Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-11 / 41. szám

Y I B V I D ft K" Miért nem fejlődnek a vidéki városok? Most, amikor nemzeti üuuepünk és ezredeves kiállításunk nagyobb számban vonzza körünkbe a külföldet, ismét előtérbe tolul, éléukebbeu érezhetővé válik kulturális életünk egy fájdalmas pontja — a vidék elmaradottsága a fővárossal szemben. Az itt időző kül földi — amikor eléggé megnézte a mi nap nap után fejlődő, gyönyörű, minden izében modern fővárosunkat, miután kjnstatálta, hogy Budapest egyike Európa leg szebb fekvésű, legmodernebb nagy váro.-ainak — az or szág többi részét, vidéki központjainkat is ismerni óhajtja. Felmerül a kérdés, meglehet-e az idegen elégedve azzal, amit lát? Dicióségünkre szolgáié nekünk az, Dinit inutathatun.. ? A felelet csak tagadó lehet. Kétségtelen tény, — tagadni sem lehet, el is mondták, megírták számtalanszor, — hogy a rohamosan fejlódó főváros haladásával a vidék fejlődése lépést nem tarthat. És ez természetes is. A mi fejlődésünk kezdete — sajnos — nem nyúlik vissza messze mult időkbe. Hosszú idóköa át hiányoztak e nemzet életeben azok a tényezők, melyek a kulturális fejlődésnek feltételei, melyek nélkül modern institúciókon felépült haladás lehetetlen. Nem volt m< g szabadságunk, nem volt szilárd, megdönthetlen alapokon nyugvó álladalmi életünk. Mindössze harmincz esztendeje sincs, hogy ez éltető erők birtokában megkezdhettük az ország ku !u rális emelésének gigászi munkáját. Mi természetesebb, mint, hogy az egész erőmegfeszités, az első évek egész munkája első sorban a fiatal fővárosnak, Budapestnek érdekében történt. — Hatalmas föllendülő központ az ország szívében, hatalmas iparral, kereskedelemmel — ez az eszmény lebegett az első dolgosok szeme elő t. Negyedszázad alatt két, három emberöltő munkájit végezték, — az eredmény impozáns, csodálatos lett. ÉB e mellett a vidék nem fejlődött. — A főváros lekötött minden szellemi és fizikai munkát, — még a vidékét is. Az előbbi viszonyok is a lehető legkedvezőtleneb bek voltak a vidékre nézve. Minálunk sohasem volt meg a partikularúuius, mely Olasz és Németországnak politikai tekintetben az egész középkoron át legnagyobb szerencsétlensége volt, megfosztván ez országokat az egység erejétől, de amelynek ku turális tekintetbeu meg volt az az üdvös hatása, hogy teremtett egy csomó kö/.pontot, mely felé egy-egy nagyobb terület gravitált, mi szükségképpen egy-egy ilyeu központ fellendülésével volt ös zekótve. A művészet- és tudomány kedvelő fejedelmek is kivették részüket e központok emelésében. Ehhez hasonló viszonyok nálunk sohasem voltak, a magyarfaj karakterébeu nem volt kifejlődve sohasem a városok alapítása iránt való hajlam: azért játszanak náluuk oly jelentős szerepet a uémet iparűző elemek a városok alapításában. A vidék állapota régóta ismeretes, az orvoslás muukája is folyamatban van. l)e mintha ez az orvoslás nem volna elég gyors, uem volna elég intenzív. Kétségtelen az, hogy a muuka e téren két tényező vállán nyugszik. A míg egyfelől az államnak elmulaszthatlan kötelessége, a maga részéről mindent megteuui, hogy a vidék fejlődését előmozdítsa : másrészt viszout, még sokkal inkább kell, hogy a kulturális és gazdasági fejlődés maguknak a városoknak szivükön feküdjék. És azt hi.szszük uem Csalódunk, ha e poutnál keiessuk a gyógyulás lassúságának okát. A kormáuy a vidéki városok fejlesztésére mindent megtesz. lVnzügyignzgatóságok, középiskolák nagymérvű felállítása, hidak építése, ujabbau a kir. tábla deczentralizása, végül az egyes vidékü városokban ^bevégzett, folyamatbau levó és tervbe vett áilami építkezések, Szabad akaratom indított el a pályán. — Szabad akaratom juttat vissza a kiindulási pontba, saját akaratomból igy, vagy aműgy, előbb, vagy utóbb, az eleve elrendelés törvénye szerint. Akár örvendek, akár bánkódom, hiszek és csalódom, zúgolódom, avagy megnyugszom, csak azt teszem: amire eleve vállalkoztam. Enyém volt a szabad akarat, enyém is marad mindörökké. És én az Istené, és ő az euyém. És mi egyek vagyunk és maradunk, mint részei egymásuak, bármily változaton menjek is át a térben és az időben, míg az eliudulási poutba visszajutok. Egyéb nem lehetek, mint ami vagyok. * * * A szellem és anyag közötti, sót a szellemek közötti különbözet is csak a térben és idóben létezik. É» ezeu különbözet nem egyéb a folytonos átmenet kapcsainál, p. u. az apa és fia, mindeu tekintetben ugyanaz, mégis kettő, más természet és akarat, más sorsnak osztályrészese. A kettőnél számfogalma nincs meg a teremtes törvényében. Emberileg mi akárminó sorozatát mondjuk ki a számoknak : a teremtettségben csak egységre vonatkozhat az. Fölveszűuk az erdóben egy makkot. S kinek jutna eszébe, hogy oly óriás tölgyet emel, mely századokon át füröszti koronáját a fellegekben? — Majd végig tekintve a tölgy hatalmas termetén: kiállíthatná joggal, hogy az legalább is két makk, nem csupán csak egy? Egy gyümölcsfa széthajló ágait, ahány, annyiféle gyümölcscsel oltom be. Igy taláu tízféle almát terem: mégis egy az én fám. Azu'án lehajlítva, mindenik ágat legyökereztetem a földbe. — Külön törzset képeznek : mégis egyek. Sőt egyek maradnak akkor is, ha egymástól őket elmetszem, ellenkező esetben elpusztulnának, uem lennéuek. De léteznek, mert létfeltételüket nem vághatt am ketté. Ebben egyek maradtak. Mennél távolabb áll egymástól a folytonossági fo kozat: annál inkább egymásra van utalva. Vagyis mennél nagyobb a különbözet a térben és időben: annál mindez mutatja, hogy a kormáuy tudatában van ama kötelességnek, mely őt e téren terheli. És mi. mondhatuuk ezzel szemben városainkról ? Sajnos, azt kell észlelnünk, hogy általánosságban nincs meg beunük a kellő elelmesség, hogy érdekeiket felismerjék s hogy e felismert érdeket elég hathatós erővel követni uem bírják. — Társadalmi és politikai ellentetek gátolják az üdvös együttműködést és a vállvetett munkát legtöbb városunkban. Ez az oka annak, hogy a vidékeu oly keveset tesznek a gyáripar fellendítésére. A mi gyár Magyarországon fennáll, ann^k nagy része a főváros közelében épült, az a kevés telep pedi„', mely a vidéken áll fenn, csekély kivétellel idegen külföldi pénzen épült, idegen pénzzel dolgozik, idegené a haszon is, melyuek a u. gy resze ki vándorol az országból. Pár nap múlva lezajlanak az ünnepnapok, s igazán itt az ideje végre, hogy a magyar vidék auu ik tudtára ébredjeu : mily fouios tényezője az, állami fejődésnek, a uemzeti fennmaradásnak az hogy a vidék fejlődjél-, hogy munkás, jómódú és élelmes legyen, hogy városaii k kereskedelmi, ipari központokká váljanak, hogy czéltu datos vezetés mellett, kiszabadítva magukat végre vala hára a társadalmi és politikai ellentétek szétválasztó békói alól, vállvetve önérzettel munkálkodjanak közre szűkebb hazájuk s általa egész nemzetünk jövő boldogulására. A választások. Őfelsége a király föloszlatván az országgyűlést, az ország főrendeit és képviselőit a folyó évi november hó 23 dik napján megnyitandó országgyűlésre a követ kező kir. meghívó levéllel hívta össze: Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai fsászár, Csehország királya §. a. t. és Magyarország apos toli királya. Kedvelt híveink! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hű és pontos végre hajtása fölött őrködni: Miután az 1848. évi- IV-ik t. czikk 1-ső §-a az országgyűlést éveukónt Pestre egybehivatni rendeli; s miután számos függőben levő kérdés mielőbbi megoldását a nemzet erkölc i és anyagi érdekei sürgősen követelik: Minisztertanácsunk előterjesztése folytán elhatároztuk, hogy az ország főrendeit és képviselőit a f. évi novemberihava 23 ik napján megnyitandó országgyűlésre Budapest fő- és szókvárosunkba egybehívjukMinekfolytán Nektek ezennel komolyan meghagy juk : haladéktalanul megtegyétek mindazon intézkedéseket, melyek a törvény értelmében szükségesek arra nézve, hogy az 1874 évi XXXIII. t.-cz által rendelt módon ós a fennálló törvények által meghatározott számban megválasztandó képviselőitek a fent kitett orszá;: gyűlésen megjelenhessenek s a törvényhozás működé.-e a mondott napon és helyen akadálytalanul megindittat hassók. Kikhez egyébiránt császári ós királyi kegyelmünkkel kegyesen hajlandók maradván. Kelt Budapest fj és székvárosunkban, ezernyolc/, százkilenczvenhatodik évi október hava 7-ik napján. Ferencz József, s. k. Báró Bánffy s. k, E kir. meghívó levél a törvényhatóságoknak és a külön képviselő küldési joggal felruházott városoknak megküldetvén, a m. kir. belügyminiszter az általános képviselőválasztások napját október 28 tói novembt r 6 dikáig terjedő időre tűzte ki. A kir. meghívó levél meghirdetése a vármegyénél a 13 diki őszi rendes közgyűlésen fog megtörténni. inkább vonzza egymást. És lesz egyik a másiknak működési, vagy tünetkezési feltétele. Mint a lélek és test, a hím és nő, a p'us és minus, a világo-ság és sötétség, a meleg és hideg egymásnak. Mikor ezeknek tudatára jutott: nem lehet többé vétkeznie az embernek visszaesés nélkül; mert „hol lett valódi bölc-ből rüt gonosz?" A visszaesés pedig ki van zárva. Ennek látszata csak addig tarthatja magát, míg ismeretessé lesz az irány, mely csakis a tökély felé vezethet. Úgy tetszik, mintha az Istenség ós anyag közt végtelen űr tátongana. De ezen űr csak látszólagos. Az Istenség és a legnagyobb világtest közötti hézagot, szakadatlan lácczolata, folytonossága tölti be a létei kiinduló és visszatérő lényegeinek. NÍDCS puszta űr sehol. S ami van: az mind az Istenségnek része. És a távolodás vagy közeledés pályáján más, más; mégis ugyanaz. Itt föld, vagy ha ügy tetszik, hát érez, ott ember, amott pedig villamáram, levegő, aether, vagy angyalok. Része egyik a másiknak s mind testvér, mind egy. Mint a világosság, mely a fénysugarak myriádjai ból áll. A mennydörgés hangja, a májusi derült ég méla csöndje, a fülemile bájos dala és a harczi riadó, az ágyúdörej és szerelmi suttogás: mind egy testvér, mind ujyanaz. Mikor azt mondjuk — lélek, aether, levegő, világte-t, ember, állat, növény, föld stb. stb: mint óceánból egy cseppet, a naptengeréből egy sugáratomot, kivettünk illetőleg megneveztünk az Istenség végtelenségéből egy fokuyi közeget, mint jelen fejlettségű érzékeink valamelyike állal felfogott űrtartalmat. Úgy vagyuuk még most a mindenséggel, mint ha kezünkbe veszünk egy szoros (logikával) következtetéssel irott, nagy terjedelmű könyvet. Felütjük itt ott és olvasunk belőle összefüggetlen c-udás dolgokat, sok részletet elhagyva, átugorva és meg nem értve. —Egy helyütt megtaláljuk és soká soká kibetűzzük a gőz gyakorlati hasznát és alkalmazását. — Másutt a villanyos erők, távirási, távbeszélési tudományái. Itt a képírás, ott a gyógyászat titka, lélektan, mértau csudás biroNyiregyháza város képviselőtestülete előtt e hó 10 dikén d. u. 3 órakor hirdettetett meg a királyi meghívó levél, s a képviseleti rendkívüli közgyűlés után a központi választmány azonnal összeült Bencs László polgármester elnöklete alatt, s a választás napját október hó 29-dikére csütörtökre tűzte ki. Választási elnökül kiküldetett Májerszky Béla, h. elnökül Bogár Lajos. Szavazatszedő küldötts elnökök lettek: Ssolior Pál és Stoller Ferencz, jegyzők : Imre János, Orsovszky Gyula, dr. Prok Gyula és dr. Korányi Endre. A valasztás helyéül a városháza jelöltetett ki. A vármegye központi választmánya a kir. meghívó levél meghirdetése utan sziutén azonnal intézkedni fog, « mint halljuk, a vármegye választó kerületeiben a választások napjául október hó 30-dika fog kitűzetni. * * * A választásokra vonatkozólag vettük és közöljük a következő értesítéseket. A nyíregyházi szabadelvű párt végrehajtó bizottsága e hó ll-dikén, ma vasárnap d. e. 11 órakor ülést tnrt. A végrehajtó bizottság ez ülésén proklamálni fogj ik dr. Ferlicska Kálmán városi t. ügyész jelöltségét, aki — mint értesülünk — programmbeszédét e hó 18 dikán, vasárnap d. e. 10'/a órakor fogja megtartani a Korona szálloda udvarán. * * • Az 1892—97 iki országgyűlés köztudomás s-zeriut utolsó perczeit éli. Kötelességemnek ismerem a lefolyt idő alatti működésem és eljárásomról választó polgártársaimnak beszámolni. Azért folyó évi október hó 15 ikén délelőtt 11 órakor Kisvárdában, a uagyvendéglő termében tartandó beszámoló beszédem meghallgatására tisztelettel meghívom. Kis Várda, 1896 október 2-án. Dr. Farkas Balázs, a kisvárdai kerület orsz. ty. képviselője. Az országgyűlés napjai meg vannak számlálva. Országgyűlési képviselő választás előtt állunk. Sorsunk intézése kezüukbe van a Iva. A függetlenségi és 48-as párt zászlója kerületünk ben eddig is diadalt aratott, most pedig, midőn az uj országgyűlés a legfontosabb közgazdasági kérdésekben lesz hivatva dönteni, e zászló körül csoportosulni lét kérdésünk, azt győzelemre vezetni szent kötelességünk. Azért pártuuk szervezése, képviselő kijelölése s a további iutézkedések megtétele végett elvtársaimat fol}ó hó 15 napjának délelőtti 9 órájára Kis Várdába a nagyvendéglő termébe tisztelettel meghívom. Kis Várda, 1896. október hó 3 áo. Hrabovszky Guidó, a kis-várdai országgyűlési képviselő választó keiület függetlenségi és 48-as púrt elnöke. Lapunk előfizetőit és közöttük a községek t. elöljáróságait tiszteletel fölkérjük, hogy'a hátralékos előfizetési dijakat, az alulírott kiadó-hivatal czimére mielőbb megküld eni szi veske djen ek. A ,,Nyirvidék" kiadó-hivatala. ÚJDONSÁGOK. — Október (»-ika. Az aradi gyásznap évfordulókát illő kegyelettel ülte meg Nyiregyháza hazafias közönsége ez évben is. Az ev. ref. templomban délelőtt 8 órajor tartatott gyászistenitisztelet, amelyen Vitéz Ignácz segédlelkész tartott emlékbeszédet. Az ág. hitv. ' evang. templomban délelőtt 10 órakor volt gyászistenitisztelet, amelyen Bartholomaeidess János tiszteletbeli főesperes imát, Chriastély Gyula segédlelkész pedig emlékbeszédet mondott. dalma bűvöl meg. Csudáljuk a részletek mélységét és magasságát, de az összefüggést nem találtuk meg. Ha majd a termésret könyvének tanulmányozásában túl leszünk az A B C-éu, a mindenség láncz szemeiből megismerünk egymás mellett kettőt: ebből a harmadikat 1-öuuyU lesz kihozni. E három egymásmelletti láncz szem egyszerre fogja megnyitni látóképességünket az egé*z vonalon, fölébreszteni összes még alvó érzékeinket. — Szavakat ád nyelveinkre s fölfoghatóvá, kifelyezhetóvé teszi az Istenség és világok egész lánczolatát, lehetségessé a lehetetlent. Mert „az embernek mindenek lehetségesek." Ami elképzelhető, az meg is valósitható. Ha nekem nem, neked igen, csak a valóságnak és képzeletinek elszigetelő közege távolittassék el. Minden képzeleti dolog határos a valósággal, tehát létezik, mert képel ludiunk fölvenni róla. Avagy a villanyosság, delejesség nem csudának, lehetetlenségnek tartott titkokat fejté meg? Hát a hypnotismus és még számtalan megismerendő kulcs; nem a lehetetlenségek zárait nyitja e fel? Akármily tökéletes egésznek tetsző művet hoztunk elő (ddig: mind csak töredék az. Elgoudolunk, vagy leírunk egy körvonalt s azt mondjuk, hogy az egész. Pedig valamely nagyobb körnek csak egy kisebb része. Különállónak tudjuk ezt amattól: pedig egymá-ban vannak. Szétoszthatók, mégis mindig e^yek, ugyanazok. E törvény foglalja be a világot és ennek létokát. Ok és okozat: számtalan közbeeső ismeretlen részszel. Ezeket mind földerítenünk, megismernünk, ezeket emlékezetünkben, illetve képességi, vagy ismeretkörünkben felebreszteni, ho^y ú^y moudjuk, megeleveuiteni a kötelesség és czél. Kötelesség, mert elvállaltuk. Czél mert kitüzetett. Ezért élünk. Ezt jelenti: „legyetek tökéletesek, mint a ti menyei atyátok tökéletes." Bandár Miklós.