Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-25 / 43. szám

„IN Y I K V I D É U« mely egyszersmind ennek 9 drb mellékletével együtt azt is eltünteti: hogy Nyíregyháza városának lakosai évenként mily öszszeggel járulnak út és pótadó czímén Szabolcsvármegye közigazgatásának és kö/üjiinak költ ségeihez, valamint azt is, hogy a külön törvéuyható-á got képező Szatmár Németi és Székesfehérvár (részbeu Hódmezővásárhely is) városoknak mi a v.igyoni állása, mi az évi szükséglete és mi az évi jövedelm", mennyi az évi pótadója ? Ezen hiteles adatok szerint Nyíregyháza váro-ának összes vagyoua 4.152,230 frt 72 kr. ellenbeu Nyir egyháza városának összes tartozása 2345041 frt 54 kr, és Így tiszta vagyona Nyíregyháza városáuak 1.807,190 frt 18 kr. Az 1897 ik évi költségelőirányzat szerint Nyír egyháza városának közigazgatási stb. összes szükséglete 443,548 frt 95 kr, ellenbeu a Nyíregyháza város saját jövedelme községi pótadó uélkül 386,788 frt 07 kr, es Így mutatkozik az 1897-ik évre hiány 50,760 frt 28 kr, mely 47% os községi pótadóbúl fedezendő. Nyíregyháza városa lakosainak évi állami adója ós pedig a" város saját vagyoua után kivetett adóu •felül 132,817 frt 76 kr, és Így eunek 1% tólija 1328 frt 18 kr. Nyíregyháza városa és ennek lakosai fizetnek Szabolcsvármegyének közigazgatási és egyébb szükség leteire jeleubeu a) alatti kimutás szerint: 1.) vármegyeház-alapra 3% (6 év óta.) 4091 frt 67 kr, 2) betegápolási alapra 2% (örökös) 2727 frt 78 kr, 3) tmlleniumi alapra 1'/,% (50 evre.) 2045 frt 83 kr, 4) jegyzői nyugdij alapra O.'/j% (örökös) 681 frt 94 kr, 5.) ettartási pótadó czímén 824 frtot, 1—5 össtesen 10,371 frt 22 kr. Ezenfelül a f.,évi közgyűlésen ugyan megtagadó t, de nélkülüzhetlen voltánál fogva a minisztérium által bizonyára megállapitaudó ujabb pó'adók cziméu és pedig: 6-or betegápolási több szükségletre ujabb 2°/

0 2727 frt 78 kr, és 7-er katotonabeszállásolási költségek megtérítése l'/»% 2045 frt 83 kr, vagyis a 6 és 7 ik tétel együttvéve 4773 frt 61 kr. ujabb évi pótadót fog kelleui Nyíregyháza virosának fizetnie. Útadó cziméu fizet Nyíregyháza városa Szabolcsvármegyének 8%-ot, mely.kizárólag a város lakosait terhelő 132,817 frt 76 kr állami adó után kitesz egy évre 10,565 frt 44 krt. A végeredmény tehát azt mutatja, hogy Nyíregyháza városa összes pótadók és útadó czimén fizetni tartozik Szabolcsvármegyének évenként 25,710 frt 27 krajczárt. Ezen óriási összegű adózásért csakis aunyi ellen szolgáltatásban részesül Nyíregyháza városa, hogy a megyei hatósághoz felebbvitt ügyei elintéztetnek, és hogy a város határán átvonuló Tokaj—Kolozsvári kőútuak mintegy 20 kilométernyi szakaszát körülbelül évi 7000 frtnyi költséggel a megye tartja fent. Kózzelfoghatólag bizonyos tehát az, hngy Nyíregyháza városáuak Szabolcsvármegyével jelenben fen álló szoros öszszeköttetóse anyagilag óriási kárral, — egyébb bárminő — tekintetben pedig, vagy éppen semmi, vagy elenyészőleg csekély előnynyel jár, hogy ez oly elkárhozott vegyes házasság, melyből Szabolcsvármegye a maga részére mindenben nagy előnyöket követel és vesz ki, — ellenben Nyíregyháza városától megtagad úgy a hosszú múltban, mint a jeleuben, miu den előnyt ós miudeu viszonosságot, habár ez a legjogosabb és a legméltáuyosabb is Szabolcsvármegye keliő munka és költségmegosztással egészen jól és biztosan megállhat, és boldogulhat Nyíregyháza városa uéikül is.EUenbtu Nyíregyháza városa a saját közmivelődési, közuevelési, közegészségi stb. nagy czóljaira vállalt óriási terheket is csak uagy megerőltetéssel bírja elviselni; az pedig, hogy még ezenfelül a megye terheit is évi 18—20 ezer forintnyi összegben továbbra viselni kényszeríttetnék Nyíregyháza városát úgy az államra, mint a megyére és a vá ros lakosaira elismerten nagyon üdvös fejlődésben nemcsak megakasztaná, de fokról fokra alább süíyesztené. Három hét múlva megkérte Borát. Részeges koldushoz nem adjuk, volt a felelet. Borának már 6 kecskéje van. Neked semmid sincs s nem is lesz, mert részeges vagy; beinnád ínég a feleséged katrinczáját is. — Nem iszom többet bátyó, megesküdtem a Szűz Mária képe előtt. — Nem hiszek az esküdnek; a részegesek az Istent is megcsalják. Hagyj nekünk békét; Borát Mátyóhoz adjuk. Gyura belátta, hogy nincs mit erőszakoskodnia; letett a házasodási szándékról. Mielőtt azonban valamire határozta volna magát, beszélt Borával. — Igaz, hogy ahhoz a sárgaszáju Mátyóhoz mégy ? — Ha muszáj lesz. — Nem lesz. Én el veszlek, várj reám 3 évet. Azalatt uj életet kezdek és visszaszerzem, a mit elittam. — Nem lehet az Gyura, sokat elittál; talán 400 frtot is megért volna, a mit megittál. — Többet, 500 frt árut ittam el. De azt én megkeresem. Megyek Pestre dolgozni. Szűken élek, semmire sem költök; minden krajczárt félre teszek. Három esztendő alatt sok krajczárt félre lehet igy tenni. — Igaz Gyula, csakhogy 3 esztendő nagy idő. Nem kapnék én is ott munkát ? — Kapnál Bora; de te azért ne jöjj Pestre. Maradj itt, vigasztald az anyámat és légy szüleid mellett. Ha te Pestre jönnél, nem lennél a Gyuráé. Bora othon maradt, Gyura pedig ugy élt Pesten, a mint előre mondta. Társai hiába gúnyolták, egy makulinyi szeszt sem ivott Naponként 30 krból élt; 10 krt fizetett szállásért, az első évben 40 krt, a másodikban 60-at, a harmadikban 80 krt tett félre naponként. A harmadik év végefelé 436 frtja volt a posta-takarékpénztárban. Alig várta, hogy 500 frt együtt legyen s elvehesse a reá hűségesen várakozó Borát. Az öreg Lestákék, mikor megtudták, micsoda derék ember vált Gyurából, mily nagy summa pénze van már, Szabolcsvármegyének oly vagyona, mely: Nyíregyháza városának s vármegvétól különválasztása esetében az 1876 ik évi XXXIII ik t. cz. 0—12 ik §§ ai értelmében felo-ztaudó volna a következő: a vármegyei szék ház. a tokaj—kolozsvári kőútuak Szabolcsmegye és Nyíregyháza város határán átvonuló szakasza, az útadó alap stb csekélyebb alapok és ingók. Ezekre nézve azt hiszszük, hogy a megegyezés a megye kismérvű jóakarata mellett biztosan sikerülni fog, mert hiszen meggyőződésünk szerint Nyíregyháza városa ezen kérde-ben is, miut tette mindeubeu, a lehető legnagyobb méltányo-ságot tanúsítaná Szabolcsvárniegye iráuyában. Azon e.yik legfőbb kérdésre: vájjon Nyiregyháia városa bir é azon értelmi és anyagi erókkel, a melyek egy törvényhatósági városuak joggal megkövetelt kellé keit képezik? tisztelettel utalunk a NB. a. ö<z*zesitésben és ennek mellékleteiben kitüntetett közokirat hitelevei biró adatokra, melyek városunk öszszes lakosainak és külön véve az értelmi foglalkozásuaknak lélekszámát, — évi összes egyenes államadóját, — Nyíregyháza városa, miut erkölcsi testület összes bruttó vagyonának reális becsértékét legnagyobb részben törlesztéses kölcsönökből (1.851,081 frt 40 kr) álló összes szenvedő és végeredményben tiszta cselekvő állapotát a leplezetlen való alakjában tárják fel Hála a Mindenhatónak és hála a mi áldott emlékű elődeink: a mi áldozatkész polgártársaink arany gyümölcsöket termő gondosságának, hangyaszorgalmának és az öuálló törvényhatósági jogok élvezetéhez és a kötelezettségét takaiékosságának kellő teljesítéséhez megkívántató erőkkel ú:y értelmiségi, mint anyagi tekintetben Nyíregyháza városa teljes mérvben rendelkezik azon esetben, ha a megye által pótadók és útadó czimén követelt nagyösszegü megadóztatásokat egyenesen a saját közczéljaira fordíthatja. Meggyőződésünk szerint ugyanis a megyétől átveendő kőút szakasznak évi 7000 frtba kerülő fenntartási költségein felül a megyei pótadókból és útadóból fentmarad Nyíregyháza városa javára évenként minimum 18000 frt. Ebből uemcsak a teljes qualifikátióval bírandó tisztikar fizetésének emeléséhez megkívántató 8—9000 frt, — uem csak a tisztikar kellő kiegészítő séhez nólkülözhetleuül szükséges építész, 2 ik aljegyző javadalmazása 3000 frt kitelik évenként, — hanem még ezeken felül megmarad a városrak főfontosságu kultu rális czóljaira az eddigi szolgáltatásokon felül évi 6—7000 frt. Jelentésünket azon leghőbb óhajunkkal fejezzük be: v.tjha Nyíregyháza városának hazafias és a közjóért minden áldozatra kész közönsége édes hazánk második évezredének legelső évébeu elnyerné közigazgatási teljes önállóságát, és hogy ezen kivívandó szabadság le gyen tőlüuk a város minden nemzedékének örök idő kön át a legsz mtebb és legjobban kiérdemelt öröksége! Kelt Nyiregyházáu, 1896 évi október hó 20 áu. Hivatalos tisztelettel: Somogyi Gyula, bizottsági előadó. Bencs László, Kovácli Győző, ai bizottsági tagok. Gör. katli. magyar püspökség. Lapunk legutóbbi számában jelentettük már, hogy a vármegyének mult héten tarlott őszi rendes közgyűlése egyhangúlag elfogadta Mikecz János alispán és társainak, egy gör. kath. magyar püspökség felállítására vonatkozó indítványát s annak értelmében felirat intézését határozta el a kormányhoz s átirat intézését a társ-törvényhatóságokhoz e felirat pártolása végeit. A hazafias indítvány a következőleg szól : Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Hazánk ezredéves fennállását ünnepelvén, magyar nemzeti érdekeink kielégítésének eszközlése és biztosítása, az önként kínálkozó előnyös alkalom folytán még a renszinte szívesen vártak. Az öreg Lesták a legöregebb kecskét készült levágni azon a napon, mikor Gyura a községbe teszi lábát. Az öreg kecske azonban nagyon megörülhetett, mert Gyurának halálhíre érkezett Egy nagy palotánál dolgozott; az állvány leszakadt s a munkásokat holtan húzták ki romjai alól; köztük volt Gyura is . . . A mint Bora a rémhírt meghallotta, az öreg Hlibonyákné biztatására azonnal felutazott Pestre, ott aztán megtudta a valót. A szerencsétlenség megtörtént, 5 munkást csakugyan halva húztak ki a romok közül, Gyura azonban csak haldoklott. A fejét ütötte meg, orrán, száján patakzott a vér, midőn eszméletre képtelen állapotban a kórházba vitték. Két napon át élet-halál között lebegett, harmadnapon magához tért; bár szólani nem nem tudott, megértette a beszédet s a fejével integetett. Ilyen állapotban találta Bora. A szeretett leány látása nagy örömre gyulasztotta a nagy beteg szivét, könnyezett örömében. Szólni még mindig nem tudott. A sok vér vesztése nagyon elgyengitette, sápadt volt mint a halott. Negyed napra egészen jobban lett, már felnyitotta a száját, mikor levessel és tejjel etették. Erösilőül konyakot rendelt neki az orvos. Mikor a pálinka szaga megütötte az orrát, hirtelen összecsapta a fogait s hiába mondták neki, hogy meghal ha az erősítő italt meg nein iszsza, nem volt rábírható, hogy a pálinkát megigya. E nagy makacsság feldühösitette az orvost, kiadta a parancsot, hogy fel kell tesziteni a szálát. Gyura megérte te, miről van szó, fájdalmas tekintetet vetett hol az orvosra, hol Borára. Ez megértette őt s kérlelte az orvosi, a ki azonban nem engedett. Megkezdődött a harcz a beteg s az ápolók között. Egyik lefogta lejét, a másik egy nagy ezüst kanállal kezdte felfeszíteni a beteg száját. Gyura kétségbeesetten védekezett s mikor a kanálnyél mégis szájában volt, megdesnél Í3 inkább képezi hazafias kötelességünket. Ha valaha, most kell mindent elkövetnünk hogy a nemzeti egység elhárítható akadályai megszüntetlessenek s az ujabb ezredév nemzetünket számban és erőben gyarapodva, küzdelemre készen megizmosodva s egy magasztos eszmében a magyar hazafiságban egy testé tömörülve találja. Nem lehet kétségbe vonni, sőt hazafias örömmel kell konstatálnunk, hogy Istennek hála sokkal többen vagyunk magyarok, mint a hányan édes nemzeti nyelvünket beszéljük; de viszont a tagadás lehetőségén is kivül áll, hogy minden magyar jellegű intézmény csak erősítheti e hazát, hogy legszentebb hazafias kötelességet teljesítünk, ha eltávolítjuk azon gátakat, melyek a velünk együtt lakó, együtt érező, különben is édes testvér polgártársaink teljesen egyenlővé tételét akadályozni és hátráltatni alkalmasak, ha egyszer mindenkorra megszűntetjük a lehetőségét annak, hogy — egészen törvényes alapon — reájuk idegen nyelvnek, tehát idegen nemzetiségnek is lehessn befolyása, hogy arról kelljen meggyőződniök, miszerint nekiek mindennapi életviszonyaik között a nemzedékről-nemzedékre reájuk maradt magyar nyelv elégtelen. Egy görög katholikus magyar püspökség felállítása nem csak az érdekelt híveknek, hanem — lehet mondani az egész nemzetnek régi óhajtása; évtizedekkel ezelőtt megindittatott a mozgalom, kieszközlése végett annak, hogy szeretett hazánk több mint 200000 lakosa, kizárólag és egyedül a magyar nyelvet beszélvén, a legmagasabb hatalomhoz is, ezen általa egyedül értett nyelven intézhetné könyörgését; csak a napokban járl a magyar kormánynál egy tekintélyes küldöttség, mely e jogos és hazafias kívánalomnak újólag kifejezést adot. S ha bár illetékes helyeken, megnyugtató, sőt biztosító válaszokkal lett e küldöttség elbocsátva: köteleségünknek tartjuk, hogy ezen nagyfontosságú, törvényhatóságunkat közvetlenül érdeklő ügyben közönségünk is felemelje kérő szavát. Tisztelettel indítványozzuk azért, hogy a hajdu-dorogi, esetleg nyíregyházi görög catholicus magyar püspökség mielőbbi lehetőleg még a milleniumi év folyamán teendő létesítését a nagyméltósága magyar, kir. kormánynál feliratilag kérelmezni s e feliratnak hason szellemben leendő támogatása végett az érdekelt szomszéd törvényhatóságokat megkeresni méltóztassék. ÚJDONSÁGOK. Választások előtt. Néhány nap — és túlleszünk a képviselő választásokon. Tegyük hozzá mindjárt, hogy hála Istennek! Mert bizony az alkotmányos küzdelem csatasikja, ahogy az ellenséges táborok csapatai megalakulnak s hadállásaikba kortes-vezéreik által fölvezettetnek, nem valami lelkesítő látványul szolgál annak, akiben még talán csodálatosképen megőrződtek ideálisabb felfogások halavány árnyképei arról, hogy ebben a választási küzdelemben tulajdonképen a nemzeti akaratnak kellene megnyilatkoznia. Szerdán a vármegye válaszló kerületei választanak, csütörtökön pedig Nyíregyháza város. Kibontott zászlók, kortes-tollak a kalapok mellett, programtubeszédek és dikciózások, nagy lárma és zaj, közbe-közbe egy kis összekülönbözések: íme szerdáig és csütörtökig ami közéletünk van, inind ebbe foglalódik össze. Nyíregyházán dr. Ferlicska Kálmán a szabadelvüpárt és Benyiczky Miksa a függetlenségi párt jejlöltje, a teljesen párt nélkül maradt Mikecz József kinyilvánított visszalépésével, ami a két párt arányán mit sem változtatott, erős mérkőzésre kerülnek. Az eredmény teljesen bizonytalan, de annyi előre látható, hogy bár melyik párt győzzön is, a két jelöltre eső szavazatok között a külömbség csekély lesz. Nagykálióban gróf Vay Ádám ma vasárnap délelőtt tartja meg programmbeszédét. Gróf Vay- Ádám, kit hogy a vármegye valamely kerületét a jövő országgyűlésen képviselje, a vármegye közvéleménye — minden politikai párt-állásra való tekintet nélkül — szinte praedestinált, a volt képviselő Kállay Ferencz visszalépésével, a függetlenségi párt jelöltjével: dr. Mezössy Bélával -áll szemben, aki körül a függetlenségi párt, nagy reményeket fűzve kiváló tehetségeihez, erősen csoportosul. r.igadla fogaival, nagy erőteszitéssel egy nagyot fordított a fején, mire az ápoló, ki a kanál fejét tartotta, rábukott. A beteg fogai között ömlött a vér; kitörölt egy foga s összezúzta az ínyét. Mikor Bora a sebesülést meglátta, elsikoltotta magát s neki esett az ápolónak . . . Az orvost meghatotta a Gyura nagy akaratereje; megparancsolta, hogy hagyják békén. — Ne bántsátok, — szólt az ápolókhoz. A kiben ilyen nagy jellem-erő van, az nem hal meg. Ez a Gyura ime megmutatta, hogy a tót is ember, ínég pedig a javából. A beteg megértette az orvost; szemei csilogtak az örömtől. — Derék ember vagy Gyura, Isten tartson meg, az életet megérdemled. Gyurának megjött a szava. — Köszönöm, pán doktor. Én három év óla nem jSzom; megesküdtem Szűz Mária előtt. Egy hét múlva Gyura mint teljesen gyógyult hagyta el a kórházat. Az orvosok éppen gyűjtést akarlak neki rendezni, hogy mig munkát kap, legyen miből élnie, mikor jelenti a gondnok, hogy Gyura pénzes ember, ki a tartás-diját már le is fizette. A derék orvosok inégis megajándékozták a maga nemében kitűnő embert, a férfias akaraterő mintaképét. Gyura nem marad tovább a fővárosban. Hazament; elvette az ő kedves Bóráját, a kivel ma is boldog házasságban él. Tizennyolcz éve annak, hogy a Máriakép előtt fogadást tett rá, hogy nem iszik szeszt s a fogadást mi is tartja. 0 a kis falunak legjobb gazdája s birája. Mikor valami nagy uri ebédre hívják (a mult nyáron is ott volt a főispán ebédjén,) akkor koczczint, megnedvesti a borral az ajkát, de le nem nyel egyetlen cseppel sem . . .