Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-11 / 41. szám

t,rs IC — Olcsó lakások. Az ezredéves országos kiállítás igazgatósága ,34050 sz. leiratával Ilegedüs A vasbutorgyáros és székes fővárosi vállalkozó által berendezett kir. Curiának első emeleti helyiségeit a vidékről törne génen felránduló tanuló ifjúság elhelyezésére tartotta fenn ós biztosította. Megjegyeztetik, hogy ugy a Cmia mint. a királyi tábla helyiségeiben még körlllbelu 1000—2000 személy befogadására alkalmas kelyiségek állanak a vidéki közönség rendelkezésére napi 32 kr, 50 kr. és 70 krajezárjával, a melyeknek felszerelé-e a kényelemnek miuden tekiutetben megfe elő. Megrendelések bezárólag november 5 ig ugy a kiá'litás igazgató ságánál, valamint a székes fővárosi lakásirodába de legczélszerllbben magánál a vállalkozónál: IIegedü3 A. vasbutorgyá'osnál, V.. József tér 14. sz. eszközölhetők. — Az „Iparügyek" tizéves fennállása és jubileuma alkaimábo, .Iparügyek Nptára" czimmel az 1897. évre szóló nap árt adott ki. Az „Iparügyek Naptára" ismerteti a mult év ipari történetet, azután bemutatja az iparosok mult évi halottait, nevezetesen: Köri Farkas Kálmánt, Kokesch Sándort és Döifler Györgyöt; továbbá az iparosok élő vezérférfi ii kö/ül Tichtl Frigyes miniszteri lanácsost, Szterényi József országos ipar oktatási főigazgatót, Gelléri M )rt. az országos iparegye sülét aligazgatóját és az ezredeves országos kiállítás fö titkárát, végül Madary Gábort, a budapesti asztalosipartestület elnökét, arcképekben és életrajzokban. E mellett uincsenek elhanyagolva a szakügyek ismertetése és a szórakoztató, szépirodalmi közlemények fölvétele sem ugy hogy az .Iparügyek Naptáráéban miudeu iparos meg fogja találni mindazt, a mit egy naptár nyujtaui képes. De a naptárnak rendkívüli használhatóságát, fő'eg az ipartestületek részére, az adja meg, hogy föl van benne véve a hazai iparestületek, kereskedelmi és iparkamarák s az iparoktatási intézetek jegyzéke; küiönöseu pedig érdekes az az összeállítás, mely a képesítéshez és engedélyhez kötött iparágakat foglalja magában, s mdyet sok vitás kérdésnél nemcsak az iparles tületek, de az iparhatóságok is utmutatóul használhatnak Nemcsak az ujjabb időben képesítéshez és telep eugedélyhez kötött ipirágak vannak itt a hivatalos jegyzékhez felvéve, hanem jelezve vannak a főipirág mellett az összes mellókiparágak is. Érdekes része a náptármk az .Iparügyi Czimtár", melyben a kereske delemügyi minisztérium és az alája rendelt ipari intézetek és ezek tisztviselőinek; továbbá a kereskede mi és iparkamarák tisztviselőinek és beltagjainak, végre a be küldő ipartestületek tisztviselőinek és előjáróságai tag jaiiüik névsorát közli. E ré-zben mintegy 4000 iparos czime van itt közölve mi főleg a kereskedői köröket fogja érdekelni. A naptár án 40 kr.. kapható az ,Ipir ügyek" kiadóhivatalában Budapesten. IV. Sütő u'cza 6. sz. a. é.s miudeu hazai könyvkereskedésben. Ajánljuk az iparosuk figyelméb". — Az „Ország Világ" legutóbbi 40 ik száma a következő érdekes ós gazdag tartalommal j -lent meg: A vaskapu megnyitása (ö' képpel) dr. Falk Zsigmond tói. Mátyás Király (Drámai prológ hét képben) E. Kovács Gyulá-tói A Ferencz József hid és épitoi. (Hét arczképpel.) Az aldunai vaskapuszabályozási m. kir. művezető ség személyzete (öt kép) Egy a jobb közül (Novella (Ossmann A.)-tói. Blanka (Költemény) Kemény ffy-'öI. Béni Bácsi (Regény folytatás) Tillicr-Claud-'óK Az ezredéves orsz. kiállítás zsüri-tagjainak I. csoportja. (Húszon kilencz niczkép). Gesztenyésben, Pesti M-tői. Az hsszony (Novella) Alapi Bélá-tói. Világ folyása. Adorján Sándor tói. Vásárhelyi Pál (arczkép) A vaskapu kirá'yuapok (3 kép). Új hangversenyterem a fővárosban (Képpel) Az üllői üti űj iparművészeti múzeum (Kép). Rovatok, Hirdetések, Rejtvények, stb. stb. Külön ;meléklet: Szép asszony (Delpit Alfréd regénye). Az „Ország-Világ" a legolcsóbb kepjs hetilap, előfizetési ára negyedévre csak 2 frt. E'ófizetések a kiadóhivatal czlmére kell küldeni (Budapest V Hold u. 7 sz.), mely mutatvány számokat kívánatra bárkinek ingyen küld. A kiállítás utolsó napjai. Nemsokára megkondul az ezredéves országok kiállítás fölött is a bucsusztató haraugszó. Épen halottak napján, uovember másodikán teszik majd sírba meghajtják előtte a félévig tartott búcsújárás lobogó zászlóit, mint egy győztes hadvezér előtt es azu'áu elparentálják, mint egy fiatal leányi, mely oly szép és bájos volt, hogy örökre kár és Isten ellen való vétek ueki meghilni. Szinte fáj az ember -szive, hogy pár hét múlva már eunek a mesebeli tündér országnak kapui bezárulnak, szinte hihetetlen hogy mindaz a fény, mindaz a pompa és ragyogás egyszerre csak véget er, mely hat hónapon keresztül elragadó varázsával idecsábitotta a messze vidékekről es tengerentúli ors. ágokból is a népek tömegeit Magyarország fővárosába. Mennyi örömet, bü zkeséget, gyönyört okozott nekünk és menuyi hálával tartozunk a goudviselé nek, hogy megérnünk engegte az ősi dicsőség szent emlékeinek találkozását az uj ezer évre készülő Magyarország munkaképességének kincseivel. A töténelmi ereklyék és a módern alkotások gyűjteményének fényes csarnokait pár hét múlva be fogják zárni és itt az ideje, hogy aki meg uem látta, siessen megtekinteuui a nemzeti bű.-zkeség e uirgszeutelt hajlékait. Sohi még nemzeti kiállítás ily fényesen uem sikerült, mint a miénk. Erkölcsi siker tekiutetéb« n felülmúlta a uemzetközi világkiállításokat is Pedig mindaz, ami itt látható, magyar ember kezének és eszének a müve A földmivelő, az iparos, a kereskedő, a művész kezet nyuj tott egyuiásuak, hogy dcsóséget és hirt szerizzeu a magyar névnek. Nézzé'tek végig a szá-ztornyu kiállítású város gyönyörű utc.áit, tekintselek be a csaknem háromszáz remekuél remekebb módon épü t házba és kápráztatui fogja szemeiteket az itt felhalmozott kirc-ek óriási gazdagsága, a magyar kéznek, a magyar .-scellemnek teremtő ereje. Nemzeti géuiuszuuk pan ht-onja ez. Az ezredéves emlékek között a legmarad tudóbb bee ü, ki magasló és i emzeti büszkeségünket ország-világ előtt emelő nagy alkotás ez. mely hosszú időkön át okulás, tauulság és biztatás forrása marad számunkra bezárása után is. Nézzétek meg az ősi századokba visszanyúló emlékek gyűjteményét, a három korszakot felölelő történelmi épületek c-oportját; Hadveró bicső ősök ereklyéi vaunak itt felhalmozva. Árpád houfoglálásáuak emlékmaradványai, a keresztény kultura ujraébredés korsza kának és az utnlsó századok számos háborúinak és békealkotásainak emlékeivel találkozunk. Egy egész évezred váltakozó, viszontagságos, borús és derűs eseményei mint megeleve edve vonulnak el előttünk és dicsfénytől sugárzó ragyogásban szólnak a késő nemzedék epigonjaihoz. Vagy járjátok körül az uj ipari müvek hajlékait, az emberi kézmű, gépek, tau'mányok csarnokait és bámulva fogjátok szemlélni az erejére ébredt, előre törekvő és hivatása magaslatán álló magyar nemzet képessé geit. Minden együtt van itt hordva, ami szivet lelket nemeseit, amiből tanulni lehet, amiből megbecsülhetjük magunk magunkat. Meg kell ismerni, hogy méltányolni tudjuk, mennyire haladtunk és megérthessük, milyen hosszú ut áll még előttünk, hogy a legközelebb nagy nemzetekkel versenyre kenhessünk. Százával, ezrivel jönnek hozzánk külföldiek, csapatosan keresik fel kiállitásuukat olyanok, kiknek azelőtt a magyar nemzet neve is csaknem egészen ismeretlen volt. Csodálattal vannak eltelve a magyar nemzeti erő ily óriási megnyilvánulása előtt. DJ sokkal foutosabb enuél az, hogy mi magunk ismerjük meg magunkat. A kiállításnak nem sz ibad berekesztetni, inig mindenki uem látta. Mindeu magyar embernek kötelessége néhány uapot a kiállításnak szentelni. A kiállítás igazgatósága gondoskodott róla, hogy a legszegényebbek is csekély áldozattal megtekinthessék. Szegény és gazdag okulni fog belőle. Fel kell használni tehát a még rendelkezésére álló nagyon rövid időt. Október közt-pín megszűnnek a nemzetközi kongresszusok és a kiállítás úgyszólván még csak a magunk részére maradt nyitva, hogy akik még nem láthatták, utólag megtekinthessék és kapuzárás előtt gyönyörködhessenek benne, Ezeréves történelmünk ereklyéi, gazdasági éle ünk káprázatos kincsei ily módon, egy csomóbiu még soha sem voltak összegyűjtve. November másodikán bezárják a kiállítást és talán soha sem lesz alkalom többé együtt látni azt a sok becses anyagot, melyet a millennium alkalmára csak a közös lelkesedós ős hazafias kö'elességérzet tudott össze hozui. Csarnok. Divatos modortalanságok. — Hogyan köszönjünk a nőknek ? — Egyszer másszor volt alkalmunk már ráutalni azokra a ferdeségekre és visszásságokra, melyek náluuk a köszönés körül észlelhetők s melyek olyanok, hogy jóformáu alig tudják, hogy kinek mikor s hogyan kell köszönni. Semmi csodálandó uincs abban, hogy hazánkban a mi a társas érintkezés szabályait illeti, oly nagymérvű anarchia uralkodik. A mi társadalmunk egyrészt maga oly keverék, oly egymástól idegen elemekből álló kouglomerá'uui., — másrészt pedig külföldről ajiynyi mindenfele ellentétes hatású áramlat tódul ide be, hogy igy bámulnunk kell még a társadalmi modor terén uralkodó állapotok valamennyire is tűrhető mivoltát. A hány uri ember külföldre utazik, mindenik valami más etikett-sajátságot hoz haza s igyekszik azt itthon meghonosítani. Igy járul minden uj divat, még ha esetleg a legszebb s leghelyesebb is, csak nagyobb bonyodalom és zavar előidézéséhez. A régi magyar szokások, valamint a népi formák is ugy, amennyire tarják magukat itt vagy ott s minthogy olyan fórum Magyarországon nincs, mely mérvadó lenne, képzelhető, milyen bábeli állapotok uralkodnak itt. Ennek követ keztében számos sprehenziö, ellenségeskedés, félreértés támád s ezer az olyan eset, hogy valakinek udvarias cselekedetét amásikegyéu alegnagyobbudvariatlauságnak tekinti. Alig találhatunk egyetlenegy olyan szokást, illemtörvényt, melyben polgártársaink általánosan mege gyeznének. Természetes, ha férfi találkozik férfival, annak kell köszönni, a ki eíébb látja meg a másikat, — de ha már elébb köszönésről van szó, az köszönjön mindig előbb,a ki többnek, küíömbnek tartUik.De hizzá tehetjük ehez axiomához azt is, hogy csak abban az esetben tanácsos ezt követni hi általánosan fogadtatnék el, mert ha csak egyik vagy másik ember járna el igy s a többség a régi szokáshoz ragaszkodnék, még több baj származnék belőle. Mert ugy van az a világon, hogy a leghelyesebb elv is csak bijt okoz, hi nincsenek meg a keresztülviteléhez alkalmas föltételek. Ha-onlókép vigyünk a nőknek való köszönéssel is. A közfelfogás az etikett terén a nőt magasabb rangú személynek tekinii, melyet elsőbbség illet mindenütt S ez termeszetes. Mert a nő általában fizikailag gyöngébb a feitiuá', kedélybeu érzékenyebb, több -ulyt fektet az etikettre mint a férfi, s a társadalom is azt kívánja, hogy jobban b c ültessék meg s óvassék meg a külvilág sértő esélyeitől. Ha tehát a férfi és férfi közli etiketttörvé nyeknek lehetőleg a teljes egyenlőség elvén kell épülniök, a uő és a férfi közti illemtől vényeknek miudig azon kell alapu'uiok, hogy a uő részesüljön előnybi n, a nő tekintessék magasabb rangúnak. Minthogy pedig a magasabb r.ingu személyiség feladala mindig elébb kö-zönni s ezá fal mintegy felbátoriti.ni az alsóbb rangút, hog) visszaköszönjön; természetes következtetés az lenue, hogy In uő t ilálkozik fevfival, a nő köszönjön előbb S csakugyan látjuk is, hogy egyes müveit népeknél e szokás uralkodik Igy píldául — ha jól emlékezüuk — déli Franciaorszában a nő köszön elébb, mire a férfi megáll, s ha azu án a nőnek kedve tartja, a férfit, ki kai pját leveszi s addig áll fódetleu fővel, mig a ni távozik. Igen sok esetet tuduuk, midőn férfi futólag be mutattak nőnek s a férfi később találkozván a nővel,a bemutatást folytonosan jogc.iuinek tekintette, ho.y nyilvános helyeken köszönve, a uó bizalmas ismeróseuek tüntesse fel inagá', holoit a uő már a nevét sem tudta. Az a szokás, hogy a uó köszönjön elébb, megóvná a nőt mindama sértő tolakodástól, melynek mostanság általa alig ismert egyének köszönése őt kiszolgáltatja. Nem fordulhatna elő oly eset, a minő ma uapireudeu vau, hogy férfi, kompániában sétálva az utczáu egy velu szemközt jövő magányos nőnek ugy köszön, hogy az egész kompánia mindjirt pikáns hangsuiylyal tudakolja, ,ki ez a báj is hö gy ?" Mert ha a uó köszönne elébb s ha látná, hogy egy férfi ismerő társaságban halad, egjszerüeu 'uem köszönne Sok-sok visszásság lenne ily módon kikerülhet, — viszont kétségteleu, hogy még mindig igen sok zavart okozna. Mert ha a nő kösszönne elébb a" férfinak, s a férfi esetleg nem venné észre, vagy uem kö-zöuue vissza, a nő nyilvánosan igen ferde helyzetbj jutna s töméntelen affér keletkeznék. Ezért tehát, bár ha a nőt az etikett terén magasabb rang illeti, nehogy a uő m igát kellemetlenül exponálni legyen kénytelen s nehogy esetleg férfi részéről visszautasittassék a köszönése: mégis célszerűbb annál a szokásnál maradni, hogy a férfi köszönjön elébb. Ámde kívánatos, hogy e szabály alól bizonyos kivételek létesíttessenek, igy például társasággal haladó férfival szemben a nó kellőkép megvédessék s az iniciativa neki engedtessék á\ DA i-m-teljük, hogy ennek az elvnek csak akkor leune he lyes következménye, ha általános érvényű lenne. A mi a köszönés módját illeti, nem tartjuk helyes nek. hogy a férfi ugyan ugy köszönjön a nőnek, mini a férfinak s ha férfi ik közt azt kívánjuk, hogy egyszerű fejmeghajtással s ,jó napol" szóval fejeztessék ki a köszönés, nőkkel szemben azt tarianók czélszerünek, hogy a nők kitűntetett magasabb helyzete a köszönés ben is kifejezésre jusson. Ezért nőkkel szembeu az ,alászolgája" szót s a kalap emelést tartjuk helyesuek s ludtuukkal a legtöbb művelt népnél hasouló szokás uralkodik. Nők egymásközti köszönésénél pedig ugyaua zokat a szabályokat követelhetnék, melyek a férfiak egymásközti köszönésére vonatkoznak. Nekünk királyi udvarunk niuc, mely az illemtől vényeket megállapítsa. EÍ igen nagy liátráuy, — de lehet e szükségből erényt is csiuálui. Mert nem lévén illemtörvényeket hozó udvarunk, sok esetleges ferde szokástól is meg vagyunk kiméivé és egész szabadon, a józan ész s a helyes etikett alapján m igunk állapíthatnék meg illemtörvényeinket s nézi tünk szeriut éppen az irodalom hivatása lenne e téreu helyes e-zméket hozni közforgalomba. Vasúti ü^yek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 126690/39511—CV. Szám. A kézbesithetlen és feles szállítmányok az üzletszabályzat 70. § a értelmében nyilvános árverezés u'jáu délelőtt 9 órakor az alább felsorolt állomások teherárú raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, mihez a t. cz. közönség ezennel meghivatik. 131505 s/ám. Győr állomásunkon 1896 október 20 án. Budi pest dprl. „ „ „ 22 én. Miskolcz göni. „ , „ 26 án. Zágráb „ 26 áu. Szeged „ 27 én. Újvidék „ 27 én. Kolozsvár *) „ 28 áu. Arad , „ „ 28 án. Debrecen. „ , „ 29 éu Bpest ny. , 29 én. Pozsony , „ „ 29 éu. Brassó „ „ , 29 én. *) Kolozsvárt az árverezés ,az első magyar enge délyezett árverési csarnokban" város belközép utcza 19. sz a. tartatik. 128298. sz Ezeuuel közhírré tétetik, hogy a vasúti kocsikban és az állomási helyiségekben elhagyott tárgyak u. m. bőröndök táskák, kalapok, ruha és fehérneműek, botok, napernyők, esernyők stb. az alább felsorolt állomásokon és következő napokon tartandó nyilvános árverés alkalmával azounali készpénzfizetés mellett el fognak adatni. — S«eged állomáson f. é. október hó 13 án d. e. 9 órakor. Arad állomáson f. é. október hó 21 én d. e. 9 órakor. Háló- és étkező-kocsik közlekedése a magy. kir. államvasutak vonalain. A f. évi október hó 1-én életbe lépi téli menetrendben a magy. kir. államvasutak vonalain a háló ós étkező kocsik következő vonalakon és vonatokkal foguak közlekedni és pedig: Hálókocsik: A budapest —keleti pályaudvar bécsi vonalon L/m. Bruckon át a hálókocsi a 8. számú személyvonattal Budipestről este 10 óra 25 perczkor indul és Bécsbe reggel 6 óra 20 perczkor érkezik; Bícsből a 7. számú személyvonattal este 10 órakor iudul és Budapestre reggel 6 óra 40 perczkor érkezik. A bpest—nyugoti pályaudvar bécsi vonalon Marcheggen át Budapestről a 118. számú személyvonattal tsie 9 óra 35 perczkor indul és B

5c>be reggel 6 óra 35 perczkor érkezik; Bécsből a 117. sz. személyvonattal este 11 órakor indul és Bpestre reggel 7 óra 45 perczkor érkezik. A bpest—keleti pályaudvar brassói vonalon Kolozsváron át Budapestről az 502. számú gyorsvonattal este 9 óra 15 perczkor indul és Brassóba d u 2 óra 9 perczkor érkezik: Brassóból a' 501. számú gyorsvonattal délutáu 2 óra 45 perczkor indul és Budapestre reggel 7 óra 40 perczkor érkezik. A budapest—nyugoti pályaudvar orsovai vonalon folytatólag Bukarestig Budapestről a 704. számú gyorsvonattal délután 2 óra 30 perczkor indul, Orsovára éjjel 12 óra 56 pereikor és Bukarestbe délelőtt 11 óra 40 pereikor érkezik; Bukarestből d. u. 5 óra 50 perczkor, Orsováról a 703 számú gyorsvonattal éjjel 2 óra 58 perczkor indu és Bpestre d. u. 1 óra 25 perczkor érkezik.