 1899. években szállítandó fák méretei az ezen éveket megelőző november hó elején közöltetnek a szállítóval. Az egyes évekre megrendelt fák ugyanazon év február havától kezdve április hó végéig feltétlenül beszállitandók. Alulírott üzletvezetőség kiköti, hogy a fentebb csak tájékozásul közölt mennyiségnél 30°/

o-kal többet vagy kevesebbet rendelhessen. A pályázati feltételek értelmében készül' aján latok legkésőbb 1896. évi november hó 28-án déli 12 óráig nyújtandók be a debrec/.eui űzletvezeto-ég I. álta lanos oszlásánál. Az 5°/

0 bánatpénz ellenben 1896. évi november hó 27-ik napjának déli 12 órájáig teendő le a debrecíeui üz.etvezetóség gytljtópéuztáráuál. A pályázati ré-zletes feltételek és méretjegyzékek valamennyi üzlet vezetőségnél és keresk. ipar kamurá nál megtekinthetők, a debreczeni üzletvezetőséguél díjtalanul iti megszerezhetők, mig a 122291/96. sz. általános anyagszállítási és 136719/92. sz. pályafentariási fák szállítására vonatkozó különleges szállítási félté telek az Uzletvezetőségekuél szintén megtekinthetők ugyan, de c=ak készpénzfizetés ellenébeu szerezhetek meg a magy kir. államvasutak budapesti nyomtatvány táránál (Andrássy ut 73—75.) az e'őbbi 25 kr, utóbbi 15 krért, postai szálli'ásért 10 kros levéljegy melléklendő. Debreczen, 1896. október hó 28. M. kir. államvasutak debreczeni üzletvczetösége. 35104/1896. szám. Anyagszállítási pályázati hirdetmény. A m. kir. államvasutas budapest jobbparti üzletvezetősége 1897. évben felmerülő szükségletének fede zésére több rendbeli anyag szállítására ezennel nyilvános pályázatot hirdet. A szállítandó anyagok általánosságban következők: tégla, terméskő, mindennemű kő és tömkó, mész, uyelek, takaréktűzhely és kályha alkatrészek s több másfélék. Az anyagok részletes kimutatása, mely egy azersmiud ajánlati mintául is használandó, egyes csoportokra felosztva az üzletvezetőség anyagbeszerzési osztályánál (I. d.) Budapest, külső Kerepesi üt 2 dik házcsoportjában, földszint kapható. Ugyauezeu kimutatásban felvannak sorolva az egyéb pályázati ós szállítási feltételek. Az ajánlat 50 krajczáros bélyeggel ellátva, bepecsételve s a borítékon .ajánlat a 35104/96. számhoz* felirattal megjelölve legkésőbb 1896. évi november hó 27 én déli 12 óráig nevezett uzletvezetőség anyagbeszerzési osztályához beterjesztendő. Kelt Budapesten 1896 október hóban. As üzletvezetőség. 146578/A-1V. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától vett értesülés szerint a tót megyer—privigye— bajnóczi vonalon forgalomban lévő Tót Megyerről jelenleg reggel 5 órakor induló vegyes vonat f. évi novem ber hó 15 étől kezdve az alábbi menetrend szerint fog közlekedui: Tót-Megyer Nyitra N.-Tapolcsány N.-Bólicz Privigye Bajnócz érk. 11 ind. 4 óra . 6 . „ 8 . 9 . 2 8 15 38 45 perczkor reggel 9 9 d. e. 144061/44369/C V. szám. A ké/.besithetetlpn és fölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. § a ér telmében nyilvános árverezés u'ján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, melyhez a t c/.. közönség ezenuel meghivatik. Budapest dpt. állomáson 1896 november 19-én Szabadka „ 23 án Kecskemét , . n 23-án Zágráb . , , 23 án Debreczen » , 24-én Nagy Várad , . " 24 én Szeged „ 24 én Kolozsvár,*) . 25 én Budapest ny. „ , 26 áu Pozsony „ . 26 án Miskolcz göm. , . , 26 áu Csaba , , t 26-án Győr . „ 27 én Eszé

k , . „ 27-én K

a^a „ . . 27 én Ara

d , , . 27 én *) Kolozsvárt az árverés az első magy. eng. ár verezési csarnokban (Város-belközép uicza 19. sz. alatt) tartatik. KÖZGAZDASÁG. A sertesvesz gyógykezelése. A roppint csapás, mely hazmk egyik fontos közgazdasági ágát, a sertéstenyésztést már már végpusztulás sal fenyegeti s eddig is úgyszólván kiszáinitha'lau károkat okozott az ország lakosságának, elsőrendű kérdések közé tartozik. A betegség gyógyítására ez idó szerint biztos hatású speciális gyógyszerünk még nincs. Igen jo eredményeket érüuk el azonban okszerű kezeléssel. Legfontosabb a sertésálioniáuy óvása a betegségtói mely okszerűen mindenkor el is érhetó. Soha sem szabad megvárnunk, mig a sertésállománybau megbetegedés fordul eló: hauein oly módszerek és auyagok igénybevételével, melyek a betegség terjedésére hátrá nyosak, a vész elejét kell venni. Igyekeznünk kell, hogy lehetőleg immúnissá tegyük a sertést, helyesebben a sertések szervezetébe oly anyagokat kell bevinnünk, melyek egyrészt a szervezetet ellenállóvá teszik a baktériumokra uézve, másrészt pedig olyanokat, melyeknek jelenléte a bejutó baktériumokat a tenyészésra kőptele nekké teszik, azokat elölik. Legelső a sertésállomány teljes elszigetelése. És épen ebben hibáznak leginkább. A felületes felügyelet mellett nem is csoda, ha a vész a legnagyobb mérveket öltötte s egyes vidékek sertésállományát majdnem teljesen kipusztította. Mert valamely ragályos betegség — többször a kellő gyógyszerek hiányában — csak a bajnak lehető egy helyre localizálása által szüntethető meg legegyszerűbben. Igaz ugyan, hogy a sertésvész baktériumának terjedésével, vagyis a fertőzés lehetőségével maga a tudomány sincsen még kellőleg tisztában de legvalószínűbb, hogy közvetlen fertőzés utján tetjed tek, mint ez számos tapisztalattal bizonyítja, egybevetve a sertések természetszerű életmódjával. A sertés-teuyészde naponta fertőtlenítendő nyers karbolsavval, avagy kreolinual. A fertótlennésnél az anyaggal nem szabad takarékoskodni, hanem lehetőleg miuden helyet poutosau deziuficziálui kell úgyszintén az usztatót is. Az ólokból minden szemét és hulladék kitakarítandó, mert ezek igeu jó rejtek helyeik a baktériumoknak. Az etető és itató vályúk naponta alaposau ki tisztitandók. A sertéstenyészdébeu három, egymástól távolabb eső hely szükséges: Az első az egészséges sertések részére, a második a megbetegedettek, a harmadik pedig a javulók részére megfigyelő. Ha az állományban meg betegedés forduleló, a beteg sertést rögtön a megfefelő osztályba kell áthelyezni. A sertésvész baktériumai a sertés bélcsatoruáját ós tüdőjét támadják meg legelőször. Ugy látszik azon ban, hogy ezen szervek beteges állapotának kell jelen lennie, hogy a bejutó baktériumok ku'.'urát fejleszthesse nek, mig az egészséges bélcsatorna könnyebben legyőzi. A ehlor is az egyszerűbb, köuuyebben bomló chlorvegyü letek, ezekkel egyeulóeu a sósav a sv. baktériumok tenyésztésére igen há'rányos. Tehát netn csak az elegen dó mennyiségű szervi chlor, hanem felesleges mennyiségű szükséges, hogy a sertésemesztő rendszerében jelen|legyen. Ezenkívül szükséges, hogy a tüdő is mindonkor jó állapotban legyen. Ovó rendszerül az egészséges sertéseknél tehát a következő eljárást alkalmazhatom: A szervi chlor és gyomorsav szaporítására állandóan sósavat : » sertések naponta kétszer kapnak ivó vizet, mely kevés nyers sósavval épen savanyuvá tétetett. A tüdő ós a bélcsatorna, valamint az emésztés rendetlenségeinek megszüntetése pedig a következő elegyet tart: Rp. Radicis Hellebori albi pulv. gr. 100 0 Stibii Sulfurati nigri gr. 500 M. f. pulv.: Pulv. emeticus. A sertések kora szerint: Öregnek 500gr.Pulvi-j emetié80'00Magnesiumsulfuricum 2évesnek 4 00 , „ „ 65-00 1 , 3 00 , „ „ 50-00 '/, „ 2 00 . . , 40 00 V« . 1-50 . . . 35 00 Ezen elegyből az egészséges sertésnek 3—4 hetenként adandó egyszer a fennebbi adagban. Egy nappal előtte a sósavas vizet be kell szüntetni, úgyszintén a< nap, valamint az u ána következő napon sem adandó. A gyógyszert reggel kell beadni, helyesebben feletetni kevés korpa és viz elegyében; az nap estig a sertés nem kap enni. Az egészséges sertés bélcsatornájának teljes desin ficziálására, szintén 3—4 hetenként, a Pu v. emetie-sal fel váltva (egyeulő időközben) salicylsavas phenolt (Stlol) adagolok, a sósavavas viz fentartásával, kevés korpás eledelben: öregnek s 1 grm. Silol; 2 éves 80 centigrm. 1 éves 60 cgrm.; '/, éves 50 cgrm.; '/< éves 50 cgrm.; A megbetegedett sertéseknél a betegsének gyakran két stádiumát különböztethetjük meg: a kolerisztikus tünetekkel és az agy határozott megtámadása. A cholerisztikus tünetü rendesen a betegség kezdetével. Ennél szintén lehetőleg kevés szabad chlort tartalmazó sósavval megsavanyitott vizet (1 5 —2*/») kapnak a sertések, naponta többször ujitva. Be.lsűleg Salolt két adagban, rögtön a tünetek észlelése után : gr. Silol 2'5 gram. adagokban félóránkint • . 2-0 „ . » 1-60 „ n a 1 25 , „ „ • n 100 „ Kevés vizzel elegyítve a szájba öntendó. Súlyosabb és idült betegeknél, a sósavas viz mellett, rubentán, az első jobbláb töve körül befecskendezve: Öregnek 4 00 Salol. 1 50 Aethylaether. 10 00 Aq destill. 2 évesnek 3'50 „1.20 „ 1 » 300 „ 1-00 '/, „ 200 , 080 •/< „ 1-60 , 0 60 egyszerre. Megjegyzendő még, hogy beteg emetic-t adni egyáltaláu nem szabad, hashajtót. Öregnek 50 2évesnek 4 0 1 „ 3-20 '/a . 250 «/« . 200 1000 8 00 . 7.00 . 6 00 „ sertésnek Pulv. sem semminemű Ezen módszerek szigorú betartása mellett s az egészséges sertések egyáltalán kikerülik a ser ésvészt, a betegség első stádiumában levők 95 százaléka, az idült betegek 60 százaléka gyógyul. És azt hisz«tn, ez, tekintve az eddgi igen nagy pusztulási aránvt, elég kielégitó. Reménlyem, leszuek, kik ezen alapokon a gyógymódot tovább fejlesztik, s igy a vészt teljesen megszüntetik. Még néhány szót : Egyik állami birtokon a sertésvészben elhullott sertésekből egyenesen vett nedvekkel oltják be az egészséges sertéseket. Minden bakteriológiai alapismeret nélkül ilyenhez hozzfogni, mégis vakmerőség. Ezen tndomáuy elemeivel siucsenek tisztában, mert mert a vószt oltják be az állatokba. Ha már kisérletezuek a serumal, legalább sterilizálnák is. Györffy J. L. ttABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1896. november 7-é.i. A gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló — .04 bejegyzett árak. Marha hús 1 > -.52 Buza 100 kiló 6.80 6 90 Borjú hús 1 » -.52 Rozi 100 > 5.70 5 80 Sertés hús 1 » — .48 Árpa (uj) 100 » 4.30 4 40 Juh húa I > —.— Zab 100 . 5.00 5 10 Hál 1 » -.60 KukoriczalOO > 3.50 3.60 Disxuo-xgir 1 > —.6* K. repeze 100 > 8.— 8.50 Szaiouua 1 > —.58 Paszuly fehér > —.— —,— Faggyú (ny-r» ) t » —.26 Szesz literenként 14'/, 50'/i Zöl.tn^g l csomó —.15 Piaczi árak. Paprika 1 kiló 1 60 Bortó 1 kiló —.20 Írós vaj 1 liter —.80 Lencse 1 » —.26 Kezet 1 > —.42 Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló 2.20 Zsemlye-liszt 1 « —.15 Szalma (tnk. ) 100 » 1.— Buza-liszt 1 » — .14 Bikfa 1 kölimtr 3.50 Barna kenyér-liszt 1 » —.12 i Tölgyfa I » 3.80 Szerkesztői üzenetek. Előfizető — helyben. Ajánljuk figyelmébe a követkejőket A nyugta szó eredetéről a következőket olvassuk a Magyar Nyelvőr-ben : Az 1848-iki Kossuth Hírlapja szerkesztőségében, a melylvel a lap kiadóhivatala is együtt volt, egy alkalommal vagy 4000 nyujtatványmintit akartak nyomatni A szerkesztőség egyik tagja, Ferenczffy Antal megfogalmazta a inta szövegét s fölibe írta: Nyugtató. Megl tta e szöget történetesen Veress Antal, Kossuth titkára, s mivel a nyugtató szót ki nem állhatta, kihúzta a tó sz 'tagot és vány-t írt helyébe, mert ő így szerette: nyugtatvány. N in sokára Bajza J-zsef, a sz rkesztő érkezet meg, aki meg a nyugtatvány-nak volt nagy ellensége. Amint meglátja a gyűlölt vány-t, tollhoz kap és kitörli, ho^y ismét id-t iktassa h lyébe. mert szerinte csak így lehet helyes: nyugtató. De éppen e pillanatban lépett b a s erkesztéségbe valaki a holmi érdekes dolgokat kezdett beszélni. Ba za i> oda fordult figyelmével s így a tó a tollában maradt. A nyugtat.) tehát a kettős operáció után csonkán maradt : nyugta. A szivar szó eredetéről pedig ezeket olvassuk ugyan csak a Magyar Nyelvőrben : Magyarországon a szivart Séchényi I-tván honosította meg a htrminczas év k végén, vagy a negyvenesek elején Londonban látván e ritka jószágot, Ugyancsak ő csinálta a cigarro első magyar nevét is. mely ad normám fuvola szivola volt. Konzervatívabb emberek aiég az ötvenes évek elején i> h szná ták a szivola szót, melynek 1846 táján keletkezet szivar váliozata ellen igen erősen közdött a „Hondrii"-l'en a rózsavízbe mosdó Pdtricsevich Horváth Lázár, azt hirde'vén, hogy a szivar második szótagja az esztétikai ellen vét. Végre azonban mégis győzött a szivar, és pedig e remek logika révén : Ha van fuvola és van fuvar miért ne lehetne szivola és szivar ? Mert akkoriban ;gy nyelvészkedtek az emberek. Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Főmunkatárs: Dr. PROK GYULA. Kiadó tulajdonos: JÚBA ELEK. Nyilt tér. Meghívás. A nyíregyházi kaszinó, hazánk ezeréves fennállásának emlékére f. évi november hó 15-én vasárnap cl. u. 2 órakor saját helyiségében ünnepi közgyűlést tart, melyre a kaszinó tagjai tisztelettel meghivatnak. Sorrend: 1. Elnöki megnyitó. 2. A kaszinó története. Irta és felolvassa: Dr. Vietórisz József, titkár. 3. Határozati javaslat. A választmány nevében előterjeszti: Lázár Kálmán, alelnök. Nyíregyháza, 1896. november 7. Dr. Meskó László, (473-1-1) elnök. Meghívó. A nyíregyházai önkéntes tűzoltó-egylet 1896 évi november hó 29 ón délelőtt II órakor a tűzoltói órtanyán közgyűlést tart, melyre az érdekeltek tisztelettel meghivatnak. Nyíregyháza, 1896. november hó 8-án. Okolicsányi Géza, Bencs László, titkár. e. elnök. Lakás bérbeadás. A nagykállói utcza elején egy udvari és eny utc/ai külön bejáratú lakás, istálló és cselédlakással együtt azonnal kiadó. Bővebb felvilágosítással Szolgál szívességből e lapok kiadóhivatala.