Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-18 / 42. szám

, N T I B V I D É K" állásának a tnegüresedése révén, két fiatal tisztviselője a vármegyének, jutott elóbala­dáshoz. ,Vármegye" coutra „Nyíregyháza"! Ez a szellem — még ha csak kisértetként is — nem járhat már föl közénk. Temmessök el, ne idézgessük. És ne higyjüuk a kisértetekbeu ! Kompromittált önkormányzat. Az elmúlt héten lezajlott törvényhatósági közgyű­lés felette érdekes és tanulságos volt, főképen amaz el­szomorító tény beigazolása tekintetében, hogy az önkor­mányzat a gyakorlati életben menynyire éltéktelenné, sőt a közérdeket veszélyeztető joggá törpülhet. Fényes bizonyítékot szolgáltatott ez a közgyűlés ahhoz is, hogy a mai szövevényes és fejlett jogélet az amatőr szereplést nem tűri többé s hogy az önkormány­zat részére reservált jogok gyakorlata alig találja meg többé alkalmas alanyait a vármegye közönségéből min­den rendszer és körültekintés nélkül a közgyűlésbe be­szállított tagokban. Nem akarunk ezúttal hosszabb dissertatiót tar­tani az önkormányzat értékéről, különösen a várme­gyénkben statuált autonomikus joggyakorlat értéktelen­ségéről. Nem kívánjuk érinteni eme joggyakorlat kellé­keit alanyi és tárgyi tekintetben, sőt azt sem teszszük kritika tárgyává, váljon a törvényhatósági közgyűlésben megvannak e azok a garancziák, amelyek az önkormány­zat létjogosultságát ideig-óráig eltengetik, másrészről a tényleges gyakorlatban e jogok eszmei jelentősége és szépsége a legminucziosusabb vonatkozásban bár, — megóva, biztosítva van-e? Félünk, hogy okoskodásunk keserű eredmények kényszerű konstatálására vezetne. Ámde van egy kellemetlen incidense ennek a fa­mosus közgyűlésnek, amelyet szó nélkül annál kevésbbé hagyhatunk, mert az szinte rámutat a törvényhatósági önkormányzat gyakorlatának képtelenségére. Indítvány tétetett a közgyűlés elé a betegápolási költségek fedezetéről. A tőrvényhatósági közgyűlésnek feladata volt e fedezetet önmegadóztatás által megalkotni, még pedig 2 u/ 0-nyi ujabb házi adó kivetése által. Jól jegyezzük meg, csak fedezetet volt joga keresni és találni, de hatáskörén kivül esett annak megvitatá­sába belebocsátkozni, váljon ez a fedezet kell-e, váljon a betegápolási költségek szükségesek-e, s azokat a tör­vényhalóság köteles-e viselni? Mert ha a közgyűlés tagjai közjogunk ama csekély részével megismerkedtek volna, amely e minőségükben közrehatásukkal ellátott ügyek-, jogok- és kötelezettsé­gekre vonatkoznak, abban az esetben bizonyára meg­tudták volna azt is, hogy a betegápolási költségekre a törvényhatóság köteles magát megadóztatni a szükség beálltával. A törvény az önkormányzatnak meghagyta azt a jogát, hogy a betegápolási költségek viseléséről önmegadóztatás által gondoskodjék. Ehhez képest a joga nem terjed tovább, mint az öumegadóztatás elhatáro­zására, amiből tehát az következik, hogy a betegápolási költségeket a szükség tekintetében nem teheti határozata bécsomagolva, a komikus öltözőjében, hová az urak csak ugy tódultak a csodájára. Ha pedig egy színésznő kopogott az ajtón, avval utasították el, hogy Saskin még öltöz­ködik. Csakhamar hire ment, hogy az öltözőben valami igen titkos dolog van elrejtve és a komikust mindenfelé ostrouiálták kérdesekkel. Tetőpontra azonban akkor hágott a kíváncsiság, mikor megtudták, hogy Saskin bezárta szobáját s a kulcsot magához vette. — Mit is c-iná'jik c<ak a dologgal? — kérdezte a komikus tanácstalanul az előadás végeztével. Ha itt tartóin szobámbau elzárva, nem lesz egy nyugodt per czern sem; arról meg szó sem lehet, hogy haza vigyem a gyertyatartót. Háziasszonyomnak, ki uayis a legroszabb vé'eményben van felőlem, csak alkalmat adna erkölcd predikácziókra, talá l bizony fel is mondana. Aztán meg művészbarátok, naiv kezdők és iskolás lányok is jönnek hozzám. — Adja el a gyertyatartót. — tanácsolta a fodrász, ki ott volt az öltözőben. Ismerek a külvárosban egy öreg asszonyt, a ki hasonló limlommal kereskedik. Ha akarja, elviszem hozzá. A komikus beleegyezett, másnap meg is történt az előadás. Két nappal később dr. Ko.chelkow dolgozó szobá­jábau ült, tnidón hirtelen kiuyilt az ajtó és belépett rajta Smirnrw Sasa Jobb kezében egy uj<ágpipirosba göngyölt csomagot tanon. — Képzelje csak doktor ur a nagy szerencsét! kiáltott Sasa alig tudva lélegzetet venni a nagy sietség­től. Mama agészen boldog ... a véletlen kezünkbe jutatta a második példáuyt, mely után annyira vágyod tunk. Azzal kibontotta Sasa a csomagot, s a gyertyatar tót a három grácziával odatette az asztalra. Doktor Kosche kow mozdulatlanul ült helyén s ugy nézett a gyertyatartóra, mintha kísérteteket látna. Megpróbált szólni, de nem tudta, hogy mit mondjon. Végre neve­tésben tört ki s némán megszorította Sasa kezét, de oly erősen, hogy a fiatal ember alig tudta fájdalmát el­titkolni. — A drága jó doktor egészeu magánkívül volt — goudolta Sasa, a mint a lépcsőn lefelé ment. Az öröm és a meglepetés egészen erőt vettek rajta. tárgyává, legfeljebb a mennyiséget és a százalékot, amelylyel önmagára adót vet ki. És mi történt a közgyűlésben ? A betegápolási költségek fedezése megtagadtatott, azon kezdetleges, sőt törvénytelen jelszó alatt, hogy nem adózunk. A közgyűlés ezzel a határozatával sokkal több jogot vélt magáénak, mint amennyi őt megillette s ezzel elvesztette a biztosított önkormányzati jogát is. Bekövetkezik ugyanis, mikép a törvény imperativ rendelkezésénél fogva a jogellenes határozat a felettes, de már nem önkormányzati hatóság által, meg fog vál­toztaltatni, s a betegápolási költségek fedezetének módja, mérve és mennyisége állami hatalom erejével fog meg­állapittatni. Ami nyilvánvalóan az önkormányzati jog csorbulását jelenti oly kérdésben, amely ennek a jog­körnek legéletbevágóbb részét, — a vagyoni érdekre visszavezethető ügyekben való elhatározás és végrehajtás feletti döntés kizárólagos jogát képezi. Igy lehet az önkormányzati jogot konapromilalni épen azoknak, akik a gyakorlatára hivatottsággal és hivatottság nélkül, érdemmel és érdem nélkül jogosítva vannak. Sajátságos, hogy ennek a bakklövésnek alanyai nem vették észre a megtagadás következményeit és nagy horderejét. De hát akkor minek a csak névlegesen élő önkormányzat ? Ebből az egész inczidensből egy lesújtó tény dom­borodik ki, s ez az, hogy Szabolcsvármegye törvény­hatóságának közgyűlése nem állott feladata magaslatán, és mindennek fölött nem tudta a törvényt. ^ A vármegye őszi közgyűlése. A 13-dikára összehívott rendes őszi közgyűlést Kállay András főispán kevéssel 10 óra után nyitotta meg. A vármegyeháza nagyterme szépen megtelt. Mintegy 250 bizottmányi tag vett részt a közgyűlésen. A közgyűlés a főispán úr több rendbeli bejelenté­sével vette kezdetét, tudatván őméltósága a közgyűléssel, hogy a legutóbbi közgyűlés óta Gavallér Ágostont és Krúdy Bélát központi Írnokokká, Lukács Ödönt ideiglenes árva­széki nyilvántartóvá, Sípos Endre főszolgabírót pedig tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. E bejelentések tudomásul vétele után, Mikecz János alispán értesítette a közgyűlést, hogy a tárgysorozat össze­állítása után beérkezett a vármegyéhez az országgyűlési képviselő választásokra vonatkozó legfelsőbb királyi meg­hívólevél. A legfelsőbb királyi leirat felolvastatván, a további intézkedések megtétele végett a vármegye köz­ponti választmányának kiadatott. Ezután a tárgysorozatra került a sor s annak első pontjára, az alispán féléves jelentésére. A közgyűlés a jelentést tudomásul vévén, annak kapcsán köszönetét nyilvánította Liptay Béla bizottmányi tag irányában, ki a junius 8-iki banderiális felvonulás nálunk való szervezésében nagy érdemeket szerzett. Úgy­szintén köszönetét nyilvánította a közgyűlés a bandérium­ban résztvett urak irányában is. A vármegyei házipénztári 1897. évi költségelőirány­zatot, valamint az 1897—98. évre vonatkozó közúti költségelőirányzatot a költségvetés elfogadván, a tárgy­sorozat rendje szerint az 5-dik árvaszéki ülnöki állásnak választás utján való betöltésére került a sor. A főispán úr őméltósága bejelentvén, hogy három pályázat érkezett, nevezetesen Bogár Lajos nyíregyházi városi árvaszéki ülnök, Leövey Miklós szolgabíró s Vér­tesy Béla közjegyzői irodavezető részéről, a kijelölő bi­zottságba a közgyűlés — az alispán javaslatára — gróf Vay Ádámot. Bory Bélát és Gencsy Bertalant választotta meg, a főispán úr őméltósága pedig e bizottság tagjaiul Gaál Eleket, Gencsy Bélát és Somogyi Gyulát nevezte ki. A kijelölő bizottság, a főispán úr elnöklete alatt visszavonulván, félórai tanácskozás után, az árvaszéki ülnöki állásra Bogár Lajost és Leövey Miklóst jelölte. Vértesy Bélának kellő képesítése nem lévén, nem jelöl­tetett. Névszerinti szavazás kéretvén, az elnöklő főispán azt elrendelte, s a szavazatok beszedésére két szavazat­szedő küldöttséget rendelt. A megejtett szavazás eredménye a következő lett: Leövey Miklós kapott 117 szavazatot, Bogár Lajos 88-at. Az ötödik árvaszéki ülnöki állásra tehát 29 sza­vazattöbbséggel Leövey Miklós választatott meg. A szavazás ez eredménye szerint egy szolgabírói állás megüresedvén, arra, Újhelyi Tamás t. szolgabiróval szemben megválasztatott Okolicsányi Dezső 4-dik aljegyző, ennek helyére pedig Kállay Elek t. aljegyző ellen Mikecz István t. aljegyző. Az árvaszéki jegyzői állásra közfelkiál­tással Leövey Sándor választatott rneg. A főispán úr ő méltósága indítványára a közgyűlés kimondotta, hogy az 5-dik árvaszéki ülnöki állásra tör­tént választás jogerőre emelkedéséig a jelenlegi állapot fenntartassék, t. i. hogy Bogár Lajos mint helyettes árva­széki ülnök és Leövey Miklós nyírbátori szolgabíró az ideig hivatali ügykörüket megtartsák. A választások megejtése után a vármegye alispánja tett előterjesztést a betegápolási pótadónak, a viszonyok szerint szükségessé vált 2%-nyi felemelése tárgyában. A szavazás elrendeltetvén, az emelés mellett szavazott 81, ellene 53 bizottmányi tag. A törvény szerint a pótadó felemelésének megajánlásához kétharmad többség lévén szükséges, a szavazás eredménye szerint a felemelés iránti javaslatot a közgyűlés elvetette. A következő tárgy Nyíregyháza város katonai be­szállásolási kiadásainak fele részben leendő viselése czél­jából 1'/-. °/ 0 pótadónak megajánlása s az erre vonatkozó javaslat volt. Erre a javaslatra ínég keservesebb sors várakozott. A közgyűlés 104 szóval 23 szavazat ellen a pótadó megajánlást megtagadta. A szavazás ez eredménye nagy konsternációt idé­zett elő. Mint értesülünk, mind a két határozat el^en felebbezés fog beadatni. Mint jellemző dolgot fölemiitjük még, hogy a nyíregyházi bizottmányi tagok közül e sza­vazásban már csak alig néhányan vettek részt, holott pedig városunk e fontos érdeke megkövetelhette volna, hogy ez ügy tárgyalásában és eldöntésében a nyíregy­házi bizottmányi tagok lehetőleg teljes számban részt vegyenek. *, A közgyűlés folytatását ezután a főispán másnapra halasztotta. A közgyűlés további tárgyalásaiból kiemeljük még Mikecz János alispán és társainak a magyar görög katho­likus püspökség felállítására vonatkozó javaslatát. A köz­gyűlés az indítványt, melyet legközelebb közlünk, el­fogadta. Képviselő-választások. A vármegye központi választmánya az e hó 28 dikán végbemeneudó képviselő választásokra nézve a következő intézkedéseket tette: Szabolcsvármegye központi választmánya által a területéhez tartozó választó kerületekre nézve az álta­lános képviselőválasztások határidejéül az 1896. év ok­tóber 28 ik napjának délelőtt 8 órája tűzetik ki Mi­után a kisvárdai, tisza löki és nyírbátori választókerü­letekben a választók száma az 1500 at meghaladja­ezen választókerületekben az 1884. évi XXXIII. t. cz." 59. §-ában foglalt intézkedés alapján, két-két szav'azat­szedó küldöttség alakitutik. A nagykállói és bogdányi választókerületeknek 1500 at meg uem haladó választói azonban egy egy küldöttséghez fogják szavazatukat be­adni. A választókerületek községei a szavazatszedő kül­döttségek között az 1874. évi XXXIII. t. cz. 61 ik S-a alapján következőleg osztatnak fel: 1-ször. A kisvárdai választó kerületben az első sta­vazatszedö küldöttségben szavaznak: Kiívárda, Benk Be rencs, Döghe, Eperjeske, Fényes Litke, Gyulaháza, Jéke Kanyár, Karász, Kékese, Komorő, Mogyorós, Pap T ­Szt-Márton, Tornyos Pálcza, Veresmart, Z.urk. A'má­sodik küldöttségben szavaznak: Ágtelek, Ajak, Auarcs B -Aranyos, Bezdéd, Cserepes-Kenéz, Dombrád' Eszeny Gemzse, Gyüre, Kis Báka, Kis-Varsány, Kopócs Apáthi' Lövő, Lövő-Petri, Máudok, Nagy-Báka, Nagy Varsán;-' Or-Ladány, Őrmező, Szalóka, Thuzsér. 2-szor. A tisza-löki kerületben az első küldöttség előtt szavaznak: T. Lök, T. Dada, T. Dob, Ti.iza Lidány, T.­Polgár, Szent-Mihály, Tardos. — A második küldöttség előtt szavaznak: Báj, Balsa, T.-Bűd, Csobaj, >' T.-Eszlár Kenézlő, N Falu, Vencsellő. Pihrügy, Rakamaz, Sza­bolcs, Takta Kenéz, Timár, Viss, Zalkod. 3-szor. A nyírbátori választókerületben az elsö-kül- I döttség előtt szavaznak: Nyír-Bátor, Nyir Mada. P. Dobos, Rohod, Jákó, Ramocsaháza, Vaja, E'ír, N^irBakta, Ló­rántháza, Magy. Besenyőd, Levelek, Petueháza, Ib'rouy, ' Kércs, Laskod. — A második szavazatszedő küldöttség előtt szavaznak : Kálló-Semjén, Nyir Lúgos, Nyir Béltek Pócs Petri, 0 Fehértó, Eocseiics, Kis Láía, M. Pócs, Pi­ricse, Pilis, Bogát, Gyulaj, P. B nháza. — A kisvárdai,' tisza löki és nyírbátori választókerületekben a községek a leirt sorrendben bocsátaudók a szavazatszedó : küldött­ségek által a szavazásra. 4-szer. A bogdányi választókerületben egy szavazatszedö, küldöttség alakíttatván, a községek vahsztoi a következő sorrendban fognak szavazni:' Bogdány, Apagy, Bérezel, Berkesz, Beszterecz, Buj, Demecscr, Gáva, - Gégény ' N­Halász, ibrány Kék, Kemecse, Kótaj, Napkor, Oros, Pj»­szab, Pátroha, Pazouy, Raád, Sényő, Székely, Tél, Thass, Tura, Vas-Megyer. ', I i, i • V 5-ször. A nagyJcállói . kerülethez tartozó községek a kö­vetkező sorrendben szavaznak: Nagy Kálló, Sit György Áb­rány, Ny.-Acsád. Balkány, Biri,. Bököny, • Buda-Ábránv, Gelse, Geszteréd, Hugyaj, Kis-Kálló Mártonfalva, Mihálydi, Nyir Adony, Szakoly, Uj Fehértó, Az 1874-ik évi XXXIII. t. cz 58. és 59. § ai a központi választmányt ruházzák fel azou joggal, hogy a választás vezetésére és keresz­tülvitelére elnököket és jegyzőket válaszszoó. Ezen vá­lasztás eredménye a következő: I. A kisvárdai választókerületben: Választási elnök és az I ső szavatszedő küldöttség elnöke Okolicsányi Menyhért. A II Ik szavazatszedő küldöttség elnöke és választási h. elnök Kovács Lajos. Helyettes szavazatsze­dő küldöttségi elnökök Szabó József eszenyi ós Hrabov-' 1 szky Guidó kisvárdal lakosok. Az elfő'kül löttség jegy­zője Moravek Gusztáv. A második küldöttség jegyzője Tóth József. H. jegyzők Nemes' Béla döghei és Jászay Bertalan mándoki lakosok. II. A tiszalöki választókerületben: Választási elnök és az első szavazatszedő küldöttség elnöke gróf Pongácz Jenő. A második szavatszedő küldöttség elnöke és vá­lasztási h. elnök Szentmariay Dénes. Helyettes szava­zatszedö küldöttségi elnökök báró Vay Arnold és Bagdv Imre. Az első küldöttség jegyzője Szítba Ferencz Á második küldöttség jegyzője Gúnya Sándor. H. jegyr'ők Virányi János és Horváth Gyula. III. A nyírbátori választó kerületben: Választási elnök és az első szavazatszedö küldöttség elnöke Oko­licsányi L'jos. A második szavadszedő küldöttség el­nöke és választási h. elnök L. Molnár Gyula. H szava­zatszedő küldöttségi elnökök Péchy Béla és Várady István. Az első szavatszedő küldöttség jegyzője Szikszay József. A második szavazatszedö küldöttség jegyzője Szilcz Ferencz. H. jegyzők Jármy Elek és Kéky László. IV. A bogdányi választó Jcerületben: Elnök Borbély Gáspár. H. elnök Mezőssy Gusztáv. Jegyző Géczy Ádám. H. jegyző Erdélyi Imre. V. A nagykállói választó kerületben: Elnök Beretőy Jáno». H. elnök Koczogh Ferencz Jegyző Lévay Sándor H. jegyző ifj Nagy Kálinán (nagy kállói lakos). * * * A képviselóválasztási mozgalmakra venatkozólag közöljük a következő értesítéseket: Nyíregyházán immárom három képviselő-jelölt van: a volt képviselő Beniczky Miksa, a függetlenségi párt Kossuth árnyalatának programmjával, dr. Ferlicska Kát-

Next

/
Thumbnails
Contents