Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-10-04 / 40. szám

, N V I B V I D É K« A szállítási feltételek, Úgymint az Altalános szál litisi feltételek és a pllyafentarlási fák szállítására vouatkozó különleges feltételek megtekinthetők minden üíletvezetőségnél és készpőu/fizetés mellett szerezhetők meg igazgatöságuuk uyomtatváuytárából (Andrássy-ut 73-75. szám.) Miskolcz, 1896. szeptember havábau. Az üeletveeetőség. 101240/96. C IV. szám. Legolcsóbb és legrövidebb útirány Olaszországba Fiume — Velenczén és Fiume—Anconán át. Fiume és Velencze között „Dániel Ernő" nevű uj elegáns, termes gőzhajé közlekedik, mely úgy oda, mint vissza Pirano érintése nélkül 10 órai időtartam alatt, tehát az eddigi menettartamuál 4 órával rövidebben teszi meg u'ját. A legnagyobb kényelemmel berendezett ezen hajó az I. helyen kivül még külöu luxus osztálylyal is bír, mely külön elegáns teremmel, sétafedélzettel, kiiüuő ágyakat tartalmazó kabinokkal, dohányzó teremmel, villauyos világítással és gőzfűtéssel vau ellátva. A fiume— anconai vonalon hasouló fényűzéssel berendezett „Villám" uevü gőzhajó közlekedik, mely az I. helyen kívül szintéu még kü'ön elegáns termet ós kabinokat tartalmazó luxusosztálylyal van ellátva, azonkívül még egy kisebb 4 hilóhelylyel ellátott elegáns külön családi teremmel is bír, mely négy hálóhely megfizetése mellett kibérelhető. Mindkét termes gőzhajó jól berendezett és olcsó vendéglőkkel van ellátva. Ezen termes gőzhajók közlekedésével kapcsolatban az eddigi gyors és személyvonatokon kivül folyó évi junius hó 15-től kezdve Budapest és Fiu ne között csu pán első osztályú kocákkal berendezett luxu vonatok közlekednek, melyek az utat ll

3,, óra alatt teszik meg. Ezen luxusvonatok menetrendje kapcsolattal a gőzhajójáratokkal a következő : Indulás Budapestről minden szombaton és kedden 1 óra 15 perczkor reggel, érkezés Fiumébe 7 órakor este. Továbbu'azás Fiúméból Velenczébe, valamint Anc inába gőzhajón 8 órakor este, érkezés Velenczébe C órakor reggel és Anconába 5'/a órakor reggel. Velenczéből, valamint Anonából indulás minden vasárnapon és csütörtökön 9 órakor este, érkezés Fiu mébe masnapon 7 órakor reggel. Továbbutazás Fiutné ból hétfőn és pénteken a luxusvonattal Buiapesten 8 óra 30 perczkor reggel, érkezés Bulapestre ugyanazon napon 8 óra 24 perczkor este. A luxusvonatok Fiumében a gőzhajók kikötő helyéig közlekednek, hisonlókepen Anconában is úgy, hogy az utasok a kikötő belytől közvetleuül a vasútra vagy viszont szállhatuak, megjegyezvéu, hogy Anooa kikötő és Róma között mindkét irányban I/II osztályú közvetlen kocsi közlekedik. A menetrend akként állapíttatott meg, higv az Olaszországba utazók az egész utazás alatt csak egy éjjelt töltenek, még pedig a gőzhajón, hol kitűnő ágyak állanak rendelkezésre. A luxusvonatok használatáért a gőzhajó menetdíjjal együtt fizetendő: Luxusvonatért és luxusosztályért a gőzhajón, ágygyal együtt Velencze, illetve Anconáig 23 forint. Luxusvonaton és I. helyen a gőzhajón ágygyal együtt Velencze, illetve Anconáig 21 forint. C ak luxusvonat hajó nélkül 15 forint. A tengeri utért a gőzhajón a luxuságygyal együtt 8 frt és az I. osz'ályért ágygyal együtt ti frt fizeteudó A fentebbi utirányou át közvetlen menetjegyek adatnak ki, következő árakon: Budapest-Flórenz -?"'?

1 > Genua I ^ - 72 35 frC

3 > Milano » Turin > a g-g 87 9) § '5 69 05 I£J2 87-7J 11 out. 53-20 fro. 6105 » 50 8 > » 61-90 » III. out. 30 fres. 35-35 » 2860 » 3625 » Budapest-Nápoly » Róma S a © © I a U 98-95 72-80 71-65 53 40 830-80 3o- 15 Ezen jegyeken kivül Btri, Bittaglia, Bilogna, L

;vorno, Padna, Pisa, Verona állomásokra is adatnak ki közvetlen menetjegyek, melyek Budapest k. p. u. állo máson, a magy. kir. államva-utak városi menetjegyirodájában (Hungária szálló) és a Cookféle utazási irodában (József.ér 5) uemkülünben And, Pécs, S'.abadka, Szeged, Temesvár és Zágráb állomásokon és a hasonnevű menetjegy irodákban válthatók. A közvetlen I oszt. gyorsvonatu és I. oszt. körutazási jegyek az esedékes pótilleték mellett a luxus vonatokon és luxushajóosztályon is érvényesek. Budapest, 1896. szeptember 28 Az igazgatóság. KÖZGAZDASÁG. Gondoskodás a cselédekről. Giál Jenőnek a gazdasági patriarchalismusról Írott művében érdekes adatokat találunk arra nézve, mint goudoskodnak egyet uagy birtokosok cselédeiknet anyagi, sőt erkölcsi elhaladásáról Ls. Ezeket érdekesnek tartjuk itt közölni. Hivatkozhatom, irji Giál — egész sorára az uradalmaknak, melyekben a tulajdonosok, haszonélvezők vjgy kormányzók igyekeznek mindent megtenni a munkásokkal szemben, a mit hu nanismus és magasabb reudü okosság csak kívánhat a munkaadóktól. Mindeuek előtt felemlítem a róm, kaiholikut főpapság és káptalanok közül az egri é-s kalocsai érsekség, a píesi, veszprémi, székesfehérvári püspökségek és a jiizóvári premonprei kanonok rend uradalmait, mint a melyekben a pitriarchális törekvés az alkalmazottakkal szemben, a rendelkezésemre álló adatokból kiviláglik. A lakást tekintve, a jászóvári premontrei--end uradalmainak már alig van gazdasága, hol a cselédség minden családja külöu szobát és kamarát nem kapia. A uevezett többi uradalmak is oda törekszenek, de az még nem miudegyiknél vau keresztül vive. A píesi püspökség a régi lakásokat is igy alakittatja át, az uj épületek pedig már e czélnak megfelelően terveztetnek. Az egri érsekség az állattartásra jogosított, k részére megfelelő istállókról is gondoskodik. A veszprémi püspökség jószágigazgatósága gazdaságai legnagyobb részében, a régi nagy szobákat válaszfalak által külöuitteti el és a székesfehérvári püspökség egyes uradalmaiban a gazdasági cselédek családjai már külön otthonnal birnak. A kalocsai érsekség gazdasági cselédei tuluyoinólag a közel fekvó városban ós pedig saját házaikban laknak. A világi fjurák uradalmaiban szintén meg van a törekvés a külön lakások létesítésére, de az korántsem oly határozott még, mint amott. Sok beruházást igényelne azok általános behozatala, de fokozatosan valószínűleg nem egy helyen már legközelebb keresztül fog vitetni. Ez az igyekezet mutatkozik a gyulavári és marczali, a csákvári és zsombo'yai uradalmakban. Hitározot haladás mutatkozik e részben a kompolti uradalomban a hol a kiskorú gróf Károlyi Mihály emberies érzületü gondnoka, gróf Károlyi Tibor a munkások anyagi gyarapításának és erköcsi emelésének nemes feladatát öntudatos következetességgel és uemes buzgalommal karolta fel. A cselédség legnagyobb része már külön, száraz és jól szellőztethető szobákban lakik. Többet két családnál nem szabad összetenni, de azok is nemsokára szétválnak, mivel a ré.i családlakok folytonos átalakulás tárgyai és ujibban pivillonszerü uj lakóépületek emeltetnek, ahol minden cseléd a normális légürrel, külön szobával, konyhával ós kamarával fog bírni ős h iszonállatait is megfelelően fogja elhelyezhetni Az ily törekvésekre rá kell mutálni, hogy más tehetősb főurainknak is követendő például szolgáljon. Az egyházi vagyont képező uradalmakban, a dolog természete szerint, nagy gomlot farditantk a gazdasági cielédok gyermekeinek iskoláztatására és a tanítás kivétel uélkü ingyenes. Azaukivül a népesebb helyeken kápalnák és óvodák építtetnek. A p

4cii püspök egy menhelyet is áilitott fel, melyben a kin dolgozó cse lédszülók gyermekei felügyelet alatt foglalkoznak és némi kezdetleges oktatásban is részesülnek. A nagyobb uradalmik cselédjei számára a világi tulajdonosok is már nagyon régeu sok helyen tartanak fenn iskolákat Ujtbbau óvodákat szintéu építtetnek. Igy pMdául a csákvári uradalomban. A grf Wenckheim Frigyesés Krisztina uradalmaibau, a hol a községi iskola távol vau, létezik pusztai iskola és a gyermekeket könyvekkel is ingyen lá'jik el. Gróf U issewtf,' Alajos ós B Sla királyteleki, gróf Almássy Kálmán gyulavári uradalmában ezenkívül kézügyességi oktatás is van. A slöjdöt ujabban azért karolták fel, mivel a vidéknek a fiipír számára anyaga van. Ha e kísérlet sikeres lesz, akkor a kézügyességi oktatást szélesebb körben is alkalm*izui figják. Az ezen vidéki uagy uradilmik általában tartanak fenn népiskolát a cselédek gyermekei részére. Gróf Csekonics Eadre zsombolyai uradalma jó dotált tanitói által a slöjdöt (kézügyességet) szintén taníttatja. Az uradalom öt tanítója résztvett a slöjd-'anfolyambau Budapesten, a mely nagyobbrészt szintén a nemes grófnak köszöni létrejöttét. 0 t szerzett ismereteiket most már az urad almi cselédség gyermekeivel közlik, melyeknek azok az élet nagyon sok körülményei közt igeu jé hasznát fogják vehetni. A papi javak kezelői a cselédséggel máskép is jól bánnak. A jászói uradalombau píldáu' nyugdíj ugyau nincs, de az elöregedett és munkaképtelen cseléd vagy ennek özvegye holtáig segélyben részesül. A pécsi püspöki uradalmakban a munkaképtelen cselédek nyugdíj izása már régen szokásos. A cselédség anyagi helyzetének javítása az ötödéves szolgálati pótlék életbeléptetését tervezik, azonkívül télen a már korában felkarolt kosárfonásért a cselédség némi jutalomban részesül. A kalocsai érsekség főtisztjei a kiöregedett cselédeket és az elhaltak özvegyeit kegydijban részesitik. A takarékosak zsoldföldeik hozadékából félre is tehetnek, a cselédeik pedig a nyári időszak alatt a napszámosok fogadá9áuál előnyben részesülnek. A veszprémi és fehérvári püspökség uradalmaiban ugyanez eljárást követik és a cielédek fogidásáuál különösen tekintettel vannak a régi cselédek ivadékaira, a kiknél azutan az öregek is meghúzhatják magukat. Az egri fíkáptalan uradalmi tisztsége inkább a jó fizetésre fekteti a súlyt, mely pínzen kivül, bővebb terménybelijárandóságban, vetemény földben és állattartásban áll. A tapasztalat azt mutatji, hogy a csak némi előrelátással biró cselédek megszedhetik magukat, s ha valamijök a közeli községekbe meuuek lakni, a hol, mint jómódúak, rendesen elöljárókká lesznek. A világi főurak uradalmai közül felemlítem a csákvárit, melynek tu'ajdonosa, gróf Esterházy Miklós Móricz Összes cselédjeinek, nyugdíj it ad. Gröf Wenckheim Frigyes uradalmaiban az elöregedett cselédek évi segélyben részesülnek. A marczali uradalomban is csak kegydij van, de ez a szolgálati évek szerint állapittatik meg, s az egész korabbeli fizetéssel is felérhet. A Csáktornyái urodalombau részint nyűg , részint kegydijat húznak a cselédek, a kik ritkán is változtatják helyüket. A zsombolyaiban kegydijat kapnak, mely özvegyeikre is kiterjes'.tetik. A kompolti uradalom cselédsége anyagilag igeu jól van, ugy hogy némi takarókosság mellett valamit félre is tehet. A mostani nemes érzésű gondnok 1894 tői fogva az egyházi adók ős párbérek fizetőiét is az urodalom által teljesítteti a cseléd ik helyett. AÍ ügyes, szorgalmas, jóiudulatu és uagy Cialádu cselédek rendszerint fizetés-feleuielésbeu és alkalomadtán segélyben részesülnek. A legtöbb uradalom vagy külöu orvost tart vagy gondoskodik arról, bogy a cselédséget betegsége esetén az uradalom által dijizott orvos látogassa meg. Rsnd szerint a gyógyszereket is ingyen kapják. Néhol ezt megfi'.etui kénytelenek. Bileset felmerültével is az uradalom gondoskodik ráluk. Tóbb uradalom ugy intézkedett, hogy a legközelebbi város kórházában alapit ványi ágyakat tart fenn cselédei részére. A pícú püspöki uradalomban külön járvány-kórház is létezik A csákvári urad ilomnak aplcza-ápolónőkkel biró kórháza van, melyben nem ciak a cselédek, liinem a vid4k szegényei is ingyen ápoltatnak és kezeltetnek. A zsombolyai gazdaságban létezik kézigyógyszertár és az első segély nyújtásához szükséges szerek készlete. A kompolti uradalom cselédség számára most készül a külön kórház, fóleg a hevenyragályos betegek ápoláBa végett. A munkás osztalékrendszer, az úgynevezett perczentuatió, csak kevés helyen vau behozva és itt is főleg a gazdatisztek részesülnek benne. E mellett a jászói uradalom uémely gazdaságában az a juhászokra is ki vau terjesztve. A pécsi püspöki uradalomban már évek óta életbe van léptetve; a tiszti osztalék tiz százalékát kapja a cselédség és pedig nemcsak a felvigyázók (gazdák), hanem a hosszabb idő óta szolgálatban levő szorgalmasabb és nagyobb családu cselédek is, megfelelő arányban. Erkölcsi és auyagi hatása kitűnő. A cselédség soksal szorgalmasabb és állandóbb. A kompjlti uradalombau a tiszta jövedelem egy kis töredékét Kapják a cselédek is, olyfjrmán, hogy a tisztek részére megállapított százalék egy «weuhatod része nekik jut. Ebből a hű, szorgalmas és ügyes cselédek megállapított ku'cs szerint jutalmat kapnak. Bujditó hatását igy is dicsérik. A gyulavári uradalomban a perczeutuatió rendszeresen ugyan nincs behozva, de az oly cselédek, a kik a reájuk bízott jószág gondozásában kitűnnek, jutalomban részesülnek. Ilisonlókép jutalmat kapnak az oly felügyelő cselédek is, a kik hű, éber és szor- . galmas szolgálatukkal ezt megérdemlik. E jutalmak meghatározott összegben adatnak ki s a cselédség tudja, hogy kifogástalan szolgálata esetén mily ju'alomban részesülnek. Ehhez hasonló eljárás alkalmaztatik a zsombolyai uradilomban is. Jótékony intézet gazdasági cselédek részére vau a kalocsai érseki uradalomban, a hol az u n. aggházbui elöregedett cselédek és munkások egészen ingyenes lakásban ős ellátásban részesülnek. Msgemlitendő, habár nincs a cselédügygyel szoros kapcsolatban, hogy a p^csi püspöki uradalom a saját területének eddig hasznavehetetlen részeit nagy pénzáldozattal és emberi erőt túlhaladni látszó igyekezettel teljesiti, hogy a vidéken megindult kivándorlást lehetőleg megakadályozza és a népet annak megtartsa. Már lizenkét év ó'a folytatji az uradalom ebbeli működését és eddig mintegy 7000 holdat hódított meg a ku'turáuak. Példáját többen követik azon a vidéken. Aciákvári uradtlom létesítette és nagyobbrészt a sajtt költségén tartja fenn az ottani földmives iskolát. Annak 15 növendékét is az uradalom nevelteti, a kik e mellett még teljes ellátást ős 35 frtnyi évi bért is kapnak. Gróf Weuc'cheim Frigyes ős Krisztina a szegényebb cselédek gyermekeit minden karácsonykor meleg ruhával látjík el. A királyteleki uradalom csinos temp'omot emeltetett, a hol ünnep- és vasárnapokon a cselédség részére rendes isteni tisztelet van. Kiviláglik a felhozottakból, hogy ámbár a mezőgazdasági cselédségre való bánásmódra nézve általában nagyon sok a kívánni való, melyen a mai nyomasztó I gazdasági viszonyok miatt fikozottan nehéz lesz segíteni, még is sok oly uradilom és mondhatom közép birtok is van hazánkban, a hol a cseléddel minden tekintetben jól bánna'i és a melyek fénylő példányképei az emberies érzelemnek és széleskörű társadalmi felfogásúak, a földmives munkaadók körében. GABONA-CSARNOK. Nyíregyháza, 1896. október 3ái. —.04 —.52 —.52 -.48 —.60 —.62 —.58 —.26 —.15 1.60 • _ 80 —.42 2.20 1.— 3.30 3.80 Felelős szerkesztő: INCZÉDY LAJOS. Kiadó tulajdonos: JÓBA ELEK. Nyilt tér. Lakás változtatás. Van szerencsém a n. é. helybeli és vidéki közönség becses tudomására hozni, hogy a legjobb háziasszonyok egyikének: özv. Szakátsné asszony nagy-kállói utczai lá-ik számú házából ki kell költözködnöm s igy folyó 1896. évi október hó 1-töl lakásomat Kossutli-utcza 3S-ik számú házba teszem át. Tudatom egyszersmind azt is, hogy a legelőkelőbb gyárosoktól nálam levő mintákból választva, a legjobb szabású és a legdivatosabb formájú férfi- és gyermek-ruhákat készítek a legjutányosabb árakon, de azonban átalakításokat is a legkészségesebben teljesítek, vagy az általam már pár év előtt hozatott tisztító gőzgéppel, minden ruhát csaknem ujjá teszek, úgy, hogy az általam eddig is eszközölt tisztításokkal még mindenki a legjobban meg volt elégedve, szóval kitüuő szabásomról és ruha-tisztításomról s jutányos áraimról elismert vagyok. Amidőn még a nagyérdemű közönség eddig irányomban tanúsított jóakaratát s kegyes pártfogását megköszönném, azt továbbra is kérve, maradok Nyíregyházán, 1896. szeptember hóban, különös tisztelettel: 1 gabona-csarnoknál Burgonya 1 kiló bejegyzett árak. Marba hús 1 > Huza 100 kiló 6.20 6 30 Borjú hús 1 » Rozs 100 » 5.30 5 40 Sertés hús 1 » Árpa (uj) 100 > 4.— 4.2 í Juh hús 1 » Zab 100 » 5 00 5.10 Háj 1 > Kukoriczal 00 » 4 3) 4.40 Disznó-zsir 1 » K. repezp 100 . 8 — 8 50 Szalonna 1 » Paszuly fehér » —.— —.— Faggyú (nyers 1 » Szesz literenként 15'/. Ö2'/

2 Zöldség 1 csomó l'iaczi árak. Paprika 1 kiló Borsó 1 kiló —.20 írós vaj 1 liter Lencse 1 » —.26 Eczet 1 » Mund-liszt 1 » —.17 Széna 100 kiló Zsemlye-liszt 1 < —.15 Szalma (tak.) 100 » Buza-liszt 1 > —.14 Bikfa 1 köbmtr Barna keuyér-liszt 1 > —.12 Tölgyfa 1 > (401-3-3) Takács József, szábó-mester.