Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

,N Y t R V D É H' — Tiiz. A Feldlieim-féle olaj ütő-malom mellett, alig egy pár lépésnyire az olaj raktártól, az ott elhelye­zett mintegy 400 kereszt életből álló szalmakazal e hó 2-án d. u. '/al óra tájon eddig ismeretlen okból ki­gyuladt, a gyorsan kivonult városi fizetéses tűzoltók való­ban megfeszített munkája folytán azonban az égő kazal mellett levő olajraktárnak és gépháznak semmi baja nem történt. A veszedelem oly nagy volt, hogy maga a malom-tulajdonos kijelentette, miszerint a malom megmaradását egyedül a kivonult városi tűzoltók mun­kájának köszönheti. — Öngyilkossági kísérlet. Hamza Mari férjétől különválva élő fiatal asszony, a feletti elkeseredésében, hogy a 10 frt áru nyereségre vett dinnyékből alig árult ki 4 frtot, a f. évi szeptember hó 1-én reggel 8 óra­kor Rózsa-utcza 10-ik szám alatti lakásán gyufaoldatot ivott. A gyorsan alkalmazott orvosi segély folytán azon­ban már tul van a veszélyen. — A szabadító, regény egy kötetben, irta Gyalui Farkas. A törteueti regényírás kihaló-léiben van nálunk alig akad író, aki kultiválja, mert fogva tartja nagy ré­szét a modernség varázsa. Pedig érdemes volna, a muukát ott folytatni, ahol Kemény Zsigmond, Eötvös József és mások abba hagyták. Sok szép és vonzó epizódja van a magyar történetnek, a mely csak úgy kínálja magát feldolgozásra. Egy ilyen epizódot dolgozott fel Gyalui Farkas, ez a tehetséges és soktudományu fiatal iró „A szabadító" czimű regényében. Kolozsvárott játszik a török világban és azonnal megüti az olvasót a friss erdélyi le­vegő, a mely nem lankaszt, mint sok opiumtelt modern csinálmány, hanem megedzi és a nemzeti büszkeséget fejleszti, a múltból szedvén elő igazi magyar alakokat. A cselekmény elejétől végi* érdekes, a korhűig nem enged kívánni valót és a jellemzés majdnem meglepő ezen ige°u fiatal írónál. Melegen ajánljuk Gyalui Farkas mű vét a magyar olvasóközönség figyelmébe. Megjelent az .Egyetemes Regénytár" kiadásában és ára piros vászon­kötésben csak ötven krajczár. Csarnok. Gyors kiábrándulás. Kerekes Gyula reggeli 9 óra körül ásítva szólt ágyában ; — Ah mily confidens ez a nap, hogy legédesebb álmomból felver. Könnyű neki, ó nem mulatott éjfélután 2 óráig, hanem már esti 8 óra körül lebujt! Igyekezett elaludni, de hiába hánykolódott ágyában, nem használt semmit. Mit volt hát mit tennie : megkezdte az öltözködést, miközben a legjobb operette fülbemászó coupléit dúdolta. Majd mikor készen volt, megpödörte pörge bajuszát. Behozták neki reggeli theáját. Illatosan párolgott a thea. ü meg elkezdte jóízűen szürcsölgetni. Majd illatos czigarettre gyújtott s kezébe vette a legfrissebb lapot. Mi az? Nagy betűkkel van valami nyomtatva: .Kormánybukás." Régeu tudtam, hogy mi­hamar be fog következni! Csodálom, hogy előbb meg uem történt! Mi a tárcza ? „A kis hamis". Már gondolom, mi lehet benne! Szerzője: Zengőy Tibor. Többször mulattam vele, de müveit nem ismerem! Következnek a hirek, .N.P. cselédlenáy megmérgezte magát." — Ez bech. ,A Józsefköruton egy kocsi hirtelen hajtás közben eltaposta X. Y. 4 éves leányát." — Dettó! ,B. F. pinczért halva találták egy szálló egyik szobájában. Öngyilkosságának oka! szerelmi csalódás." — Leitta magát — ez az ok. Csak nem volt olyan bolond, hogy egy lány miatt ölte volna meg magát ? ! .Időjóslat." Legközelebb ködös idő várható, helyen­kint .esőzésekkel." — A szerkesztőnek valószínűleg a tyúkszeme fáj. A hírlapot az asztalra csapja, még egy czigarettet sodor s kimegy az u'czára. A kövezeten élénk a mozgás. Tudósok, írók,deákok, gigerlik, bakfischek s tünde madame­ok járnak fel s alá. Gyula szemére bigygyeszti a monoklit. Ide-oda pillant s több ismerős arezot vesz észre. Köszönti őket. — Alázatos szolgája, ügyvéd ur! Hova-hova ? — Jóreggelt! Hát kérem sok a bajom! Sietek egy tárgyalásra! — Csókolom kezeit nagysám ! — Jó napot. — Ah szervusz Guszti! Hallom, hogy van a kis .diva" ? — Szervusz barátom! Mondhatom pompásan mulattunk. Csak ugy durrogott a pezsgő. A kis „díva" tán még most is álmos a muri után!? Pedig hál ezek közül egyik iránt sem érdeklődik, dehát azért meg kell őket szólítani, mert u. n. érdekes asszonykák. Pedig hát ez az érdekes asszonyka nem valami nagy szellem. De hát mit csináljon, ha egyszer a többi barátai is ugy tesznek. A mint kilép, mellette elhaladt egy királynő alak. Gyönyörű szőke nó. U azok a szemek oly ragyogók, az a piczi, piros száj csókolni való! . . Az ember, midőn meglátja, azon töpreng, hogy mit csodáljon inkább: az arezot, a szemet, a szájat, azt a gyönyörű hajat vagy a termetet-e? S mikor ezeket végig bámulja, kénytelen megvallani hogy azok miudegyike csodálni való s a lény, ki egyszerre Véuus is, meg Junó is, szeretni, sót imádni való. Hősünk is ilyesfélét erzett s kénytelen volt megvallani magában hogy ez már beszéd .... azaz, hogy gyöngy kis teremtés. — Ilyet már elveunék feleségül! gondolta magában. Mert az már boszantó, hogy az öregem folytonosan házasitási tervekkel foglalkozik. Mikor megírtam neki, hogy mennyi az adósságom, azt mondta rá, hogy vagy fóbe kell lőnöm magam, vagy meg kell házasodnom. Az igaz, hogy egyiksem ér sokat, de hát ha ilyen bájos kis angyalt tudnék fogni, már csak többet érne a házasság az öngyilkosságnál! És milyen előkelő megjelenésű, valószínűleg valami nagybirtokosnak vagy bankárnak a lánya. Dí nem, egy bankariáayt sokkal prózaiabbnak gondolok. Ah ez az arcz, ez a termet! Szóval a dolognak utána kell néznem! Ha jó parthie, ugy a dolgot semmi­esetre sem hagyom abba! Mert csak inkább veszek el egy ilyen nőt, mint egy szép ős,kancsal . . brr ... de mit csináljak ? Mindenesetre meg kell házasoduom. Az öreg komiszkodik. Határozottan elbízta magát! különösen a mióta festi a haját, meg a bajuszát, sőt gondot fordit a frizurájára is! Valószínűleg beakarja a közmondást bizonyítani, hogy a vén kecske is megnyalja a sót, köztünk maradjon a dolog: meg akar házasodni! Találkozik egy barátjával. Csinosan van öltözködve, olyan, mintha skUu'yából húzták volna ki. Szemén monokli fején czilinder. Máskűlömben kitűnő vívó, állandó párbaj­segéd továbbá szini — illetve színésznői kritikus. — Ah! Bon jour Tihamér Hová, hová ? — Szervusz Gjula! Csak ugy minden czél nélkül! Untam magam, hát kijöttem koketirozni. Tudod e, mi az újság ! — ? — A kis Sarah megválik a színpadtól, D.ni báró veszi feleségül. Hát nem balek az a Dini ? — Valószínűleg az! Kár a kis Sarahért! Enni való kis lábacskái vannak! — Tudod e, hogy Aiadár összeveszett egy újság­íróval ? — Hallottam! Hát aztán? — Birátom! Párbaj lett a vége. Képzeld csak: Dombayné miatt vesztek össze. Mind a ketten hivata­losok voltak a thea estélyére s Aladár az estély után ugy négyszemközt fatálisnak mondta a theát. Az a sklibler meg, a ki valószínűleg bolondul az asszonyka után, összekapott Aladárral. Ez megdühösödött, jól oda­mondogatott neki, mire a skribler kihivatta, — Hát aztán ? — Ah hagyd el! nagyon bosszantó. Kepzeld c°ak, az a skribler csunyául megvagdalta szegény fiút! Gyula bosszúsan dörmögött: — Ah ez még is bosszantó! Nagyon érdekesnek kezdte találni Tihamér társal­gását s karon fogta, ugy sétált tovább. Kérdezgetett tőle egyet-mást, de mindig vissza­vissza tért azon gondolathoz, hogy az a hölgyike gyö­nyörű teremtés! Határozottan az! — Te Gyula, hallom hogy házasodni készülsz! Csak nem teszesz olyan bolondot?! — Barátom, az öregem rám irt! kénytelen vagyok vele. Rengeteg az adósságom! Az előbb láttam egy hölgyikét. Valóban csinos kis teremtés. Magdifipue! — Hogy hívják? — Nem tudom, én barátom! Ma láttam először. Ha nem nevetnél ki naivságomért, azt mondauám, hogy szerelmes vagyok bele ! — Szép. Nézd csak Földessy Aurélt. Szegény fiút tönkre teszi a felesége. Folytonosan estélyeket aduak, báloznak, szóval rengeteget költenek; Nem hiszem, hogy sokáig vigyék. Az asszony valamikor szegény tanítónő volt, most meg, hogy az a balek Aurél elvette, ">agy házat visz. Mon cher ami! Ilyenek a szegény lányok! Már csak azért sem vennék el közülök egyet sem. — Ah ridicule! mi jutott eszedbe?! — Nézd csak Muki grófot, hogy teszi a szépet Me­zey Idának. Pedig nem hiszem, hogy szeretné a gyerek. Csak hát — unatkozik! Hátok mögött ruha susogást hallauak. Ott jön a junói termet, venusi arcz! Gyula tüntetőleg pislant rá. Tihamér szívélyesen üdvözli, 0 kecsesen hajtja fejét s mosolyogva adja vissza a köszöntést. Mikor eléggé előrehaladt, Gyula meglöki Tihamért és súgva kérdi tőle: — Hát te ösmered?Ez az én felfedezett angyalkám! Ki ez? — Ez az újonnan kinevezett polgári iskolai tanítónő. Szegény láuy, de szép és művelt. Hi bankár leni ék, elvenném! Hát ez a választott? Bemutassa'ak neki ? Gyula boszankodva szólt: — Hagyd, el kérlek! Azelőtt sokkal szebbnek találtam ! Yasuti ügyek. A magy. kir. államvasutak igazgatóságától. 114635. sz. A kézbesithetlen és fölös szállítmányok az üzletszabályzat 70. § a értelmében nyilvános árvere­zés utján d. e. 9 órakor az alább felsorolt állomások teheráru raktáraiban a következő napokon kerülnek eladásra, mihez a t. cz. közönség ezennel meghivatik. Újvidék állomáson 1896. szept. 15 én Szeged , „ „ 21 , Budapest ny. p. u. „ , „ 21 , Miskolcz gömöri „ „ „ 21 „ Budapest dunapart , „ „ 24 „ Arad „ * » 24 „ Debreczen „ . . 24 „ Pozsony B „ . 25 . Zágráb „ » 25 , Brassó , » „ 25 . Nemzetközi kör utazási forgalom Francziaországgal és Angliával. 113030. C IV. szám. A m k. államvasu'ak igazgató ságától vett értesítés szerint, f. é. augusztus hó 10 én a nemzetkösi köru'azási forgalomban Francziaországgal és Angliával a franczia—augol—belga—'ux;mburgi—né­met—svájezi—osztrák—magyar köru'azási forgalmak szá­mára f. é. május hó 1 étól érvényes személydijszabáshoz és függelékekhez az 1 pótlék lépett életbe, mely helyes­bítéseket tartalmaz. 110285. C IV. sz. A m. kir. ál'ainvasutak igazga­tóságától vett értesülés szerint f. é. október hó 15 én a német—osztrák—magyar—román személyforgalomban uj személydijszabás lép életbe, mely részben felemelt menetdíjakat fog tartalmazni. Esen díjszabás által, melynek píldányai a m. kir. államva-u'ak díjszabás elárusító irodájábau (Csengeri utcza 33, II. emelet) 50 fillérért lesznek kaphatók, az 1893. évi szeptember hó 1-étól érvényes hasonló sze­mélydijszabás hatályon kivül helyeztetik. Osztrák-magyar-román vasúti kötelék. 110501. C. II. sz. A Galati-Dock állomással való forgalombau az összekötő vasúti illetékek mérséklése, valamint a vámhivatalnak Constautábau történt áthelye­zése folytán a Braila kikötő és Galati-Dock állomások­kal való forgalomra nézve sz osztrák-magyar román díjszabás II. részének 1 só füzetéhez kiadott III. pót­lék és 2 ik füzetéhez kiadott II. pótlékban foglalt és folyó évi május 1 ével érvénybelépett határozmányok azonnali érvénynyel következőkkel pótoltatnak s egyi­dejűleg Constanta kikötő állomással való forgalomra nézve, következő határozmányok lépnek hatályba: .Vámáruk, melyek fuvarlevél előírás s.érint Brailára, Glatira, avagy Constántára rendelvék. ameDy­nyiben azoknak a román határon való elvámolása a fuvarlevélen a feladó által előírva nem lett, — min­denkor Braila kikötőre, Galati Dockra, illetve Constanta kikötőre szállíttatnak." Azon áruk, melyek Romániában kiviteli vagy át­viteli vámkezelésnek vaunak alávetve, szintén csak Braila kikötő, Galati Dock, illetve Constanta kikötő állomásokon vétetnek át elszállítás végett és onnan közvetlenül továbbittatnak. Azonkívül mindazon többi áruk is, melyek Braila kikötőben, Galati Dock állomáson, illetve Constanta kikötőben közvetlen fuvarlevelekkel adatnak fel, illetve érkeznek leadásra, ezen állomásokról, illetve állomá­sokra közvetlenül továbbithatók az esetben, ha a díj­szabásban Brailára (helyben) Galatira (helyben) és Constantára (helyben) díjtételek állanak fenn. A küldeményeknek Brailáról a kikötőbe, Galati állomásokról a Dockba, Constantáról a kikötőbe való szállításáért a következő pótilletókek szedetnek be: Honnan v. hová Arucat, melyek a román vasutak helyi dij­szibásaszerint, az alábbi ositályiru ka öa, illetve kivételes díjszabások alapján szá­mittatnak Honnan v. hová Gyorzáru 1 11. a A. o.és terjdela. árn B.i C.kocii­r.kom.oszt KillOn él kivételes dijez.bízok Honnan v. hová Centimes 100 kgrmmkint franco kocsinkt Braila kikőtő Galati Dock Constsnta*kikötő 25 25 8 15 5 rilométer 5 5 után es 5** 5 dijté 5 tel J "MCUJCO uuuoiama ainuiuie n^u u auzveueu UlfieteieK életbeléptéig. A kocsi és fuvarlevelenkint beszedendő illeték azon ­ban semmikép sem haladhatja meg a 3 frt 50 krnyi legmagasabb illetékeket. **) Gabona után kocsinként (10000 kg.) 1 franc számíttatik. Jelen határozmányok által a Braila kikötő ós Galati-Dock állomásokra, vagy állomásokról való szállí­tásra nézve kiadott eddigi intézkedések hatályukatvesztik 99901. A-IV. sz. A m. kir. államvasutak igazgató­ságának értesítése szerint kereskedelemügyi magy. kir. minister úr őnagymóltósága rendeletéből a kecskemét— fülöpszállási h. é. vasúton fekvő „Rávágy" m. kir. ál­lamvasuti állomás neve „Kecskemét Alsó pályaudvar"-ra változtattatott. 102375. A IV. 96. szhoz. A m. kir. államvasutak szegedi üzletvezetőségének kezelése alá tartozó Pan­csóva—Petrovoszellói helyi érdekű vasút Torontál— Petrovoszello—Pancsovai fővonala Réva-Ujfalu állomás­sal folyó évi augusztus hó 26-án a nyilvános forgalom­nak átadatott. Réva-Ujfalu állomás az összes forgalomra van be­rendezve. A Pancsova—Temesparti szárnyvonal megnyitása rövid idő múlván várható, mi annak idején közöltetni fog. Az e vonalon fekvő Pancsova—Temespart átrakodó állomás csakis koc ji rakományi teheráruk a vízi útra és viszont való átrakodásra fog szolgálni. 116692. C IV. sz. A m. kir. államvasutak igazga­tóságától nyert értesülés szerint a zólyombrézó tiezolczi h. é. vasúton az erdőköz—tiszolczi vonalrész megnyitása napjával uj zónarendszerü személy és podgyász díjsza­bás lép életbe, melylyel a mult év deczember hó 15 tői érvényes hasonló díjszabás érvényen kivül helyeztetik. Ezen díjszabás a m. kir. államvasutak díjszabás elárusító irodájában (Budapest, Csengeri utcza 33. sz.) 10 krért kapható. 80702/1906. Pályázati hirdetmény. Az alulírott igazgatóság a magy. kir. államvasutak részére a jövő 1897. évben, illetőleg 1899. év végéig a következő csoportokba sorozott anyagokból felmerülő tényleges szükségletnek szállításra biztosítani kívánván, ezennel nyilvános pilyázatot hirdet, m. p. I. Üvegnemü anyagokra, nevezetesen: Lámpacíészék, ernyők, lámpa hengerek, kocsi tükrök, telep üvegek, fehér, vörös, zöld, csont, bágyadt mintaüvegek, tükör, és kettős solin üvegtáblák stb. II. Vízállást mutató üvegékre. III. Távirdai, telefon, villamos jelző és villamvilí­gitási anyagokra. IV. Durrantyukra. A kiírás tárgyát képező egyes czikkeket előtün­tető jegyzékek, melyek egyszersmind ajánlati mintákul szolgálnak, valamint a szállításokra vonatkozó részletes módozatok valamennyi hazai kereskedelmi és ipar­kamaránál megtekinthetők és a magy. kir. államvasu­tak igazgatósága anyag és leltárbeszerzési (A. V.) szak­osztályánál (Budapest, Andrássy ut 73. sz. II. em. 54. a.) kaphatók. A szabályszerűen kiállított, ívenkint 50 kros magy. kir. okmánybélyeggel ellátott ajánlatok lepecsételve, folyó évi október 10-én déli 12 óráig, a m. kir. állam­vasutak anyag és leltárbeszerzési szakosztályában át­adandók, illetőleg posta utján odaküldendők és a borí­ték ezen kűlczimmel láttandó el: „Ajánlat 80702j9G. számhoz Később benyújtott ajánlatok, valamint olyanok, melyek nem pontosan és részletes módozatok betartási mellett állíttatnak ki, nem vétetnek figyelembe. Budapsst, 1696 szep'ember hóban. (1—3) - Az igazgatóság.

Next

/
Thumbnails
Contents