Nyírvidék, 1896 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1896-07-12 / 28. szám
Molléklet a „Nyírvidék" 1896. 28-ik számához. II Működésünk ereje, csakuem egyenlőn — oszlik meg, az árvahtii ős noipariskola közölt. a) Kendbe hozott árvaházunk — gyönge leánygyermekei testoeu és lélekben egyiránt gyarapodtak a lefolyt evbeu; 14, majd 13 árva gyermek uyerc ellátást hizunkban; az aprók kellé goudozasbau részesültek az apolúuó részéről, kihez igazát gyermeki szeretettel ragaszkodnak; a uagyobbak e mellett saját hitfelekezeti iskolába n, koruknak megtelelő oktatásbuu részesültek s step sikerrel hiladtak előre. Az egészségi állapot kitüuőnek uioudliató, mert alig fordult elő meg rövid ideig tartó betegedes is, halálozás pedig ez évbeu nem tÖrténtl — És uiégis volt halálozás ! Nem árváink közül valakit.de azokuak egyik nagy jóltevőjét, gondos orvosát ragadta el a kérlelhetetlen halál. A feuköltlelkll, nemes érzelmű urvost, dr. Biruch Mórt, váro.-uiik társadalmi életének tevékeny tagját vesztettük el ez évben! Mindég szeretettel kereste fel az elhagyott árvákat s tudoniáuyáuak kincseivel váltotta meg őket a szenvedés kínjaitól már bosszü idő óta; sót nemes szive tovább ment és ueuicsak a szenvedő bánatú arczokra hozott segélyével derű', hauem az egészséges kisdedek örömét is előmozdította lelkes buzgalma az által, hogy ő, az „izraelita", a „keresztény gyermekeknek", állittatui szokott karacsonyfat egy évtizeden át bőkezű adakozással rakta meg s ez által tettel döntötte le az ez iráuybau beteg és elfogult társadalmuuk legkorhadtabb bástyáját „a vallási elfogultsági" gyászos és emberietlen érzelmét. Légyen emieke körűnkben is áldott és köuyü a föld porai lelett! Árváink ellátása és gondozása ez évben 853 frt 79 krba került, mely összegben az ápolónő fizetését is befoglaltam, holott az épüle: egyenértékét, illetve házbér' egyenértékét számításon kívül, hagyom ! Az árvák gondozása körül közvetleu ériutkezése által Palici Lijosné uruö szertáruokunk szerzett kiváló érdemeket! b) Nöipariskolánk működése ez évbeu is méltáuylatot érdemlő eredinenyt mutatott fel. Három taueró vezetése meliett 40—50 között i.igadozó íeuzámu uöveudék nyert oktaiast a kézimunkák elsajátításában. 12 szegénysorsü növeudéket ingyen tauittattunk, miáltal 12 család jólétét reméljük kedvezőbbé teuui városunkban. Csekély szám ugyan, de az idők folyamáu lénye gesen hozzá fog j iruini ez is a köztarsaduimi jólét és nyugalom emelésehez. — Hogy menynyit fordítottunk ezen iskola feutartására, azt számadásaink tűntetik ki; annyit kiolvashatunk ezekből, hogy az iskola ellátása közel 1800 frtba került a lefolyt évben, mely összeghez a múltban megtakarított pénzünkből majduem egyezer forinttal kellett jarulnuuk azért, mivel a harmadik tanítónői állás szervezése maga 400 frttal terhelte pénztárunkat, pedig a város lakossaga meg uem értve iutentiónkat alig egy-két növendéket küldött e tauitóuó, névszerint Székely Klára vezetése alá, minélfogva ezen állást jövőben is a régi mód szerint javas om ellátni olyképen, hogy a felsóruhavarrási tanfolyam szervezhessék s ez állásra városunk valamely kiviló szakértelmű egyénisége kéressék fel. Rígi vágyunk valósult meg a lefolyt évben az által, hogy az évek óta kívánt nóipiriskolai épillet immár rendeltetésének megfelelően fenáll s becue talált ez évben elhelyezést iskolánk. — Hálás érzelemmel kell e helyen felemlíteni Nyíregyháza város közönségének lel kes kep?iseletét, melynek elhatározása hozta léire ez alkotást. Az épület felavatása május hóban történt! Igaz, hogy nőipiriskolánk e felavatasi tényben teljesen mellőztetett s csupán a polgári iskolát emelte ki a közreműködő ünnepi rendezőség, de kicsinyes érzelgésen felül emelkedve örömünknek adunk csuplu kifejezést, a felett, hogy van iskolánk, és szolgáljuk benne a város legvitálisabb érdekeit, a nö- és családi jólét emelését, s uem hullattunk könyeket azért, hogy a szertartásos megnyitás ünnepén számottevőként nem szerepelhettünk. Ennek kijelentésével tekintélyes számot tevő egyesü etünk méltóságának tartoztam! Tekintettel azon lerhes küzdelmekre, melyekkel ezen közhaszuu intézméuyt feltartanunk kell, kisérle tett tettünk az iránt, hogy a magas tanügyi kormány segélyben részesítse iskoláukat. Fáradozásunk iz állam segély kieszközlése iránt eredménytelen lett ezidő sze rint, de zörgetünk addig, mig megérdemlett meghallgatásra találni nem fogunk a jövőben. Iskolánk nem maradt hátra a többi hasonrangu intézetek mellett az által sem, hogy hazánk ezredéves fennállásának emlékére rendezett országos kiállitásonjkiváut szerény helyet elfoglalni. Küzdelmes volt és majduem sikertelennévált ebbeli fáradozásunk az intéző körök túlságos elfoglaltsága miatt, de a nehézségeket sikerült le* győznünk, miben elismerést érdemlő méltánylás mindenesetre a vezetőtanitónő Kégly Szeréna kitartását illeti, ki vissza nem tért addig a fővárosból körünkbe, mig iskolánknak helyet a kiállításon biztosítani nem sikerült. — Remélem e fáradozásunknak is meg lesz a méltó jutalma, a remélhető „erkölcsi elismerés'. III Egyletünk a szegényék segélyezése körül is megtette a tőle Kitelhető kötelességeket. Szegényeink havi 1—4 frt segélyben részesültek s e czimen 300 frtot osztottunk ki apró részletekben közöttük. Üdvözlöm e helyen ismét városunk lelkes közön ségét, hogy a millenáris ünnepség alkalmából határozati erőre emelte a városi szegényügy rendezését. Valóban kívánatos, hogy a szánalmat kenő koldus-embertestvéreink a nyomortól menten tengessék legalább terhes életök hátralévő napjait s korunk kimerült idegrendszerét ne izgassák a könyörületre gerjesztő segélytkérő esdekléseikkel. Szeretet házat emeljünk szegényeinknek ! A krisztusi szeretet melege árassza éltető lehelletét a társadalom minden közeiu, hogy ez elodázhatlan eszme testté váljék. — Akkor ezután is megtakarított filléreinkkel hivatásunk egyéb körében fogunk üdvösebb eredményeket létrehozhatni. IV. Hogy minden feladatot megoldani sikerült egyletünknek, azt nagyrészben a buzgó közreműködőkön kivQl társadalmunk jóikaratának köszönhetjük, mely sohi el nem vonta jó éteményét és támogatását, valahányszor estélyeink rendezése által igyekeztünk anyagi eszközök birtokába jutni. Ugy a rendezők, valamiut a buzgó támogatók fogadják szives köszöuetemet! Nem hagyhatom felemlités uölkül védnökünk l)essewlt'y Miriaune grófuő ő méltóságáuak áldozatkészségét, aki ez évbeu is 100 frtnyi adomáuynyal gazdagította pénztárunkat. Fogadja nemes szivéuek ezeu elhatározásáért mindnyájuuk lelkes ós mély köszönetét. V. Nem akarván egyleti életünk működésének ismertetéséről ismétlésekbe bocsátkozni, melyre főleg a szőnyegre kerülő számadások nyújtanak felvilágosítást, azzal végzem jelentésemet, hogy a búcsú szavait kell hallatuom a m. t. közgyű'és előtt. Hit évvel ezelőtt elfoglalt állásomról a magam és tiszttársaiul nevében ezennel lemondok! Visszahelyezem a nekünk adott kitüntető bizalmat az önök kezébe, hogy azt uálunkuál fokozottabb, erősebb tetterővel bíró lelkes tagok részére osszák el. Szükség vau e nemes téren lelkes vezetőkre, igen, kik ifjü erővel emeljék egyletünk tevékenységét ós abban a mütödésben sokáig el ne lankadjanak. Éa távozom helyemről, de nem fog bennem mogcsökkeuui soha ezen testület iránt táplált ragaszkodásom érzelme, melynek magas hivatása telje sitéséuél még a közvitézek között helyet foglalni akarok és kívánok. Köszönöm a bennem eddig helyezett szives bizalmat s állásomról visszavonhatl.mul lemondva azt kívánom, hogy legyen ez egyesület élete hosszú s műkő dése Isteunek én embernek tetsző! József t'öhercieg Nyíregyházán. Mintha Magyarország ezer éves fennállásának nagy emlékére rendelt világra szóló nemzeti ünnepünk megnyitotta volna a hódolattal körülvett uralkodó család minden egyes tagjának századokon át idegen dobogásu szivét nemzetünk részére. Mintha kölcsönösen éreznők, hogy ma, a büszke ünnepélyek és a legnagyobb népek által is irigyel; alkalom közelebb hozott bennünket, s egygyé forrasztott a homályos jövendő jó és balsorsára egyaránt. Az uralkodó ház tagjai kivétel nélkül hódolatra késztő tisztelettel viseltetnek nemzetünk iránt, s ez a háládatos nemzet tul áradó örömben vallja magáénak a legjobban szeretett király családját. Hanem a magyar nemzetnek, ebből a családból van egy kiválasztottja, s ebből a családból egy ágnak a magyar nemzet a kiválasztottja. József királyi berezeg az és József királyi berezegnek az a magyar nemzet. A szivek mélyében honoló szeretet közössége által elválaszthatlanu! összetörött királyi berezegi család, annak feje József és a magyar nemzet szinte kedvteléssel vetélkednek ragaszkodásuknak szóban és cselekedetben való nyilvánításában. Itt volt közöttünk a legmagyarabb, helyesebben magyar királyi herczeg, Édes magyar hazánknak vallotta hazánkat, ajkairól elhangzott szavak öröméréi tesznek tanúbizonyságot afölött, hogy e szép és hazafias sKelleiuü honpolgárok lakta vidékre szólíthatta mindnyájunk előtt kedves rendeltetése, s büszkévé teszi Szabolcsvármegyének székhelyét, midőn biztosit bennünket arról, hogy tiszta magyar dobbanásu szivének igaz örömével fog reánk visszaemlékezni mindenkoron. Ki ne venné önérzettel, tudomásul, hogy neki ép ugy, mint minékünk „<> felsége, a királya" van. Miért ne lehetnénk kissé sovnek, midőn Nyíregyházát, Szabolcsvárinegye virágzó központjának jelenti ki? Valóban megfontolásra méltó szavak, s nem maradhatnak messze kiható következmények nélkül. Nagy szeretet, kipuszlithallan hódolat és a szivek éltető melegsége fogadta József királyi herczeget Szabolcsvármegye központjába való megérkezésekor. Szavai, elismerő kijelentései, s itt időzésének minden részlete, amelyek csak bennünket nyíregyháziakat érdekelnek, közvetlenebbé tette az iránta való szeretetünk melegségét. És ebben a szeretetben Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város közönségének háládatos hódolata kiséri a kir. herczeget. * * * József kir. herczeget szokásos katonai évi szemleutja vezette Nyíregyházára. Hétfőn délután a Miskolcz felől érkező szninély vonattal jött az 5-ik honvéd huszár ezred itt állomásozó osztályának megszemlélése végett. Határozott óhajára a hivatalos fogadtatás elmaradt ugyan, de ez nem gátolta a város közönségét abban, hogy a honvédség főparancsnoki .minőségében körünkbe érkező kir. herczeg fogadtatására szokatlan nagy számban ki ne vonuljon a pályaudvarra, ahol részint diszmagyarbin, részint fekete öltözetben megjelentek: Kállay András főispán, Mikeez János alispán, Mikecz Dezső vármegyei főjegyző Popp György pénzű,'yigazgató, Májerszky Béla városi főjegyző, mint a távollevő polgármester helyettese, stb. Továbbá a 10-ik huszár ezred képviseletében Fontain Henrik ezredes, br. Taxis az 5-ik honvéd huszár ezred parancsnoka, valamint a honvéd tisztikar teljes számban. Kivonultak a tűzoltók is teljes díszben Sztáréit Ferencz rendőrkapitány vezetése alatt. A város lobogó diszt öltött, jóllehet ez iránt, tekintetlel a nem hivatalos fogadtatásra, felhívás nem bocsáttatott ki. A közönség ugy a pályaudvaron, mint a vasúti ut mentén tömött sorokban helyezkedett el. lelkesedéssel várva a magyar nemzett kedvenczét, a ritka vendéget. Pár pereznyi késedelemmel érkezett meg a királyi herczeget hozó vonat. Zugó éljenzés hangzott fel, midőn látható lett a salonkocsi lejáratánál a daliás főherczeg katonás alakja. A peronon levő közönség nagy száma láthatóan kellemes benyomást gyakorolt rá, s mosolyogva szállt le kíséretével kocsijából. Legelőször a tisztek jelentését fogadta, mindegyikükkel kezet fogva, majd Kállay András főispánf'elé közeledett, a ki a következő, vervvel előadott szép beszéddel üdvözölte a népszerű királyi berezegett: Cs. és kir. fenséges Föhercteg úr! Szabolcsvármegye közönségének megbízásából, s igy annak képviseletében üdvözlöm Fenségedet e tnegye területén s annak szivében és székhelyén: Nyíregyháza városában való megjelenése alkalmából. E megye minden polgarának keble túlárad az örömtől, látva, hogy ezzel forró óhajtása és hő vágya immár a mai napon beteljesült. E vágy, nem vezethető egyedül vissza azon rajongás- és imádat-szerü ragaszkodásra, melylyel legkegyelmesebb urunk és királyunk felkent személye iránt viseltetünk, nem egyedül azon loyalis hódolatra, mellyel a cs. és kir. uralkodóház minden tagja iránt tartozunk, — de visszavezethető az a magyar szívnek mély és tiszta forrására, azon forrásra, melyből a honfiúi szeretet fakad ; — a szerelet Fenséged iránt, ki viszont a magyar nemzetet mindig magas pártfogásába fogadta és szeretetében részesítette, Fenséged iránt, ki azon intézménynek áll élén s azon intézmény fejlesztését tűzte ki élete czéljául, mely minden magyar embernek szivéhez van nőve. Legyen tehát üdvöz Fenséged és fogadja kegyesen hódoló mély tiszteletünk és szeretetünk e nyilvánítását. A főispán üdvözlő beszédére következőleg válaszolt: Örülök, hogy hivatalos körutam ide vezetett Nyíregyházára, Szabolcsvármegye székhelyére; fokozott örömmel vettem tudomásul e vármegyének Ő Felsége a király és az uralkodó ház iránti alattvalói hódolatának és loyáhs érzetének nyilvánítását, és személyemre vonatkozó üdvözletét; biztosítom Szabolcsvármegyét és annak virágzó központját, Nyíregyháza városát arról, hogy mint édes magyar hazánknak szép és hazafias szellemű honpolgárok lakta vidékére örömmel jöttem s mindenkor örömmel fogok reájok visszaemlékezni. Ezután Sztárek Ferencz önk. tűzoltó főparancsnok, a 65 főből álló tűzoltó század élén adott kifejezést a hódoló tiszteletnek a főherczeg, mint az önk. tűzoltóság fővédnöke iránt, mire a főherczeg, kezet fogva a főparancsnokkal, e szavakkal fordult hozzá: — Már mi régi ismerősök vagyunk; ugy-e bár, talán a legrégibb tűzoltó parancsnok az országban. A fenséges főherczeg ezután végig ment a tűzoltók arezvonala előtt. A szemle befejeztével helyet foglalt a vármegye millenáris 5 lova által vont kocsiban, mig kísérete részint a város fogatain, részint pedig diszes magán fogatokon helyezkedett el, s a közönség szakadatlan lelkes ovátiói közepette hajtatott a fellobogózott városba. Lakást a .Korona" szállóban rendeztek be számára, amely ez alkalommal bizonyitá be először, hogy magas vendégek befogadására is alkalmas. A királyi herczeg kíséretével vacsorált, s röviden utána nyugalomra tért. Kedden reggel a pompás 5-ös fogaton a honvédhuszárok gyakorló terére hajtatott, ahol a parancsnok jelentésének vétele után parancsot adott a csapatoknak századonkénti elővezetésére. Ugy a legénység magatartása, valamint a csapatok kiképzése fölött legteljesebb megelégedésének több Ízben kifejezést adott. A szemle végeztével a vármegyeházához hajtatott, hol Mikecz János alispán a vármegye tisztikara élén iövid beszéddel üdvözölte, amelyre a királyi herczeg válaszolva, bemutattatta magának a főbb tisztviselők. Ezután megtekintette a disztennet, a vármegye muzeumát, ahol a távollevő dr. Jósa András helyett az alispán kalauzolta. A tűzoltó parancsnok nyilatkozott meg a királyi herczeg azon cselekvényében, hogy az elutazásáig még rendelkezésére állott időt a mi derék önkéntes tűzoltóink megszemlélésére fordította. A rövid gyakorlat 'teljesen kielégítette a legmagasabb tűzoltót, s magyarázatokkal ! és kérdésekkel kisérte a gyakorlat lefolyását, kifejezve végül a főparancsnok előtt teljes megelégedését. Tizenegy óra után járt az idő, midőn vége volt a tűzoltók bemutatkozásának. A gyakorlat helyéről azonnal a ,Korona" szállóba hajtatott, ahol 18 terítékű ebédet adott, még pedig tekintettel a kora délután történendő elutazására, '/ al2 órakor. Hivatalosak voltak a királyi herczeg asztalához a kíséreten, s a katonai parancsnokokon kívül: Kállay András főispán, Mikecz János alispán, Megyery Géza kúria biró, Popp György pénzügyigazgató, Bartholomaeidesz János t. esperes, Werzár István római kath. esperes, Fekete István gör. kath. főesperes, Mdjerszky Béla főjegyző, h. polgármester Martinyi József főgyimnaziumi igazgató, Surányi Imre posta és távírda felügyelő, Sztárek Ferencz rendőrkapitány, Kovács Gerő nyug. kir. járásbiró, id. Bodnár István ügyvéd. A királyi herczeg a kis számú előkelő közönség éljenei között utazott el 1 óra 10 perczkor Ungvárra. Értesítés. Az országos kiállítás igazgatóságának legközelebb vett értjsitése alapján tudomására hozom a szabolcsvármegyei iparosoknak, hogy a legalább is 30 tagból álló csoport felrándulása esetéu, mindazon iparosok kik két nap helyett négy napig kivátják a lakást, ellátást és kiállítási bemeneti jegyet igénybe venni, ezen további két napon át élvezett kedvezményekért 2 frt pótdijat tartoznak fizjtni, s így a szabolcsvármegyei iparosok két napra 8 forint, 4 napra pádig 10 frt összköltséggel tekinthetik meg az országos kiállítást. Egyszersmind közlöm, hogy csak az együttes felutazás kötelező s a mennyiben a Ill-ad osztásyu menettérti jegy H uapi;érvéuynyel bír, a felrándulók ezen határidőn belől bármikor is vissza utazhatnak. Végül tudomására hozom a közönségnek, hogy a földműves és muukásníp tömeges felrániulásának könnyebb eszközölhetése végett, a kiállítási igazgatósigtói nagyobb mennyiségű