Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

„N Y t R V I D É K>' nyósztési ága, mely féligmeddig az árokpartok dudváján nő fel és mégis negyed vagy ötödrészben az hozza be a hasznot a konyhára. Úgy tudom, a mi földművelési minisztériumunk is szívesen osztana ki ingyenes plymouth fajokat, — csak lenne aki kérje. . Valóban a megye adminisztrácziójának kellene a megye sorsát szivén hordania. Mert e megye sorsa valóban nem irigylésre méltó. Nem elég az általános sze génysóg: ezt nyomon követi, sőt, hisz' egyenesen ebből fakad a nyomor és a nép satnyulása. Valóban aki látta a század elején a .nyíri pijkos" hetyke paraszt legényt h nézi öreg szemeivei ezt a mai satnyuló generációt: annak a magyar szíve bizonyára megdobban. Hisz' igaz, nem volt ez a nép soha daliás, termetes. Az igazi nyíri faj apró, mint mokány, porosz a lova. Csakhogy esek a nyíri apró emberkék mindenha proporcionáltal voltak. Kicsiny, karcsú, erős termet, fürge test, jellemzik ezt az est-keleti fajt. Csak hogy a test gép. Ha fűtik, jár. Ha nem fűtik, megáll. Igy a legtartósabb szervezet is pusztulni fog, ha kellőleg nem táplálkozhatik. Nos, nemsokára a nyíri ember tápláléka csak a krumpli lesz, meg a jól, roszszul kisütött fekete kenyér. Egyházmegyei közgyűlés. A hegyaljai ág. hitv. evang. egyházmegye — mint előre jeleztük — augusztus 27-én, Miskolczon rendes közgyűlést tartott. A gyűlésre — melyen Thuróczy Pál sargó-arnothi lelkész, alesperes és liadvány István kir. tanácsos, egyházmegyei felügyelő elnököltek — úgy az egyházi, mint világi tagok közül számosan jelentek meg. A napirendre tűzött tárgyak előtt Geduly Henrik nyíregyházi lelkész emlékbeszédet tartott lelkész-előde: Farbaky József elhunyt főesperes fölött, méltó vonásokkal ecsetelvén az elhunyt jeles férfiú kiváló érdemeit. Ezután a napirend tárgyait intézték el. Ezek között legfontosabb volt az eddigi hegyaljai egyházmegye kétfele osztásának kérdése. Ez a szétosztás kérdése már régebben vetődött felszínre. Már az 1893-ban, Tátra-Füreden tartott egyházkerületi közgyűlés egy bizottságot küldött ki e kérdés tanulmányozására. — Foglalkozott azzal az 1894-ben Kölesén tartott egyházmegyei, majd az ugyanazon évben Miskolczon tartott egyházkerületi közgyűlés is, ugy hogy elvben már ez időben megállapittatott a területileg nagy kiterjedésű, messze vidékeket magában foglaló egyházmegye kettéosztásának szükségessége. A mostani közgyűlés elé ekként megért állapotban kerülvén az ügy, a megosztás végleg elhatároztatott. — Az eddigi hegyaljai egyházmegyéből két egyházmegye alakul. — Az egyik Miskolcz központtal megtartja a „hegyaljai" elnevezést, a másik Nyíregyháza központtal „Tisza-vidéki" egyházmegye lesz. Az előbbihez fognak tartozni Miskolczon kivül Diós-Győr, Sajó-Kaza, SajóArnótli, Fancsal, Csanálos, Tállya, Szántó, Hernád-Vécse, Kassa, Felső- és Alsó-Kemencze, Ránk, Abos és Stoósz; az utóbbihoz Nyíregyházán kivül Tokaj, Debreczen, NagyBánya, Nagy-Károly, N.-Várad, Kölese, Pazdics, Sókut, Mernyik, Kladrány, Ungvár, Klenócz és S.-A.-Ujhely. A megosztás kérdése előbb a legközelebbi egyházkerületi, majd az egyetemes közgyűlés elé kerül, ugy, hogy a tényleges megosztás, vagyis a két uj egyházmegye megalakulása január hóra várható. A közgyűlés többi tárgyai közül felemiitjük, hogy a Zsedényi-féle 100 forintos ösztöndíjra Mácsánszky Lajos nyíregyházi tanitó is jelöltetett. Kimondotta a közgyűlés azt is, hogy kívánatosnak tartja, hogy amennyiben lehetséges, a vallástanitást az elemi iskolákban is a lelkészek teljesítsék. A közgyűlés után a Népkert vendéglőhelyiségében közebéd volt, melyen nem volt hiány pohárköszöntőkben sem. ÚJDONSÁGOK. — Mikecz János, Szabolcsvármegye alispánja, szabadságideje lejártával augusztus 30-án hazaérkezett és átvette hivatala vezetését. ime: te biztatsz! Köszönöm ezt neked bátyám, köszönöm. És most ót nézem meg, éget a vágy, hogy lássam . . . Árva kis galambom, szivem párja, repülök feléd ? Vette sétapálezáját, a régi ideálját fölkeresni ment. — Ha-ha-ha! — nevetett utánna a bátyja, — siess a csalóka fény után, öcsém, csak siess! Hova is vezet az? — a pokolba. Da jól teszed, rohanj és nézd meg jó szerelmesed, vájjon az vagy-é, mely öcsém szivével lakozol? Ha az vagy : bosszút áhitasz ... vért .. . halált? . . . Meg kell azt a fiút mentenem. De hogyan? Sötét lepelt vonjak lelkére, furfangos titok fertőjébe öljem minden érzetét, mikor e lányhoz fűzött egykoron, s ma is füz? Hazudjak gyáván, s ha ugy kívánja: esküdjék égre-földre, hogy én — ártatlan vagyok! ? . . . S a lelkiismeret hallgatni fog? Mi vagy te lelkiismeret? Eldobott, megutált szerető, ki már siratni se tudja azt, mit saját kínálására megraboltak tőle: a — becsületét! . . . Őseim, legyetek nyugton. Ne mosolyogjitok, hogy egy Edelényi meglopta a bűnt, s még se buahődik? . .. Hó, szolga! hozz bort . . . A mámoros férfi ekkor leroskadt a kerevetre, s mire a szolga bejött: aludt. II. Mező-Peterdet a .falu kútja" két részre: alsó ós felső részre osztja. Az alsó részen van az Edelényiek ősi kastélya, s azt a néhány utczát a kastélyhoz tartozó cselédlakok, gazdasági épületek képezik; a felső részen lakik a mező peterdi nép girbe-görbe utczákon. Közel a falu kútjához van egy csinos kisszerű ház, melyben Szigeti bácsi, az Edelényiek kulcsárja lakott. Mikor elhalt, felesége is mintegy két évvel ezelőtt: föl — Sclilauch bíboros Debreczenben. Nagy-Várad bíboros püspöke dr. Schlauch Lírincz ez évben egyházmegyéjének több városában fogja feladni a bérmálás szentségét. A bérmálások ez év szeptember havában fognak megkezdődni, s legelsőbben is debreczen városában. Debreczenbe a bibornok szeptember hó 27 én este érkezik meg s másnap szeptember 28 án délelőtt fog bérmálni Wolaffia Nándor püspök, valamint Fetser Antal titkár, Szemethy Gáza és Mayer Antal udvari pipok segédkezése mellett. — A bíboros Debreczenből H.-Pályiba fog menni hasouló czélból. — Kinevezés. Sípos Endre, a nagy-kállói járásba beosztott szolgabíró, ki 15 év óta áll a vármegye szolgálatában, legközelebb beadván nyugdijjazás iránti kérvényét, ez alkalomból vármegyénk főispánja a következő okiratban fejezte ki iránta elismerését: Tudomásomra jutott, hogy Tekintetességed a közszolgálatból már legközelebb visszavonulni óhajt. Ezen körülményből folyólag, amidőn sajnálatomnak adok kifejezést a felett, hogy érdemes köztevékenységét a vármegyei közigazgatás javára tovább érvényesíteni nem kívánja, s a midőn odaadó, lelkiismeretes munkásságáért elismerésemet nyilvánítom, egyszersmind közszolgálatai érdemeiért Tjkintetességet, a felügyeletem alatt álló Szabolcsvármegye törvényhatóságánál ezennel tiszteletbeli főszolgabíróvá kinevezem. Nyíregyházán, 1896. szeptember hó 3-án Kállay András, s. k. főispán. — Egyházkezületi gyűlés. A tiszántúli ev. ref. egyházkerület püspöke, Kiss Aron, szeptember 8-dikára rendkívüli közgyűlést hívott össze Debreczenbe, mely közgyűlés főtárgya a Vállyi János elhunytával megürült gondnoki széknek mikénti tetöltése felett való intézkedés lesz. — Képviseleti közgyűlés. Sovány tárgysorozat, a hihetetlenségig csekély érdeklődés mellett pergett le a mult hó 31-iki képviseleti közgyűlés. A városatyák részint csépelnek, részint vadásznak, főképen pedig unatkoznak. A ^tátongó nagy terem bántóan visszhangozza az elnöklő polgármester érczes hangon hirdetett kijelentéseit, „minthogy a tekintetes képviseleti közgyűlés tagjai a határozhozathozatalra elegendő számban meg nem jelentek" stb. a 30 nap múlva összehívandó képviselet tárgysorozatába fog felvétetni. Igy rendeli ezt a községi törvény. Dehát miért nem rendeli meg azt is, hogy azon tagok, akik a gyűlésekre szorgalmasan el nem járnak, elmaradásukat orvosi bizonyítvánnyal igazolni kötelesek, különben 50 kr pénzbüntetéssel sulytatnak. Mégis csak különös dolog, hogy 200 és annyi tekintetes titulusra hallgató képviseleti tag közül alig tartja érdemesnek 15—20 a város ügyeinek intézésében tevékenykedni, holott az ilyen halasztások érzékenyen érinthetik az odakerült privát érdekeket. Lényegileg az elmaradás nem árt, de hát mégis csak kikellene egyszer hónapjában keféltetni az ünneplő kabátot ? — Helyettesítések a városnál. Bogár Lajos árvaszéki ülnök 6 heti szabadságot kért az augusztus 3i iki képviseleti közgyűléstől. Bevonul a vármegyéhez hasonló minőségben egyelőre ideiglenesen. Több mint valószínű azonban, hogy végleg elszakad a várostól, s nem foglalja el többé a városi helyettes árvaszéki elnöki állást. — A képviselet hallgatag vette tudomásul a kérelmet, illetőleg annak okát. Nem is bánná, sőt örvend a tisztviselője kiérdemelt emelkedésének, ha olyan nagy fejtörésbe nem kerülne az alkalmas utód föltalálása. Látszólag az elmés közgyűlés helyesen oldotta meg a kényes kérdést. Talált a tisztviselők között egy olyan embert, aki már volt árvaszéki ülnök a vármegyénél, s aki ép oly alaposan be tudná tölteni a felelősség teljes hivatását. — Básthy Barna gazdasági és katonaügyi tanácsos az, akit a képviselet — a helyettes elnöki tiszttel is felruházva — megbízott az ülnöki teendők ellátásával. Helyét és működésének betöltését a polgármester vállalta magára. Egyúttal Saáry Pál ülnököt felmentette a leltározás terhes munkája alól, megbízván vele Soltész Gyula árva-gyámot és Juhász F. Lajos írnokot. — így aztán megint rendbe jött volna a közigazgatás megzökkent szekere. — Santroch Alajos karmester úr értesiti az érdeklődőket, hogy lakását szeptember hó 1-től iskola-utcza 16. szám alá helyezte át. fölserdült leányukat ajándékozta meg Edelényi Károly e házzal. Itt lakott Szigeti Jolán egyedül, árván. Dá azért nem érzett hiányosságot semmiben. Telt minden a kastélyból bőven, a mit csak szeme szája kivánt. A falu súgott-bügott: hogy igy . . . hogy ugy .. . De azt senki se tudta, hogy a fiatal Edelényi szereti Jolánt . . . Edelényi Imre, mint egy szerelmes vőlegény sietett rég nem látott szerelmeséhez. Az előszobában csinos szobalány lejtett feléje, kötője csücskét babrálva naivul kérdezte: — Kit jelentsek be úrnőmnek ? A fiatal ember elbámult e nagyvárosi fogadtatáson. — Ne jelentgess engem húgom, eszem a zúzád, be tudok én úgyis menni! — s jóakaratulag megcsipdeste a czicza állát, mint ahogy Pesten szokás. — Nem vagyok én ilyesmihez szokva! — irultpirult a böske. — Majd mit monlok húgom, ne ejts kísértetbe! Merre kell hát bemenni úrnődhez? — Erre kérem, erre ni! S fölnyi.otta a szárnyas ajtót. Díszesen bútorozott szobába lépett az ifjú Edelényi. Szinte megkábította az a jó illat, melylyel a szoba levegője telitve volt. Félre tolta a nehéz lüggönyöket, másik szobába lépett, a szive vonta ide és csakugyan szemben találta magát Szigeti Jolánnal. Megrezzent a leány. Éppen mint a rejtekhelyében meglepett bűnös, ha elkövetett bűnéért számadásra akarják vonni. — Van szerencsém Edelényi ur! Ah, mily kellemes meglepetésben részesít ön, foglaljon kérem helyet! — s kezével egy bársony zsölyére mutatott. A fiatal ember tétovázva állt, nagyon furcsán érezte magát. Nem hitt szemeinek. Azt gondolta, hogy — A községi választók összeírása czéljából az augusztus 31-iki képviselet Szochor Pál adóügyi tanácsos elnöklete alatt a következő tagokból álló választmány küldötte ki: Flegmán Lipót, Imre János, Lákner Ödön és Dietz Sándor. — Anyakönyvvezetői kinevezések. A belügyminiszter a bökönyi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető-helyettessé Bakos Béla jegyzői írnokot, a gyulaházaiba pedig Janka Tivadar ev. ref. tanítót nevezte ki. — Milleniuml alapítvány. Kis-Várda nagyközség az évezredes nemzeti ünnep alkalmából 2000 koronás alapítványt tett, melynek kamatai szegény tanulóknak téli ruhával való felsegélésére fognak fordíttatni felekezeti külömbség nélkül. — A helybeli ev. ref. egyházban a Lukács Ödön elhunytával megüresedett lelkészi állás betöltése tárgyában vasárnap délután népes értekezlet tartatott. Az értekezleten jelenlevők hosszabb eszmecsere után azt határozták, hogy a lelkészi állás pályázat és választás utján töltessék be. — Képviselő-beszámolók. Bcniczky Miksa, Nyíregyháza város orsz. képviselője vasárnap d. e. beszámolót tartott a csizmadiaszinben egybegyűlt választói előtt. Utánna Papp Elek orsz. képviselő tartott beszédet. A beszámoló után tartott pártgyűlésnek az volt egyik feltűnést keltő eseménye, hogy Mikecz Józsefet, a párt egyik jegyzőjét kizárták a párt kebeléből. — A nyirbogdányi választó-kerület orsz. képviselője, Kállay Leopold pedig hétfőn tartott beszámolót választói előtt Kemecsén. — A közszeretelnek örvendő fiatal képviselő politikai hitvallását a Kemecséről és környékéről összesereglett intelligentia élénk érdeklődéssel és általános tetszéssel fogadta. — A bogdányi kerület kisvárdai oldala hihetőleg a kisvárdai vásár miatt egyáltalában nem volt képviselve. A beszámoló beszéd után Borbély Gáspár, a bogdányi független párt nevében a jövő képviselő választásra is Kállay Lipótot kérte fel a jelöltség elfogadására. — A három világjáró angol, kik földkörüli tanulmányutjukban Nyíregyházán is keresztül utaztak, mint egyik előkelő fővárosi lap tudósításából kitetszik, — magyarországi utiélményeiket is leírták honi lapjaiknak. — Különösen elismeréssel emlékeztek meg nyíregyházi fogadtatásukról s az itteni kerékpárosok körében eltöltött kellemes órákról. Csak a homokos utakról panaszkodnak, amely Magyarországon több helyen fárasztóvá tette utazásukat. Felemiitik a mi — nekik — kimondhatlan helységneveinket, igy pl. Gyöngyöst, amelyet a két gy miatt nem képesek kimondani. így voltak egyébiránt Nyíregyháza nevével is, amelyet szótagonként sem tudtak kimondani, a gy, ny, ty, stb. betűk az angolban ismeretlenek lévén, akár csak a magyarban az angol „th". — Sikkasztó színigazgató. A szatmár németii kir. törvényszék Kömlei Gyula, volt szatmáruómetii színigazgatót sikkasztás és magánokirathamisitás miatt országosan körözi. — A bábák bejelentési kötelezettsége. A belügyminister e héten közölt rendeletével kötelességévé tette a bábáknak, hogy a születési eseteket az illető anyakönyvvezető előtt bejelenteni tartoznak. E kötelezettség eddig csak az apát, felnőtt gyermekeket, nagyszülőket, ugyanazon háztartásban levőket stbit. terhelte. Minthogy azonban ezen rendelkezés mellett a születési esetek a legtöbb esetben későn jutottak az anyakönyvvezetők tudomására, találta a gyakorlati élet követelményeihez képest a minister elrendelendőnek a bábák bejelentési kötelezettségét is, amelynek alapján ejtendők meg a további nyomozatok. — Lakositás. Kis János szíjgyártót 10 frt lakositási díj lefizetése ellenében az augusztus 31-iki képviseleti közgyűlés a város polgárai közé felvette. — Csőd. Mandel Gyula nagykállói lakos bej. kereskedő ellen a nyíregyházi kir. tőrvszék csődöt rendelt el. Csődbiztosul Kovács István törvsz. biró, tömeggondnokul Halasi János nyíregyházi, helyetteséül Ildódy Márton nagy-kállói ügyvéd neveztetett ki. A követelések bejelentésére határidőül október 1-ső, felszámolási határnapul október 19-ik, csődválasztmány választási határnapul október 21 -ik napja van kitűzve. egy szende, falusi nagy lányt fog itt lelni, az ő régi Jolánkáját, aki tiz év előtt még rövid ruhában járt a rétre vele, hogy a pipacsokból koszorút fonjanak. Jolánka volt a menyasszony, ó a vőlegény. Megcsókolták egymást százszor is ilyenkor, nem vigyázott rájok senki, azért voltak olyan boldogok ... És mikor elváltak, Jolánka sirva kérte, hogy ne menjen Pestre. Kivel fog ezután — játszadozni. A gyöngéd viszony igy se szakadt meg köztük, leveleztek folyton. Minden levélbeu szerelméről irt Jolán és mindenikbeu hivta őt haza. — Haza jött a sok hivogalásra. Szemben van régi szerelmesével, szive lázasan dobog éppen ugy, mint régen . .. És mégis most hideg szoborként bámul a lányra; ugy érzi, hogy a karja megdermedt, ölelni dehogy tudna és ajka néma, csókot venni tétovázik . . . — Ön kedves Edelényi, ugy látszik: jobban meg van lepődve, mint én! — mosolygott a csábos nő, hanyagul végig dőlvén a kereveten. — Magam sem értem kedves Jolán, hogy én, világvárosi gavallér létemre hogy lehetek ilyen mamlasz. Tegye csak kezét szivemre, ugy e ugy dobog, mint azelőtt . . . régen I — Ne beszéljünk erről. Unalmas théma, feledjük. Hogy élt Pesten? Udvarolt-ó sok lánynak? Voltak e érdekes kalandjai? — Kalandjaim?! (Hm!) S mit ért maga érdekes kaland alatt? — Mintha nem tudná, szégyelje magát! Ez a lány ugy beszél, mintha most került volna ki a — nőegyetemről! . . . gondolta a fi ital ember, — evvel másként kell társalogni. Elkezdett áradozni, a miben ugyan több volt a becsületes őszinteség, mint a szalmaláng mulló ellobbanása. — Jolánkáin, turbékoló galambom tel ne ámítsuk egymást. Te add a dámát, én meg a tökfilkót, nem őr